 |
Legfrissebb hozzászólások (943 - 952)
(Témakör: a fűről hosszú távon)
 | |  | | | | |  | |  | | | onko:
"de mondom én is ajánlom."
Mit ajánlasz? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | nyilvánvaló érzelmi űrkitöltésről beszélünk.de
fantázia és kreativitás kell a restarthoz hogy ne fixálódjak be egy szinten az életben, hanem folytassak valamit.a rendes normál életet.pl.
amibe semmilyen idegen szenny nem szennyez.maximum pár honapos tudományos kostolás erelyéig.bár valójában ez is egyfajta hazugság.ez a fű hosszutávú hatása.
matériás lett a gondolkodásom.
és ez már fű nélkül.
érdeklődő..és mindent ezzel a szemmel vizsgáló elsősorban.
kemény szavakat nem én használtam. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | deeptrip:
Már bocs, ha félreérthető voltam, de én a depressziósok MELLETT
beszéltem, nem pedig ellenük.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | onko kemény szavakat használsz, de minek? Az űrkitöltés alatt szerintem sokkal inkább az érzelmi űr kitöltését kell érteni és ennek semmi köze nincs a fantáziához, kreativitáshoz. Az unaloműzés más tészta, szerintem azt sokkal könnyebben lehet kezelni mint az előbbit. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nargile:
"fűszívós pszichonyavalygásokat, mert hetek óta utazgatom a nagyvilágban, időzónák között, és szívni se időm se lehetőségem nem volt :)"
ez a TE pszichonyavalygásod.
én már nem szívok.ahhoz valami születésnap vagy hatalmas rave party kell.
ezek igazi alkalmak.és nekem már ritkák.
és sosem az űrt töltöttem ki vele, hanem a túl sok esemény utáni szorongást mérsékeltem.csak a fantáziátlan emberek használják űrkitöltésre.és azoka büdös életbe nem is szeretnének lemondani róla nargile..
de mondom én is ajánlom.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "nem él eléggé tartalmas életet, és a benne lévő űrt akarja kitölteni a fűvel, aztán amikor ez nem megy, akkor meg a fűre fogja a problémákat, pedig inkább saját magában és az életében kellene keresnie őket"
Azért ne felejtsük el azokat se, akiknek a fű be tudja tölteni ezt az ürességet, még ha csak egy időre is. Sőt, hozzákapcsolódik még az a fajta hozzáállás, hogy a fű tanít, önismeretet ad. Szerintem elég sok ilyen ember van. Ha idővel rájön, hogy ez mégse megy csak a fűszívástól akkor teljesen érthető, ha a füvet okolja elsőre. Kiábrándulás, csalódás, de persze ideális esetben ez csak az első lépcsőfok és nem áll itt meg a dolog. Akinél megáll azokból lesznek a nagy antifüves emberek, akik majd elmondhatják, hogy bezzeg én kipróbáltam tudom miről beszélek és jujj meg jajj (most nem gondolok senkire innen). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Dimension részben igazad van, bár kicsit furcsa a "ti emberek" megszólítás. Ettől függetlenül én azért el tudok képzelni olyan depressziósakat is, akik amúgy önzetlenek és nem csak saját magukkal vannak elfoglalva.
Főleg, ha valami veszteség ért, akkor azért kicsit más a képlet. Vagy, ha sose élted meg igazán a szeretetteljes kötődést egy másik emberhez... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nargile jah...amúgy pont ilyesmiről írtam a saját esetemben a kenderböjt topicban tegnap. Azért azt hiszem van már itt a daathon látható fejlődés abban, hogy egyre kevesebbszer fogják rá az emberek a szerekre a dolgokat és ez annak köszönhető, hogy nem egyszer képezte vita tárgyát a dolog. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | deeptrip: nem sértésnek szántam és ne is magadra vedd. Csak sokszor az az érzésem, hogy sok ember aki a fű negatív hatásairól panaszkodik, nem él eléggé tartalmas életet, és a benne lévő űrt akarja kitölteni a fűvel, aztán amikor ez nem megy, akkor meg a fűre fogja a problémákat, pedig inkább saját magában és az életében kellene keresnie őket. Ez persze ugyanúgy igaz lehet az alkoholra meg még egy rakás más szenvedélyre. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A depresziót ti emberek tudnátok kigyógyítani az emberből. Ha jobban odafigyelnétek az embere, ha törődnétek néha mással is, nem csak magatokkal, akkor kevesebb depressziós lenne.
De ti emberek önzőek vagytok, mondván: "Van saját gondom is..."
és hát így ez egy zárt kör. A depreszió egy öngerjesztő dolog. Csak üzemanyag kell neki. Egyszerűen ki kell venni a depresszió alól a talajt hogy aztán szépen elhervadjon.
Ez annyira nehéz dolog? Úgy látom igen. Végül is könnyebb gonosznak, mint megértőnek, kedvesnek lenni.
Ez nem társadalom már, hanem egy szemétláda, ahol az emberek a szemétben élő csótányok, és ha valaki gyengébb, akkor segítség helyett inkább megeszik. |
| | | | |
|
