 |
Asztrális ProjekcióLaZa, 2003. szeptember 13.  | |  | | | | 267. Jaden | 2009. január 14. 20:19 |
| |  | |  | | | Lustán sodródsz tova ködös álomképeken át, amikor egyszerre hirtelen tudatosul benned a környező világ. Bosszús vagy, hogy éjszakai pihenésed a végéhez közeledik, és fordulnál az oldaladra - ha tudnál, de hirtelen, teljesen érthetetlen módon képtelen vagy megmozdulni. Ráadásul valamilyen gonosz erő jelenlétét érzed a szobában, esetleg valami nehezet érzel a mellkasodon vagy fojtogató kezeket a nyakad körül. Ahogy egyre inkább pánikba esel, megpróbálsz felkiáltani - de hiába, mert megszólalni is képtelen vagy. (lelekvandor.hu)
Szerintem ez a kis jellemzés jól bemutatja, mi is az alvási paralízis.
Ha találnál valamit a tudatos álmodásos technikákról, én is vevő lennék rá! :)
J. |
| |  | |  |
| | | | | | 266. Buká | 2009. január 14. 01:32 |
| | | | | | | | Hmmmm :) nem rossz... ez a hamis ébredés, hirtelen rájöttem, nem ismeretlen számomra, apróka koromban gyakran tízszer is álomba ébredtem magam, bár ezek többnyire rémálmok voltak - és én is a számolásos technikát választottam :) lehet hogy először a tudatos álmodással fogok foglalkozni, utánanézek egy pár technikának, de ha van tipp, tapasztalat azt szívesen fogadom! |
| | | | |
| | | | | | 265. Jaden | 2009. január 13. 20:36 |
| | | | | | | Hát, én kb. két éve kezdtem el foglalkozni azzal, hogy mire is képes az ember a megváltozott tudatállapotokban. Mit tud elérni agykontrollal, meditációkkal, stb.
Az asztrális projekció eleinte nem is érdekelt, ám tavaly tavasszal ért egy kellemes esemény. Egy kiadós városi sétára indultam egyik barátommal, és mire hazaértem eléggé kifáradtam, úgyhogy ledőltem szunyókálni. Ám hamarosan arra ébredtem, hogy álmodom :)
Őrülten furcsa volt, ám ugyanakkor tetszett is, mert az álmom az enyém,tehát azt tehetek, amit akarok. Repülhetek, beszélhetek emberekkel, de nem szabad elfelejteni, hogy ez álom, nem asztrális projekció.
Miután elegem volt, próbáltam felkelni, ám nem tudtam.
Folyton azt álmodtam, hogy felébredek, de egyszerűen akármit csináltam, nem tudtam felébredni a valódi testemmel. Ez akkor esett le, mikor már a harmadik alkalommal álmodtam azt, hogy felkelek.
Az egyik "felkelésemkor" azt álmodtam, hogy öcsém elmegy zenesuliba, a nagyszülők pedig fél 6-kor látogatóba jönnek, de minderről semmit sem tudtam.
Aztán eszembe jutott, hogy 1-től 5-ig számolok, és 5-höz érve teljesen éber és friss leszek, felkelek. Majd 5-ig számoltam, és mit ad Isten, felébredetem, a saját testemben (végre).
Hamarosan leesett az állam, mert minden úgy történt, mint az álmomban. Öcsém elment zenesuliba, a nagyszülők pedig percre pontosan megérkeztek. Valahogy előrevetítettem a jövőt. Legalábbis szerintem ez történt.
Azóta foglalkoztat ez téma.
Ilyen irányított álomban azóta már volt részem, de jövő előrevetítés még nem sikerült azóta.
Röviden ennyi :) |
| | | | |
| | | | | | 264. Buká | 2009. január 12. 22:03 |
| | | | | | | | Köszönöm :) te mennyire vagy belefolyva a témába? |
| | | | |
| | | | | | 263. Jaden | 2009. január 12. 19:17 |
| | | | | | | Igen, mindenki képes lehet rá. Legalábbis én így hiszem, mert minden ember ugyanolyan aggyal rendelkezik. Lehet, hogy valakinek egyszerűbben, valakinek nehezebben megy. A legfontosabb, hogy tudj hinni abban, hogy sikerülhet. Ez egy agykontrolos dolog, de szerintem nagy az igazságtartalma: a gondolataink befolyásolják életünket.
Szerintem jó kezdés Robert Bruce: Értekezés az asztrálprojekcióról c. irománya. Ha rákeresel google-ban biztos megtalálod. Sok mindent megmagyaráz és elég érzelemdús, és hatásos.
Addigis jó kivetülést :)
J. |
| | | | |
| | | | | | 262. Buká | 2009. január 12. 14:18 |
| | | | | | | Fú... amiket itt olvasok, főleg THC jóvoltából, az eszementális! Nem sok közöm van a témához, még éretlenebb koromban a sztori magazin rendkívül színvonalas cikkeiben olvastam róla, és akkor valamilyen primitív szinten én is megpróbálkoztam vele, de persze kellő tudás és hit nélkül...
Főleg azért izgat ez a dolog, mert hihetetlenül erős sóvárgás van bennem a repülés iránt, álmaimban sokszor repülök, és rettenetes érzés a gravitáció diktatúrájára ébredni. Szívesen kísérleteznék az AP-vel, csak attól tartok, hogy a belémprogramozott hipermaterialista cinikus felhangok ("Mi ez a newages állatság?! Megőrültél?! Azt hiszed hogy működhet?! Bolond...) elrontják az egészet. Mit lehet ez ellen tenni?
Még egy kérdés: ez bárkinek sikerülhet, ha szorgalmas? Vagy kell rá egyfajta 'hajlam' (ld alvás paralízis, tudatos álom stb.) Mivel érdemes kezdeni, vagy tesztelni a képességeinket? |
| | | | |
| | | | | | 261. Alaque | 2009. január 12. 13:17 |
| | | | | | | Én kb. fél éve kezdtem el ezzel foglalkozni, azóta december elejéig egyáltalán nem volt semmi, de aztán egyik este, az AP-ről olvastam, utána lefeküdtem meditálni, és elkezdtem nagyon mély transzba lemenni. Gondoltam, jól bezombulok, aztán megint megpróbálom az AP-t. Mélyebbre jutottam, mint valaha. Folyamatos búgást meg süvítést hallottam, kb. mint egy Astral Projection számban (:D), nem nagyon tudtam mozogni, a testem zsibbadt, és minden éles hang olyan volt, mintha az egész lényemet hasítanák szét. Aztán a koncentrálás lankadt, mivel rohadtálmos és voltam, és elkezdtem bealudni. Egymást követték zavaros álomtöredékek, amikor jött egy olyan, hogy a barátnőmmel, anyukámmal, meg még néhány nekem fontos emberrel - akiket talán nem is láttam, csak tudtam, hogy ott vannak - megyünk felfelé a lépcsőházunkban. Aztán egyszer csak rájöttem, hogy álmodom. Soha életemben nem volt még ilyen tiszta álmom, gondoltam hát, akkor ha már az AP nem jött össze legalább megpróbálkozom egy igazi tudatos álmodással.
Gondoltam, na, csináljunk valami hülyeséget, itt úgyis mindent lehet. :) Elkezdtem dőlni előre az első emeleti lépcsőforduló előtt pár fokkal, és olyan érzésem volt, mintha nem lennének kezeim, de nem zavart, mert tudtam, hogy úgysem ütöm meg magam. Szóval ahogy így dőltem előre, nem csapódtam bele a padlóba, mint ahogy számítottam rá, hanem belezuhantam, és csak zuhantam és zuhantam egy végtelennek tűnő pillanatig. De úgy rendesen átéltem a szabadesés érzését, nem csak úgy, ahogy az ember egy zavaros, homályos álomképet látva elképzeli. Zuhantam, pörögtem-forogtam, repültem, közben süvített a fülembe a tér, ahogy fénysebességgel keresztülhasítottam, a testem annyira zsibbadt és bizsergett, mintha ezer apró tűvel bökdösnék a bőrömet és a húsomat, s közben tudtam, hogy ez az egész csak egyetlen pillanatig tart.
Egy "idő" után elkezdett nagyon zavaró lenni az érzés, és kicsit pánikba estem. Elkezdtem kapálózni, hogy megállítsam a zuhanást, és a kezeim parkettát érintettek. Kinyitottam a szememet, és az ágyam előtt feküdtem a földön, olyan helyen, ahova nem lehet csak úgy leesni: az ágyam és a számítógépasztal között. Namondom, baszki, ügyes gyerek vagyok. Aztán megpróbáltam felkelni, és körülnézni, de nem sikerült, csak a fejemet tudtam fölemelni éppen annyira, hogy lássam magam előtt az ajtót, fölöttem a plafont, alattam a padlót... hogy mit? A padlót? Azt hogyan láthatom, ha fölfelé nézek a plafonra? És hogyan láthatom az ágy oldalát és az ablakot és az ajtót és az asztalt egyszerre? Elkezdett minden átfolyni-belefolyni egymásba, magába, az egész összeolvadt, én meg ott feküdtem egy vödör parában, és azt hittem, hogy valami bajom van. :D
Aztán támadt egy gyanúm.
Gondoltam, ki kéne jönni a transzból, de hogyan? A földön fetrengtem, és a kezemmel kapálóztam, de nem tudtam kijönni. Aztán egyszercsak jött a megoldás: meg kell szólalnom. Biztosra vettem, hogy ha megszólalok, felébredek. Így hát azt mondtam: HE!
Hirtelen teljes csend lett, kinyitottam a szememet, és az ágyamban feküdtem! Nem hittem el, hogy ilyen létezik! Ez lenne az asztrális projekció? Az egész nem tartott szerintem két-három percnél tovább, de akkora élmény volt, a zuhanással együtt, amilyet józan elmével még sohasem éltem át.
Amúgy tényleg kicsit olyan, mint a hajnalka. :) Kell egy kis idő, amíg regenerálódom utána, mielőtt újra próbálom. Aztán azóta voltak még kisebb testemből való kimozdulások, kitekeredések, de még sosem sikerült úgy igazán kilépni belőle. |
| | | | |
| | | | | | 260. Jaden | 2009. január 10. 18:40 |
| | | | | | | Gyakran vannak olyan álmaim, amikor rájövök hogy álmodom és akkor aztán mindent megtehetek! Nagyon szeretem az ilyeneket, de van amikor olyan állatságok történnek, amiken reggel szétröhögöm a fejem. :)
Olvastam a Rober Bruce féle értekezésben, hogy ebből is lehet projektálni.
Esténként sokszor sajnos elalszom, mikor relaxálok. Ez ellen van valami jó trükkötök? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem próbáltam azóta, de ha túlleszel egy ilyenen, egy ideig nem is fogod igényelni. Hasonló ez mint a Hajnalkamag:D
Egy ideig nem kívánod. Meg ehhez nagyon el kell kapni egy jó rezgést magadban.
Meg elég rohanós napjaim vannak most, ami nem kedvez az ellazulásnak. |
| | | | |
| | | | | | 258. Jaden | 2009. január 8. 14:32 |
| | | | | | | Sziasztok!
Nagy hatással volt rám élményeid elolvasása, ++THC++. Nagyon tetszett az a rész, amikor arról a vezetőről írtál, aki segitett téged a projekció alatt. Én is edzegetem magam, mikor ráérek, és remélem hogy ha kitartó maradok, én is megtapasztalhatom mindezt.
Próbáltad megismételni a projekciót az elmúlt napokban? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ++THC++ : gratulalok az elert sikeredhez !
Tiszteletere melto a kitartasod es az is jo,hogy a technikaddal ilyen kellemes es tartalmas volt az utazas.Feltetelezem ez is szerepet jatszott abban,hogy ennyire gordulekeny volt a kivetules.
Leirom azt,hogy en mit ertek a "felelmetes" alatt,mert ez nem egyezik. Az altalad "TELJES (tehat nem kellemes) benultságnak" nevezett jelenseghez hozzatennem, hogy szerintem ez a
folyamat resze,idealis esetben nem is erzekelheto a rovidsege miatt.Mint egy garazskijaro a lejtos ut tetejen. Mehetsz 20_al vagy 120_al is, csak OTT le ne robbanjon az autod es foleg senki ne vegyen eszre ! Szamomra mar az jo amikor ebben az allapotban, egyedul vagyok, es fel tudok ulni magambol.Az igazan felelmetes resze az amikor a feny es a kilelegzes utan valahogyan felresiklik az egesz.Megall a jarmuvem a garazs elott de meg nem az uton,ezert
gyorsulni sem tudok,es pont ott van ,lehesszel Deeboo a Vegre Pentekbol :) .Tehat nem erem el azt az allapotot, az akadalyok miatt,amibol tovabb tudnek lepni.Mivel mar benult vagyok,de meg a testemben,es negativ erok is csatlakoznak : erintesek,utesek a testemen es fajdalom,karmolasok,hangok,zugas es az a bizonyos erzes ,hogy el vagy meg akar ragadni valami.Igazabol ez nem zsakutca,mert lehet elore is menni de a felelem miatt arra torekszik
az >ember< ,hogy magahoz terjen! Uvolt es felkapcsolja az ejjeli lampat (5x-10x) ,persze nem tortenik semmi :) ! A kulso szemlelo kesobb arrol szamol be,hogy olyan voltam mint aki meghalt (enyhen nyitott szajjal alig eszrevehetoen lelegezve) mereven,hanyatt fekudtem.A bevalt modszer nalam az ebredesre a fejrazas eroltetese,ez altalaban bejon es leroviditi az egeszet.
Egy esetben fenyegeto lenyek formai megjeleneset is eszleltem,igaz ezt mar kozvetlenul a kilepes utan. Gondolom az ufosemberrabis es a zaklatos/incubus tortenetek is ide kapcsolodnak es ez lehet az alapjuk.Valakik vannak a sikok kozott es nem baratsagosak!
Erdekessegkent : a nepmesek tele vannak a temahoz kapcsolodo tobb ezer eves tapasztalatokkal (Hetszunyu Kapanyanyimonyok,Kalamona,Hetrofos...)
A vezetod jelenlete pedig egyszeruen fantasztikus,en csak egy esetben talalkoztam nem kozombos vagy negativ lennyel.Egy barlangban tuz elott ulo, kopasz lamaval (ezt az azsiai
vonasai, es oltozete alapjan gondolom) ,egyertelmuen eszlelt es ennek jelet is adta.O tudott velem "beszelni",gondolatokat kozolni,amiket meg is ertettem, de ue. visszafele reszemrol nem mukodott, teljesen egyiranyu volt a kommunikacio.
Sikered meghozta a kedvemet arra, hogy ne csak a menetrendszeru jaratokat varjam.
Mindenkinek CSAK kellemes elmenyekkel teli utat kivanok !
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az alvási paralízis kapcsán. Sokszor volt benne részem, hogy felkelek mászkálok de minden olyan homályos, aztán le vagyok bénulva, stb...aztán a 2007 nyári élményem amit szintén olvashatsz itt, nagyon elindította az érdeklődésemet. Próbáltam rákeresni kulcsszavakra: pl alvás, bénulás, stb..így jutott el a paralízishez aminek a tünetei megegyeztek azzal amit éreztem. És valamelyik írás szót ejtett az AP ről és a tudatos álmokról. Így találtam rá az Asztrális Projekcióra. Arról kerestem is írásokat és a Robertc Bruce féle írás nagyon megragadott. Persze egy ideig nem gyakoroltam, csak spontán kilépéseim voltak viszont ahogyan egyre inkább érdekelt lélekben, egyre több spontán élményem volt amiről olvashatsz előző hozzászólásokban. Gyakorlatilag a teljes idevezető út itt a fórumon. Aztán rászántam magam mélyebben az ezoterikus dolgokra és amikor elkezdtem gyakorlatokat csinálni, edzeni a csakráimat, egyre több lett a spontán élmény és egyre jobban közelítette a tudatos kilépést is. Majd olvass vissza, mert ott sokkal érthetőbben leírom ezek állomásait. Persze ez szubjektív és mindenki máshogy éli meg, mindenkinek más módszer segít, és az élmény is egyéni. |
| | | | |
|
