| Mit látnál abban a bizonyos tükörben?bombadiltoma, 2003. augusztus 6.
| | | | | | | | | | Sms, enteogéneknek a hallucinogén anyagokat nevezik. Ez a szó jelentése. Másodlagosan enteogénnek neveznek minden olyan pszichoaktív anyagot, amit tradicionálisan vallásos célokból használnak vagy használtak.
A szó etimológiailag úgy lett összerakva, hogy az "enteosz" a lélekkel való betöltöttséget jelenti, mint a szerelem, a művészi ihletettség, vagy a vallásos betöltöttség. (szó szerint: 'az isteni belül'). Ógörög téma... A "-gén" képző pedig az ilyenné tévő, ilyenné váló, a megvalósulást jelenti. Mint a a többi -gén képző esetében. Vagyis akkor valami olyasmit jelentene az 'enteogén', hogy "megihlető", "lélekkel betöltő", "az istenit belsővé tevő".
Ezt kérdezted? Mert nem volt világos, pontosan mire gondolsz.
Érdekes egyébként a "pszichedelikus" szó etimológiájával, "szó szerinti jelentésével" való kontraszt. Az ugyanis meg éppen a a belső dolgok megjelenővé, 'külsővé' válására utal. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Konkrétan mit jelent az "enteogén" kifejezés? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ezek a mágikus vagy okkult vagy sámánista gyakorlatok elég érdekes, hogy milyen tekintetben lehetnek hozzáférhetőek a mi számunkra. Azt szokták emlegetni, hogy a potens enteogének milyen veszélyesek az avatatlan vagy felkészületlen számára, és én valahogy úgy érzem, hogy az enteogének használatában a legtöbbünkben megvannak azok az egészséges tudattalan blokkok, amik elszigetelnek minket az igazán veszélyes szellemi tartományoktól. Ez ugyanaz a blokk, ami a vegyileg nem befolyásolt, hétköznapi tudatosságban mederben tartják az embert.
Persze vannak olyan anyagok, amiknél ezek a blokkok kevésbé működnek, és valahogy jobban ráveszik az embert, hogy feloldja azokat. Amolyan féltékeny és erőszakos és szenvedélyes járművek. Mint amilyenek a hallucinogén burgonyafélék lehetnek például.
De akárhogy is, elképzelhetőnek tartom, hogy bárkivel előfordulhat, főleg nagy dózisnál, és főleg, ha vannak okkult gyakorlati szándékai a fogyasztással, hogy kinyit olyan kapukat, amikhez tényleg nem elég avatott és nem elég felkészült. A hétköznapi tudatosság számára ez elég kiszámíthatatlan lehet, hiszen nem tudhatja, hogy mire hajlandó a mélyebb értelemben vett személye. Én például tudom, hogy a pszilocibin gombával kioldott személyem milyen kis fegyelmezett és szolidan medertartó lélek, de lehet, hogy ha beharapnék egy nagy marék gombát, és az ölembe vennék egy fekete tükröt, például, akkor utána egyenesen szállíthatnának az elmegyógyintézetbe. Nem tudhatom. Az emberek nagyrésze nem teszi ki magát ilyen veszélyeknek, mert már eleve nem túlozza el a dózist, vagy tartózkodik a már szagról vadállat anyagoktól, vagy nem hozza magát a hatás alatt a szakadék peremére, vagy csak eltereli magát az igazi mélységtől, megelégszik egy nem-annyira-mélységgel.
Érdemes olyasmit hajtani, amihez azért csak sejtjük, hogy kevesek vagyunk mi a magunk modernnyugati spirituális nullszinjével? Nem tudom, hogy egyáltalán képesek lehetünk-e tudatos elhatározással befolyásolni, hogy mit vállalunk be ilyen téren.
Cica, azt hinni, hogy az önismeret tárgyi ismeret, az mindig önhittség, ami leszakítja az embert saját életének valódi forrásáról és táplálójáról. Az önismeret mindig csak transzcendens ismeret, vagyis csak egy metafora arról, ami valójában nem tehető az emberi tudás tárgyává. Egy ember valódi micsodaságának, miféleségének és mivégettségének tudása nem az emberben van, hanem abban, amiben az ember van, amiben az ember értelmet és érvényességet nyer. Ha az ember nem ennek a láthatatlan, eredeti önazonosságának próbál megfelelni, hanem saját önképe szerint próbálja meghatározzni önmagát, akkor az öncélúságot, vagyis betegséget jelent, és elveszi az embertől az életet. Én legalábbis így tekintem ezt a kérdést. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ismeritek a Don Juan tanításaiból a tükrös játékot? Patak vizébe tükröt tartani és "emelkedett tudomással" csak nézni... Régebben terveztük, de aztán elmaradt. Talán szerencsére :-) |
| | | | |
| | | | 64. cellux | 2003. december 8. 14:20 |
| | | | | | "Igen, nem ismerem önmagam, pedig milyen jó azt gondolni, hogy igen! Ez pökhendiség? Vagy félelem attól, hogy kiszámíthatatlan leszek?"
Ehhez a Siphershnek is látnia kellett volna már a Dogville-t, nem?
|
| | | | |
| | | | 63. cica | 2003. december 8. 14:10 |
| | | | | | Siphers írta: "'Bélyeggel' meg a tükörben Önmagadat látod, csak hát ugye megszoktad, hogy normálisan az a bizonyos részed látja a tükörben önmagáról alkotott képét. Ehhez képest meg Önmagadat látni teljesen idegen élmény lehet."
Igen, nem ismerem önmagam, pedig milyen jó azt gondolni, hogy igen! Ez pökhendiség? Vagy félelem attól, hogy kiszámíthatatlan leszek?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Persze, én is kedvelem a tükröt. Úgy érzem, hogy kitapogattam a határait a lenge tükörbebámulásnak. Én már nem fogok "véletlenül" belezuhanni a mély tükörbe-bámulásba. De tudatosan egyszer lehet, hogy kipróbálom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Lehet veszélyes dolog, de lehet egyszerűen szórakoztató és érdekes is. Nekem ilyen volt. Ezerféle arcomat láttam, gyerekarcomat, aggastyánarcomat, nőarcomat, nemnőarcomat, dühösarcomat, vidámarcomat, szivárványarcomat, szürkearcomat stb. stb. És a tükör himbát csinált a fürdőszobából, amit kedvemre ingathattam, ha engedtem begyorsult, és ha lenéztem a földre meg is tudtam állítani. Jó játék volt. Lenyűgöző játék. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ha tippelnem kellene, én azt mondanám, hogy nem karma, nem Isten, hanem az vagy Te. Aki meg "úgy látja, hogy...", az teneked csak egy részed, egy vetületed.
'Bélyeggel' meg a tükörben Önmagadat látod, csak hát ugye megszoktad, hogy normálisan az a bizonyos részed látja a tükörben önmagáról alkotott képét. Ehhez képest meg Önmagadat látni teljesen idegen élmény lehet.
ui.: bebélyegezve a tükröt bámulni veszélyes dolog. |
| | | | |
| | | | 59. cica | 2003. december 2. 10:13 |
| | | | | | Ha belenézek a tükörbe, úgy látom, hogy nem én élek, hanem valami él bennem. Valaki irányít, sodor, mondjuk talán a karma vagy Isten? Valaki, aki többet tud mint én. Egyébként is így érzek, de ilyenkor még ráadásul poénos is a dolog. Bélyeggel pedig ismeretlen az, aki visszanéz. |
| | | | |
| | | | 58. Talamon | 2003. november 22. 14:03 |
| | | | | | szétolvadt az arcom, majd a testem is, a színek megmutatták a színes színtelenséget, aztán visszatisztultam, az arcom fortyogott...aztán hirtelen váltás: csak a mögöttem lévö fürdöszobát láttam benne... talamon egy darabig nézett velem szembe, aztán PUKK eltünt, a tükör úgy döntött, hogy most engem kihagy, furcsamód vizslattam a mögöttem lévö csempéket, kádat... persze ettöl a vizslatástól egy fél percen belül visszatértem a képbe, aztán mittomén
|
| | | | |
|