Muki:

Hogyan termesszünk salviát?

Előszó

Ez a leírás elsősorban Will Beifuss leírásán és a saját meg egy kertész haverom tapasztalatain alapul. A kettő időnként komolyan ellentmond egymásnak. Ez nem azt jelenti, hogy valaki rosszul tudja, hanem azt, hogy a salvia bizonyos határok között elég jól alkalmazkodik környezetéhez. Saját termesztési tapasztalataimat egy Bécsben vásárolt növénnyel szereztem, amelyet először sikeresen szaporítottunk, majd gondosan kicsináltunk, az utolsó példánnyal most kezdjük elölről.

A növényről

Először egy pár szót magáról a növényről. A Salvia divinorum szára lágy négyzetes, erős élekkel. A levelek a szár átellenes oldalain párosával nőnek, felváltva az egyik majd a másik két oldalon. A szárat a levelek jól elkülöníthető szakaszokra osztják. A salvia levelei hosszúkás, ovális alakúak, szélük fogazott. A levelek tapintása elég durva, enyhén szőrös, de elég lágyak, vékonyak (legalábbis eleinte). Virágot nagyon ritkán hoz, csíraképes magokat természetes környezetében szinte soha. A virága fehéres-lila színű, hosszúkás felfelé keskenyedő virágzata sok apró virágból áll. A salvia természetes környezetében úgy szaporodik, hogy a róla letörő, vagy lehajló ágdarabok a talajjal érintkezve (megfelelően magas páratartalom mellett) gyökeret növesztenek, és belőle új növény fejlődik.

Szaporítás

A salviát dugványokkal szaporítják. Will Beifuss 4-6 levélpárt tartalmazó ágdarabokat javasol, elvileg kettő is elég lenne, de négynél többet nem érdemes elpazarolni. Vagy fogyaszd el, vagy csinálj még egy palántát és lepd meg barátaidat egy hasznos és dekoratív szobanövénnyel! Egy nagyon jó, képekkel illusztrált leírás található ezen a linken (a srác egyébként nagyon barátságos, szívesen válaszol kérdésekre, még talán hajtást is lehet kunyerálni Tőle).

Alapvetően egy ollóra, gyökereztető hormonra, kis cserepekre (tőzegcserepekre), virágföldre (vagy ilyen hidropónikus izére), ill. egy átlátszó fedelű műanyag dobozra (mini üvegház) lesz szükséged. Ezek mindegyike beszerezhető jobb mezőgazdasági boltokban. Ha nem akarsz igényeskedni, akkor kimaradhat a gyökereztető hormon, a és műanyag doboz helyett használhatsz egy levágott aljú pillepalackot (ez ám az újrahasznosítás), amit majd a cserépre borítasz. Az ollóval levágsz egy 2-4 levélpárt tartalmazó hajtásdarabot, ha gyökereztető hormont használsz (ez egy fehéres, halványrózsaszínes por), akkor abba is belemártod majd a kiscserépbe, az általad választott talajba ülteted! Fontos, hogy pár milliméterrel a levélpár alatt vágd le, és a levelek kiindulási része (hívjuk ezentúl node-nak) a földben legyen. Ezután öntözd meg alaposan (ne mocsár legyen, de azért ázzon át rendesen a föld), és tedd a mini üvegházba, vagy borítsd le a pillepalackkal. így szinte 100%-os páratartalmat tudsz a növényednek biztosítani, ami a legyökerezés általam ismert egyetlen feltétele.

Naponta pár percet érdemes szellőztetni, a földet tartsd nedvesen, a palántát is lespriccelheted vízzel. így egy héten belül kigyökerezik (vagy elrohad szerencsétlenebb esetben). A salvia elég könnyen gyökerezik, 100%-os páratartalomban a talaj feletti szárrészekből is gyökerek fejlődnek (eléggé meglepően néz ki, és sajnos azt nem lehet elszívni). Ha egy hét után is élnek, akkor gyökeresnek tekinthetők. Ekkor szép lassan le kell szoktatni a magas páratartalomról. Először csak este, aztán egész éjszakára, végül egész napra ki lehet venni az üvegházból (pillepalack alól). Ha a levelek nagyon lekonyulnak tedd vissza. A meleget és a sok napfényt is megszokja, de azért bánj vele óvatosan, ne tedd ki egész napra közvetlen napfényre (2-6 óra kb. elég).

Gondozás

Will Beifuss nem ajánl semmilyen speciális talajt, nekünk tőzeg és perlit keverékében nőtt a legjobban, de erre sem túl igényes. Műtrágyának jó bármilyen boltban kapható virágos növényeknek ajánlott kombinált műtrágya (kálium, nitrogén, foszfor). Ha a dobozon levő használati utasítást betartod, biztos jót teszel a növényednek. Miután megszokta a környezetét öntözni úgy kell mint bármely más szobanövényt, ha a talaj teteje száraz locsold meg. A levelek lekonyulhatnak a túl sok és a túl kevés víztől is, ha lekonyulnak és vizes a talaj akkor túl sok, ha száraz a talaj, akkor túl kevés a víz, érdemes lehet időnként vízzel permetezni, de ez sem szükséges. A nagyon sok direkt napfényt nehezebben bírja, de megszokja azt is. Nekem egy dél-magyarországi város délre néző ablakán belül jól el van.

Ha nagyobb növényhez jutsz hozzá, akkor kicsit nehezebb hozzászoktatni az új környezetéhez. Eleinte én is fóliasátrat építettem a lakásban, és a márciusban vásárolt növényem csak most kezdett el igazán nőni (ezt lekopogom). Viszont közben 5-6 palántát is csináltam, amikből egy haverom pár hét alatt félméteres növényt nevelt sok szép nagy levéllel. A meleget jól viseli (40 fokos lakásomban is elvan), hideggel még nem kísérleteztem, 15-20 foknál hidegebben én nem tartanám. A téli lámpázással nincsenek tapasztalataim. Mivel itt a levél a lényeg inkább fehér mint sárga fény kell, neonnal érdemes lehet világítani, de szerintem viszonylag világos helyen mesterséges fény nélkül is kibírja. Ha már elég nagy és erős a növényed, akkor viszonylag bátran szedhetsz róla leveleket, én azért a felénél többet nem vágnék le róla. Mivel egy adagra 4-5 nagyobb levél éppen elegendő, érdemesebb csak keveseket szedni, inkább szaporítsd, ha többre van szükséged.

Utószó

Tapasztalataim növekedésével igyekszem naprakészen tartani a leírást, ha bárkinek bármi hozzáfűznivalója vagy kérdése van, ne kíméljen!

© Copyright 2002, 2002 Daath.