 |
Legfrissebb hozzászólások (693 - 702)
(Témakör: Aktuális archívum 1001-2000)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Biga: épp azt szívom :-) De csak úgy natúr... Na szóval mi egyszer megtekertük fűvel, és nagyon kellett köhögni tőle... szóval ellenvélemény :-) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Próbáljátok ki tekerni kretekkel, azaz indonéz szegfűszeges dohánnyal....
Volt egy 4g-s kalapos szeánszom, nagyon súlyos volt, csak nem értem, miért fáj a fejem utána 1 napig. Hogy lehet ezt elmulasztani? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ez csak azokra vonatkozik, akik tudnak figyelni. Másoknak soxor el kell ismételniük a leckét. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én azon flesseltem egyszer, hogy talán tényleg nincs semmi reinkarnáció, egyszer élünk csak, de ebben az életben (minden egyes emberi életben) benne foglaltatik a teljes univerzum élete a Nagy Bummtól a Nagy Reccsig. Fogantatásunkkor átéljük a bummot, átpörgetjük magunkban az őstörténetet, evolúciót, stb., közben az idő folyamatosan lassul, egészen addig, amíg el nem éri a világfejlődés jelenlegi stádiumának megfelelő sebességet. Ekkor kibújunk, megszületünk és éljük a kis életünket.
A végén aztán ugyanez fordítva: a haldoklás alatt az idő begyorsul, az utolsó másodpercekben részesülünk az univerzum jövőjének hátralévő történéseiből (minél közelebb a fekete lyukhoz, annál sűrűbben). A legvégén mindenki számára elfogadható, teljesen logikus következmény lesz, amikor beszippant az a fekete (vagy fehér) lyuk és a Nagy Reccsen át visszajutunk a semmibe. Senkivel nincs kibaszva, mindenki azzal a megnyugtató érzéssel mehet el, hogy már mindent (de tényleg mindent) látott.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | vagy az is lehet, hogy a halálunk előtt ahogy lepereg az életünk elejétől végéig, azt éljük át, de mindig az utolsó pillanatig, ahol újra elkezd leperegni, és így halhatatlanok vagyunk? (vagy örökké haldoklók?)
ha "random" lejátszás van rajta, "repeat gomb is lesz :))))))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Talamonként el tudom mondani, hogy mi vár rád ekkor, de ez nemsokat jelent...
Ez a világ darabokrahull körülötted, s egy másikban találod magad, mely leírhatatlan. Ez a halál - avagy az ötödik dimenzió.
Evilági vágyaid, melyeket nem éltél ki/mondtál le róluk egyszercsak előrobbannak tudatod leülepedett iszapjából, s világot teremtenek - tán pont ebbe a világba teremtenek újra, melynek továbbá is rabja maradsz.
Ám ha nincs vágyad, ez még mindig kevés. Tudatod tisztasága is döntő befolyással bír. De ez már mindegy:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ciao PC! :)
Vérfürdő... ma vágtam el a kezem egy sörösüveggel, hogy varratni kellett... nem dőlt a vér, viszont beájultam... az viszont érdekes volt mert a baleset előtt nem sokkal történt egy kis ketamin is... Ájulás előtt minden rikító színű lett, a csillagok amiket az ember ilyenkor lát, alakzatokba rendeződtek, uhh... elég érdekes volt csak a szitu nem kellemes :-/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | basszus, Gén, te mondasz valamit... :)
mantis, jó, de nem én akarok lenni a disznó, ha egy mód van rá... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | mantis, ez kicsit gyanús, hogy nem tetted hozzá: "...nézöként" :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ja, tényleg furcsa.
Majd egyszer téged is elviszleg egy ilyen embervágásra, ha akarod. ;) |
| | | | |
|
