 |
---Re: Szútrák---cellux, 2003. július 10.  | |  | | | | 96. ynul | 2006. október 25. 10:37 |
| |  | |  | | | Kásjapa-parivarta-szútra
1. Az üresség mint középút
Ó, Kásjapa! Az a tökélyharcos, aki az Összegyűjtött Kincsek szútráját meg akarja tanulni, állandóan az összes tartam helyes szemléletét gyakorolja! Ez pedig nem más, mint a tartamok valóságnak megfelelő szemlélete: sehol sem látni ént, személyes önazonosságot, élőlényt vagy életet. Ezt a helyes, valós szemléletet nevezik középútnak.
Ó, Kásjapa! A helyes szemlélet annyi, mint nem tekinteni az érzékelt világot sem állandónak, sem állandótlannak; nem tekinteni az érzéseket, elgondolásokat, akarásokat és tapasztalásokat sem állandónak, sem állandótlannak. Ezt a helyes, valós szemléletet nevezik középútnak.
Ó, Kásjapa! A helyes szemlélet annyi, mint nem tekinteni a föld elemet sem állandónak, sem állandótlannak; nem tekinteni a víz, a tűz és a szél elemet sem állandónak, sem állandótlannak. Ezt a helyes, valós szemléletet nevezik középútnak.
S hogy miért? Mert az egyik véglet az állandóság, a másik pedig az állandótlanság. A kettõ közt húzódó középút az állandótlanság állandósága, mely formátlan, alaktalan, felismerhetetlen és megfoghatatlan. A tartamoknak ezt a helyes, valós szemléletét nevezik középútnak.
...
3. Az ürességszemlélet veszélyei
Ó Kásjapa! Ha valaki azt hiszi, hogy felismerte az ürességet, és ragaszkodni kezd hozzá, akkor nem szerzi meg az oszlatva-sugárzó tartamokat. Még mindig jobb, ó Kásjapa, akkorának képzelned magad, mint a Méru-hegy, mint az üresség-szemléletre alapozni az önérzeted. S hogy miért? Mert az üresség-szemlélet minden szemléletet megsemmisít, ám magát az üresség-szemléletet semmi sem semmisíti meg. Ó Kásjapa! Ha az orvos gyógyszert ad a betegnek, hogy meggyógyuljon, de a gyógyszer nem ürül ki a beteg szervezetébõl, vajon meggyógyul-e a beteg?
Nem, Magasztos! A beteg állapota csak súlyosbodik, ha a gyógyszer nem ürül ki a szervezetébõl.
Ugyanígy, ó Kásjapa: az üresség-szemlélet minden szemléletet megsemmisít, ám magát az üresség-szemléletet semmi sem semmisíti meg. Olyan ez, Kásjapa, mintha valaki megijedne az üres tértől, és őrjöngve tajtékozva kiáltozná: "Ki akarok szabadulni innét!" Mit gondolsz, ki lehet szabadulni az üres térből?
Nem, Magasztos!
Ugyanígy, ó Kásjapa: szerintem bolond az, aki megrémül az üresség tanától, hiszen mindig is ürességben élt; akkor most mitől ez a nagy félelem? Mint a festő, aki ördögöt fest a falra, majd rémültében elájul a saját alkotásától; úgy teremtenek a lények formákat, hangokat, szagokat, ízeket és érzékleteket, majd körbe-körbe keringnek, sokféle szenvedéssel sújtva magukat öntudatlanul. Mint a varázsló, aki szellemlényt varázsol, az pedig felfalja őt; olyan az a koldus, aki az ösvényt követve eljut a tartamok ürességének, megbékéltségének, lényegtelenségének szemléletéig, majd e szemléletben ő maga is megsemmisül. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | nemoan rég a tetra kérdezte, h minden gurut kizárok-e.
és elgondolkodtam és végigjátsztam és rájöttem,h egyszer volt itten a szegény hanyatló shambalában a dalai ukrajnai helytartoja aki a sziv szutrat avatta be.
az nagyon finom, szep, valos mosoly volt. igaz, h kb. 15en voltunk. lehet, h a agy rendezvenyekkel is csak a tomeg- es birodalomiszonyom miatt van bajom? http://www.terebess.hu/szorolapok/szutra.html |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (na ide jöttem a nyitott nullintervallum topikból)
Patanjali a jóga-szútrákban tömören, de lényegretörően fejti ki azt a módszert, ahogy az ember azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül az anyagban kifejeződik a tudat, egymás után hagyhatja el.
Az astanga-jóga nyolc része egymás után küszöböli ki az akadályokat. Az első két anga, jama-nijama kiküszöböli a cselekedetekből, gondolatokból, érzésekből származő zavart, a következő három anga: aszana, pranajama, pratyahara kiküszöböli a fizikai test működéséből származó zavarokat.
Valójában ekkor kezdődik a jóga, vagy a meditáció. Pratyahara teljesen elvágta a testet a tudattól, annak a legkisebb zavaró hatása nélkül működhet a tudat.
A következő három anga végül mindent kiküszöböl, ami módosítja a megismerés folyamatát, és gyakorlatilag úgy tűnik, nincs is többé megismerés, a megismerő teljesen eggyéválik a megismerés tárgyával.
Amikor ez megtörtént, készen áll a tudat a következő finomabb mechanizmuson keresztül működni...
Felesleges ezt tovább részletezni, akit érdekel, úgyis utánanolvas valahol.
Mindenestre azt észre kell venni, hogy nem véletlenül mondják pl a hinduk, hogy nincsenek vallások. Teljesen mindegy, hogy ki milyen vallású, a fenti nyolc fokozaton szükségszerüen át kell haladnia, ha valóban Isten megismerése a célja, ahogy pl. Jézus tanította követőinek.
A kereszténységben nevezhetik jama-nijama-t erkölcsi törvényeknek, és lehetnek bizonyos különbségek, mégis, a célja ezeknek ugyan az: a szamádhi fele vezetik a törekvőt. Ahogy egy jógi, aki nem tartja meg jama-nijama-t képtelen haladni az útján, ugyan úgy, egy keresztény ember, aki nem tartja be az erkölcsi parancsolatokat, nem fog a mennyországba jutni.
És miért ne nevezhetnénk a valósággal tökéletesen eggyévált Isteni tudat állapotát menyországnak? : )
Mindenkinek ugyanúgy át kell haladnia a tudat ezen haladó állapotain.Természeténél fogva nem lehet a hosszú és fáradtságos tanulási folyamatot kiváltani áldozatokkal, templombajárással, kaktusz evéssel, habár ezek előkészíthetik a terepet a sok-sok megtestesülésen keresztül tartó önmegvalósításhoz...
A "vallás" csupán a gunák legdurvább szintjén működő intellektus terméke. Minden embernek ugyan az a célja, még ha más utakon is közelítenek felé. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyébként a IV.-1 es szútra a sziddhik megszerzésének okaival foglalkozik, és valóban említ "őrölt füvet".
"a sziddhik, születés, kábítószerek, mantrák, szigorúságok vagy szamádhi eredménye"
Logikailag a sziddhi szó nem tartozik a felsorolásba (ez látszik az "eredeti" szövegen is: 1. Dzsanmausadhi-mantra-tapaha-szamádhi-dzsáhá sziddhajaha
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Megnéztem megint, és ha megérzésem nem csal, a hindu irodalom egyik "szentírása" fordításában az értelem alá lett vetve a szótagszámnak, és a rímelésnek. (habár az eredeti mű se nem rímel, se nem 2X8-as...)
ekit dobok, spurit szívok, egész este táncolgatok
Einstein, relativitás elmélet (anyag=energia) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Most olvasgattam a --- szútrák --- -at, és megakadt a szemem a 17-esen. Én mintha már olvastam volna a jóga szútrát, de ilyenre nem emlékszem. Hát meg is néztem a terebess.hu-n 3 féle fordítást is (nagyon tanulságos!) és nem találtam még közelítőleg sem ehhez hasonló kijelentést a negyedik rész, 1-3-ban.
Kíváncsi lennék, ki fordította így ezt a művet?
vagy több jóga-szútra című mű is létezik? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 87. Ákimáki: Nos igen. A megvalósítás módja annyiban különbözik, hogy így ő nem valósítja meg. És még sokan mások sem. Pl egyelőre még én sem. Pedig mind buddhák vagyunk. Csak nem vesszük észre.
Állandó és elpusztíthatatlan boldogságot!
CFP
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | a pszihopata is egy "érző lény" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Ez utóbbi szempontból nem azonos a célom egy pszihopatával"
Végtelenféle szempontból lehet nem-azonos a célod egy "érző lénnyel", de egy szempontból azonos a célod minden "érző lénnyel" : )
(az alapján, amit írtál, a pszihopatával is azonos a célod, csak éppen a megvalósítás módja különbözik.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Olvasd el, amit az előbb írtál : )
Azthiszem a lényegre tapintottál... : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 81. Ákimáki: Azzal egyetértek, hogy minden érző lénynek ugyanaz a célja, amennyiben minden érző lény boldog szeretne lenni. Mégis mindenki mást csinál, amiről úgy gondolja, hogy az majd boldoggá teszi. Nekem ez utóbbi szempontból nem azonos a célom egy pszihopatával, aki azt gondolja, hogy ha gyilkolászik boldog lesz. Csak hogy sarkos példát hozzak.
Állandó és elpusztíthatatlan boldogságot!
CFP |
| | | | |
|
