|
Legfrissebb hozzászólások (4973 - 4992) (Témakör: Aktuális drogtémák)
| | | | | | | | | | Sip.4.bekezd: ez tényleg nagyon érdekesd, és áll.. komoly összefüggésekre mutatnak rá ezek a dolgok, amit az állam és a törvények soha nem lesznek hajlandók tudomásul venni. legalábbis mostanában nem. a nem látok - nem hallok, semmi nem érdekel csak darálom a magamét tipikus esete |
| | | | |
| | | | | | | | | | GYÖNGYÖS A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) pályázatot hirdet általános és középiskolások számára. A jelentkezők feladata a KEF emblémájának megtervezése. [
] A logónak elsősorban az egészséget kelt szimbolizálnia olyan állati vagy növényi figura formájában, amelyről teljes mértékben elhihető, hogy elutasítja a drogot.
Forrás: Melyik állat az, amelyik nem szereti a drogokat? Heves Megyei Hírlap 2006. május 16.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | mese: nem akarok levonni a személyes történeted értékéből, az rendben van, de szerintem a drogpolitikát nem ilyen történetekre kell alapozni, mert a másik oldal mindig elő tud húzni a tarsolyából egy ellenpéldát is a szépreményű tizenévesről, aki elkezdett füvezni aztán áttért a heroinra és 23 évesen aranylövésben meghalt.
Ami érdekes, hogy megnézzük, hogy társadalmi szinten melyik történet a gyakori, hogy mekkora a valószínűsége/veszélye a második történetnek, és hogy mit lehet tenni, hogy a második történet kevésbé legyen valószínű. Ez is gyurmázás, csak társadalmi szinten.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Én azt hiszem érdemes lenne alternatív tudományokat bevetni a gyermekek megértésénél, életük alakításában ezek által is segíteni őket. Pl asztrológia, kiválóan mutatja egy egyén tulajdonságait, rávilágít életében a miértekre hajlamokra hatásokra.
Én tizenévesen az a lány voltam, aki 10 pasit asztalalá ivott. Bizonyosan ez genetika is, hoyg így bírtam. Nagy problémám volt, hogy hiperkatív voltam/vagyok (?) ami egy állandó belső feszültségből fakad. A tanárom egyszer közölte 15 évesen a szüleimmel, hogy agyilag le vagyok maradva, nem fejlődök rendesen. Ennek az volt az oka, hogy tanári karnak nem tetszett, hogy nálam idősebb fiúkkal rohangálok szerepjátékozni és bulizni :o) A jegyeim ezt nem bizonyították. Miután ezt meghányavetettem magamban 3 nap depi és szülői cseszegetés után, felkeltem és elmondtam, hogy szereintem ez baromság, mert jól tanulok nézzék meg a jegyeimet vannak terveim, céljaim és a nyaraimat is hasznosan töltöm ki, befogták a szájukat.
Nem voltam egy lógós fajta (minek alapon), de többet buliztam és ittam a kelleténél. Az alkochol mint olyan egy eszköz volt ahhoz, hogy részese legyek egy számomra szimpi társaságnak kielégítette a hovatartozás érzését, ami tini korban elég nehéz kérdés. A feszültségemet oldotta,a pörgésemet csökkentette, nem volt túl sok felesleges időm, tudtam koncentrálni abban a pár órában, amíg tanultam. 20 éves koromra gyakorlatilag leálltam mindennemű alkochol és gyógyszer !túl! fogyasztásról. nem nyugtatókra gondolok, semmilyen hiperaktivitás elleni szert nem kellett bevennem. felelősségteljesen tudtam dönteni magamról és segítettem másoknak függőségi (akár drog) problémáikban. csak és kizárólag saját tapasztalatok alapján...
jelenleg 23 leszek. gyakran változtatok a terveimen, találok ki új dolgokat. a gimiben osztályelsők közt végeztem, kiemelt dicsérettel érettségiztem (pedig szalagavató után is nem tanárokkal pezsgőztem, hanem elmentünk berúgni a számomra kedves emberekkel). azóta 4 kül. felsőoktatási intézménybe vettek fel elsőre, minden komolyabb nehézség nélkül. önállátó vagyok, karitatív munkákban veszek részt és vezetőként dolgozom egy cégnél, más kérdés, hoyg szarul fizető szakma:) de hát nem lehet minden tökéletes :o)
tudok hasonló példát drogfogyasztó egyetemistákkal is... de a személyes történet mindig hitelesebb, ezért ezt írtam.
a fontos, hogy a gyurmádból amit kapsz végül így vagy úgy de mit hozol ki. ha eleve alacsony a vérnyomásod lehet nem füvezni kéne (sarkított baromság:))) midnenki találja meg a saját életterét. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Mondjuk az alkohol és a kannabisz között a kutatók által kimutatott különbségeket szerintem csak azzal lehet magyarázni, hogy a két szer politikai-kulturális beágyazottsága teljesen más. Az iskolások számára persze mindkettő használata tilos. A különbség azonban főleg a beszerzésben és a használat következményeiben nyilvánulnak meg. Míg az alkoholhoz hozzá lehet jutni a boltokban, addig a kannabiszhoz csakis haveroktól. Nem csoda, hogy a kannabisz-használó haverok ilyen hatást fejtenek ki. A kannabisz miatt rendőrségi eljárás indul, az alkoholos ügyeket az iskola belügyként kezeli. A kannabiszt a tiltás romantikus glóriája övezi, egész kis ideológia szövődött köré, az alkoholnál nem igazán, ez a kannabiszt attraktívabbá teszi számos lázadó tinédzser számára, akik hiányzó önálló világnézetüket ideológiákkal próbálják helyettesíteni. Ez szerintem éppen azt igazolja, hogy a jelenlegi szabályozási környezet nem megfelelő. A kannabisz használatát valóban nem szabad tolerálni egy középiskolában, de éppenúgy nem, mint az alkohol használatát: a házszabály alapján kell eljárni és nem büntetőjogi ügyet csinálni belőle. És főleg nem szabad büntetőeljárást indítani felnőtt emberek ellen kannabisz használata miatt csak azért, hogy "megvédjük a gyerekeket". A kannabisz felnőtt dolog, mint az alkohol. Ennyi. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ferguson et. al. 2003. szerintem az a bizonyos új-zélandi tanulmány, ami szerint a füvesek bolondok, mert "olyan elképzeléseik vannak, amiket mások nem osztanak", és "úgy gondolják, hogy nem bízhatnak meg az emberekben". Ez végül is kihathat a tanulmányi eredményekre is.
De Lynskey et al 2003. csak egy kapudrog-tanulmányt találtam:
http://jama.ama-assn.org/cgi/content/abstract/289/4/427
"Iskolai nehézségekről" nincs benne szó.
A bemásolt abstract tetszik. Ha én egy iskolaigazgató lennék, és az lenne a baj, hogy a lurkók részegen meg betépve járnak be az órákra, ezt az "establishing an overarching environment of disapproval"-trükköt én biztos kipróbálnám. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Kuntsche E, Jordan MD: Adolescent alcohol and cannabis use in relation to peer and school factors Drug Alcohol Depend. 2006 Mar 14 (Epub ahead of print)
ABSTRACT: The present study used a multilevel approach with multiple informants to determine whether, at individual level, association with substance-using peer groups, and, at class level, incidences of intoxicated students in school premises, are related to students' own substance use. Additionally, it tested the hypothesis that such school incidences affect the closeness of the relation between association with substance-using peers and students' own substance use. Multilevel regression models were estimated separately for drunkenness and cannabis use on the basis of cross-sectional data from 3925 students of eighth and ninth grades in Switzerland (mean age 15.3, S.D. 0.9) and their teachers (N=220). For both drunkenness and cannabis use, the results confirmed that association with substance-using peers is strongly related to individual substance-use. A higher level of students' own cannabis use and a closer relation between association with cannabis-using peers and the students' own cannabis use were found in classes where students saw others coming cannabis-intoxicated to school or taking cannabis in school premises. Such relations were not found for alcohol. It appears that cannabis use at school or shortly before arriving at school creates an atmosphere that favors cannabis use whether or not students are associated with cannabis-using peers. Establishing an overarching environment of disapproval appears to be an effective means of preventing cannabis use by adolescents.
A Bevezetöböl: "Longitudinal studies, for example, have found that cannabis use leads to school difficulties, not the converse, and indicated that this causal pathway operates through the social environments within which cannabis is obtained and consumed (Fergusson et al., 2003; Lynskey et al., 2003)."
Üdv, Ujváry István |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nekem az benyomásom hogy nagyjából mindenki (aki írt a témához) ugyanazt a pontot közelíti, csak más szálon (de tényleg tökre megfigyelhető hogy minnél jobban közelítettünk annál jobban közelítettünk egymás közelítéséhez is [:D]).
Viszont azt szerintem lehetne mondani, hogy a problémák felnagyítása, a rendszeres füvezés veszélye lehet és akkor ebből már kb minden következik...
(persze ha nincs mit felnagyítani az más [de szerintem nagyon gyakori használat esetében ilyen nincs (mivel előbb vagy utóbb úgyis lesz valami minimal problem ) ] ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Köszönöm a linkeket meg hogy pár mondatban elmondtátok, hogy mit mondanak a források. Hát igen, valami ilyesmi sejtésem volt nekem is a kutatásokról, hogy az okozatiságot nem lehet kimutatni, vagy akár azt is ki lehet mutatni, hogy nincs ilyen okozati kapcsolat.
Ezért mondom, hogy szerintem nem feltétlen találó megfogalmazás, hogy a rossz tanulmányi eredmény a rendszeres füvezés "veszélye" lenne. Azt hiszem, kábé ugyanarról beszélünk. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Amúgy szerintem aki tapasztalt fűhasználó, az mindenféle tanulmány vagy kutatás nélkül is megállapíthatja, hogy nem a drogfogyasztás az ok. Az más kérdés hogy ez eléggé felerősítheti a valós oko(ka)t, és az okoztatot is. De szerintem akkor sem közöl elég pontos információt egy ilyen mondat pl hogy "A rendszeres marihuánafogyasztók rosszabbul teljesítenek az iskolában." Mert ilyen alapon tényleg bármit megbélyegezhetnénk azzal hogy káros a tanulmányi teljesítményre, amit egyszerűen szívesebben csinál valaki (valamilyen oknál fogva) mint mondjuk a tanulást.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Az Earleywine könyv ezeket a forrásokat hozza:
Kandel DB, Davies M. (1996) High school students who use crack and other drugs. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez/query.fcgi?cmd=Retrieve&db=PubMed&list_uids=854 0779&dopt=Abstract ebben az van, hogy a használat intenzitásával arányban rosszabbul teljesítenek középiskolások
Shedler J, Block J. (1990) Adolescent drug use and psychological health. A longitudinal inquiry. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez/query.fcgi?cmd=Retrieve&db=pubmed&dopt=Abstract &list_uids=2350080&query_hl=2&itool=pubmed_docsum Ez viszont azt mondja, hogy 18 évesek között a kísérletező, alkalmi használók jobban alkalmazkodóak mint a rendszeres használók, de azoknál is akik egyáltalán nem kísérleteztek semmivel még. Továbbá hogy a problémás droghasználat tünete és nem oka a társas és mentális gondoknak. Az Earleywine könyv szerint ebben a cikkben szerepel még (az absztraktban nem volt) hogy a legtöbb erős fogyasztónak rosszabb jegyei voltak már a szívás előtt is.
Hall, W., Solowij, N., & Lennon, J. (1994). The health and psychological consequences of cannabis use. Canberra: Australian Government Publication Services. Az Earleywine könyv szerint ebben a cikkben szerepel (online nem találtam de amotivációról van egy klassz kutatás még itt: http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?artid=1435998) hogy ha a többi drog fogyasztását kontrollálják a kutatásban a marihuána használat hatása az iskolai teljesítményre eltűnik.
Most csak az Earleywine által idézett kutatásokat szedtem össze.
Azt gondolom a marihuánával kapcsolatban ugyanaz a helyzet mint pl. az alkohollal. Egyrészt korrelációról van szó: akik különböző okokból nem tanulnak jól, és mondjuk nem járnak be órákra, deviánsabbak, lehet hogy többet is fogyasztanak különböző drogokat. Nem maga a drog fogyasztása, hanem a mód az, ami befolyásolja az iskolai teljesítményt. Ha állandóan be vagy állva nem fogsz jól tanulni. Ha folyton szívsz, vagy iszol, napközben is, valószínűbb hogy nem fogsz jól tanulni. Ha minden este szétcsapod magad valamivel, hétközben is, fáradtabb leszel, valószínűleg nem fogsz jól tanulni. Ha érdekel, hogy jó jegyeid legyenek, időt fogsz fordítani rá, olvasol stb. közben nem nagyon szívsz vagy iszol. Ha nem érdekel, többet vagy haverokkal inkább, lehet hogy többet is szívsz vagy iszol. Ha azért nem tanulsz jól mert helyette azzal foglalkozol hogy szívj vagy igyál vagy mondjuk sportolj, ezt nem a szívás, ivás vagy sportolás okozza, hanem a választásod. De ha jobban érdekel, hogy folyton szívj, igyál vagy sportolj, mint hogy jó jegyeid legyenek, a szívásnak, ivásnak, sportolásnak van köze a tanulmányi eredményhez.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Lynn Zimmer and John Morgan. Marijuana Myths, Marijuana Facts: A Review of the Scientific Evidence, (New York: The Lindesmith Center, 1997).
"A középiskolás diákok körében végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az intenzív marihuánahasználat összefügg a tanumányok sikertelenségével. Az intenzív marihuánahasználóknak rosszabb jegyei vannak és kevésbé érdeklődnek a karrierjük iránt, mint az alkalmi használók vagy nemhasználók. Az intenzív marihuánahasználók szintén nagyobb valószínűséggel hagyják félbe tanulmányaikat még az érettségi előtt, mint az alkalmi használók vagy nemhasználók (14). Mindazonáltal a legtöbb intenzív marihuánahasználó középiskolás diák már azelőtt rosszul teljesít az iskolában, mielőtt elkezd marihuánát fogyasztani (15). A legtöbbjüknek számos érzelmi, pszichológiai és viselkedési problémája van, melyek gyakran a korai gyermekkora vezethetők vissza. Ráadásul az intenzív marihuánahasználók sokkal inkább hajlamosak más illegális drogok és az alkohol gyakori fogyasztására, mint az alkalmi használók és a nem használók (17)."
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Sajnos a neten nem tudok jó oldalt erről. Én onnan tudom, hogy lefordítottam egy könyvet, a Marijuana Myths, Marijuana Facts címűt, ami egyébként éppenhogy a marihuánával kapcsolatos mítoszokat próbálja cáfolni, de ebben is elismerik, hogy azok a tinédzserek, akik intenzíven szívnak, rosszabbul teljesítenek az iskolában.
Persze, hogy nincs kizárólagos kauzális kapcsolat. Ugyanakkor azt gondolom, hogy egy olyan tizenéves, aki eleve hajlamos a lógásra, aki eleve nem rendelkezik nagy ambíciókkal, akinek a családi háttere eleve nem túl erős, annál a rendszeres marihuánahasználat csak rontja az esélyeket arra, hogy ebből kilábaljon. Ne felejtsd, hogy nem kész felnőtt emberekről beszélünk, hanem a világban helyüket kereső kamaszokról. Ha olvastad a Skager-féle cikket a prevencióról a drogriporteren, az például beszél róla, hogy a tinédzserek gondolkodására jellemző egyfajta dogmatizmus és fanatizmus: hajlamosak arra, hogy totálisan ráhangolódjanak egy új jó dologra, amit megismernek és ami igaznak tűnik nekik (ezzel magyarázhatók a tinik közötti divatőrületek meg ideológiai őrületek is). Plusz egy tinédzsernek már fejlett intellektuális képességei vannak, ugyanakkor hiányoznak az élettapasztalatai, amik például a kulturált, integrált droghasználathoz nagyon fontosak.
Ezért mondom, hogy ez is egy rizikófaktor. Mellesleg szerintem ez egy olyan kérdés, amihez egy tapasztalt fűszívónak nem is kellenek tanulmányok. Nekem például nem kell kutatás annak elismeréséhez, hogy betépve nem lehet hatékonyan tanulni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nargile, hol olvashatok többet ezekről a kutatásokról, amik azt bizonyítják, hogy a masszív füves tizenévesek rosszabbul tanulnak?
Persze feltételezem, hogy rosszabbul tanulnak, hiszen nyilván a füvesek között többen vannak, akik úgy alapból nem érzik jól magukat, nyilván azért füveznek sokat, mert attól jobban érzik magukat. És nyilván a rossz tanulók között többen vannak, akik nem érzik jól magukat.
De te valamiféle "veszélyről" beszélsz. Az, hogy rosszabbul tanulnak, az nem egy veszély, hanem egy statisztikai korreláció, nem? Csodálkoznék rajta, ha ugyanez nem lenne igaz az "intenzív" kávéfogyasztó tizenévesekre. Ha valaki "intenzíven" módosítja magát (feltételezem, hogy ez alatt azt is kell érteni, hogy nagyon rendszeresen), az nyilván nincsen megelégedve az állapotával, a saját működésével.
Én így gondolkozom: ha valakinek heroint adnak néhány alkalommal egy műtét után, nem lesz tőle semmi baja. Ha valaki orvosi okokból heroin-függő-lesz, ettől nem válik se munkanélkülivé, se mentálisan nem betegszik meg tőle. Mégis, azt látjuk, hogy a heroinisták között sokan munkanélküliek és sokaknak vannak mentális problémáik. Ergo a problémáikat nem a heroin okozza, hanem más jellegű a korreláció.
Hasonlóan, szerinem a kapcsolatot a rossz tanulmányi eredmények és a füvezés között hiba lenne okozatisággal magyarázni, ha már eleve tudunk olyan összefüggésekről, amik az okozatiság feltételezése nélkül is magyarázzák ezt a kapcsolatot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | azthiszem, sokan tépnek "vigaszbol". nem csak mert mondjuk romlik a tanulményi eredményük, hanem mert pl ugy érzik, egyedül maradtak a mindenségben. ilyesmik miatt. vannak, akiknél kifejezetten jo ha észreveszik, hogy egyedül(kevesen) van(nak) mert legalább nem támaszkodik többé olyanokra akikre nem szabad. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nargile: Igen. Ebbõl még nem következik ok-okozati összefüggés. (pl.: hátha épp azért kezdtek tépni mert romlani kezdett a tanulmányi eredményük?) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Siphersh: számos kutatás bizonyítja, hogy az intenzív marihuána-használó tinédzserek rosszabbul teljesítenek az iskolában. Tény, hogy számos más tényező is közrejátszhat (pl. kora gyermekkorra visszavezethető pszichés problémák), de a füvezés is egy rizikófaktor. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Egyébként hidd el hogy kurvasok oldalról közelítem ezt a dolgot folyamatosan (persze megszakításokkal). |
| | | | |
| | | | | | | | | | tetrahíd: alap hogy így próbáltam (bízzanak bennem stb...) legelőször változtatni egyesek véleményén (pl anyámén is). De erre azt mondták hogy a tájékozottságom kevés, és hogy a forrásaim hiteltelenek. Az ilyen jellegű emberekkel való foglalkozást nagyjából leredukáltam anyámra. Nos azért fontos hogy megértessem vele hogy fizikailag nem káros mert utánna már a nem fizikai károk(legyen ez akármi) ellen tudom használni az előbb említett módszert (de sztem ezt is már nagyjából leírtam). A tanulmányosdi meg csak úgy kibontakozott (vannak ötleteim hogy miért de nem írom le). Egyébként valamennyire érthető hogy nem hiszik el egyik pillanatról a másikra még bizonyíték ellenére sem, pont azért amiért te is írtad (...gyökeresen idegenkedő...). Szóval ez az egész (fizikális káros hatások) csak azért kell hogy utánna már tényleg realizálják hogy tőlem függ és bízzanak bennem mert ismernek... |
| | | | |
|