 |
Legfrissebb hozzászólások (8701 - 8710)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Nem, ez csak egy egyszer velem megtörtént baleset ihlette ötlet. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Így kezded az új életet? :( |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Új taktika tőlem: az anyagodat vizezd össze, akár áztasd be, és amíg meg nem szárad úgysem tudsz szívni. Így megmarad az anyagod de időzáras lesz. Ez annak aki úgy érzi hogy meghalna egy cold turkeytől. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ráadásul mit várhatunk ha két-három évtizede még bevett és elfogadott gyakorlat volt a megunt házikedvenceket egy város széli helyen egymás mellé felakasztani. (És nem szadista gyerekekről van szó hanem sima parasztokról és prolikról). Ma meg ugyanazok az emberek partiszemüveget vesznek a palotapincsinek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | subfish: A diliházaknak nincs hová telnie, televannak és ennek ellenére is csak zárják őket befelé. (Legalábbis amikor utoljára olvasgattam ilyesmiről azt írták hogy még az IMEI is veszélyes helyzetben van. ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Alakul a helyzet. Itt Debrecenben emberek táncolnak idegesen egyhelyben a sötét sikátorban, zene nélkül, paranoiásan. Ha így haladunk diliházak telnek meg, vagy már teltek(?), de ez tarthatatlan. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Amikor hátranéztem láttam ahogy a húgom kicsit imbolyogva lépdelve eltűnik a kanyarban. Felnevettem. Nézd, hogy megkészült szegénykém!
-mondtam- de az Adri már nem láthatta. Magával hozta a németjuhászát is. Jó fej kutya. Otthagytuk a telken, amíg kirándultunk, hogy önfeledten szeretkezhessünk a természetben.
Amikor felértünk a hegytetőre már rendesen éreztük a gombát.
Biztonságos hely, széles ösvény vezet a tetőre. Nem túl magas, de a település környékét be lehet látni. Ekkor már éreztem, hogy ez más lesz, mint a korábbi kirándulásunk. A látómezőm perifériája vibrált, és csukott szemmel gyorsan váltakozó képek, később csak színes ábrák, vonalak jelentek meg, és mintha mindent értettem volna.
Mindennek az oka és eredete, lényege világos volt.
Egyszerre voltam izgatott és elégedett. Szebb volt a táj is.
Felkiáltottam, hogy de jó, ez sokkal élvezetesebb, mint a papír, de még az extázinál is jobb.
Gyönyörködtünk egy kicsit a kilátásban, aztán meggyújtottam a cigit.
Már a második kör után éreztem, hogy nem kell több. Nem az az érzés volt, mint a múltkor. A fű most nem begerjesztett, hanem csak letompította az extázist. Az Adri sem kért többet, ő is csalódott volt, hogy a fű most nem megdobta, hanem elrontotta az utat.
Nem volt rossz érzés, meg kellemesebb volt, mint papírra rászívni, de nem kellett volna. Kicsit elmélyítette, de el is tompította az utazást.
Az Adri szomorú hangon azt mondta: "Kár volt rászívni"
Átöleltem, és megcsókoltam. Éreztük, hogy ez most nem a szexről fog szólni. Ha nem szívtunk volna rá, akkor sem arról szólt volna, mert a fű mindenképp kell hozzá, csak nem ilyen sok gombára.
Egy ideig csak ültünk. Adri az ölemben, én pedig hátulról ölelgettem és puszilgattam. Eltelt egy kis idő, mire felülemelkedtem a dolgon, és megszólaltam: "Ne szomorkodj! Már tudjuk, hogyan a legjobb.
Mostantól csak úgy csináljuk, ahogy a múltkor. Menjünk vissza a telekre borozgatni! No meg a kutyusod is biztos vár minket."
Adri nagyon megörült, amikor emlékeztettem erre, és sietve visszaindultunk. Amikor megláttuk a kutyát, egyből boldogság árasztott el minket. Érdekes volt, hogy mindketten úgy éreztük, mintha tudná, hogy mi történt velünk, és meg akarna vigasztalni minket. Azon röhögtünk vagy fél órán át, hogy nehogy beköpjön minket a muteréknak. Jó volt a kutya szemébe néznem, mintha egy szinten lett volna velünk. Ittunk bort is, de az Adrinak nem ízlett, én meg kihánytam. Mindenesetre jobban lettünk tőle. Ekkor jutott eszembe, hogy milyen rég rá se gyújtottunk.
Na a jó öreg cigi helyretette a dolgokat. Meghallottam a déli harangszót. Ekkor tudatosult bennem, hogy lényeg, hogy egy szép hosszú hétvége vár ránk sok fűvel meg borral, és este már szexelni is tudunk majd. Kezdtünk lassan visszatérni. Egyszer még kipróbáljuk azt, hogy csak gomba, mondjuk egy vagy másfél, és hogy milyen utána visszatérni, mert a fű nagyon bezavart. De az biztos, hogy utána már csak a jól bevált receptet fogjuk újra és újra megvalósítani, amikor csak lehet.
Csak fél g gomba, arra a fű még jól begerjeszt. A fű a lényeg, a gomba csak arra jó, hogy egy minimál az nagyon megdobja az élményt, de még a fű dominál.
Nyilván mindenki máshogy reagál a szerekre, meg más az adagja, lényeg, hogy ami neked épphogy beérzős adag gomba, annyit egyél, és aztán amikor már egy ideje megjött, annyi füvet rászívsz, amennyi jól esik, de még nem túl sok.
Szóval ajánlom mindenkinek, jobb, mint bármi más.
A kokain csak vicc ehhez képest.
Bérmálkozás helyett inkább erre kéne tanítani a fiatalokat :- )
Mondom, olvasd el a korábbi beszámolómat, érdemes!
|
| | | | |
|
