 |
Legfrissebb hozzászólások (3813 - 3832)
(Témakör: LSD, út az igazi tisztasághoz?)
 | |  | | | | |  | |  | | | Üdv mindenkinek!
4 hónapja papíroztam először életemben. Nem úgy jött össze ahogy én azt gondoltam.Egy elég rossz parám volt.Azóta eléggé kivagyok,de vannak órák mikor mintha kilépnék belőle és akkor minden para elmúlik,de a nagy átlag az nem kellemes.Valami rossz gondolat vagy érzés mindig gyötör(ez nagyon hullámvölgyes) és úgy érzem nem vagyok képes kilépni belőle.Nagyon furcsa ez az egész.
Hagyjam az időre és magamra vagy folyamodjak gyógyszerhez?
Nemtudom mit kéne tennem...
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | A fizikai rosszullétedet valószínűleg a vodka+fű kombó okozta. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ó ez nem hangzik túl jól. de azt mondtad folyamatossan jobban érzed magad nem? akkor próbálj meg kikapcsolni egy kicsit és ne azon kattogni hogy hogy állsz a lejövetellel. nézz egy filmet próbálj meg aludni vagy bármi cselekvés ami el vonja a figyelmed és amibe el tudsz merülni megfelel. csak feledkezz bele valamibe.
én ezt tudnám most így tanácsolni. azt fel a fejjel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | üdv
Három év után újra papíroztam régi cimborákkal (1 biciglis + 1 másik ismeretlen bélyeg). Érdekes és szórakoztató volt az első jónéhány óra, viszont kisebb tébolyunkból kifolyólag rövidesen nekiálltunk vodkázni. Még ezzel sem volt nagyobb probléma, bár értelme - normális értelme - nem volt neki. A probléma ott kezdődött, hogy a végén csak szétszéledtünk, előtte, az utolsó órában sikerült beujítani egy jó adag füvet, amit bőszen nekiálltunk elszívni.
Nem jött jól, biztos vagyok benne, hogy csak nekem nem. Ami felépült bennem a hosszú órák alatt, szilánkosra tört tőle. Gyakorlatilag mesemmisültem tőle.
Elindultam haza a már - újra - éjszakában egyedül. Hosszú volt az út, menet közben egyszer teljesen eltévedtem (ismerem az utat pedig), illetve szinte teljes átmeneti amnézia tört rám. Hazaérve, összeettem mindent. A vérnyomásom kritikus szintre ugrott. Nem tudom, meddig szenvedtem itthon, összehánytam a konyhát, aztán csak összeszedtem magam lemenni cigiért. Javulok, már csak azzal is, hogy ide írok. De őszintén aggasztó szintre jutottam.
Itt ülök teljesen összetörve a gép előtt a 19. órában. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Milyen döglött a topic... Ti is papírhiányban szenvedtek? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | acid rain:
Gyanúsnak gyanús, de az is lehet, hogy KÖZTETEK nincs elválasztás. Most is többé-kevésbé ugyanazt haluzzuk, olvassuk a daath-t, van testünk, élethosszunk, stb.
"elméje által kreált valamihez"
Igen, és ha mindenki elméje kreálja a hétköznapi valóságot, akkor ezt lebontva a tripvalóságot fogJUK tapasztalni. Nincs ellentmondás.
Siphersh:
Lehet, hogy csak definícióban van eltérés, de nekem a halu: egy külvilágbéli esemény által kiváltott öntapasztalás, mely elüt a "szokásos" mindennapi öntapasztalástól (fel kell kelni munkába, elfogyott a sör, éhes vagyok stb.). Kb olyan a különbség a gondolat és a halu között, mintha tükörbe vagy röntgen tükörbe néznél, de csak mennyiségi (vagy mélységi) a különbség (és ez is csak a megszokás vs. újszerűség szűrője ki/be kapcsaolása). Az LSD a röntgen, a belenézés (hogy ott van a tükör) a külvilágbeli esemény, és amit látsz az saját magad vagy. MINDIG. Nyilván azért gondolom így, mert én nem tartom az objektív alóságot létezőnek, tehát MINDEN tapasztalat csak az ÉN, és SOHA nem lehet mást tapasztalnmi, kivéve, ha kivesszük az ÉN-t, és pont az ami így megmarad az abszolút valóság (hartártalan tudatos tér). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Újra átolvasva a párbeszédet, talán inkább az LSD hatásmechanizmusa az, amiről máshogy gondolkodunk. Bence, trippelj egy jó baráttal, vagy barátnővel, és megbizonyosodsz róla, hogy a haluk nem (tisztán) belőled fakadnak. Amikor már 4-5 órája tök ugyanazt haluzzátok, az már gyanús, nem? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Kicsit elbeszéltek egymás feje mellett :( Bence alapvetően máshogy értelmezi a "valóság" fogalmat, ezért a félreértés. Persze lehet, hogy most én is csak félreértem, de nekem úgy jött le, hogy Bence úgy közelít a világhoz, mint az elméje által kreált valamihez, tehát szerinte nincs abszolút, objektív valóság, ezért bármi amit tapasztal, az a saját szüleménye, tehát ő maga tükröződik benne. Egyébként én sem osztom ezt a nézetet, szerintem _valamilyen_szinten_ létezik "a valóság", és ezt _valamilyen_szinten_ tapasztaljuk meg. LSD-vel a tapasztalásban következik be minőségi változás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Miért lenne belső a hallucináció forrása? Értem én, hogy mit állítasz, a kérdésem az, hogy miért gondolod így.
"míg egy külvilág béli ingerforrást nem azonosítunk magunkkal, és ez evidens, egy belső ingerforrást viszont azonosíthatunk."
Nyilván. A kérdés az, hogy miért hiszed, hogy belső a forrása a hallucinációnak. Ha előtételezed a következtetést, hogy ugyanis belső a forrása, akkor nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy az én-hez tartozik.
Nem tudom, miben hasonlítana a gondolat a hallucinációhoz. Az, hogy elképzelek, vagy gondolok valamit, nem ugyanaz, mint amikor látok vagy hallok valamit. Amit látok vagy hallok, az nem önmagam megtapasztalása, hanem valami rajtam kívül álló dolog megtapasztalása. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ok, szemantikailag igazad van, de akkor is mért kell megkülönböztetni egy gondolatot, és egy hallucinációt? Alapvetően teljesen ugyan az, és ha a gondolataid a tieid, akkor a haluk is.
"Nem a tapasztalatra mondom, hogy nem én vagyok, hanem arra, amit tapasztalok. Nem a tapasztalatot tapasztalom, úgyhogy a kettő nem ugyanaz."
Igen, de mégis az az érzésem, hogy míg egy külvilág béli ingerforrást nem azonosítunk magunkkal, és ez evidens, egy belső ingerforrást viszont azonosíthatunk. Szóval pontosabban nem a halu a részed, hanem ami kiváltotta azt a bizonyos halut. Az viszont kőkeményen az én része. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Igen, ez minden más dologra is igaz a hétköznapi életből is, ami nem "én" vagyok. Például az, amit te ide leírtál, egy olyan üzenet, ami velem kapcsolatos, mert nekem mondod. És az, hogy látom, amit leírtál, az én tapasztalatom. Mégsem hiszem, hogy te valamiképpen része vagy az én személyemnek.
Nem a tapasztalatra mondom, hogy nem én vagyok, hanem arra, amit tapasztalok. Nem a tapasztalatot tapasztalom, úgyhogy a kettő nem ugyanaz.
Miből gondolod, hogy a hallucináció a te kezed, vagy csápod, vagy akármid? A söröd, a kávéd, és a tévé-műsorod is a te személyedhez tartozik, mint a kezed vagy a vágyaid? Ha az egész világot saját magadnak tekinted, akkor elveszik az "én" jelentése, mert egy szónak csak akkor van jelentése, ha van egy határ, amin innen az, és amin túl már nem az. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Totál nem értek egyet azzal, amit ítrál Siphersh. Bár a végére már kicsit más az árnyalat, meg ok, hogy nem kell (túl) komolyan venni, de minden tapasztalatom a részem, a tükröm, akármim. Szóval nem is értem, hogy lehet olyant gondolni, hogy egy tapasztalatom nem én vagyok. Mivel nyilvánvalóan tőlem függ, hogy MIT tapasztalok, és hogy ez rám hogyan HAT, ezért tőlem nem elválasztható. Persze nyilván nem az a kérdés, hogy hogyan lehet az összes halut - hétköznapi tudatállapotra konvertálni, beilleszteni, és az esetleges negatív élményt átalakítani, de minden halu a saját tudatunk tükre. Pont azért volt érdemes LSD-t enni, hogy ne csak a hétköznapi cuccra tudjak reagálni, hanem különleges, új élmények tapasztalása során mit érzek, milyen leszek.
"mert az ember ösztönösen mozgatni próbálja azt, ami ő maga, mint ahogy a kezét mozgatja."
Pontosan, csak itt kiderült, hogy hány és milyen keze - csápja akármilye van MÉG az embernek. Mivel soha nem próbálta mozgatni, így nem is tudhatja, de a tripnek pont ez is lehet a célja.
Szóval ok, hogy elengedni, meg nem komolyan venni, de mi más lehetne a tapasztalatOM, ha nem az általam ÉN-nek tartott dolog élményei? És mivel az ÉN-ünk nem tudatosan felépített struktúra (ha az lenne, eleve tudnánk, hogy üres, és nincs ÉN), ezért nagyon sok furcsa része lehet, amit nem is sejtünk. Pont ezek feltérképezésére lehet trippet használni. A halu pedig csak egy nem hétköznapi tapasztalat arról amiből állunk. Végül is csak szeretem/nemszeretem/semleges ítéletek fogalamkról, és hogy ne kelljen ezt mindíg újra és újra megállapítani, előfeltételezések, és merev elképztelések, előítéletek, stb. halmaza a személyiség. Az ember nyilván nem a halu, mint ahogy a söre, kávéja, TV műsora sem az ember, de érdekes tapasztalatokat tud leszűrni saját magáról ezek segítségével. És a reakciói, és a megállapításai már az ÉN.
"Ezek a dolgok nem te vagy, legföljebb üzenetek magaddal kapcsolatban"
Igen, de ez minden más eseményre is igaz a hétköznapi életből is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | FYI: a hofik egy forinttal sem drágábban importálódnak mint a többi, ha drágán kapod, lehúznak.. ettől függetlenul erősebb mint az átlag, mondjuk 1.5x.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Be lehet szerezni ezeket a blotter íveket LSD nélkül is, és vannak, akik azt gyűjtik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hát ha megeszed, akkor nem tudod összegyűjteni. Ha meg felragasztod, nem tudod megenni, szóval ennek semmi értelme :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szevasztok!
Gondolom, most kicsit belerombolok az aktuális eszmefuttatásba, de hallottam egy érdekes dolgot a Magyarország legjobb drogprevenciós előadása néven hírdetett 2 órás etüdön, és erről kérdezném meg a véleményeteket:
tényleg vannak olyan gyerekek, akik azért vesznek meg rakat bélyeget, hogy összegyűjtsék a nagy képet?
pl: mondjuk egy biciklis Hoffman-t? mert nekem ez kicsit rengeteg pénznek, és fölöslegesen sok lsd-nek tűnik?
vélemény?
amúgy az előadáson az is elhangzott, hogy a marihuána nem kapu drog! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Persze, lehet jungilag nézni, vagy freudilag nézni, de a "szembenézés" szerintem rossz szó, mert ha jungilag vagy freudilag nézi az ember, akkor is hagyni kell, hogy megjelenjen, nem pedig csinálni velel valamit, vagy felelősséget érezni azért, hogy mit történik vele, vagy hogy mit jelent.
Ezért mondom, hogy az csak egy megtévesztő illúzió, hogy ezek a dolgok az ember saját személyéhez tartoznának. Ezek a dolgok nem te vagy, legföljebb üzenetek magaddal kapcsolatban. De még az sem feltétlenül. Ez ugyanolyan tapasztalás, mint bármi más, csak mást tapasztal az ember, mint normálisan. Ha azt hiszed, hogy hozzád tartozik, akkor nem tudsz szemlélővé válni, és ha nem tudsz szemlélővé válni, akkor nem tudod megengedni, hogy megjelenjen.
De nincsen erre recept, szerintem, hogy hogyan kell hozzáállni a dologhoz, nincsen garancia arra, hogy engedni tudja az ember azt, ami megjelenik. A legtöbb, amit tehet az ember, az az, hogy alaposan felkészül rá. Set és setting. Bármilyen rituálé, meditáció, ima, böjt, akármilyen felkészülés sokat számíthat, ha alaposan csinálja az ember. A lényeg, hogy olyan felkészülés legyen, amiben úgy érzed, hogy valamiképpen megjelenik, hogy mit akarsz a dologtól. Minél hosszasabb és alaposabb a felkészülés, annál nagyobb hatása van a trip kimenetelére. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | igen a görcsösség a hétköznapokban is néha bejáccik.
amit mondtál hogy az agy befárad és utána beáll a csend.. én is erre gondoltam de néha már annyira pörgött az agy hogy megpróbálltam visszahúzni az élményeket, kapaszkodni valamibe mert féltem hogy túlpörög és kirepül a fülemen át vmi másik dimenzióba:) ja igen és itt basztam el általában mert ezek után jött a fear-elés. szóval nem kell visszafognom semmit?
amúgy nincs köze a haluknak ahoz amit jung árnyékunknak hív?
ezért gondoltam a szembenézést mint megfelelö reakciót. nehéz az önmegismerés ha azt se vágom mi lehetek én és mi ami csak a környezetem mi az ami csak elfojtásból tör ki stb.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ez a "szembenézés" dolog már eleve rosszul hangzik, szerintem. Olyan, mintha arra gondolnál, hogy valamit csinálni kell vele, valami felelősséged van vele kapcsolatban a tripben. Ennél azért szerintem mindenképpen kevésbé görcsösen kell hozzáállni, függetlenül attól, hogy mi a célod a dologgal. Az LSD oldja az egot, ez ellen nincs mit tenni, és ha ragaszkodsz az egodhoz, az alany szerepéhez, akkor az kellemetlenségeket okozhat. Azt hiszem, nem konkretizálom túl a dolgot, ha ezt mondom. Ez valamennyire általában igaz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Egyébként úgy is hozzá lehet állni ehhez a kérdéshez, hogy a trip egy próbatétel. Ha úgy állsz hozzá a hallucinációkhoz, ahogy az élethez kell, nem félelem nélkül, hanem a félelem ellenére is elfogadással, akkor nem áll be a lelki görcsösség, hanem kitombolja magát az ember agya, keresztülfolynak rajta ezek a mentális és érzéki zajok, és amikor a nagy túlhajtottság után befárad az agy, beáll a csend, a pszichedelikus áttörés, és megmutatkozik minden illúziót levetve magáról a csupasz valóság. Legalábbis sokan vannak, akik azt mondják, hogy a hallucinációk nem a trip lényege, hanem csak az elfogadás hiányából adódó surlódás mellékzaja, amin túl kell lépni. |
| | | | |
|
