 |
Legfrissebb hozzászólások (353 - 372)
(Témakör: Buddha, Jézus, Mohamed és barátaik)
 | |  | | | | |  | |  | | | Örülök neki, hogy már nincs harag köztük, de attól még elméleti marad az egész. Teológusok spekulálnak valami nagyon elméleti dolgon, és szavak jelentésén töprengenek, mit jelent, mit nem.
Nem vagyok benne biztos, de igen-igen valószínűnek tartom, hogy ez minden vallásra áll, nem csak a kereszténységre.
Félnek a tapasztalatoktól.
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | hirokin: teljesen igazad van, teccik a koncerttermes hasonlatod is:)
Az Újtestamentumban például még nem szerepel az egyház szó mai megfelelője (ekklészia), csak a diakónia (szolgálat) - az egyház nem más, mint szolgálat, a közösség szolgálata, ahol az elsők az utolsók és az utolsók az elsők, ahol minél magasabban van valaki, annál inkább szolga.
A teológusok már régen megoldották azokat a problémákat, amik annak idején szétválasztották a protestáns és katolikus felekezeteket egymástól. Egy református teológus és egy katolikus teológus - bár vannak nézeteltérések - teljesen jól megérti egymást. Ezt jelzi az is, hogy egyre népszerűbb az ökomenikus mozgalom, katolikus és protestáns körökben is. A széttagoltság egyedüli oka a hierarchiában és a hivatali érdekekben rejlik.
A katolikus credo szerint az egyházban nem kell hinni - az Istenben kell hinni. A magyar szöveg torzít: a latin szövegben nem az van, hogy hiszek egy katolikus egyházban, hanem az, hogy hiszem az egyházat (credo ... ecclesiam) - ez nem puszta szócséplés, hanem azt a komoly teológiai különbséget mutatja, ami az Istenben való hit (Credo in unum Deum) és az egyházba vetett hit között van.
A II. vatikáni zsinat kimondta, hogy a katolikus egyházon kívül is van üdvözülés. Az a 15. században elfogadott egyházi tanítás, hogy az egyházon kívül senki sem üdvözülhet - már rég nem áll.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha ezt a II vatikáni zsinat így eldöntötte, akkor milyen alapon lökdösik ki maguk közül azokat, akik nem nyalnak be jó mélyen?
Egy egyház mindig csak egy intézmény [kéne hogy legyen]. Egy keretrendszer, ahol történhetnek dolgok. Egy szolgáltatóház, hogy képletesen fogalmazzak.
Ezek az intézmények a megalakulásukkor mindig remekül működnek, szolgáltatják amire szükség van.
Olyanok, mint egy koncertterem, ahová bejöhetnek a népek, és részt vesznek azon a rendezvényen, ahol isten és együttese koncertet ad. Ilyenkor mindig nagy buli van.
A gond ott kezdődik, amikor a koncertterem igazgatója elkezdi elhinni, hogy a műsor nem azért jó, mert isten ül a doboknál, hanem mert az ő termében tartják meg a rendezvényt. R.kat esetében ez kb. akkor lehetett, amikor a kereszténység államvallássá lett. Innentől elkezd haldokolni a dolog.
Egyre kevésbé jó koncerteket tartanak, már inkább csak az utódzenekarok lépnek fel, aztán már csak beszélnek a zenéről, és elemzik, meg felolvasnak róla könyveket, az új könyvek pedig már csak a régi könyveket értelmezik... Ebben a fázisban már kötelezővé kell tenni a népeknek, hogy eljárjanak oda, mert maguktól nem biztos hgy mennének, pedig előtte milyen lelkesen igyekezett oda mindenki!
Aztán már azt is elhiszi az éppen aktuális igazgató, hogy a terem csak akkor tud funkcionálni, ha ő vezeti. Kb ez lehet az a pont, ahol meghal az egész. Itt már egyáltalán nincs szükség istenre, az egyház lesz helyette az a dolog, amiben hinni kell, mint a hiszekegyben.
Én a magam részéről könnyebben megtalálom istent egy fűszálban, vagy egy lótetüben, mint egy templomban.
Az isten népe címszó alatt meg mért áll meg a fogalom azoknál, akiknek szenteltvizet locsoltak a fejére? Ebbe a kategóriába bárki beletartozhatna. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | hirokin: attól függ, mit jelent neked az egyház. Ha a római kúria által igazgatott, pénzzel jól olajozott hierachikus hivatalrendszert, akkor az tényleg elszáradt. De a II. vatikáni zsinat szerint az egyház Isten népe - papok és egyszerű hívők, pápák és megdorgált progresszív teológusok, Ratzinger és Bulányi együtt alkotják. A Bulányihoz hasonlók szerintem már csak azért se lépnek ki a katolikus egyházból, mert ezzel azt igazolnák, hogy a Ratzinger-féléknek van igazuk, és az egyház tényleg nem több a papi hierarchiánál. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A katolikus egyház szép lassan elfonnyadT és kiszikkadT, Nargile.
Engem néha kifejezetten irritál, főleg mióta 3 évig egy szobában laktam egy r.kat. fundamentalista leánykával.
Viszont az ő könyvespolcán találkoztam Anthoni de Mello könyvével, az Ébredj tudatára c.vel. Tetszett. (Kizárólag r.kat.egyház által kiadott könyvei voltak, mert minden más kiadó könyvei megfertőznék a lelkét.) Aztán leányka kidobta a szemétbe, mert az egyháznak volt valami gondja de Melloval.
Én meg kimentettem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bulányi álláspontja közel áll a latin-amerikai felszabadítás-teológiához, ami a jézusi tanításokat próbálja átültetni szociális dimenziókba és balos reformokat támogat. Pl. Leonardo Boff brazil ferences teológus, akit Ratzinger szintén eltiltott a mesterségétől, vagy Gustavo Gutierrez. A bokor-mozgalom gyakorlatilag a latin-amerikai bázis-közösség ("Comunidades Eclesiais de Base") mozgalommal rokon.
Azért az érdekes dolog, hogy mit tekint a római kúria igazán veszélyesnek: a pedofil papokat akár a gyerekek kárára is védelmezik, de ha valaki megpróbál őszintén szembenézni az egyház válságával és kényelmetlen kérdéseket tesz fel, azt rögtön megfenyítik. Reméljük a következő pápa már felvilágosultabb lesz és összehívja a III. vatikáni zsinatot az egyházi reform céljából. Ha nem, akkor a katolikus egyház szép lassan elfonnyad és kiszikkad. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "
1. Unitarian Universalism (100%)
2. Mahayana Buddhism (92%)
3. Neo-Pagan (92%)
4. Liberal Quakers (90%)
5. New Age (90%)"
:)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én azt nem értem,hogy a tudomány hogy teszi magánüggyé a dolgot,bár szerintem alapvetöen az.A pápa úgy gondolja,hogy a tudománynak azt kéne bizonygatnia,hogy milyen elönyei vannak a kollektiv vallásazonusulásnak vagy mi?(Ha nincs ilyen szó akkor bocsi,remélem azért értitek)Nyilbán az egyház feladata ezen segiteni,ha meg nem tud akkor valami nem stimmt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ezt írom én is. Őt meg bántja, hogy nem valami egységesebb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | a saját szolipszizmusát mindenki úgy teszi "helyre", ahogy. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ajtóablak: ezt még nem olvastam, jó interjú :)
Egyébként Hans Küng szerintem nem csak azért kulcsfigura, mert önmagában is példát mutat arról, hogy egy katolikusnak nem kell feltétlenül merev, begyepesedett pöcsnek lennie, aki a középkorban él és élettől elidegenedett hierarchiákat próbál bebetonozni. Erre azért vannak még más példák is, Yves Congar, Danielou, Chardin, Richard Rohr, Gustave Thibon.
Ami nagyon szimpatikus benne, az a vallások közötti párbeszéd iránti elkötelezettsége. Magyarul is megjelent az a sorozat, amelynek alapját a tübingeni egyetemen tartott páros előadások képezték, amelyek során egy adott vallást kutató vallástörténész adott elő egy vallásról, majd Hans Küng erre reagált keresztény szempontból: mi az, ami közös, mi az, ami elválaszt. Az Új Palatinus kiadó jelentette meg a sorozatot "Kereszténység és világvallások" címmel, mindenkinek ajánlott.
Ez már csak azért is fontos, mert meggyőződésem, hogy a világ jövője nagyban azon múlik, hogy mennyire tudnak párbeszédet teremteni a hatalom, pénz, technológia és erőszak kakofóniája közepette a világvallások és világnézetek egymással. Nem elég mindenki által elfogadott természettörvényekben való hit: hinnünk kell mindenki számára érvényes etikai normákban is - ami nem a helyes életre vonatkozó erkölcsi előírások uniformizálását jelenti, csupán az embereknek az egymással való bánásmódját, az emberi jogokat illető etikát.
Hans Küng egyik nagy projektje a világ egyházainak parlamentje, ami 1993-ban tartott egy konferenciát Chicagóban 8000, különféle vallásokat képviselő résztvevővel, és kiadott egy nyilatkozatot arról, hogy mik lehetnek egy globális etika alapjai:
http://www.cpwr.org/resource/global_ethic.htm
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ajtóablak:köszi, hogy linkelted ezt a cikket, nagyon érdekes volt.Az egyik gondolat különösen megragadott:
"...ha az ember elfogad egy abszolútumot, egy legfôbbet, amihez kizárólagosan hozzákötôdik, akkor szabaddá válik másokkal szemben." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | én is ateista, "modern haladás- és tudomány-hit"-ben nevelkedtem, ezért nagy öröm jófej katolikusokat olvasni, ez a Hans Küng, akit Nargile ajánlott, nagyon jól esett.
itt egy interjú vele (az Ezredvégi beszélgetések című könyv, amiben megjelent, megvan nekem, de eszembe se jutott egy katolikus papot olvasni, inkább a tudósok érdekeltek):
http://www.c3.hu/~bocs/eletharm/ezred/ezred4.htm
van benne szó arról, amit jinzo írt ("a vallási irányzatoknak tényleg meg kell tartaniuk alapvetö erkölcsi és morális nézöpontjukat" - világetosz-projekt), és ez a Hans Küng megmutatja, hogy sikerülhet az (egy katolikus számára is), amire babette vágyik, a lelkében lakó két én egyesülése. :)
jinzo, én hindu jógaiskolába járok, ezért (is) érdekelne, hogy mért gondolod, hogy "a védák ... intelligenciájában messze felülmúlja az egyéb vallási rendszereket". én ezt kapásból nem hiszem, (buddhista) barátaim a buddhizmust szokták magasztalni, tudós ismerőseim a tudományt tartják a legmagasabbrendű rendszernek, te miért a védákat? |
| | | | |
|
