| Ki érezte már úgy néha, hogy kilóg a sorból a Daathon?bombadiltoma, 2003. augusztus 1. | | | | 361. spirit | 2010. szeptember 11. 16:23 |
| | | | | | Szerintem pedig fontos dolog szeretni önmagunkat. Tudod furcsa emberek vagyunk mi.....amikor rosszul bánsz a csajoddal, néha elszégyelled magadat. Ha kiszárad a szobanövényed, mert nem locsoltad, jó esetben legalább egyszer végiggondolod, hogy Te ölted meg. Ha látsz valakit akit szeretsz és faszságot csinál, akkor próbálsz segíteni....olyan sok mindenkit tudsz szeretni....csak önmagadat nem? Értelek a elfogadással, és igaz, de ha másokat tudsz szeretni akikkel együtt élsz, vagy az életed bizonyos részét megosztod, akkor önmagadat, akivel úgymond az egész életedet megosztod, önmagad nem tudod szeretni? Vagy nem akarod? Szerintem ez nem divatos téma, sőt ha szétnézel, akkor igen csak árral szemben úszás ez is.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Jah és még valami. Senkinek nem kell szeretnie magát. Népszerű hangoztatni de az esetek 99%ában ezek csak szavak, ráadásul tévesek. Aki VALÓBAN szereti magát, annál valami nincs rendben mint ahogy annál sem aki VALÓBAN gyűlöli magát. Ilyen emberből is csak kevés van, a legtöbb aki ezt állítja csak szövegel. És erre a hozzászólásra hevesen reagálnának, mert úógy éreznék hogy ennek a dolognak a megkérdőjelezésével valami kevesebbnek állítanám be őket mint amik. De alényeg végülis, hogy legyél kibékülve magaddal. Fogadd el azt az embert aki te vagy. Ha ez sikerül, letisztultan láthatod a többieket is, minden olyan érzelmi felhang nélkül amik egyébként torzítanák a véleményedet mert még salyát magadat sem akarod annak látni aki valójában vagy. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ha önző vagy, valóban olyan dolgokat teszel amik számodra jók, vagy a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló pozitív hatásokat kisajátítod a magad részére, másokat kizárva. És ez a lényeg. Ezért nincsen semmi értelme az előző gondolatmenetnek, mert nem a sivatag közepén élsz, ahol nincsen ráhatásod másokra. Az önző ember nem tesz jót az önzőséggel, másokat lekorlátol és megfoszt olyan dolgoktól, amikhez semmivel sincsen több joga mint azoknak. És az, hogy ezzel a helyzettel ilyen formán élni tud és képes saját magát előrevinni mások kárára az nem azért van mert valamivel is több lenne azoknál. Pont ellenkezőleg. Egy alapvető dolog hiányzik belőle és még csak fel sem fogja. Mindenki önző többé kevésbé mert minden ember tökéletlen és gyenge. De nem árt néha elszámolni magunkkal. Sor pedig nincsen ahonnan kilógna bárki is. Halmazok vannak amik néhol fedik egymást, nem tudsz kilógni. És nem kell a legnagyobb halmazba tartozni állandóan. A mennyiség mindíg a minőség rovására megy. A sok inkább csorda mint gondolkodó egyének összessége. |
| | | | |
| | | | 358. spirit | 2010. szeptember 11. 11:41 |
| | | | | | Ha önző vagy, akkor jót akarsz magadnak, nem? Tömeggel kacsintva vagy egyedül tökmindegy. És ha jót akarsz magadnak, mer' önző vagy, akkor jó dolgokat is teszel nem? Amik neked jók? Aki szereti magát mit csinál? Olyan dolgokat amik jók neki. Valahol olvastam valami vallásfilozófiai izében, és nagyon megragadott ez a részlete, hogy a bűnös ember lassú és rituális öngyilkosságot követ el azoknak a dolgoknak a kultiválásával, amikkel igazából árt magának. Szóval ha Te azokat tolod amik jók Neked.....apám, megyek hozzád tanulni!:))) |
| | | | |
| | | | 357. Semjase | 2010. szeptember 10. 18:21 |
| | | | | | | | | | |
| | | | 356. sonek | 2010. szeptember 10. 14:37 |
| | | | | | ha szeretek gyűlölve létezni.
eszemben sincs megszeretni magam. én egy korlátolt és önző ember vagyok, összekacsintok a tömeggel. sejtem, hogy élnek e világon olyan emberek, akik képesek még a tömeggyilkosságokra és a minden-felzabálásra szeretettel gondolni. valaki azt mondta erre egy hegyen, hogy boldogok a lelki szegények....
mert nem a szeretet és nem az együttérzés tartja együtt ezt a világot, ezt a társadalmi szerveződést, amit nevezzünk bonyolultan szuprakapitalista hiperfogyasztói demokráciának. a tény, hogy eddig a kifejezésig fajulhattak a dolgok, globálisan egyetlen dolgot jelez. illetve többet is, de lényegében ez az egy dolog metafizikailag a deszakralizációt jelenti. egyben ezzel a szeretet profanizálódását is.
és ez egy fatálisan sötét és elkerülhetetlenül katasztrofális jövőkép. elvégre, miben hihet az, aki látta a sátán győzelmét? szeresse azt?
"Isten önmagában ma már nem magyarázat semmire. inkább olyasvalamivé vált, aminek önmagában szüksége van elképesztő mennyiségű magyarázatra." |
| | | | |
| | | | 355. Semjase | 2010. szeptember 9. 20:26 |
| | | | | | Nos, miközben dolgoztam elszégyelltem magam, hogy vulgárcsernus szövegeléssel intéztem el ezt az őszinte segélykiáltást, hétvezér. Az van, hogy az évszakok, a hangulatok, az érzelmek szinte majdnem minden folyamtosan, de egy kiszámíthatóan kiszámíthatatlan kaotikus rendszerben változnak. Ha valaki olyan helyre születik, ahol van tavasz,nyár, ősz, tél és tegyük fel a telet szereti csak, akkor mostmár van arra lehetősége, hogy bejárja a világot, nézegessen, hátha máshol, ahol mindig tél van jobban fogja magát érezni. (Bár éppen a napokban szembesültem több barát által azzal, hogy, habár egy ideig ez a geográfiai-koordináta váltás volt számukra a boldogsághozó,most mégsem.) Van, aki egy párkapcsolatban a forró szexualitást keresi, ő mindig új kapcsolatot fog nyitni, mert elégedetlen lesz a változással, aztán magára marad, mert túl sok fájdalmat okoz. Van, aki az öregedéstől retteg és mindent megtesz, hogy frissen tartsa magát, dehát mégis öregedik. Lehet így is, úgy is fenntartani a változás szeretetét, de persze permanensebb, állandóbb élményhez visz, ha nem a külső tényezőkön próbálunk változtatni, hanem az aspektusunkat változtatjuk meg. Az összes évszakot lehet szeretni, meg lehet kedvelni az együttfejlődést, az öregedéssel járó bölcsességet és szépséget is. A hullámvölgyeidben is biztosan van, amit kedvelni tudsz. Én a magam részéről több féle kreatív tevékenységet végzek és vannak (voltak) olyan napjaim, sőt időszakaim, amikor csak feküdni birok, érzelmeim nincsenek, minden rideg és távoli. Sokáig gyűlöltem magam ilyenkor és ezáltal minden mást is, ebből fakadóan szuicid mintázatok vettek körül hirtelen. Hosszú és (d)rögös úton kellett végigmennem ahhoz, hogy megtapasztaljam, hogy az ilyen időszakokban milyen csodás adottságaimat tudom fejleszteni, az álmaimat tudatosítani, a lustaságomat meditációba forgatni, az érzelemtelenséget rendszeretetté fordítani, a megvalósulatlan vágyaimat leírni, lefesteni, a túlzott szexuális töltést testformálásba kicsatolni, stb. Sokáig én is azt hittem, hogy a világgal van a baj és el kell utaznom, stb ahhoz, h jól legyek. Mostmár tudom, hogy csak akkor mehetek - holnap kb. - ha tudom szeretni minden pillanatomat, mert így bárhol is vagyok minden egyre csak jobb lehet. Tehát neked is azt javaslom, hogy szeresd meg magadat, mert nem véletlenül vagy olyan, amilyen, mint ahogy nem véletlenül vannak/már,még stb nincsenek körülötted olyan dolgok/emberek, amik hirtelen változást hozhatnának. Ha most jönnének, akkor ideiglenes, a felületen zajló "kényszermosoly" kierőltetett boldogságpillanataid biztosan lennének, de ez is csak egy kis epizód lenne az utadon önmagad felé. A halált kár siettetni, mint ahogy közhelyekből ezt tudjuk, hiszen meghalni is csak akkor jó, ha azt az életed részeként tudod elfogadni. Ha szeretsz lent, fent, hidegben, melegben, fiatalon, idősen, szeretve, gyűlölve létezni. ... |
| | | | |
| | | | 354. Semjase | 2010. szeptember 9. 14:27 |
| | | | | | Unatkozni kibaszottul könnyű. Az kell hozzá, hogy így nyomassad, hogy "kurvára unatkozom" és nézzél ki a fejedből. Ha uncsi az éned, akkor ja, szerintem is gyilkoljad le. Semmi szükség még egy unatkozó faszfejre, ebben a csodálatos, mindenféle dologgal teli világban. DE minek ehhez legyilkolnod a teljes lényedet? Lógj ki a saját sorodból inkább. |
| | | | |
| | | | | | | | | | kilogok, mert nem akarok benne lenni. nem is tudom, hogy letezik-e egyaltalan. ezert lesz az eletem hullamvolgyes. az elmemet elhomalyosito mámoros idoszakokat kovetik az unalmas es kedvtelen idoszakok, amikor ugy erzem, hogy itt az ido elindulni a halalba. ez a vilag mar unalmas, ha van masik azt kerem, ha nincs akkor a dontesem nagyobb valoszinuseggel volt rossz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Addig nem tudok kilogni a sorbol amedig nemállok be...A sirás nem pont a gyengeség jele bármié lehet pl. düh... |
| | | | |
| | | | | | | | | | én nem rég sirtam..szomoruságbol..azt hiszem kicsit jobb lett de sirni néha kell..lehet nem kellemes de kiadsz magadbol olyan dolgokat amit pl.csak ezzel tudsz megoldani.szerintem. |
| | | | |
| | | | 350. Koxi | 2006. szeptember 15. 21:43 |
| | | | | | A sírás szerintem több indíttatásból is lehet.(pl:gyengeség,fájdalom,düh,harag,visszafolytott rosszkedv)Úgy külső,mint belső oka is lehet. |
| | | | |
|