 |
Legfrissebb hozzászólások (903 - 912)
(Témakör: Magic Mushroom)
 | |  | | | | |  | |  | | | Nyugi Orion,ez nem rólad szól hanem róluk... : )
Rád nem szállt senki csak mindenki magára.. : )
Általában magunknak rakjuk fel a kérdést még ha úgy is látszik h az a másiknak van címezve : ).
(be próbáljuk illeszteni a másik(at) tapasztalását a rendszerünkbe)
Szerintem.
Amúgy ha az Orion a Csabi akkor csatlakozok a Deeptriphez...
Szívesen olvasnám az élménybeszámolódat : ) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Csabi inkább írd le milyen volt a trip, hol nyomtad kivel stbstb.! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Erről a dózis paráról már igazán leszállhatnátok, mert kezd kurva unalmas lenni. Annyit írtam be a legelején, hogy aki nagy dózisú trippet akar. az kösse fel a gatyóját rendesen. Nekem semmi parám a dózisokkal, teljesen jól megvagyok velük.
Előre is kösssszzz, és sorry a stílusért. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "próbáltam amúgy a kis és közép dózokat, de mindig maradt bennem olyan érzés, hogy ez többről szól"
"érzem, hogy 5 grammból sokkal több mindent ki lehet hozni"
Hát akkor mégsem a dózissal lehet gond, nem?
Nem lehet, hogy nagyon el akarsz érni valamit és ha - talán pont emiatt - nem éred el, úgy érzed, hogy kevés volt? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én ezt a "kiszakadás" szerű érzést magamba zuhanásként élem meg, mintha egyel beljebb esne a tudatom, mintha a testem csak egy gép lenne, a tudatom pedig belül figyel.
Hiába fogom a fejem, nem érzem azt hogy az "én" lennék.
A hát borsódzást sokan a csakrák megnyílásával hozzák kapcsolatba, lehet hogy érdemes elpillantanod egy ilyen irányba , hátha találsz valami rád illőt.
A gombát szerintem lehet úgy is tekinteni mint egy "féreghajtót", főleg nagyobb dózisoknál.
Az egó megmozdul, tiltakozik, retteg, az addig valóságnak tekintett kép megmálik, és nem csak "asztal" meg "szék" jut el a berögzült szűrőkön keresztül, amin a mindennapi érzékelés szokott átfolyni, hanem - mivel ez a szűrő, az egó elolvad - valóban az jön át, ami.
Ami a tripp elején történik a fejben, azok a gondolatok hogy "ezt most nem kellett volna", meg "mit tettem magammal" csak az egó játéka lehet, mint ahogy a parázás is. Félek tehát vagyok.
Szerintem pont ezért is, jól meg lehet figyelni amikor a tartalom, a gondolatok, vagy a gondolatok által kiváltott érzések elszakadnak a tartótól, egyszer csak "kívülre helyeződnek" vagy "hely támad körülötte", ami mind valami olyasmit jelenthet hogy az egóval való azonosulás megszűnik, meglágyul egy kicsit.
Én sokszor azt is érzem hogy végre, itt vagyok, én vagyok, jelen vagyok.
Begombázva nagyon jól meg lehet világítani a tartalmat, rávilágítani a részleteire, a gyökerére, akár minden felbukkanó gondolatnak, és ezek miután megfoghatóvá váltak, mintha szétfoszlanának a figyelem fényében.
én így "élem meg"
A szokásos érzékelési szinten beljebb kerülök, és azt amivel eddig éreztem, már azt is érzem.
Tudom hogy van, és tudom hogy nem én vagyok.
max bennem van
de elmúlik megint:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | retek ez most nekem szólt?
shroomy:
Próbáltam így, próbáltam amúgy a kis és közép dózokat, de mindig maradt bennem olyan érzés, hogy ez többről szól. (Ez a rész kb 2-3 éves időintervallumra értendő.) Aztán neki ültem olvasni, átrágtam magam pár könyvön és adva volt, hogy az ott leírtakat magamon is kipróbáljam. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | OFF: tester, mint megtudtam én is nemrég, a sárguló csiperkét ha megvakargatod egyrészt gyorsabban sárgul mint az ehető fajta, másrészt átható büdös "gyógyszer" szaga van, míg a fogyasztható verziónak megkapargatva keserű mandulaillata. Miket tanul az ember ha elviszi a cuccot gombavizsgálóhoz :-)
Hogy ne legyek annyira off:
Nagyon nehéz megfogalmaznom ezt az érzést ami eddig szinte minden tripnél előjött, de hátha más is tapasztalt már ilyet.
(Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egyelőre inkább csak ismerkedem a gombával, kevés utazásom közül is 2,2g volt a legtöbb amit fogyasztottam.) Az egyik dolog, hogy a "felfutásnál" mindig van egy kicsi (hol kicsi, hol több) feszengő érzésem (miért ettem meg?, mit csinálok magammal? stb), ami eddig mindig átcsapott felhőtlen jókedvbe, boldogság érzetbe. Amit megfigyeltem, hogy amikor nagyon közeli, jó barátokkal voltunk egy nyaralóban, erdőben pl, akkor ezen a szorongós részen hamar átestem, míg pl régi cimbivel akivel az utóbbi években eléggé távol kerültünk egymástól nagyon sokáig nem éreztem úgy hogy jó nekem vele lenni. (ez gondolom set-setting kérdés is, nem is akarom tovább ragozni)
Ami igazán érdekel, az a "jelenség", ami 2g felett a trip közepén többször - de egyszer biztosan - mindig megtörténik. Nagy bajban vagyok mikor most szavakkal kellene leírnom, de vmi olyasmit érzek (általában nagy mozizás közben: legutóbb pl egy tábortűz parazsát bámulva) hogy egyszer csak "kiszakadok" egy pillanatra magamból, mintha megrántanának vagy zuhannék egy pillanatig, a hátam végigborsódzik és csak arra leszek figyelmes hogy nagy levegőt kell vennem. (az egész egy pillanatnál nem tart tovább) Ez így most visszaolvasva nagyon hülyén hangzik, de maga az élmény félelmetes és egyben gyönyörű..
Átélt már valaki hasonlót utazás közben?
Másik kérdésem, - ha már a nagy dózisú tripek szóba kerültek - hogy ki, mikor hogyan döntött úgy először, hogy megérett rá és sarkig tárja az észlelés kapuit?
Bocs ha untattam vkit a hosszú hsz-al, de egyszer le kellett írnom :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | sztem itt az ilyen dózisparáknál az van hogy egyszerűen
több cucc kevesebb trip
rosszabb trip
értelmetlenebb
ha esélyt sem hagysz magadnak hogy meghalj rendesen akkor nem is születsz újjá rendesen
igazából ilyen tök alapvető dolgok jutnak eszembe egy olyan kontextusban erről... mértékletesség meg stb.
és ebben esetenként az a legrosszabb mikor nem veszed észre hogy fűbe harapsz
a tanulság az, ami fontosabb vagy az élvezet? vagy a muszáj vagy a mindegy? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Úgy értem, hogy igazából nem most kéne trippelni, főleg nem ilyen adaggal, de ezzel a nagy rákészüléssel kb. létjogosultságot teremtesz rá, de igazából mégse most kéne."
Ez most elsőre nem esett le, de most már azért felfogtam. :)
Amúgy a hosszabb kommentedhez:
Pont a 2 héttelezelőtti időpont volt, amikor nagyon akartam, de nem akart összejönni. Végül az uccsó pillanatban leis fújtam az egészet.
A következő héten meg magától alakultak úgy a dolgok, hogy minden lehetőség adott lett.
De nem akarok csámcsogni a dolgon, nem bántam meg. Egyszerűen érzem, hogy jobban is elsülhetett volna a tripp. Ennyi. :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Van benne valami. Ha utazok, arra általában jó alaposan rákészülök (böjt, pihi, stb.) De többször előfordult, hogy nem spirituális irányba ment el a trip, hanem szórakoztató tanulásba. Amikor pedig nem készültem annyit, akkor kaptam nagyobb dolgokat. Fura. Mindenképpen tartom ezt a rákészülést, de a spontán tripek is lehetnek ugyanolyan jók. Valahogy tényleg a helyzet hozhatja, hogy melyik mit ad. |
| | | | |
|
