 |
Legfrissebb hozzászólások (853 - 872)
(Témakör: Médiamonitor - A hazai drogsajtó szemléje)
 | |  | | | | |  | |  | | | " hiszen könnyen beszerezhető olyan orvosi igazolás, hogy valaki kábítószerfüggő, mondta Répássy."
Ha már egy igazságügyi szakértőnek sem lehet hinni, - merthogy ők állíthatnak ki egy ilyen igazolást - akkor vajon kinek a véleménye számít majd ezután?
Ez olyan mintha azt mondaná, hogy egy ballisztikus szakértő végülis bármit mondhat hogy honnan jött a golyó, mint ahogy az igazságügyi patológus is bármilyen papírt kiállíthat, akár azt is írhatja egy lőtt sebre hogy szúrt. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | http://nol.hu/belfold/20110516-tettel_aranyos_biraskodas
"Az új Btk. ezt úgy szabályozza majd, hogy kábítószerbűnözésnél csak az első esetben kell megengedni az ťeltereléstŤ, a második vagy harmadik alkalommal már ki kell szabni a büntetést."
Érdekes amúgy ez a kontextus is, hogy a fogyasztók egyben kábítószerbűnözők, mintha rögtön valami szervezett sötét bugyrokban maffiálódnának :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mármint hogy ilyen lényeges kérdéskörrel nem foglalkozik senki. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Erre csak varjúként tudok reagálni.
Kár-kár. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az a baj, hogy ezekre a kérdésekre nehéz válaszolni. Az biztos, hogy a legtöbb anyag nem tiszta és aki drogozik az vállalja ezt a kockázatot (max nem tud róla szegény). Viszont, ha mértékletesen tolja az ember akkor nem valószínű, hogy hónapokkal később gondja származzon belőle, ahhoz valami nagyon tré dolgot kéne magába juttatnia szerintem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem egészen!
Persze, ha megeszel egy paradicsomot már lassan az sem egészséges, de azért az nem ugyanaz. A 2%-os dolgot meg arra írtam, ami az amfetaminos cikkben is van, hogy kikísérletezték a nem mérgező mdma-t.
Ezek szerint van mérgező is, bármilyen tisztaságú is legyen.
Konkrétabban.
Elképzelhető hogy kristály és kristály között is lehet különbség?
Minden szer teljesen ki tud ürülni a szervezetből és egy későbbi neurológiai betegségre már nem lehet hatással csak pszichikailag???
Próbáltam érthetően fogalmazni. Hiszen már egy sima paránál is felvetődik ez.
Érted.
Tolsz valamit, szarul vagy tőle még fél múlva is. Felteszed magadnak a kérdést. Még mindig az anyag dolgozik bennem?
Tudom. Elég intelligencia mentes kérdésnek tűnik, de fogadni mernék, hogy az itteni társaság legalább negyedénél felmerült már ez. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja most látom, hogy ráadásul te a 2% miatt vagy kiakadva, míg egy jó spuri mondjuk 10%-os. Na az a maradék 90% az mi lehet? Az a baj, hogy sose lehet tudni épp mivel ütötték fel. Én csak azokat nem értem, akik káros anyaggal ütik fel, pedig lenne nem káros alternatíva is olcsón... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem tudja mindenki, sőt a legtöbb ember nem tudja. De azért ne csináljunk úgy, mintha ez bárkit meggátolna abban, hogy betolja magába azt a spurit mondjuk. A füvet is ütik, sőt szerintem mivel tápoldatozzák azt se mossák ki belőle leszedés előtt, tehát még az se épp bió és van, hogy a füstjén is érződik. Most meg kiderült, hogy még a liszt is szar, amit pár nagyobb áruházban árulnak. A dohányról meg nem is beszélve a nyíltan vállalt +400 adalékanyaggal. Nem jó ez így, a méreg csak gyűlik és gyűlik, ha más nem legalább rendszeres méregtelenítő kúrákat érdemes csinálni kompenzálás gyanánt. Jó lenne, ha mindent bevizsgálnának, de egy komoly bevizsgálás drága és időbe telik. Aki drogozik az legyen tisztában azzal, hogy nem tiszta anyagokat visz be. Van olyan szer, aminél ez nagyobb gondot okoz, van aminél kevésbé. Ami nagyobb cink, hogy már lassan nem lehet normális élelmiszert kapni, ami pedig alapszükséglet. :-/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Olyan lényegtelen lenne az hogy mit tolunk magunkba?
Miért nem foglalkoztat az senkit hogy mondjuk egy 98%-os tisztaságú anyagban mi lehet az a többi 2%?
Ezek szerint mindenki tudja. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Köszönöm. Nekem ezek lényeges információk.
Ezen a témán érdemes még rágódni.
Éppen ezért tovább boncolgatnám.
Azonos szer esetében mennyit számíthat a laboratóriumi körülmény? Ha a végtermék minősége teljesen megegyező, az eljárási folyamat azonban nem, akkor is lehet az idegrendszerre ható toxicitási különbség?
Mi történik akkor , (mint írtad is ) ha valakinek károsodnak a szerotonin receptorai vagy éppen egy másik ingerületátvivő sejtje? Az rendben hogy nagy részük regenerálódik illetve elenyésző mennyiségű a többi mittudomén hány millió egészséges sejthez képest. De mégis lehet hogy egy olyan folyamatot indít el az idegrendszeren belül, aminek csak jóval később mutatkozik meg a károsodása, viszont visszafordíthatatlanul?
"Kérdéses az is, hogy tulajdonképpen mit vesznek "neurotoxicitásnak"?"
Na ez a kérdés az, ami engem azóta foglalkoztat mióta belemélyedtem a tudatmódosítás rejtelmeibe?
Vajon kijelenthetjük azt hogyha betartjuk a mindenkori szerre vonatkozó előírásokat, illetve az adagolás és mennyiség határértékeit, akkor az nem lehet csak a lélekre veszélyes? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ha arról beszél, hogy melegben megnő a toxicitás, de nem említi meg, hogy jelentősen vagy nem jelentősen akkor az is semmitmondó! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | deeptrip:
Hát de pont hogy ez nem ilyen egyszerüen kategorikus dolog, hogy vannak a "mérgezö" és a "nemmérgezö" szerek... Hiszen létezik olyan kis dózis és/vagy gyakoriság, aminél nem lehet elváltozást kimutatni, és létezik olyan nagy dózis és/vagy gyakoriság, aminél meg igen - ugyanannál a szernél. Sejtkísérleteknél persze össze lehet hasonlítani 10 mg amfetamint 10 mg meszkalinnal - de minek. Emberre és gyakorlatilag ez kb. ugyanannyira semmitmondó, mint az állatkísérletekben az LD50. Legfeljebb az egyes szerek pszichoaktív küszöbdózisaihoz lenne érdemes hasonlítani, hogy annak hányszorosánál jelentkeznek észlelhetö elváltozások. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Kérdés, hogy mennyivel növeli! Na, de amúgy ezt a nem mérgező mdma-t miért nem dobják piacra? Gondolom még legális is lenne, mert más a szerkezete... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Közben eszembe jutott ez is:
8) Az MDMA esetében állatkísérletben konkrétan ki lett mutatva, hogy a neurotoxicitás jelentösen függ a szerhasználati körülményektöl, pl. a környezet hömérsékletétöl. A magasabb külsö hömérséklet (állatoknál: fütött ketrec; embereknél: zsúfolt, fülledt, forró, levegötlen beltéri szórakozóhely, szellözés és folyadékbevitel nélkül) növeli a károsodás mértékét, ugyanakkora dózisú szer normál szobahömérsékletü fogyasztásához képest. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja vágom, amúgy ez engem is érdekel. Ha meg azt nézzük, hogy nem mérgező akkor mindennek lehet hívni csak szarnak nem, főleg a mostani RC-khez viszonyítva! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hlm:
Hát ezt igazából U_I tudná megmondani, hogy pontosan milyen egyéb szerekre gondolt annó 1993-ban... Akkoriban még viszonylag friss volt az MDMA betiltása és éppen csak hogy bekezdödött a lejárató drogellenes propaganda, úgyhogy sok adat még nem lehetett a neurotoxicitásra vonatkozólag. A közben eltelt 18 év alatt viszont rengeteg kísérletet folytattak - de szinte kizárólag sejt- és állatkísérleteket. Ezekben pedig gyk. egy lób*szó dózissal szét lehet ütni a sejtet/állatot és "bizonyítani" a neurotoxicitást - de a dózist rendkívül nehéz emberre átszámolni, és az átlagos rekreációs ekihuszárra vonatkoztatni. Ráadásul ebbe több tényezö is bezavar:
1) Farmakológiai kísérletekhez gyakran olyan kinemesített patkányfajokat használnak, amiknél direkt nem müködnek a bevitt szereket lebontó májenzimek. Így persze meg lehet figyelni, hogy e természetes védelmi vonal hiányában hol/hogyan hat egy-egy szer, de az esetleges károsodás tehát nem egy "normális", hanem egy "defektes" szervezetre vonatkozik.
2) Emberkísérleteknél nagy kérdöjel a toborzott alanyok politoxi-droghasználata. Rendkívül ritkán lehet olyan alanyokat találni, akik kizárólag MDMA-t fogyasztottak életük során, más drogokat viszont nem. (A közelmúltban volt egy kivétel: fiatal mormonok egy csoportja, akik amúgy betartották a vallásuk elöírásai szerinti drogmentességet - de titokban MDMA-ztak, mert azt nem érezték rossznak.) Az átlagos rekreációs droghasználók széles spektrumát tolják a különféle szereknek, ezért az esetlegesen kimutatott károsodások mögött bármi egyéb szer is lehet.
3) Ecstasy nemegyenlö MDMA. Talán ezt szokták a leggyakrabban felhozni az emberkísérletek kritikájaként. Ki tudja, mi lehetett a tablettában... Bár történt olyan eset is, hogy egy többezres nagyságrendben Ecstasyt fogyasztó alanyon sem tudtak kognitív funkciócsökkenést kimutatni.
4) Kérdéses az is, hogy tulajdonképpen mit vesznek "neurotoxicitásnak"? Az agyban, receptorszinten a struktúra és a funkció összefüggnek, tehát ha a tartós/nagymértékü használattól pl. a receptorok leregulálódnak ("visszahúzódnak"), akkor az több hétre kihathat a müködésre (=több cucc kell aktiválni, vagyis tolerancia alakul ki). Behatások hiányában az alapegyensúly igyekszik visszaállni természetes módon, és ez sikerülni is szokott; az elváltozások tehát gyakran visszafordíthatóak.
5) Még ha tényleg olyan mértékü is maga a behatás, hogy valamit visszafordíthatatlanul (habár ezt nem tudhatjuk elöre) károsít, a hatás gyakorlati mértéke akkor is elenyészö lehet. Bizonyos kognitív tesztekkel esetleg ki lehet mutatni statisztikailag szignifikáns különbségeket júzerek és nemjúzerek között, de ezek ettöl még lehetnek kb. olyanok, hogy 2.1 vagy 2.2 másodperc alatt válaszolt-e, 15 vagy 14 itemre emlékezett-e, stb. Tehát a "rosszabb eredmények" nem azt jelentik, hogy valaki lyukasra ekizte volna az agyát (ezt csak az Oprah-müsorban mutogatták egy manipulált agyképen).
6) Ritkán merül fel a neurotoxicitás (vagy egyéb funkcióromlások) kérdése más szerekhez viszonyítva. Például az alkohol is bizonyítottan neurotoxikus, de ez sosincs explicite megemlítve. Leginkább tehát egy szer társadalmi elfogadottsága/elutasítottsága hozza szóba vagy hallgatja el a neurotoxicitás kérdését. Volt pl. egy szakcikk, amiben már a címben ijesztgettek az MDMA immungyengítö hatásával - aztán az utolsó bekezdésböl kiderült, hogy a szint pár óra alatt visszaáll, és amúgy is egyenlö kb. 3 alkoholos ital elfogyasztásának hatásaival.
7) A többi szer: passz. A gyógyszerfejlesztésbe nem bekerült amfetaminszármazékokról - mint az RC-kröl általában - általában semmiféle toxicitási adat nem áll rendelkezésre. Az MDA-ról talán több lehet, mert azzal voltak mostanában emberkísérletek az USA-ban, a haverom Matt Baggott által.
8) is lenne, de talán ennyi most elég is lesz egy megírásra/olvasatra :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azz, persze :P
Kíváncsi vagyok csak, én nem olyan vagyok hogy magamba tömök minden szart, engem pl. érdekelnek az érdekes infók is, anélkül hogy maga az anyag érdekelne. Meg sose tudhatja az ember hogy mikor segíthet egy kis tudásanyag az életben, bármennyire is az adott személy számára haszontalannak is tűnik az :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | hlm biológiai károsodást a megfelelő laboráns eljárásokkal mérik, azt te otthonról nem nagyon fogod tudni megmondani semmilyen szer esetében, csak akkor, ha már annyira kiterjedt a károsodás, hogy egyértelműek a tünetek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ugyanazt akartam kérdezni mint Tom003.
Gén, te biztos tudod a választ. Ez engem is nagyon érdekelne.
Hogyan kell értelmezni és miben mutatkozik meg hogy egy pszichoaktív szer mennyire mérgező?
Egyáltalán hogyan különböztetem meg, hogy most fizikailag vagy lelkileg érzem rosszul magam egy olyan anyagtól, amelynek nem is tudhatom száz százalékosan az összetételét vagy éppen tudom, csak nincs elég ismeretem az idegrendszerre ható toxicitásáról?
A cikk volt az apropó.
|
| | | | |
|
