Bodoky Tamás:

Zöldhályog

Orvosi marihuána

Miközben az új magyar drogtörvény-tervezet börtönnel fenyegeti az alkalmi kenderfüstölőket, Európa egyre közelebb kerül a marihuána – és nem csupán a szintetikus THC – gyógyszerként, gyógyszeralapanyagként történő elismeréséhez: idén júniusban a brit belügyminisztérium engedélyezte, hogy egy gyógyszergyár évente húszezer tő hasiskendert termesszen orvosi kísérletek céljára. A marihuána gyógyszerként történő elismerése polgárosult országokban a kemény és könnyű drogok jogi megítélésének szétválasztásához, a könnyű drogok dekriminalizációjához vezet.

A marihuána gyógyászati alkalmazása Magyarországon fel sem merül, mint ahogyan a könnyű drogok megkülönböztetése sem – az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában viszont a kilencvenes évek eleje óta folyamatos társadalmi vita tárgyát képezi. Még a drogháborús Amerikában is lehet beszélni róla, a legalizációt, de legalábbis a dekriminalizációt sürgető szervezetek érvrendszerének egyik sarokköve a marihuána nélkülözhetetlensége bizonyos betegségek gyógyításában, illetve a fájdalmas tünetek enyhítésében. A prohibicionisták viszont a kábítószer-maffia trójai falovát vélik felfedezni minden olyan szakcikkben, amely a marihuánának vagy egyes hatóanyagainak gyógyhatást tulajdonít – az elmúlt évtizedekben a Scientific American szerint nagyjából tízezer ilyen cikk jelent meg és mutatott rá arra, hogy a növényben jelen lévő kannabinoidok alkalmasak a rákbetegek kemoterápiájával járó gyomorbántalmak leküzdésére, az AIDS-betegek étvágyának helyreállítására, az agysejtek regenerációjának gyorsítására agyvérzés után, valamint a zöldhályog kezelésére.

Az Egyesült Államokban 1986 óta kapható

a szintetikus THC

(tetrahidrokannabinol) tartalmú Marinol tabletta, amely csupán egyet tartalmaz a hasiskenderben jelen lévő több száz kannabinoid közül. Az angol GW Pharmaceuticals azért kapott engedélyt a kenderültetvény létesítésére, hogy a kutatók a teljes növényből készült, több száz különböző kannabinoidot tartalmazó kivonatot is kipróbálhassák klinikai körülmények között. A különböző kannabinoidok hatása közti különbségeket a holland HortaPharm által nemesített, a hatóanyagokat eltérő arányban tartalmazó növények segítségével tesztelik.

Az Egyesült Államokban húsz év drogháborús tiltás után ismét lehetővé tették a marihuánával folytatott orvosi kísérleteket: a University of California kutatócsoportja 1997-ben engedélyt kapott a hatóságoktól, hogy klinikai vizsgálatokat folytasson teljes növényből készült kivonattal. Eredményeik azt mutatják, hogy a kenderben jelen lévő kannabidiol tompíthatja a THC tudatmódosító hatását, ugyanakkor mindkét anyag erős antioxidáns: patkánykísérletekkel bizonyították a kannabinoidok agysejtbarát tulajdonságait. A kísérletek ellenzői szerint azonban a marihuánának semmi olyan hatása nincs, amely ne lenne reprodukálható szintetikus THC segítségével.

Kalifornia és Arizona állam szavazópolgárai – ahol

fűpárti prominensek,

mint például B. Real a Cypress Hillből vagy éppen Soros György dollárszázezrekkel támogatták a kendertörvények megváltoztatására irányuló mozgalmakat – egy 1996-os referendum során legalizálták a marihuána gyógyszerként történő alkalmazását: a Passionate Use Act értelmében bizonyos betegségekben szenvedők szabadon termelhetik és szívhatják a növényt. Arizona törvényhozása később megszüntette ezt a lehetőséget, Kaliforniában azonban a mai napig érvényben van, és olyan klubok létrehozásához vezetett, amelyek marihuánával látják el a betegeket. Ezek a helyek azonban ritkán hosszú életűek: a CNN éppen a múlt héten tudósított arról, hogy ismét bezártak öt legálisan működő kannabisz-klubot, mert beépített drogrendőrök leleplezték, hogy nem csak betegeknek árulták a füvet.

A marihuána gyógyászati alkalmasságának objektív vizsgálatát nehezíti, hogy ez a kérdés mindenütt a világon politikai: a klinikai vizsgálatok fényében a fű teljes legalizációjáért küzdő bozótharcosok éppúgy igazolva látják álláspontjukat, mint a hangzatos drogháborús jelszavakkal szavazatokat hódító politikusok. Az elrettentő intézkedések azonban polgárosodott országokban soha nem fajulnak a könnyű drogok fogyasztóit sújtó börtönbüntetéssé: ezek a viták a törvényhozásban, kutatóintézetekben és a nyilvánosságban zajlanak.

© Copyright 2001, 2001 Magyar Narancs.