 |
Legfrissebb hozzászólások (483 - 492)
(Témakör: Buddha, Jézus, Mohamed és barátaik)
 | |  | | | | |  | |  | | | | (írott formában lehet, h csak a 11. szd. körül, a taanáim korszakban midrás szinten bizonyosan jóval korábban, a zugót időszakban? - források ehhez a nyomorék beírásomhoz, és az előző szottymorgoslódásaimhoz: encyclopedia judaica (1971), ehrman: The orthodox corruption of scripture (1993), goulder: midrash and lecture (1974) johnson: the history of the jews (1988) ) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Nem, ez megint durván felületes megfeleltetés, puszta spekuláció szerintem, Hamvas Béla szokott ilyet csinálni (aki egyébként izgalmas gondolkodó, de csapnivaló vallástörténész). Nem elég másodlagos források és felületes analógiák alapján összehasonlítgatni különféle tanításokat és megfeleltetni őket egymásnak. Más a nyelv, más az egész kozmogóniai-kozmológiai kontextus, másféle struktúrába illeszkedik be az adott tanítás az adott történeti korban. Milyen forrás, milyen szerző, milyen kor? Hogyan értelmezed a Kabbalát? A vallástörténészek többsége szerint a Kabbala mint fogalom és mint kiforrott zsidó ezoterikus szemlélet megjelenése csak a 10-11. századra datálható (zsidó miszticizmus persze volt korábban is).
Persze, ha akarod, mindenben megtalálod az idegen elemet, szépen összekonstruálod magadnak, hogy mi miből van. De akkor sem kapsz többet, mint egy torzképet, egy Frankeinsteint, amit különféle emberi testrészekből varrtak össze, úgy mozog és beszél, mint egy ember - de mégsem ember. Kisiklik az ujjaid közül a lényeg. Egy valláshoz nem lehet ilyen intellektuális gőggel közelíteni. A keresztény misszionáriusok közelítettek így a leigázott őslakók vallásához: szépen részletesen leírták a rítusokat és mítoszokat, de egy centivel sem kerültek közelebb a vallás lényegéhez. Mert az attitűdjükkel volt baj.
Van ez a Vermes Géza például, aki kitűnő filológus és jól ismeri a korabeli forrásokat is - mégis, a kereszténységgel szembeni teljes érzéketlenségről és értetlenségről tanúskodnak azok a könyvei, amikben bizonygatja, hogy Jézus márpedig csak egy volt a sok korabeli rabbi közül, tanításaiban pedig semmi új nincsen. Vagy ha elolvasod a Kádár-rendszerben írt marxista szemléletű könyveket a vallásról vagy a mitológiáról - szörnyű.... Gén fogalmazta ezt jól meg: mintha egy apáca és egy nemibeteg-gondozó próbálná körülírni, mi az erotika lényege :) Aki vallással foglalkozik, az szerintem érezze át a mysterium tremendum áhítatát, ennek megfelelő alázattal és tisztelettel kezelje kutatása tárgyát. (Ez nem jelent kritikátlanságot.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kifejtenéd bővebben, hogy miért volt botránykő a kereszténység?
(az én olvasatomban a zsidó törvények némelyike számított botrányosnak a maga idejében. a szentháromság a kabbala egyszerűsített, az analfabéta számára is elérhető verziója. a kabbala titkos egyiptomi alaptanítások összessége.ez így nyilván felületes, ezért kérlek, hogy ami nagyon nagy butaság szerinted azt cáfold, s ha lehet ezt a botrány-dolgot fejtsd ki.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | meta: a kereszténység eredetéről általad felvázolt kép elsősorban a 19. századi protestáns teológusok-vallástörténészek körében volt népszerű, amikor a bibliakriticizmus mellett divatos volt a kereszténység más vallásokból való eredeztetése, - egyesek a perzsa, mások a hindu, mások a buddhista, mások a zsidó elemeket emelték ki. Manapság persze bizonyos szerzők úgy adják elő a hasonló, többnyire gyenge lábakon álló, különféle ezoterikus könyvkiadók által marketingezett elméleteiket, mintha ők találták volna fel a spanyolviaszt, pedig semmi újat nem mondanak. Ez a fajta mechanikus megközelítés manapság már meghaladottnak számít patrisztikai körökben, mióta Henri de Lubac és Jean Daniélou, az új teológiai irányzat fellépett és az egyházatyák korának kutatása kibontakozott (ők kezdték el az egyházatyák írásainak szövegkritikai kiadását az 1940-es években, az ún. Sources Chrétiennes sorozatot), akik újra felfedezték a kereszténységben rejlő újdonságot és másságot.
Én személy szerint teljességgel értelmetlennek tartom az olyanfajta értelmezéseket, mint például hogy "a keresztények esszénusok voltak". Ha az ember kellőképpen elmélyül a patrisztika kutatásában, akkor rá kell jönnie, hogy a kereszténység jóval több, mint korábbi világvallásokból összelopkodott szinkretista turmix. A kereszténység botránykő volt az ókori világban, olyan botrány, amit korábban egyetlen más vallás sem keltett. A Szentháromság tan ontológiai jelentősége óriási: a személyesség és a szeretet a lét struktúrájának alapja, az egzisztencia elválaszthatatlan része. Bár korábbi világvallásokban is jelen volt az istenség testi manifesztációjának tanítása, a görög filozófiában pedig a Logosz-tan már a klasszikus kor óta megfigyelhető, a keresztény inkarnáció-tan valami teljesen új keretet adott mindkettőnek, amely átformálta a kozmoszról és annak eredetéről alkotott képet. Az "ige testté lett" (ho logos sarks egeneto) - ez a korabeli görög filozófia és zsidó vallás számára is botrányos kijelentés volt.
Én óvatosan bánnék a felületes összehasonlító elméletekkel - hatalmas forráskritikai tapasztalat és filológiai felkészültség kell a valóban értékes komparatív vallástörténethez. Szerintem csak a legtapasztaltabb és legzseniálisabb vallástörténészeknek szabadna erre a területre merészkedniük. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | én sem akartam vitatkozni. csak mondom a magamét. :) a védákban valóban rengeteg tudomány van. dehát a védák nem is vallás. :) hanem egy sokáig folyamatosan fejlődő tudomány-gyűjtemény, vagy méginkább enciklopédia.
a hinduknak különbenis 33 millió istenük van legalább. a vallás az, amikor mondjuk shaktinak, vagy saraswatinak áldoznak (fejben, templomban, stb.) - india különféle területein memetikai fejlődésektől függően igencsak változatosan.
amúgy nagyon szépen írod, amit. köszi. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem vitatkozni akartam veled.Átnéztem sok irásodat és roppant elmésnek tünsz.Sajnos azonban a vallásokat sokkal inkább nyomoritotta meg a történelmünk és méginkább a hataloméhes emberek semhogy a valóságban felmérhessük tényleges jentöségüket.A vallás lényege hogy bonyolult számitások és ismeretek nélkül is teljes képet kaphasson bárki a világmindenségről és a benne történö dolgokrol.Ha fellapozod a védákat olyan elemi felismeréseket tettek biologiábol fizikábol és a sztrologiábol a vallási köntösben létrehozott tudománnyal.Ami többezer évre valahogy feledésbe merült és az eljövendö emberek holmi szabályozásra és a népek irányitására hasznátak.És amit 1400 körül az akkoriban ujra felbukkanó transzendentalisták,alkimisták újra kiemeltek a mitoszok homályából és azt gondolom a mai technologia is sokat köszönhet ennek.A másik része hogy a különbözö mágiaágak és a középkori grimoir-ok is vallások amiknek célja az önmegvalósitás és világra tett hatásaink felerösitése.Igy elsösorban a vallás helytelen használata a fö gond nem pedig maga a vallás.Én azt hiszem itélet nélkül kell fordulni minden iráshoz ami a témához kapcsolodik és sokat tanulhat belölük bárki. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nah... a vallásnak aztán semmi köze az egyén felemeléséhez.
kontroll, törvények, megfélemlítés. ez a vallás.
vannak vallások, amelyek nem vallások. pl. buddhizmus bizonyos értelmezésekben, nagualizmus, egyéb sámán-vallások, biológiai redukcionizmus, stb.
szerintem te nem is a vallásra gondolsz, hanem a tudatosodásra.
(amúgy mostanában összehasonlító vallásbölcsészetet hallgatok, és minél többet megismerek a vallások eredetéről annál erősebb a vallásellenesség bennem :) a legközelebb a tiszta tudat áll hozzám, és az ufók, mert azokban nem hinni kell, hanem meglátni őket :p - ráadásul nagyon alapos vagyok, mindennek utánanézek a fellelhető hiteles és hypotetikus forrásokból is.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Keves Metametta!
Nem tudom valóságosan mennyire is értesz a vallásokhoz vagy a vallásmechanizmushoz,mert én nem nagyon.Viszont azt tudni vélem,hogy a vallás nem pusztán lelkiismeret csititásra szolgál és nyilván a "nyugalom vallás"-t nem is lehetne annak hivni max. kényelmes nyugodt életnek.A vallás valódi célja az emberi tudat felemelése a világban uralkodo ok és okozatok megértése és elfogadása által.És ezzel kiemelkedni az állati létböl és megtanulni,hogyan cselekdjünk magasztosabban az ösztönöknél.S majd a tökéletesség elérése amikor emberi és állati félelmeink fölé kerekedünk és végre szabadon cselekedhetünk és hathatunk a világban anélkül,hogy rosszat tennénk.Önmagunk lényét kell istenivé tennünk és sajnos a kereszténység esetleg a zsidó kabbalizmus istenfélö magatartása nem éppen jó vagy hiteles választás az önmegvalósitás útján jároknakAz embernek érdemesebb összeszednie a számára megfelelö és elönyös elemeket.Nincs igazi kitaposott ösvény csak bejáratott teoriák.Hát bocs hogy hosszura eresztettem de fontosnak vélem,hogy a vallást ne pusztán papirokrol tanulja hanem a saját lényében fedezze fel ezt a késztetést. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jah, jézus nyilván indiában járt,
azonban fontos tudni, hogy az úgy nevezett keresztények végülis az esszénusok követői, hiszen keresztelő jános is esszénus pap volt, aki jézust megkeresztelte.
az esszénusok egy "újító" zsidó szekta, kevésbé radikálisak a keresztényeknél, akik a törvényeket mintegy eltörölték,
megadva például a "megtérés" lehetőségét, ami ugye a zsidóknál csak születési jogon történhet.
a zsidók viszont összeeszkábálták a vallásukat a gilgámes eposzból, a kánaánitáktól, atontól és egyéb közel-keleti maradványokból, és kicsit a görögöktől is csentek.
jézus meg a zsidóktól és a hinduktól lopott (kicsit a buddhistáktól is)
szóval így terjednek, formálódnak a mémek. :)
de persze mindenki legyen vallásos, kelljen tisztelni, hogy ő "vallásos" és mocskolódjon a másikkal, aki másként vallásos -akitől a vallását lopta... :D
stb.
byblosban meg jártam, azért is nyilvánvaló, hogy ez a város a biblia eredeti névadója, mert hiszen a főníciaiak tanították meg a közel-keletet írni.
szóval nem elég a felületet megismerni pumbácska,
ha tudni akarsz, akkor tanulj alaposan!
byblos-byblion-biblia |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | csak te vagy eltévedve.
beveszel mindent, amit a "nagyobbak" mondanak.
szubjektívnek szubjektív, csak objektíven statisztika.
olvass több forrást. |
| | | | |
|
