 |
Legfrissebb hozzászólások (5406 - 5415)
 | |  | | | | |  | |  | | | PsyDuckMonkey.
Kár lenne kiemelni Aleister Crowley-t, de ha felmerült írok erről. A dolog sokkal bonyolultabb annál, hogy a kedvelője vagy a követője lennék. Volt egy mániás időszakom, ahol mindent meg akartam tudni róla.
Valóban mágikus figura, csak a fotóit nézzétek meg. Annak az embernek lett volna mondanivalója, ahogy nekem is. (Crowleynak is van egy i ching-je, ami néhol igazán különleges, és utánozhatatlan originál)
Crowley bukása abban eredhet, hogy túl gyorsan akart fejlődni. Az alapoknál elkövetett hibákat, és ezek visszajöttek a tudatalattiban. Az alapoknál hibázni nem lehet.
Pozitívan értelmezni művészet, ahogy Ady utolsó sorait is értelmezni a jövőnkről: művészet ez. Épüljünk a nagy harcosok üzenetéből, és így stabilizálódik bennünk - megingathatatlanul - az élni akarás.
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Jut is eszembe mondjuk, én hülye, mit egy kis asztmásroham az újító narkománoknak, úgyis ott egy kis amfetamin is, ha kell :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ismerek olyan eseteket, amikor egy adott konzerv(áló)gyárban(előző rendszer) dolgozott emberek nagy része elhalálozott 50 éves kora előtt. Jellegezetes tüdőproblémák miatt esett ki a munkából x év után, majd ezekkel kezelték őket egy ideig, aztán szépen elmentek. Személyes beszámolók alapján ismerem a részleteket: a munkaidejük nagy részében savanyúságokat forráztak ecetes vízzel, valamilyen kevésbé tömény koncentrációban. Nem közvetlen szívták be, csak ezzel dolgoztak. Nem mondom, hogy ecet = alkohol, bár mindkettő oldószer és mindkettő köztudottan képes szétmarni a nyálkahártyát. Nem mondom, hogy ez közvetlen bizonyíték lenne bármire is, de érdemes elgondolkodni kicsit. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én szaunába nem indulok el fél liter vodka nélkül!
Persze pohár nem kell! ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Oké Gén, mindenkinek sok szerencsét kívánok hozzá. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Köszi a reportot, galpat!
Nem is tudom, létezik olyan pszichonauta aki nem követett el hasonló 'hibákat'?
Nemhinném. :)
Nincs tökéletes trip, nincs 'hibátlan' tudatmódosítás, talán kár is ilyenben gondolkozni. ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | De hát itt pont az a lényeg, hogy az etanol nagyságrenddel kisebb mennyiségben és töménységben van ráküldve a felvevö szervre. Az orrba cseppentés (folyadékkal) teljesen más tömegü és koncentrációjú bevitel, mint az orrba sprayzés (párával). A dohányzásnál a tüdöt a füstgáz szilárd részecskéi és a lerakódó kátrány roncsolják, az alkoholpára esetében nincs lerakódás. A csípös paprika, wasabi, stb. durvábban irritálóak (pH?) lehetnek a nyálkahártyákra nézve, az etanol ilyen mennyiségben, koncentrációban és ekkora felületen aligha oszt-szoroz. Úgyhogy amíg az ellenkezöje nincs bizonyítva, addig szerintem az alkoholspray - mértékkel használva - leginkább egy újfajta ártalomcsökkentö módszernek tünik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Visszagondolva ez egy felemás tripp volt számomra, nagy élmény, sok jóval is és rosszal. Sokat tanultam magamról, türelemről, félelmekről, tapasztalásról. Annak ellenére, hogy azt gondoltam felkészült vagyok, sikerült szinte az összes általam ismert hibát elkövetnem: nem megfelelő lelkiállapot, elhamarkodott tripp kezdés, nem volt pontos a tripp célja, nem volt vezetőm se egyébb valaki aki rendelkezik ilyen tapasztalattal, tripp alatt meggondolatlanul használtam más szert is. Iskolapéldák arra mit NE csináljon az ember első trippnél. Ettől függetlenül nem szegte kedvem a dolog, legközelebb felkészültebb leszek. Egy biztos nem a közeljövőben fogok utazni legközelebb, de hogy fogok az szinte biztos.
Remélem ez a kis story segít még jobban felkészülni a kezdőknek és óva inti őket az elhamarkodott tripp kezdéstől.
Üdv: P
ui: Bocs a terjedelemért illetve a formáért, kicsit fura nekem ez a fórum motor egyenlőre.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Másfél éve külföldre költöztem egy barátommal munka szempontjából. Jól alakultak a dolgaink, édesanyámmal is úgy éreztem sikerült megtalálnom a rég elveszettnek hitt hangot. Mentálisan is stabilnak éreztem magam a dologra és informálisan is jobban fel voltam már vértezve mint előtte bármikor, illetve volt már hallucinációs élményem is gomba által. Hétfőn be is szereztem egy bélyeget. Viszont közben kisebb magánéleti válságba kerültem, egyszerre jött a baj a család irányából is és a munkahely irányáról. Keddre terveztem a trippet, amit akkor el is halasztottam. Szerdán az előzőnapokhoz képest nyugodtan, jókedvűen ébredtem. Délután egy hirtelen ötlettől vezérelve aztán bevettem a bélyeget, ekkor délután 3 körül volt. 4 előtt kezdtem érezni, hogy valami furcsa történik, majd újabb félóra múltán kezdett hullámozni a szoba, kezdtek megszűnni a fix pontok és a körvonalak. Nagyon jól szórakoztam, képeket nézegettem, zenéket hallgattam és néha nevetgéltem az új élmények hatására. Este hétig velem volt a cimborám is akinek csak akkor szóltam, hogy trippelek miután már elkezdtem, így ő csak később lett bevonva a trippbe. Elbeszélgettünk őt is elkezdte érdekelni az LSD kérte, hogy majd számoljak be róla. Miután elment dolgozni egyedül maradtam és kicsit elkezdtem gondolkodni a saját dolgaimról. Elfilóztam a gyerekkori dolgaimtól kezdve egészen a mostani életemig. Az idő előrehaladtával kicsit elkezdtem aggódni azon, mikor jövök le a trippről. Éjjel 1kor már pánikoltam rendesen amiatt, hogy valahol 6-8 órát olvastam időtartam címszó alatt és úrísten már milyen régóta tart mi lesz ha így maradok? Közben megjött cimbora melóból, tekertünk egy cigit. Ekkor nagyon jókat röhögtem rajta, hogy ő mennyire be van tépve. Fél3kor gondoltam lefekszem, hátha ez is olyan mint mikor beszívva és/vagy bepiálva lefekszem, reggel macskajajj de jól leszek. Hát nem. képtelen voltam elaludni és belekeveredtem egy gondolatmenetbe miszerint: nem múlik el soha már, örökre így maradok, és bolondokházában kötök ki. Át kellett mennem cimborámhoz beszélgetni. Ezen a ponton egy nagyon mély lelki kitárulkozás vette kezdetét amit itt most nem kívánnék részletezni, mindenesetre ő volt a kapaszkodóm a valósághoz. Alapvetően jó alvó vagyok, gyorsan elalszom szinte bármilyen napszakban tudok aludni amikor fáradt vagyok és úgy érzem szükségem van az alvásra. A tripp vége felé attól féltem, hogy örökre elveszítem ezt a nyugodt, zavartalan alvási élményt ami elválasztja a napokat egymástól. Órák teltek el mire tudatosítottam magamban, hogy ennek vége lehet és minden a "régi" lesz, szóval nyugodtan elmehetek lefeküdni és képes leszek az alvásra. Így is lett, bár a szokásosnál kevesebbet aludtam, de érezhetően tisztult a kép, a dolgok még rezegtek kicsit és lassúnak, robotikus mozgásúnak éreztem magam de azért rendben voltam.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok
Remélem jó helyre küldöm a hozzászólásomat. Szeretném megosztani veletek egy nagyon tanulságos élményemet (számomra mindenképpen az, és remélem az ezt elolvasó kezdőknek is az lesz.) Párnapja túl vagyok az első LSD trippemen és erről írnék pár sort.
Az előéletemről annyit érdemes tudni, hogy egy pszichedelikával egyáltalán nem foglalkozó kulturális közegben töltöttem a fiatalkorom jelentős részét. A hétvégi buliknak aztán néha részese lett a kender, illetve néha 1-2 süti vagy hasis de semmi egyéb. Aztán elkezdtem érdeklődni a drogkultúra után először nyilván a "kötelező" filmek, zenék, aztán később a könyvek. Az érdeklődésemmel szinte teljesen egyedül voltam, ritkán találkoztam olyan arcokkal akikkel eltudtam ezekről a dolgokról beszélgetni. Ahogy mélyebbre ástam magam a könyvekben találkoztam az LSDvel, el is játszottam a gondolattal, hogy én ezt ki fogom próbálni. Ekkor 2013-t írtunk és ahogy utána olvastam a használatának, veszélyeinek el is bizonytalanodtam a használatával kapcsolatban és jegeltem a dolgot. De teljesen nem feledkeztem meg róla és figyeltem magam, hogy meglássam azt a pillanatot amikor lelkileg is készen állok rá. |
| | | | |
|
