 |
Legfrissebb hozzászólások (4553 - 4562)
(Témakör: Aktuális drogtémák)
 | |  | | | | |  | |  | | | Az első cikkhez szólnék hozzá, a másodikat nem tudom megnyitni, mert nincs powerpointom:(
Szóval először egy kérdés, mert nem nagyon vagyok otthon, az ilyen elemzésekben.
"kockázatF = f (drog toxicitása, expozíció intenzitása, expozíció gyakorisága) "
Ez mi? Össze kell szorozni a változókat? A toxicitásnak mi a definíciója? (van lejjebb utalás, hogy nagyjából mit érthetsz alatta, de jó lenne precizen feltüntetni valahol)
"Egy adott kémiai anyag toxicitását a fogyasztó érdemben nem befolyásolhatja.4 Egy vegyület jogi megítélése érdemben nem változtat annak kémiai-biológiai tulajdonságain. Ugyanakkor a dózis, illetve a használat gyakorisága a fogyasztó akaratától függ, melyet az anyag, illetve a fogyasztás társadalmi beágyazottsága is befolyásol (lásd később)."
Ez pedig már -szerintem- egy elég komoly tévedés. Ugyan még mindig nem tudom a toxicitás pontos definícióját, de úgy gondolom, hogy az illegalitás(ami jogi megítélésből fakad) igencsak növeli legtöbb szerét. Gondolj bele: lehet, hogy a tiszta heroinnak van x toxicitása, de a feketpiacon a legritkább esetben kapható tiszta szer, és igaz ez sok más drogra is. Másrészt arról is külön vitákat lehetne nyitni, hogy "általánosságban" igaz-e, hogy a fogyasztó nem tudja befolyásolni a szer toxicitását. (A set-setting, NAGYON meghatározó a pszichedelikus szerek esetében, azt szokták mondani, hogy a set-settin-anyag hármas közül a harmadik a legkevésbe szignifikáns)
"A legkockázatosabb az intravénás adagolás, amikor a droghatás mellett újabb ártalmak jelennek meg, például a HIV- vagy a hepatitiszvírussal fertőzött vér továbbadása. Az ártalomcsökkentést - pontosabban a droghasználat okozta ártalmak kockázatának csökkentését7 - célzó módszerek tűcserés programjai ezt a kockázatot minimalizálják ugyan, de paradox módon "fenntartanak" egy olyan adagolási módszert, amely a dózis szempontjából a legkevésbé kívánatos."
Ennek se füle se farka. Egyrészt a tűcsere nem csak a drogfogyasztót védi(hanem például a szexuális partnereit!), másrészt intravénásan a dózis kisebb, mint szájon át(vagy pont ez a nem kívánatos?), harmadrészt, miért gondolod, hogy fenntartja az adagolási módszert? Legalább valami tanulmányt idézhetnél, mikor ilyen vad állításokat bedobsz.
"A marihuánára vonatkozóan - annak ellenére, hogy a legelterjedtebb kábítószer - csak az elmúlt öt-tíz évben láttak napvilágot értékelhető felmérési eredmények. Ma már nem kétséges, hogy a rendszeres marihuánafogyasztás is súlyos pszichotikus zavarokhoz és függőséghez vezethet (Smith, 2002)"
Többes számban beszélsz, mégis csak egy kutatást idézel, ami a címe és az összefoglalás alapján csak a függőség létét vagy nem létét vizsgálta. 40 dollárt nekem nem ér meg, hogy az egészet elolvassam, pedig kíváncsi lettem volna, hogy más szerekkel szemben(pl. alkohol) hogy vizsgázott a cannabis. Személyes tapasztalatomra, és olvasmányos élményeimre alapozva úgy érzem, hogy a "súlyos" szó kissé erős, de legalábbis lóg a levegőben, mindenki szubjektív belátására bízva, hogy mit ért alatta. Az egész tetejébe pedig pár sorral lejjebb ezt írod:
"Bár éles határokat itt is nehéz megvonni, szokás alacsony és magas függőség-hajlamosító drogokról beszélni. Az előbbibe az LSD, az MDMA és a marihuána sorolható..."
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | A francba! Halálos koitális fejfájást is okoz?! :((( |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A 3.5 oldal, az három és fél oldalt jelent? Az szép. De gondolom azért az irodalomjegyzékben a NIDA egész könyvtára fel van sorolva. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A pszichedelikus rocktól az al-Kaidáig
A brit lap szerint kivételes pályát futott be az amerikai kisfiúból videóharcossá vált Gadahn, aki Adan Perlman néven született egy zsidó származású pszichedelikus rockot játszó zenész fiaként. Apja a zenélés mellett kecskefarmot tartott fenn, ahol kóser módon termelték és értékesítették a kecskehúst."
http://www.origo.hu/nagyvilag/20061012rockzenesz.html
:))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphers:
a Pszichiátriai és a Neurológiai Szakmai Kollégiumok egyeztetett állásfoglalása a kábítószerek kockázatairól 3.5 oldal (!) plusz 5 oldal irodalomjegyzék. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem biztos nagyon szakszerűen összefoglalták a téma szakirodalmát, és a törvénykezés szempontjából hasznos, releváns és pragmatikus irányelvekkel látták el a minisztériumot, amik stabil szakmai alapot nyújthatnak bármilyen törvényi módosításhoz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | RE: 3920
A drogok "veszélyessége", a droghasználat ártalomfokozatai ill kockázatai iránt érdeklödö hazai közönség már másfél évvele ezelött olvashatta az alábbi irományt ill. elöadást:
http://www.matud.iif.hu/04apr/04.html
http://www.drogfokuszpont.hu/dfp.web?mid=29 (a 2005.03.03-i elöadás, különösen a 14. és 17. ábra).
SzVSz nem lehet összekeverni a "veszélyességet" a ténylegesen okozot ártalmakkal, társadalmi károkkal. Sajnos az AMCD hajlamos ilyen alapon a jelentésbenj is olvasható helytelen következtetések levonására. Hazánkban - nagyon helyesen - nem történt meg a brit ABC rendszerhez hasonló "egydimjenziós" besorolás, igy aztán eleve elkerülhetök az esetleges átsorolással járó viták, zürzavarok.
Üdv,
Ujváry István |
| | | | |
|
