|
Legfrissebb hozzászólások (4373 - 4472) (Témakör: LSD, út az igazi tisztasághoz?)
| | | | | | | | | | Uhh, ez olyan kategória, mint a vodkás tampon... :I |
| | | | |
| | | | | | | | | | Mixmag, semmi ertelme.. onnan talan valamivel korabban felszivodik, cserebe biztos h roncsolja a szoveteket mivel sav.. szal' hujeseg.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Sziasztok! A minap hallottam egy olyat, amiről kérdeznélek titeket: Egyik ismerős mondta, hogy felhasználási mód, hogy elfelezi a postait, és egyik felét "hagyományos" rágcsálás, másik felét a szemgolyójára, az alsó szemhély alá... Ti mit tudtok erről? Jobb ez így? Nem károsítja a szemidegeket? Tulajdonképp kipróbálnám, de tartok tőle emiatt, lévén voltam már eléggé komolyan szemüveges, 150k volt a service...:/ Mit tudtok erről? Üdv alle |
| | | | |
| | | | | | | | | | visszaolvastam egy pár hozzászólást, és erre reagálnék:
"Ki kell nevetni a halált, minden pillanatban lecsaphat ránk. Harcos lét-nek írják sokan. "
Érdekes, mert pont valami hasonlót éltünk át barátommal Hajni trippen! Olyan volt, hogy az egónk haza akart menni, mert látta az órán, hogy már hajnali fél 3, és már ideje lenne hazamenni. Egy másik - félelmektől mentes - énünk meg tudta, hogy ott kéne maradni, hiszen még javában folyik a trip. Na most: a félelmektől mentes, trippelő énünknek le kellett győzni a hazamenni akaró ego-ént. És abban a pillanatban, hogy elhatároztuk, hogy na akkor most akkor elindulunk, egy óriási boldogság érzet lett urrá rajtam, és belassult az idő is, aztán mikor visszafordultam, hogy visszamennyek, elmúlt... Sokadjára sikerült csak végleg elindulni:-) És olyannyira nemféltem egy-egy elindulásnál, hogy minduntalan gyalog indultam el, pedig biciklivel voltam. Ezért fordultam vissza mindig, mert barátom szólt, hogy "hé, a bicódat itt hagyod?" :-)
Üdv.: Gábor |
| | | | |
| | | | | | | | | | nem akarok gondolkodni. sehovase máshova. élni akarok.
aztán ha élek már, akkor talán gondolkodhatok is talán megint.
(bocs, majd elmúlik megint és akkor megint.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | :) Jaja nagy divat itt az egovesztés s társai sztem amíg nem éled át, addig csak misztikus rémmese, a paráról, a halálról, meg minden ilyesmiről. az elsők még parásak, de aztán már csak van az is nem jó, nem rossz, csak van de Cella, minden másodpercben is ez van, sőt minden másodperc kvadrotrilliomilliomod részében is, hogy a bizonytalanba esel bele, csak az egód elhiheti veled, hogy nem:) s ez a bizonytalan annyira bizonytalan, hogy már bizonyosan bizonytalan. na ez a halál, amikor csak vagy emlék, érzék nélküli, egyesült egy -ben való örök jelen persze ezek is bugyuta szavak, de igazából Én nincs, csak vannak olyan részek, amiknek van agya, abban okos szerves kompúter, mely folyton adatok rengetegjeivel bombázódik, s fenntart egy virtuális részt a térben, amit elkülönít, s azt mondja rá "én vagyok" De ezekről nem lehet sokat mondani Ja, s nem jön könnyen, el kell dobni mindent Ki vagy, mi vagy, hol vagy, mi volt, mi lesz, ezek nemnagyon számítanak. Nekem isteni szerencsém volt, hogy az első tripen egy 1000fős d&b partiban ide kerültem, s nem máshova:) Persze akkor még mit sem tudtam minderről. De most se tudok többet, csak már a para elmúlt:) Ki kell nevetni a halált, minden pillanatban lecsaphat ránk. Harcos lét-nek írják sokan.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | (De az igazság az, hogy most kicsit felfordul a gyomrom ettől a céltalannak tűnő onanizálástól, amit művelek. Úgyhogy inkább hagyjuk.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | A ráparázás az önféltésből ered. Ha nincs önféltés, akkor ráparázás sincs. A pszichedelikus tudatállapotban felébredő energia megpróbálja szétszedni az egót. Ha ez valamiért ellenállásba ütközik, akkor jönnek a parák. Ha ilyen ellenállás nincs, akkor para sincs, és a kioldódás zökkenőmentesen lezajlik.
Engem például az szokott beparáztatni, amikor ráérzek arra, hogy ez az egész, amit énnek, meg valóságnak hívok, amire az életemet építettem, mennyire esetleges homokvár. Mivel amíg nem oldódtam ki, az eggyel beljebb lévő szint nem valóságos (nem látom), nagyon félek tőle. Olyan, mintha sötétségbe kéne beleugrani, feladni mindent, amikor kétséges, hogy lesz-e utána valami. És ez nagyon félelmetes.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | "A kegyelem lényege, hogy nem kell kiérdemelni."
Amen. |
| | | | |
| | | | | | | | | | ..hm, viszont miutan megtettem mar nem tunik rossz otletnek. sallalalalala :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | volt par gondolatom meg az egofork dologrol, de sajna amint vasarnap este bealudtam fel is szivodott mind, es azota valami kib@szott mely depresszio kapott el, olyan ures a fejem mint nyárikonyha meszelés elott.. na majd ha osszekapom magam reagalok.. fakk, de utalom ezt a beloopolt gondolatot amikor egyik szer negativ hatasat egy masikkal akarom kompenzalni... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ja, értem, tehát kaotikus :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Siphersh: "A kegyelem lényege az, hogy nem kell kiérdemelni."
Vagyis ilyen szempontból független, de akkor mi mástól függ? Vagy véletlenszerü? Ha egyik sem, akkor elveszti az értelmét. |
| | | | |
| | | | | | | | | | mantis: "A másik hogy ez az ego-loss számomra egyre inkább abba a dobozba kerül ahol a női orgazmus van."
:) Ha nem veszed észre, akkor nem is igazi :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | cellux: "Ha ugyanis ezektől a dolgoktól nem parázna, akkor az azt jelentené, hogy nem ragaszkodik az én-elképzeléshez, tehát akkor egója sem lenne, akkor viszont ez az egész kérdés fel sem merül."
Ez érdekes, értem a logikáját, de szerintem a végefelé elkezd csúsztatni. Miért ne lehetne az én-elképzelés független a ragaszkodástól? Az egó az, ami az én-elképzeléshez ragaszkodást csinálja? De amikor nem csinálja, az automatikusan para lenne? Miért ne csinálhatná egyiket sem, tehát sem ragaszkodás, sem para? Kétlem, hogy a mesterek is minden alkalommal beparáznának.
Tehát ha úgy mondjuk, hogy: "ha nem paráztál, akkor nem jutottál el az ego-lossig", akkor az csak egy önmeghatározás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Cellux, nagyjából arról van szó amit leírtál (ego-loss). Gyakorlatilag az élmény annyi volt, hogy megszűntem létezni mint különálló lény, beleolvadtam a semmibe, és átéreztem ahogy a semmiben bennevan minden. :) Persze előfordulhat, hogy vmi komolyabb hallucinogént használva tovább tartott volna a dolog (mármint időben)... Ja és ugyan nem előzte meg para, de Nomad leírása is helytálló (az ego-lossról)... igazából ez olyan, hogy mindenki ugyanazt éli át, de másképp írja le.
A 7-8 gramm pedig reális... [:)] De amúgy tényleg. Ez van... van ilyen is...NON-STOP. Ismerek ilyet is, és olyat is aki csak szív 1 slukkot és fullon van. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Erről eszembe jut, hogy azt is mondták, hogy a ""spontán"" vallásos élmény maradandóbb változásokkal jár, mint ez a "kiprovokált". A kiprovokált vallásos élmény, ami ugye ahogy a Bard is említette, nem egyenlő minden egyes enteogén élménnyel.
És az derült ki, hogy a "vallásos élmény" fogalmára nem lehet úgy adni épelméjű meghatározást, hogy ez igaz legyen. Az embereknek éppúgy vannak nem-maradandó spontán vallásos élményeik, mint nem-maradandó kiprovokált vallásos élményeik. A Good Friday expeiment utóvizsgálatai meg megmutatták, hogy a valódi, mély provokált vallásos élmény éppoly "hajlamos" maradandónak lenni, mint a spontán.
Úgy tűnik, hogy az egyetlen különbség, hogy forszírozott állapotban nagyobb a valószínűsége a vallásos élménynek, és a forszírozottság miatt veszélyes lehet és káros a dolog, ha nagyon nem alkalmas a helyzet a vallásos élményre. Mert tolja az embert előre a forszírozottság, és ha nem a vallásos élmény felé állt be, akkor letolja a terepasztalról.
Na persze ez totál igazságtalanság bizonyos emberek szemében, akik a veszélyeket egyébként még csak nem is úgy tekintik, hogy "bevállalja a veszélyt, nagyon bátran próbára teszi magát, és tudja, hogy ha elbukik, akkor nagyobbat bukik, mint én, aki nem vállalom a veszélyt, tehát megérdemli az élményt, ha ilyen erős volt a hite, hogy nem félt, és bevállalta, és valóban nem bukott el", hanem a veszélyt még kifejezetten a bátor vállalkozók bűnének tekintik.
Ez irigység. A kegyelem lényege az, hogy nem kell kiérdemelni. Irigység és képmutatás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ehhez az ego-loss dologhoz van egy gondolatom még.
Amikor kezdődött ez ez egész LSD láz, mindenféle spirituális élmények, meg újjászületés-sztorik keringtek, és a különböző bölcs, emberek, meg gondolkodók, meg guruk, meg ilyen szerzetek két pártra szakadtak. Az egyik csoport azt mondta, hogy ezek autentikus spirituális/vallásos élmények, a másik azt mondta, hogy nem. Nem, mégpedig azért nem, mert túl könnyen jönnek. Na erre mondta már nemtudom pontosan ki, talán többen is, hogy ez nem teljesen igaz, mert kurvára nem jönnek könnyen, sőt baromira a szerencsén múlik, hogy egy ember átéli-e az igazi áttörétst, vagy csak bulizik egyet, meg ilyenek. Szóval valószínűleg valahol az kettő között van az igazság, de furmányos módon, amit én még nem értek. :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Na ja. "mi az a para?" vagyis "maap".
maap, aki naponta háromszor megkerüli saját magát |
| | | | |
| | | | | | | | | | A buddhista meditáció előkészítő fázisai arról szólnak, hogy az ember megpróbál rájönni, hol is van az az "én". A mesterek azt állítják, hogy ha az ember tényleg becsületesen utánanéz ennek, akkor végül nem talál semmit. Illetve azt találja, hogy az én egy üres mag (semmi) köré felépített fogalmi rendszer, ami csak a beléje vetett hit ereje által létezik.
A parák pedig ennek az én-komplexumnak a védekező mechanizmusai, amiket a saját nemlétezésének napvilágra kerülésétől való félelem vált ki (tudom, elég paradox). Ha valaki megpróbál rájönni, hogy az énje tényleg olyan valóságos-e, mint amilyennek látszik, akkor - szerintem - szükségszerűen találkozik ezekkel a parákkal is. Ha ugyanis ezektől a dolgoktól nem parázna, akkor az azt jelentené, hogy nem ragaszkodik az én-elképzeléshez, tehát akkor egója sem lenne, akkor viszont ez az egész kérdés fel sem merül.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Az olyankor van, amikor olyan merev az ego, hogy a létezésének a kérdése fel sem merül. :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | De így a ti ego-loss meghatározásaitok a parához kötödnek. És ha nincs para, akkor hogy van ez az ego-loss? |
| | | | |
| | | | | | | | | | "A másik hogy ez az ego-loss számomra egyre inkább abba a dobozba kerül ahol a női orgazmus van. Most ez már az volt?"
:)
Ez qrvajó volt.
Én személy serint azt neveztem ego-lossnak, mikor egyre jobban paráztam, hogy meghalok, utána már ez ellen semmit nem is tehettem, egy ideig nem volt értelme "rólam" beszélni, mert olyan nem létezett, aztán újrateremtettem magam, kicsit máshogy, kicsit jobban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | doktor úr, segítsen, ego-lossom van. :-)
valószínűleg mindenki mást ért ego alatt. számomra az ego-loss azt jelenti, hogy feloldódik az a nagyon alapvető para, ami miatt a jelenségek egy szilárd létezőnek tekintett "én" tapasztalataiként regisztrálódnak a tudatban. amikor a jelenségek egyszerűen vannak, az én-fogalom és az összes ebből adódó komplikált védelmi rendszer (van egypár) ballasztja nélkül, azt lehet - innen nézve - ego lossnak nevezni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Ilyenkor mindig rájövök, hogy én milyen "jógyerek" vagyok. 7-8 gramm..... Komolyan mondom elkezdem anyukámmal olvastatni ezt a fórumot, hogy lássa én milyen visszafogott vagyok ehhez képest.
A másik hogy ez az ego-loss számomra egyre inkább abba a dobozba kerül ahol a női orgazmus van. Most ez már az volt? Vagy még csak most fog jönni? Vagy már túl is vagyunk rajta?
Nincs itt valamilyen szakember aki tudna egy jó módszert mondani, hogy hogyan tudja eldönteni magáról valaki, hogy most éppen ego-losson megy keresztül vagy sem?
;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | 7-8 grammot, napi rendszerességgel?
én eddig azt gondoltam, hogy 7-8 gramm jó spanglitól három-négy ember nagyon durván készen tud lenni egy egész nap úgy, hogy kb. folyamatosan tekernek. (egy cigibe mondjuk egy grammot, ami már önmagában nagyon over-gyanús)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Mantis: tapasztalataim szerint a fű pont az a drog, amit az emberek a lehető legkülönfélébben reagálnak le. Vannak akik napi rendszerességgel elpippantanak 7-8 grammot, és e mellett tesznek-vesznek, szóval pörögnek és élik a normál életüket, szinte észre sem veszik hogy beszívtak...és vannak akik 1 lightos slukktól is viszonylag mély szintre kerülnek. Személy szerint én is érzékeny vagyok a zöldségre - nekem pl. volt már ego-lossom is tőle...
Viszont az LSD teljesen más sztem. Vagyis azt akarom mondani, hogy nem biztos, ha vki érzékeny a fűre akkor az LSD-hez is úgy fog viszonyulni... sztem a zöldet ne keverjük ide.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | nos en nem szeretnek Nomad vedelmere kelni, mert sztem minden szintetikus szar csak drog. (en csak a novenykekben hiszek) de van ezen az oldalon Feldmar irasai kozott egy resz, ahol megemliti hogy volt szerencseje egy indiai guruhoz akinek 2000 mikrogramm lsd-t adott es meg csak nem is laccodott rajta semmi. az meg ugye kb 20 belyegnek felel meg, persze abban meg masis van. dehat ezek az anyagok nem test suly szerint mukodnek es nem mergezheti magat vele senki meg. az meg hogy valakire ez miatt kenyszerzubbonyt huznak, nem a kliens hibaja, hanem a tarsadalome, akik nem fogajdak el, hogy maskent is lehet gondolkodni. ezert gondolom, hogy mindenkinek jogaban al tudatat ugy modositani ahogy csak akarja, de a belyeg megiscsak arra lett kitalalva hogy a felhasznalok rendszeresen fogyasszak. elvegre ez egy biznisz :( |
| | | | |
| | | | | | | | | | [Siph: tegyél fel ZonaAlarmot]
Amúgy, nekem úgy tűnik Nomad jól van, és ez a legjobb indikátora annak, hogy nem csinált semmi károsat. Ettől függetlenül azzal nem értek egyet Nomad, hogy akkor mostmár (ésszerű keretek közt) akármennyit. Szerintem csak azt jogos megállapítanod, hogy amennyit most, azt elbírod. Illetve most elbírtad. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hát muszáj hangot adni a dolognak, mert különben jönnek a kenderszívó ballib hippik, és széthekkelik a számítógépemet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Siphersh: Jó hallani, hogy te egy ilyen radikálisan liberális személy vagy. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ok. :)
De három akkor is sok... ;P |
| | | | |
| | | | | | | | | | Tanulság: mindenkinek sajátos vele a kapcsolata, úgyhogy ne ítélkezzünk a sztereotípiáink szerint. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Siphersh: én az első tripem után kb egy évig nem is próbálkoztam újra. Nem azért mert rosszul sikerült, sőt nagyon pozitív élmény volt, egyszerűen valamiért meg sem fordult a fejemben. Olvasgattam a témáról, de ennyi pont elég volt. Miélrt ne lehetne normális ez is, az is? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Én arra akartam utalni, hogy bár két ember esetében lehet, hogy hasonlónak tűnik a "set", valójában mérföldnyi távolságra is lehet egymástól.
(ez amúgy szerintem a hétköznapokban is igaz)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Ne tévesszen meg senkit, hogy milyen fűves élményeim voltak, a fű trippek teljesen más jellegűek voltak, mint az acid trippek (naná), fűvel sokkal erősebbek a parák, és sokkal könnyebben elhitethetők magammal a dolgokat, mint lsd-vel, mert ahhoz eleve úgy állok hozzá, hogy na már megint hallucináltam valami baromságot. Egyébként nem hinném, hogy bárki komalyabban beparázódhatna attól amit "én átélek". Szerintem semmi különös nincsen az élményekben, amit más ne élhetne át.
Siphersh: szerintem is |
| | | | |
| | | | | | | | | | És ha híres ember mondta, akkor biztos van benne valami...?! Vagy megerősítve érzed magad ennek hitelességében az által, hogy híres ember is mondott ilyet? Na jó, végül is miért ne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Én azt hittem, hogy az a normális, vagy természetes, vagy általános, hogy eleinte gyakrabban, idővel meg ritkábban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | "Minden ami jó, az szabad és vad."
Henry David Thoreau
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Mantis: teljesen igazad van ezzel kapcsolatban, tekinthető ez túlzásnak, hedonizmusnak stb, de én egyszerűen ezt a megközelítést érzem magamhoz legközelebbinek. Egyetlen trippemet sem bántam meg, sőt semmit az életemben, legfeljebb mikor türelmetlen és agresszív voltam a környezetemel szemben. Biztos vagyok benne (legalább is nagyon valószínű:), hogy majd később az életemben le fogok higgadni, de egyenlőre én igy szeretem ezt csinálni, nem tudom milyen egyéb magyarázatot adhatnék. Egyszerűen nekem a tudatmódosítás így jó, így szeretem, hogy fejestugrok a közepébe. |
| | | | |
| | | | | | | | | | "És ha ilyen érzékenyen reagálsz a fűre, akkor hogyan reagálsz az lsd-re?"
Szerintem ha mi élnénk át azt, amit Nomad él meg a tripjei alatt, akkor szénné parázódva, sikítva rohannánk a nemtudomhova.
"egyszerűen megtanultam kezelni, hogy apró lények kaparásszák az ajtómat, és dübörögnek a folyosón."
brr. :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Lehet, hogy előző életében sámán volt.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Szóval Nomad, nekem az egésszel kapcsolatban azért vannak ellenérzéseim, mert ha jól emlékszel te viszonylag nem olyan régen kezdtél el tripezgetni és ahhoz képest nagyon sokat és nagyon gyakran bélyegezel. (Ne értsed félre, ha régebb óta csinálnád, akkor sem érezném úgy, hogy ez szükségszerű.) Tehát rövid idő alatt eljutottál az Lsd fogyasztásnak egy igen markáns szintjére, ami számomra kicsit érthetetlen, hogy miért.
A másik ez a bungee-s dolog. Önmagában jó a daruról ugrálás és jó a tripezés is. Nem értem miért kell a kettőt keverni? Ez nekem teljesen öncélú hedonizmusnak tűnik. Olyan mint szex közben cigizni. Az ilyen jellegű történeteid azt az érzést fokozzák bennem, hogy te minél jobban el akarod vetni a súlykot és kifejezetten a durvulást keresed.
A fűhöz való viszonyodat sem értettem igazán soha. Pár személyes találkozásunkkor szóba kerültek a füves élményeid, amiken én mindig meglepődtem. Olyan szélsőséges tudatmódosulásról és élményekről beszéltél ilyenkor, aminek én a közelébe sem jártam soha. Számomra a fű ad egy kellemes bizsergő érzést az agyban és ennyi. Már nem leszek éhes tőle, nem leszek álmos stb. Semmi különös. Ezzel szemben te szilánkokra robbanásról beszéltél meg hasonlókról, ami azt jelenti, hogy vagy nagyon érzékenyen reagálsz a fűre vagy nem tudom. És ha ilyen érzékenyen reagálsz a fűre, akkor hogyan reagálsz az lsd-re?
Na jó, tudnám még a kétségeimet sorolni a magas és gyakori dózisaiddal kapcsolatban, de közben elgondolkoztam hogy miért is tenném. Ezt vedd úgy, mint egy belső monológot, de végülis nem akarlak semmiről meggyőzni.
Csináld amit jónak látsz, csak közben hagyjál magadnak időt elgondolkozni azon, hogy mit miért teszel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Cellux, nem tudom. Előfordulhat, hogy az ember éppen jó úton jár, és az rontja el a dolgot, hogy eszébe jut, hogy el kell engedni a dolgokat. Közben már nem lehet okosnak lenni. A feljövésben kell betáplálni a bizodalmas önfeladást. Meg az egész rákészülésben. Szerintem. De ez nagyon gyakorlati kérdés, és gondolom embere válogatja. Valahogy szentségessé kell tenni a feljövést, gondolom... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Soha nem adta fel önmagát? A dackorszak vége nem egy önfeladás? Mikor kell feladni magát, mikor az aminek magát az ember tekinti akadályozó tényezővé válik. Az énben, egóban nem az a rossz, hogy van, hanem, hogy hajlamosak vagyunk abszolútnak tekinteni, örök érvényűnek, és legalább is a hibák felett állónak, pedig csak egy váz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nomad: "én akárhány papírt meg tudok enni (az ésszerűség határain belül), nem lesz tőle semmi bajom, ezt már TUDOM."
Ezt a mondatot 5 év múlva, múlt idöben szeretném töled hallani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | te honnan tudod, hogy épp alkalmas vagy-e erre az önfeladásra?
mi van akkor, ha valaki még soha nem adta föl magát? olyankor mit lehet tanácsolni? relax, float downstream?
konkrétabban: hogy veszi észre az ember, hogy most épp arról van szó, hogy fel kell adnia magát? bármi negatívum, bármi rossz érzés azt jelentené, hogy letértem a kioldás ösvényéről, és vissza kell térnem? (mint a meditációban a légzés figyelése?)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem kis dózist fogyasztani meglehetősen tiszteletlen dolog, mert az van benne, hogy "megpróbálom elengedni magamat, de ha megsem, akkor mégsem"... A nagy dózisban viszont azt mondom, hogy a választási lehetőséget is feladom, mert nagy dózisnál lehetetlen jól érezni magamat, ha nem adom fel magamat.
Egyébként, Nomad, szerintem tök jól fogalmaztál. Csak metaforákban lehet beszélni, és ez a "megsemmisülés felé pattogó ego", meg a tükrök közötti való-ság szerintem nagyon szemléletesek. Vagy legalábbis olyan képzeteket indukálnak bennem, amiket az ember tényleg egy ilyen élményben tart előfordulhatónak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Gén: a mennyiség a trip irányát és jellegét adja, nem pedig azt, hogy jó e, vagy nem, mert nekem eddig az 1 bélyeges trippek sokkal kellemesebek voltak, mint ez, de én az ilyenekre is kiváncsi vagyok (sőt) és ez nem fogja kedvemet szegni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Azoknak, akik szerint a 3 nagyon sok, azoknak csak azt mondanám, hogy a nagy dózisú trip (én ezt közepesnek tekintem) teljesen más jellegű, mint a szívjunk be egy bélyeg után, jellegü trippek. Maga az élmény teljesen RÓLAD szól, és nem a fal, padló fák, stb mitáiról, a szél hangjáról stb. Ez a három azért is volt hasznos, mert már egyáltalán nem parázok az acidtől, és a nagy dózisoktól, egyszerűen csak jobban el kell lazulni legközelebb, de számomra egyáltalán nem veszélyes. Ami még érdekes, és eddig nem írtam róla, hogy nekem az LSD-től általában elkezt egy kicsit remegni a kezem, és kicsit görcsölnek az izmaim. A mostanitól gyakorlatilag fájtak az izmaim, mintha iromlázam lenne, bár ez nem túl meglepő, csak a Szent Antal tüzét éreztem.
Egyébként ez az ego dolog nem annyira arról szól, hogy mindenki nézze meg, én milyen fasza gyerek vagyok, mennyi papírt tudok egyszerre megenni, hanem mivel az önbizalom, és a hit lényegesek a bad-trip és beparázások kialakulásában, az hogy én magamnak bebizonyítom, hogy én tudom ezt kezelni, jól használható bármilyen mennyiségű anyagnál. mostantól ez számomra teljesen tiszta, hogy én akárhány papírt meg tudok enni (az ésszerűség határain belül), nem lesz tőle semmi bajom, ezt már TUDOM. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Beszámolót képtelenség lenne írni, mert olyan zavaros és értelmezhetetlen volt a trip, hogy azt lehetetlen szavakban visszaadni. Sokan kérdeztétek, hogy mért kell ezt ilyen gyakran, és ilyen sokat, hát ennek jópár oka van. Kiváncsiság, ego dolog, hogy tudom e kezelni, tapasztalatszerzés, stb. Én nem érzem ezt egyáltalán extrém dolognak, sem veszélyesnek, pláne most ez után. Szerintem az ember akkor trippeljen, mikor úgy gondolja, hogy ez most hasznos lesz, és alkalom is van rá.
Amiket megtanultam ebből a tripből, azok a következők: az egyedül trippelésnél nem kell alkalmazkodni, könnyebb szabadon asszociálni, viszont nehezebb visszaemlékezni, és az élmény olyan álomszerű, és irreális. Para szempontjából viszont teljesen mindegy, SZÁMOMRA, hogy egyedül, vagy nem egyedül. Rájöttem, hogy már egyáltalán nem zavarnak a hangok, és fények, amik az ajtó alatt szűrődnek be, és nem parázok az ufóktól sem. Elég sok ilyen élményem volt a trip elején, és egyszerűen megtanultam kezelni, hogy apró lények kaparásszák az ajtómat, és dübörögnek a folyosón. TV-t nézni vagy számítógépezni tejes képtelenség volt, egyszerűen nem értettem mi történik, mért mozgatom az egeret, stb.
Maga a trip teljes sötétben egyedül az ágyamon fekve (többnyire) történt és leheteten megfogalmazni, hogy mi is volt. Volt olyan, hogy egy gondolat voltam, volt olyan, hogy egy gondolatsor utolsó lemaradt gondolata voltam, volt olyan, hogy egy szóra kellett visszaemlékeznem, ami kinyithatta volna a kaput, volt, hogy inteligens lényeket érzékeltem, akik majdnem beengedtek maguk közé, hogy tanítsanak, de elvesztettem egy pillanatot, volt hogy saját magam különböző megnyilvánulásait érzékeltem. Néha hangosan beszéltem a lényekhez (magamhoz), mert ez tünt a leglogikusabbnak, volt, hogy az egom pattogott a megsemmisüllés felé(ezt nem tudom máshogy leírni), néha visszaugrott az eredeti (trip kezdetbeli) állapotba, néha már majdnem eltünt (fogalmam sem volt róla ki vagyok, mit csinálok, csak azt tudtam, hogy vissza kell emlékeznem egy szóra). Volt, hogy egy veszélyes területen egy csapathoz tartoztam, de állandóan lemaradtam, és eőlködnöm kellett volna, de én inkább lusta voltam, és magamnak képzeltem magam, nem pedig annak, aki ott voltam. A legérdekesebb az volt, mikor gondolatban éreztem azt, hogy két egymástól végtelenül kis távolságú tükör között vagyok, és amilyen gondolat voltam, az időben változatlan. Tisztában vagyok vele, hogy a leírtak nagymértértékben értelmezhetetlenek, de ennél jobban nem tudom megfogalmazni a benyomásaimat.
Vizuálisan nem volt künönösebben nagy szám, legfeljebb a fölöttem álló és néha lenyúló alakok, akikhez beszéltem, voltak érdekese, meg a TV effektek. Az volt a baj az egésszel, hogy konkrét elképzelést akartam megvalósítani at út során, és mivel ez nem sikerült, az élmény igazából zavaros és kellemetlen volt, bár semmiképpen sem rossz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | ego-fork :-)
Nomad, részvéttel teljes érdeklődéssel figyelem az odüsszeiádat... Szerintem nem gond az a három trip. Holist is mondta egyszer, hogy a mai papír hatóanyagtartalmát figyelembe véve csak nagyobb mennyiségekkel érdemes utazni (már ha az ember tényleg a mélybe vágyik). Vagy említhetném McKenna bácsit ("five dried grams in total darkness").
Én benned egyébként kb. az első tripem körüli önmagamat látom viszont, annyi különbséggel, hogy mintha te sokkal ösztönösebben csinálnád, nem hajlasz annyira az analizálgatásra, címkézésre, mint én annak idején. Ha jól érzem, a fő motivációd abszolút nem mások lealázása (hűdekeménycsávóvagyok effekt), hanem a tudásvágy, az az elképzelés, hogy igenis meg lehet érteni a világot (teljesen), csak tudni kell, hogyan, mi kell ehhez (vagy mit kell elengedni). Tiszta tudattechnológia, sámánizmus, ha úgy jobban tetszik.
A legfőbb leselkedő csapda szerintem nem az, hogy megkattansz (valahogy úgy érzem, ez a te esetedben eléggé valószínűtlen), hanem az, hogy a trip energiáját - tudattalanul - arra használod fel, hogy ott bent a gyökérnél beblokkold magad. Velem valami ilyesmi történt, és azóta is szívok vele (bár ugyanakkor nagyon remélem, hogy előbb-utóbb sikerül visszacsinálnom, amit akkor elbasztam, továbbá hogy nem volt az az "elbaszás" teljesen hiábavaló).
Minél közelebb kerülsz a középponthoz, annál erősebbek az energiák. Ha a középpont közelében valamiképpen beparázol (feléled az egód), akkor az egód ott a teremtés energiájával fog dolgozni. És ez azt jelenti, hogy úgy bebetonozhatod magad egy illúzióba, hogy az gáz. És esetleg erre csak hosszú évek, vagy életek (vagy világkorszakok) múltán kezdesz majd ráébredni, mert amit a teremtés energiájával betonoztak, azt csak ugyanaz a szint tudja feltépni (vagy eggyel beljebb).
Remélem, érthető. Melegen ajánlom Siphersh alázat/önhittség vonatkozású írásait. :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Innocence
Ha lehet tényleg nyomj erre a SKIPre egy UNDOt mert engem is, és másokat is érdekel a párbeszéd tartalma... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Bombadiltoma: igen, darabokra.
maaf, aki fazik
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Gén: értem én... de akkor is... először nem kellene megvárni mit mond Nomad, mielőtt mindenféle feltételezésekbe bocsátkoznánk a motivációival kapcsolatban? Kérdésem még, hogy ugye arról volt szó, hogy egy dot akár 2-4-szer annyi hatóanyagot tartalmazhat, mint egy papír, tehát lehet, hogy három bélyeg önmagában nem is több, mint egy dotnyi? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nomad, érdemes lenne belegondolnod mantis véleményébe.
Számomra elég furcsa ez a lineáris modelled, ahol mennyiség növelésével próbálsz minöségi változást elérni. Ez leginkább egy díler által kitalált valaminek hangzik: "Hárommal nem ment? Néggyel majd biztosan sikerül!". Mi ez a mások asztal alá leelesdézése, királycsávósági faktor emelése, rejtett egózás?
Azt sem értem, hogy tulajdonképpen hova akarsz eljutni és mit vársz ettöl? Tényleg azt hiszed, hogy ennyiböl áll az egész: bezabálni azt a mennyiségü cuccot, ami eljuttat ODA (hova is?), és utána vajon mi lesz? Megvilágosodsz és úgy maradsz? Többet nem fogsz tripelni? Ismételgeted? Emeled az adagot és tovább mész? Milyen lesz, amikor beszámolsz, mi meggratulálunk, hátbaveregetünk, utána visszatérünk a csavarlazítómárkák megtárgyalására?
Lehet, hogy én más irányzatot képviselek, de szerintem a tripelésben nincs végcél, hanem maga az út a lényeg, és fontosabb, hogy útközben mit találsz, mit hozol vissza az útról, és föképpen, hogy utána mit csinálsz vele. Milyen alapon jobb egy háromszoros adag három egyszeres adagnál?
Vannak öreg pszichonauták, meg vannak bátor pszichonauták is, de öreg és bátor pszichonauták nincsenek, Shulgin apón kívül :) Gondolom te sem hitted volna 4 hónapja magadról, hogy mára a triptaminfélék toleranciahatára által megszabott gyakorisággal és sokszoros adagokkal fogsz politoxiskodni? Te ezt hová extrapolálnád? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Mantis: :)... bár megjegyzem Magyar Pszichedlikus Közösség is létezik...
Innocence: minket mégannyira sem érdekel? Engem spec. érdekel. És azt kell hinnem, másokat is...
Maaf: darabokra? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Innocence, van a Startreknek nehany resze (voy es ds9), amiben hasonlo dolgok tortennek, mint amit leirtal, persze eroteljes scifi koritessel: egesz urhajo teljes legenyseggel egyutt "megduplazodik", az a. hajon meghal egy csecsemo es egy tiszt, a b. hajorol a kapitany atkuldi az a.-n meghalt emberkeket az a. hajora, es a b. hajot felrobbantja a kapitany, hogy az a. hajo tulelje a "kalandot". Masik, amikor egy tiszt "idoutazik", elmegy par orat a jovobe, de nem tud visszaterni, es a jovobeli enjet kuldi vissza a "multba". Aztan persze megfogalmazodnak olyan kerdesek, hogy "ki kicsoda", meg hasonlok. Ha jol latom, neked ehez az allapothoz nem kellett sem urhajo, sem ufo-stilusu kimondhatatlan nevu eszkozok; eleg volt egy tukor... De ha belegondolsz, akkor vegulis teljesen mindegy, hogy a tukor volt az erosebb, vagy a "nem-tukor", mert a ketto vegsosoron ugyanaz. Illetve megsem, mert ket kulonbozo helyen letezo szemelyrol van szo, akik teljes mertekben megegyeznek. Ize... ha jutottal valamire, akkor kerlek, kozold, mert nagyon erdekel, hogy mi lesz a vege a tortenetnek.
maaf, akinek hajnalban darabokra tort a szive
|
| | | | |
| | | | | | | | | | nem hagy nyugodni ez a parbeszed, amig rantottam sutottem vegig az jart a fejemben h mi van ha o volt az erosebb es nem en, en gyengultem el a vegen es en most o vagyok, ami akkor is hovatovabb ha o is en! most lehet o vagyok?? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | >Magyar LSD Kamara? Létezik olyan?
Persze! Nem hallottál még róluk? A tv-ben van az a reklám ami az új biciklis bélyeg sorozatot reklámozza és úgy ér véget, hogy 10-ből 9 drogos ezt ajánlja. Meg a végén megjelenik egy pecsét, hogy a Magyar LSD Kamara ajánlásával.
;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | joreggelt Nektek! ahh, pocsek volt a mai setting, pedig reg trippeltem utoljara, szerettem volna ha minden osszejon... :/ igy a felenel ugy hataroztam, h inkabb mint kiserlet folytatom, megprobaltam megfigyelni a reakcioimat lsd hatasa alatt. ennek volt egy borzaszto erdekes momentuma, amikor a tukorben szembeneztem sajat legagresszivebb arckifejezesemmel.. elso reakcio az adrenalin -es minden agressziv hajlamer' felelos hormon- kiaramlasa a bugyrokbol, majd egy agressziv parbeszed, ami ugy indult h en vagyok en es a tukor az ellenseg, de aztan mar a tukor is en voltam. a helyzet abszurd, azonban teljesseggel skizofrenne valtam es ket valodi en beszelt egymassal anelkul h barmelyk is tudta volna (es elismerte volna a masik fele) h o a tukor.. a helyzetbol a trip hullamvolgye rantott ki, egyik en meggyengult es onnantol kepben voltam.. :) szamomra a parbeszed tartalma volt az ami komoly megemesztenivalot adott, de az titeket meg annyira sem erdekel mint ez, szal' skip.. :} megprobaltam tobb trukkot is a tukorrel, erdekes volt, azonban ez volt ami igazan beinditott, talan mert az agresszio vmi azonnal gyullado osztont indit el es egy pillanat alatt kulonos -beszukult, hatarozott- tudatallapotba hoz.. a szituacio komoly volt, ego-loss -nak nem neveznem, inkabb szakmabeli kifejezessel elve (bocs) ego-fork, de az biztos h teljeseggel keptelen voltam eldonteni h melyk en a valodi. az fel sem merult bennem h bekattantam, ugyanis tudtam h en vagyok en es szemben velem a masik aki ugy nez ki mint en es azt hiszi h o en, de o nem en.. :) Ti jatszottatok mar igy sajat arcotokkal a tukorben? meglepoen eros erzelmeket hoz elo, es mivel ennek a hatasat azonnal latod a tukorben igy egy ongerjeszto folyamatta valik az egesz, kulonleges csucspontokkal.. persze fontos az egyedullet, maskulonben beblokkolhatnak a gatlasok..
bocs a vacak fogalmazaser' mm, de meg most vagyok ott h mar nem csak tomondatokban tudok beszelni, az elmeny pedig abszolut friss es feldolgozatlan... :} ja, es mindezt atlagos dozissal ertem el (2 csillagos), szal' kulonosen meglepett ez a tukros dolog.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Magyar LSD Kamara? Létezik olyan?
Amúgy mantis, megértem az aggodalmadat... de lehet, hogy mint az LSD-vel kapcsolatban oly sok minden más, ez is legelsősorban set- és settingfüggő.
Aztán meg... majd meglátjuk, mit mond Nomad... Én nagyon kíváncsian várom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | No erre milyen idézet jelenik meg felül?
"Lehetnénk gyávák, ha elég bátrak lennénk hozzá." Thomas Fuller
|
| | | | |
| | | | | | | | | | kincskeresok figyelem! :) tehetseges haverom jopar bika mikropöttyöt szort szet a fube egy vizafogói parkolo mellett, mi a sotetedes bealltaval feladtuk a keresest (hal'isten talaltunk tuleloket ;), de ha valakiben el meg kincskereso hajlam, megadhatom a pontos koordinatakat! kb 50x50 centis a terulet, fuvel es hangyakkal.. ...vajon milyen mikor egy hangya betrippel? :)
mantis, a dozis novelesevel erosodnek a hatasok, azt hiszem egyszeru a valasz a kerdesedre (mar' bocs h beleszoltam). a suru trippeles pedig hamarabb teszi unalmassa az egeszet minthogy hosszu tavu valtozasok kovetkeznenek be az egoban.. persze csak 'szerintem'.. Nomad lesz az aki megvalaszolja h megerte-e novelni a kockazatot, de en is tudom a valaszt.. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nomad, nem szeretném ha tolakodónak gondolnál, de veszélyes amit csinálsz. Az utóbbi időben többször is volt olyan, hogy egyszerre többet ettél meg, aminek nincsen értelme. Mi az amit egy db erős bélyeggel nem tapasztalsz meg, de hárommal igen? Arányban áll a veszély növekedésének a mértékével? Amikor olvasom az ezzel kapcsolatos hozzászólásaidat, kicsit olyan érzésem van, hogy te a mennyíségre mész rá. Én a helyedben óvatosabb lennék, plána ha belegondolok a barátod múltkori esetébe.
Hidd el, hogy nem véletlen a Magyar LSD Kamara havi gyakoriságra vonatkozó ajánlása...... Ha ilyen gyakran és ilyen mértékben zavarod meg az agyad kémiáját egyszer megelégeli a dolgot és annak nem fogsz örülni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ezek szerint kiváló utad volt. De jó!
Siph szerint úgy is az a lényeg hova jössz vissza...
Szeretettel várjuk a további részleteket... |
| | | | |
| | | | | | | | | | [Juj, de irigyellek Nomad! Csak egyszer éltem át hasonlót.] |
| | | | |
| | | | | | | | | | Olyan közel voltam, de olyan közel az IGAZSÁGHOZ, amilyen közel talán csak kétszer életemben, de egyszerűen kisiklott a kezeim közül, mert a mindennapi gondolkodás és logika módszereivel megfejthetetlen marad számomra, számotokra, mindörökké(?) Ámen. Csak egy gondolat voltam, csak EGY gondolat, de nem tudtam megfogni. Én voltam maga a szingularitás, az ÖNörökismétlő, de kisiklottam a tükrök közül, és továbbsuhanva csak egy múló ködfátyol volt a határ. Én voltam a halál előtti utolsó pillanat, a SZAVAK lezárója, az utolsó lefolyó, a kibogozhatatlan zuhanás. Néha saját magam gondolása volt az egyetlen, amit tettem, csak emiatt nem birtam magamat elfelejteni. THE TRUTH IS IN THERE.
Majd megpróbálok ennél értelmesebb beszámolót is írni, de egyenlőre gondjaim vannak az értelmezéssel.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | csatlakozom az előttem szólókhoz. kellemes, és eredményes utazást kivánok! aztán majd megírni!... : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nomad, majd ha lesz kedved, egy beszamolot szivesen olvasnek... :) Jo utat! ;)
maaf, aki apu sorpocakja
|
| | | | |
| | | | | | | | | | _ Close this dialog box when download completes |
| | | | |
| | | | | | | | | | 3 darab Internet Explorer MOST. + 1 spangli. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Baromi jól megleptem magam tegnap. Mikor a Szigeten bungee-jumpoltam, az egész élmény utólag valahogy nagyon zavaros volt (ez mondjuk nem túl meglepő 4 szárnyas szem után), és nem igazán tudtam tisztán visszaemlékezni a zuhanásra. Tegnap, bizonyos magánéleti és hozzáállásban bekövetkezett változások után viszont betépve visszaemlékeztem, hogy milyen volt ott állni, és aztán leugrani. Akkor átéltem egy ego-losst, átgondoltam, hogy mekkora bevállalási készség és erő van bennem, hogy képes leszek megváltoztatni azokat a dolgokat, amiket akartam, és hogy ezt az egészet el fogom felejteni, mert még nem ott tartok. Most, hogy már megváltoztatam magam, előjöhettek az emlékek, és csodásan jó flashback-szerű élmény volt egyszerre itt is és akkor is lenni. Gyakorlatilag olyan volt, mint egy időkapszula, a múltból üzentem magamnak, és gratuláltam.
Most készülök rá, hogy néhány óra múlva megkezdjem életem legnagyobb LSD tripjét egyedül. A kapuk feltárulnak és én átröppenek rajtuk.
Ha képes leszek rá, majd írok:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Destruktív újrapartícionálás és Linux-telepítés :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | s most ribút vagy repair vagy re-install? huh |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hát ha valaki beparázásra még rászív, akkor én most le is állok a tanácsosztogatással.
Ha a papír Internet Exploreres volt, akkor nem csodálkozom, hogy az alkalmazás felborította az operációs rendszert. |
| | | | |
| | | | | | | | | | némely vájtfülűnek jó ilyenkor a groff-féle "csavarjunk mégegyet a kacsán" c. nóta, utazzon mégegyet, pusztán abból a célból, hogy helyrerakja ezt... persze amit eddig írtatok erről a gyeróról, inkább nem ezt kéne.. talán vesse papírra ezt az egészet...pl "Figyi...ezt a parát írd le...ne mást, csak azt..írhacc bármennyit, de csak erről." persze lehet, hogy ezzel csak rápörög, s belezuhan... fenetudja... a flashbackot meg kell lovagolni, mintsem szétparázni... mond neki Nomad, hogy te örülnél egy parának, s próbálja átélni, feldolgozni.. vagy elfojtani? csak akkor többet ne toljon papírt...főleg ne ie-set... a sport jó, csak rá kell venni... fenetudja...látni kéne a srácot ehhez... de az már megint ez a beteg-szagúsághoz vezet, s megijed7 |
| | | | |
| | | | | | | | | | Sok ilyen nyugtató van, http://www.daath.hu/showText.php?id=3#chapter18
Visszatérve a barátom problémájára, egyre inkább tudatosul benne, és megfogalmazódik a valódi érzés. Most kezd rájönni, hogy a kezdeti szédüléseket és fizikai gyengeséget magának generálta, mikor felismerte a most már tudatosított helyzetét. Úgy érzi, hogy egy buborékban van, víz alatt, gyakorlatilag másfél hete. Miután betéptünk egy kicsit rosszabb lett, másnap viszont elmúlt egy fél órára. Azért nem múlik el, mert folyamatosan ezen gondolkodik, hogy na, most már elmúlt - vagy még mindíg érzem. Természetesen ezért még mindíg nem szabadult. |
| | | | |
| | | | | | | | | | apropo, az en visszatero trip elotti param az h valaki badtripelni fog a tarsasagbol es altalaban en vagyok az akitol varnak a segitseget, de fogalmam nincs hogy reagalnam le vagy mit tudnek tenni.. van valami konnyen hozzaferheto anyag amivel esetleg le lehet allitani egy tripet vagy gyengiteni a hatasat..?? |
| | | | |
| | | | | | | | | | nincs tapasztalatom badtripekkel es badtripelokkel, de ha valaki mindenkepp ki akarja probalni az lsd-t, akkor szoktam javasolni h alapozza meg a hangulatot vmennyi ecstasy-val, ami sajat logikam szerint 2 dolog miatt lehet hasznos, egyik h feldobva indul a tripbe, masik h a felelem-erzetet erosen elnyomja.. ugyan a trip ilyenkor nagyon durva vizualis porges lesz es altalaban par egyszeru gondolat kore epul az egesz, de ez elso korben meg akar jo is lehet, igy kicsi az esely arra h loopba ragadjon.. vajon van ennek vmi valosagalapja vagy gyorsan haggyam' abba az effele tanacsok osztogatasat..?
egyebkent a legkomolyabb param egy regi, nagyobb dozisu maganyos ejszakai szobatrip volt, hirtelen ugy ereztem h osszenyom a szoba ahol epp a falnak tamaszkodva alltam, iszonyatosan megijedtem, lezsibbadt mindenem az adrenalintol, logikus lett volna elrohanni, de meg se birtam mozdulni. aztan belenyugodtam a dologba, lehunytam a szemem es par perc alatt ujra visszakaptam az eletteret, es idovel a pulzusom is lentebb ment 180rol.. :} ez nem egy olyan dolog ami 'atjott' velem, es nem is tartott soka', nem volt igazi horrortrip, bar izelitot azt adott.. candyflipping kozben meg soha nem volt semmilyen jele effele jajjmeghalok-paranak... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Egyetértek celluxszal, tényleg nehéz szívtöl-szívig segítöt találni, parázva meg még nehezebb. Szerintem ilyen embert elöre kell keresni, nem kell feltétlenül, hogy ott legyen a tripen, csak legyen elérhetö a trip után közvetlenül, ha esetleg valami gáz van. Ehhez persze nagy bizalom kell, amihez meg a felesleges egóvédöfalak csökkentése, vagyis... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az a gáz ezzel a dologgal, hogy a barátod valószínűleg olyasmibe nyúlt bele, ami túl van a hétköznapi értelem/világ szintjén. Mivel a benne élővé vált problémákat csak ugyanazon a szinten lehet orvosolni, ahol vannak, a helyzet eléggé kilátástalannak tűnik (nem az lenne, ha nekünk is lennének sámánjaink, de sajnos nincsenek). Az ilyen csávába került embernek hiába magyarázol bármit: ami a hétköznapi szemlélet/értelem számára teljesen megnyugtató, az a mélység fölött lebegő ember nézőpontjából nevetséges próbálkozás. És ez nem azért van, mert ő most hallucinál, meg paranoid, és ezért képtelen felfogni a "valóságot" (a mi "józan" megoldásainkat), hanem pont ellenkezőleg: ő a józanabb, ő látja jobban a dolgokat, és ezért az elkeseredettsége teljesen jogos (rossz belegondolni, milyen gáz lehet neki az a tudat, hogy teljesen egyedül van, és láthatólag senki nem érti meg, mi van, senki nem tud neki érdemben segíteni, mindenki vak).
Ide olyasvalaki kéne, aki képes vele azon a szinten kommunikálni, ahol a probléma van (szívtől-szívig), és szimbolikusan segíteni tud neki "végigjátszani" a paráját. Aki érti (vagy rá tud érezni), hogy pontosan mi is az ő parája és hogy az ő konkrét helyzetében milyen szituáció megteremtésére lenne szükség ahhoz, hogy beinduljon a kioldódási folyamat.
Sajna ilyen segítőből (sámánból, tripguide-ból) tudtommal nem sok van. Remélem, hogy így vagy úgy, az élet idővel elhozza a barátod számára ezeket a feloldás-lehetőségeket, és ő élni is tud majd velük.
Jó tanulság ez mindannyiunk számára.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Pedig pont akartam írni, hogy felesleges vele szakirodalmat olvastatnod, mert ha parázik, akkor úgysem fogja elhinni, hogy nincs agykárosodás, még ha Hofmann papát cipelnéd oda neki ezt elmondani, akkor sem. De ha ö maga át tudja programozni a paráját, akkor persze hajrá.
[Magánvéleményem, hogy az 1-2 hét szünet túl rövid.] |
| | | | |
| | | | | | | | | | Egy-két hét szünetekkel kb 4-5 alkalommal, csak ez most új anyag. Ha sikerül meggyőznie önmagát, hogy nem lett semmilyen agykárosodása szerintem elmúlik. A lényeg, hogy minnél több referenciát olvasson, ami bizonyítja, hogy ilyen nincsen. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nomad: Miért, milyen megoldást akarsz találni? "Ja tényleg, a kocsmában a szomszéd asztalnál részegen verekedtek, havernak elöjött a blokkolt emléke mikor kiskorában alkesz szülei verték!" ? Itt nincs olyan, hogy megoldás, csak többé-kevésbé valószínü okok. Az is csak valószínüség, hogy ha korábban nem ártott a spangli, akkor most sem, de egyáltalán nem biztos. Én is csak azt tudom mondani, amit körülöttem tapasztaltam: az egyetlen parakombó, ami a néhány tucatos tripismerettségi körömben elöfordult, az pont ez volt és nem más, ezért tartom valószínübbnek, mint ha pld. nem spanglizott volna rá. Egyébként milyen gyakorisággal papírozott a barátod?
LSD nem okoz agykárosodást, ez tényleg parahülyeség. De ha ö nagyon benne van ebben, akkor csak bólogass rá, viszont hitesd el vele, hogy minél normálisabban és a régi megszokott rutinjai szerint viselkedik, annál kisebb lesz az agykárosodása, mert az helyreállítja az agyát, talán ez segít :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az, hogy a papír után rászívunk, az már többször is előfordult, ez még nem megoldás. Gyakorlatilag az állapota változatlat, a depresszióhoz igen hasonló tünetekkel és paranoiával. A probléma az, hogy bár elfogadja, hogy ez egy pszichés probléma, a para mintzázatokon is átlát, de nem nyugszik meg, mert mi van, ha maradandó fizikai agykárosodása lett, és egyszerűen már soha nem lesz jól. Gyakorlatilag az egész parája ez, hiába mondom neki, hogy engedje el a szorongást, és a félelmet. Emiatt viszont enm mis megy sehova, nem megy egyetemre edzésre, pedig ez biztos segítene. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nomad, barátod hogy van?
A keddi hozzászólásod szerint tripkezdet után három órával rászívtatok egy spanglit, csinált már ilyet a barátod korábban? Ezt el tudnám képzelni részbeni oknak, mert volt már a baráti körömben ilyen kombótól párhetes paraeset.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | cellux: "Kijelentette, hogy ő nem akar részt venni ebben az egészben, aztán úgy is lett." akkor most jól érezheti magát.(?) sokszor én is érzek így, de az egyetlen mód a dolog kivitelezéséhez tényleg a bekattanás... (najó, nembiztos, h egyetlen, de akkor mondjatok másikat, kiváncsi vagyok.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nomad, szerintem nem kell nagyon messzire menni a megoldásért. Egy éjjel-nappali kocsma teljesen alkalmatlan egy pszichedelikus élmény kivitelezésére.
Nyomasztó környezetben megsokszorozódik az esélye annak, hogy a félelmek és a paranoid gondolatok vegyék át a hatalmat.
Szerintem el fognak múlni a tünetei idővel, ha mégsem akkor jó ötlet lenne szakemberhez fordulnia. Egy pár napot várjon és ha nem lesz jobban akkor kérjen segitséget.
Mielőtt még valakinek eszébe jutna: a kutyaharapás szőrével csak a nagyon tapasztalt és bátor embereknek javallot, nem az ilyen egyszerű embereknek, mint amilyenek mi vagyunk.
Egyébként meg szurkolok neki, hogy jobban legyen, mert el tudom képzelni hogy érezheti magát! |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nekem két haverom van, akikkel együtt utaztam, amikor bekattantak. Az egyik egy viszonylag hosszú, démoni őrület-periódus (purgatórium?) után művész lett (képeket fest, meg statikus/dinamikus szobrokat csinál, egyre inkább elismert itt Szentendrén), a másik viszont mindmáig nem tudott kikászálódni a parákból, úgy látszik, egyrészt túl mélyre nyúlt (benne a trip), másrészt nem rendelkezik a szükséges mentális/akármilyen képességekkel arra, hogy ki tudjon keveredni, lenn tartja a mocsár. Állandó belső feszültséget érez, amit nem tud feloldani. És azóta szinte folyamatosan tripezik (talán azt gondolja, hogy így egyszer majd sikerül feloldani azt, amit akkoriban megkötött).
Viszont mindkettőjüknek van baja a beilleszkedéssel, az utóbbi barátom súlyos önértékelési zavarokkal küzd (azt hiszi, hogy semmire se jó), az előző pedig nem dolgozik, a szülei testén "élősködik" (és ma már ez talán nem is zavarja). Kijelentette, hogy ő nem akar részt venni ebben az egészben, aztán úgy is lett. (Akkoriban ez nagy felzúdulást keltett, de mára igazolták a teljesítményei. Dolgozik, csak máshogy.)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem is a megoldás kulcsa az akkori tudatállapot és hangulat elemzése lenne. Már sokat gondolkozott ezen, és nem az a fajta, aki egy vállrándítással elsiklik egy megoldás fölött, mert azt el akarja folytani. Nem szívott utána semmit, a közelébe sem néz bármilyen pszichedelikumnak. Feltétlenül foglalkozom vele, ez az egyéb program pedig szerintem is jó megoldás lehet, hiszen a legnagyobb baj a folyamatos parázás, és hogy csak e körül forognak a gondolatai.
Kössz |
| | | | |
| | | | | | | | | | Vissza tudsz emlékezni pontosabban, hogy mikor és hogyan kezdödött nála a bad trip ott a kocsmában? Kik voltak ott még, miröl volt szó elötte, közben, mit csináltatok, környezetben mi történt? Neki semmi tippje nincs, hogy mi akadhatott be neki? Olyan se, amit leint, hogy "á, ez biztos nem"?
Aztán lehet, hogy összekutyulta a neurotranszmittereit, közvetlen elötte, közben, utána mi mást tolt? Most a te "kötelezö másnapi spangli" dolgod ugrott be konkrétan, ö pld. szívott rá másnap?
De hát tényleg ilyen ez az egész, nyitott kapukkal bizonyos kiszámíthatatlan inputra feljöhetnek a dolgok csak félig is, tehát már elkezdenek hatni, de még nem tudatosulnak. Meg azt sem szabad feltételezni, hogy mindenkinek eleve olyan agykémiája van, ami a változtatás után szépen magától zökkenömentesen visszaáll stabilba.
Szerintem foglalkozz az arccal, de azonkívül hogy próbálod rávenni a visszaemlékezésre meg hogy a sejtéseit is kimondja, inkább ne ezen kattogjatok, hanem találjatok ki valami "normál" együttléti programot, ami eltereli a figyelmét a témáról, nehogy erre rálúpolódjon. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Egy fontos kérdésem lenne, ami felett nem lehet elsiklani. Múlt szombaton egy barátommal kipróbáltuk az újonnan szerzett acidet. Nekem valami felgeteges élmény volt, de a barátomnak viszont azóta is visszatérő parái vagy flshbackjei vannak. Gyakorlatilag volt a tripnek egy olyan szakasza, amikor nekem igen erős vizuális hallucinációim voltak, és mind a ketten majd leestünk a padról, annyira röhögtünk, aztán bementünk a hideg elől egy éjjel-nappal nyitvatartó kocsmába, ahol neki igen nyomasztó tripje kezdődött, és gyakorlatilag azóta is tart. Sajnos csak tegnap, csütörtökön tudtam meg, hogy mik történnek, mert addig várt, hogy el fog múlni. Nagyjából napi öt alkalommal rájön egy olyan érzés egy pillanatra, mikor mintha beütne az acid, elkezd szégülni, rendkívüli fáradtságoz érez, és azt, hogy nem tudja irányítani a testét. Ezek kb egy-két másodpercig tartanak. A másik érzés az egy folyamatos nyomott, kellemetlen, depresszió-szerű állapot, ami, ha másra koncentrál elmúlik, és vannak benne szünetek, de egyébként gyakorlatilag ugyan-olyan intenzitással tart már napok óta.
Én azt mondtam neki, hogy ez egy post-trip trauma, belső okai vannak, nem megőrült, hanem konfliktust old meg, de a beszélgetésünk óta nem tudom mi változott. Az tény, hogy tisztában volt teljes mértékben azzal, hogy ilyen hatások előfordulhatnak, nem javított a helyzeten (szerintem inkább rontott). Az az igazság, hogy nekem is voltak életem első tripje után a szédülést leszámítva ugyanilyen érzéseim, nem találtam a helyemet, nyomasztott a felelősség, a tudás, amit az emberi elme és a "valóság" törékenységéről megtanultam, de egy idő után megtanultam ezzel együttélni, és most már el sem tudom képzelni az életemen e nélkül. Érdekes, hogy pont pár napja írtam mindenféle hülyeséget a rajtamaradásról a felelősség topicba, és most így visszaütött, a közvetlen környezetemben.
Kérek mindenkit, hogy ha valami ötlete, javaslata, írja meg.
Nekem egyébként határozott meggyőződésem, hogy ez egy átmeneti állapot, és nem lesz hosszú távon semmi baj, de nem lehetek annyira arrogáns, hogy azt mondjam, hogy tessék itt a probléma, oldd meg, ez csak egy belső konfliktus. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Én már 33000 Ft-nál járok, ennyit veszítettem nem megfelelő emberekkel való üzletkötések miatt. Vagy nem volt rajta semmi, vagy elszaladtak a pénzzel. Hiába, lassan tanul aki idióta. |
| | | | |
| | | | | | | | | | samsara.. :(( egyebkent az atlagpapir kb ennyi, egy fel semmire nem eleg belole.. az mas kerdes h 3500ft az nagyon atlag folotti ar volt.. 1.5 mikrodot vagy gagyi papir ~1.3k/db atlagos aron es abbol 3 egyszerre.. szvsz ez a jarhato ut a megvilagosodashoz manapsag.. :)
szomoru, hogy lassan az lsd lesz a legdragabb drog a piacon a kokain utan.. minap nosztalgiaztam egy '98-as rendorsegi magazinnal, ahol az lsd mint a szegenyek drogja volt feltuntetve, hogy csak az veszi akinek nincs penze masra.. :)
'átkozott harangok, tücskök, madarak, hagyjatok! aludni kell... anékű' meghalok!'
inzomnia szaksz. tudja itt vki honnan ideztem..? a dalaik 1/3-a a savrol szol es a tobbsegnek fogalma sincs rola.. :) |
| | | | |
|