Reich Orsolya:

Tudás a tablettában

Vizsgadrogok

Guarana, ginszeng, efedrin, speed. Szerek, amelyeket nem diszkóban, koncerteken vagy szombat esti ellazuláshoz használ a jövő értelmisége, hanem a vizsgák előtti reménytelenül rövid éjszakákon könyvek, lexikonok és szöveggyűjtemények fölött görnyedve.

Lilla budapesti egyetemista. Háromszor is felvételizett spurival. Hiába tanulta meg az egész anyagot, mégis úgy gondolta, a sikerhez kell egy kis extra energia. Tapasztalatból tudta, hogy a speedtől nem fog beparázni vagy hallucinálni. A terv majdnem be is jött. Az egyik szóbelijén brillírozott, fejből nyomott bonyolult idézeteket, magabiztos volt, vidám és laza. A tanárok imádták. Az írásbelin azonban a hosszú várakozás miatt nem hatott megfelelően a szer, csak rásegített a benne felgyülemlett feszültségre. Felpörgött, ezerrel barátkozott mindenkivel, de ahogy kézbe vette a lapot, úgy érezte, semmit sem tud, és nem is képes összpontosítani. Azóta vizsgák előtt legfeljebb koffeintablettát szed.

Bár az ELTE tanácsadó pszichológusa szerint a vizsgadrogozás csak az egyik városi legenda a sok közül, Lillához hasonlóan jó pár egyetemista használ különböző anyagokat, szereket, csodapirulákat és teákat szellemi teljesítménye fokozására, főleg a számonkérés előtti este nagy hajrájában. Nem kell feltétlenül dílert keresni, ha valakinek némi gyorsítóra van szüksége, hiszen

a patikában, drogériában

vagy akár a sarki éjjel-nappaliban is találhatunk megfelelő készítményeket.

A széles kínálatból nem mindegy, hogy mit választunk, mivel a termékek egy része csak hosszú távon fejti ki hatását. A memóriafejlesztők legfontosabb hatóanyaga, a lecitin nagy mennyiségben tartalmaz kétfajta B-vitamin-származékot, kolint és inozitot, amelyek az agysejtek ingerületátviteli képességét növelik. Az egyetemisták többsége azonban még nem küszködik az időskori dementia problémájával, ezért a vizsga előtt valami gyorsabbra van szüksége.

A guarana nevű dél-amerikai cserje kivonata például már tíz perccel a bevétel után kifejti hatását. Brazíliában szinte minden formában kapható, még a Coca-Cola is gyárt guarana tartalmú szénsavas üdítőt Kaut néven, de van guaranás csoki, rágó és cukorka is. Magyarországon tabletta formában szinte bármelyik gyógynövényboltban megvásárolható. A szer a szellemi teljesítőképességet, a koncentrációt és az éberséget növeli, a reakcióidőt viszont csökkenti, és másnaposság ellen is kiváló. A guaranának igen magas a koffeintartalma, hiszen míg egy csésze kávé legfeljebb 130 milligramm koffeint tartalmaz, addig egy tablettában ez az érték elérheti a 350 milligrammot is. Az ajánlott mennyiség napi egy tabletta, amit azonban nem célszerű jelentősen túllépni, mert jó esetben is súlyos toxikózisra – hányás, láz, tachycardia – van kilátás.

Kevésbé drasztikus megoldás a ginszeng, ami szintén a bioboltokban lelhető fel. A növény kitűnően alkalmazható a testi és szellemi kondíció javítására. Amellett, hogy kitűnően felpörget, olyan speciális immunsejtek termelődését is elősegíti, amelyek feladata a vírusok és baktériumok elpusztítása. Akár a nikotin, „intelligens szer”, ha kell, stimulál, de szükség esetén nyugtat és csillapít. Manapság nagy kedvenccé vált: szedik hosszútávfutók és testépítők, topmenedzserek a fáradtságérzet kiiktatására, valamint a depressziós háziasszonyok az endorfin, azaz a boldogsághormon-termelés fokozása érdekében. Nota bene: ne keverjük koffeinnel, mert a két anyag hatása semlegesíti egymást.

A legális stimulánsok közül Nyugat-Európában és Amerikában az efedra vagy egzotikusabb nevén Ma-huang tartozik a legnépszerűbbek közé. Az efedra kis sivatagi cserje, amelynek a szárában rejlő hatóanyag, az efedrin az adrenalinhoz hasonlóan stimulálja a központi idegrendszert. Az efedrin a 20-as évek óta számos gyógyszer hatóanyaga, de ma már igyekeznek szintetikus pótlékokkal helyettesíteni. Az eredeti növényt drogériákban árulják teafű és kapszula formájában, fokozott izgalmi állapotot idéz elő, vizsga előtt főleg álmosság ellen érdemes bevenni. De túladagolása szívproblémákat okozhat.

Az efedra beceneve, a „herbal speed”, jól mutatja, hogy valójában az amfetamin enyhébb változatáról van szó. A fent leírt hatások tulajdonképpen ugyanazok, mint

a népszerű diszkódrog

esetében, csak persze a speed sokkal jobban pörget, így nem csoda, hogy ez a legnépszerűbb – és illegális – vizsgadrog. (Lásd Évszázados pörgés című keretes írásunkat.) Nemcsak ébren tart, de a koncentrációt is segíti. Nem javítja viszont a memóriát és a szexuális teljesítményt – bármit tartson is a legenda. Egy gyógyszerész lapunknak elmondta, hogy mivel a szimpatikus idegrendszeren keresztül hat, összehúzza az ereket, megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát, így könnyen anginás betegségeket, akár szívinfarktust is okozhat. A hatás elmúlta után kijön az elfojtott fáradtság, ezért aki speeddel tanul, az a vizsgára is bevesz egy keveset, hogy átsegítse magát a „másnaposságon”. Persze mindezt nem lehet a végtelenségig folytatni.

Évszázados pörgés. Az amfetamint 1887-ben az efedrin helyettesítésére kísérletezte ki egy német kémikus. Az asztmások között nagy sikere volt a sokoldalú új szernek, a gyógyszerészek pedig dolgozni kezdtek további tökéletesítésén. Így született meg a speed vagy metamfetamin és egy másik származék, a benzedrin inhaláló. Ez utóbbi Erdős Pál, az első magyar Wolf-díjas matematikus öregkori kedvence volt: romló szellemi teljesítményének ellensúlyozására használta. Élete utolsó két évtizedében évente több tucat tanulmányt publikált.

Régen az orvosok egy sor betegségre (narkolepsziás alvászavar, kóros elhízás, depresszió stb.) felírták ezeket a szereket, és egészen az 50-es, 60-as évekig vény nélkül is lehetett amfetaminos fogyasztókészítményeket kapni. A speedet a háború alatt tabletta formában osztogatták a fronton a katonák állóképességének fokozására, maga Hitler 1942-től a legdurvább módon, injekcióban nyomta. Így szerzett élményei bizonyára szerepet játszottak abban, hogy az 1944-ben kifejlesztett német csodadrogtól, a D-IX-től, ami kokaint, amfetamint és morfiumot tartalmazott, egyenesen a háború megnyerését remélte. A sachsenhauseni koncentrációs tábor foglyain kikísérletezett szer tömegtermelése már nem indulhatott meg: a Führert addigra kipörgette a történelem.

A speedet nem véletlenül tiltották be és vonták ki a hétköznapi forgalomból. Túlzott használata megterheli a szervezetet, az éhségérzet hiánya gyors fogyást okozhat. Demetrovics Zsolt addiktológus, egyetemi tanár szerint a szer lelki függést alakít ki, vagyis nem az alkalmi használat a veszélyes, hanem az, hogy a kellemes élmények újabb fogyasztásra ösztönöznek, és a tolerancia is gyorsan kialakul, ezért az adagokat emelni kell. A vizsga előtti speedezés fő kockázata, hogy a drog asszociálódik a tanulással, és kialakulhat az az állapot, amikor az ember úgy érzi, nélküle már nem tud nekimenni a következő vizsgaidőszaknak.

Persze ritka az olyan, aki vizsgadrogokkal tette tönkre az életét: a drogambulanciákon legfeljebb az aggódó szülők jelentkeznek. A speeddel tanulók többsége ugyanis esküszik az önkontrollra, ami azonban nem igazán megbízható módszer. Amfetamin helyett ezért érdemesebb törvénytisztelő állampolgárként a patikák és drogériák széles kínálatából válogatni, vagy abban bízni, hogy nincs olyan feszültségnövelő, álmosságcsökkentő, energetizáló csodaszer, ami jobban felpörgetne, mint a félelem, amit egy igazán gyilkos tanár pár órával a vizsga előtt kivált az emberből. Ráadásul egyes vizsgálatok szerint ezek a koncentrációnövelő, pszichostimuláns szerek csak a fáradtságérzet küszöbét növelik meg, a teljesítményre csak áttételesen hatnak. Ahogy Lilla mondaná: „Ilyenkor az ember istenkirálynak érzi magát. Csak nem biztos, hogy az eredmény is ezt mutatja.”

© Copyright 2003, 2003 Magyar Narancs.