 |
Legfrissebb hozzászólások (343 - 392)
(Témakör: Buddha, Jézus, Mohamed és barátaik)
 | |  | | | | |  | |  | | | | szent: "a természet bizonyos dolgainak imádata" meg az istenhit között van egy aprócska különbség - Isten nem a természetes bizonyos dolgainak egyike, különben nem lenne Isten. Nem tehető imádat tárgyává olyan értelemben, mint egy bálvány. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | E téren mindenféle tájékozottságot nélkülöző véleményem szerint ,:Minden hit,ahol szabályokat állítanak fel,az irányítás eszköze.A természeti erők és általában a természet bizonyos dolgainak imádata, "istenítése" pedig valamiféle biztosítás ,hogy legyen minden ami kell azélethez.Amikor CSAK tiszteletet nyilvánítanak ki mindezen dolgok felé,az elfogadható,követhető.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nem :)
az értelem babiloni tornyokat épít és meg akarja erőszakolni az eget. a hit az ég felé nyújtott kéz, ami megragadja a felé nyújtott segítő kezet.
Lévinasszal értek egyet: Isten az abszolút Másik, "ki van tépve az objektivitásból, a jelenlétből és a létből. Isten nem tárgy, és nem is beszélgetőtárs."
az értelem = kontroll tárgyak felett. hasznos lehet, de Istent nem tarthatjuk kontroll alatt. "A központ nem valami olyan, ami felett kontrollt gyakorolunk, hanem ami kontrollál minket." Karl Barth
(bocs az idézetekért, de nálam bölcsebb emberek jobban fogalmazták meg ezeket a dolgokat. én még csak a sötétben botorkálok) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hümmhümm.
zavar az erőben.
...
most akkor, ha az ember egyáltalán lehetőséget kap a "hit"-re, az nem ugyanakkora gőg, mint, hogy megpróbálja értelmezni azt?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | pont az a baj az istenérvekkel, hogy a hitről akarnak szólni, de semmi közük a hithez. valójában az ember intellektuális gőgjéről szólnak. hogy majd ő szépen megmagyarázza a transzcendenciát mint ahogy egy hajszárító működési elvét megismerheti és elmagyarázhatja. a fő érv az ember korlátoltsága mellett, hogy istenérveket gyárt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 1. szerinted az istenérvek a hitről szólnak?
2. melyik istenérv mennyire mutat a hitnek irányt?
3. a hit istenérv? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | sosem hittem az istenérvekben... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Az ember már csak ilyen buta, korlátolt állat "
ezt a premisszát kéretik a topikhoz mérten minimum egy istenérv - lehet fizikotheologikus is- felhasználásával indokolni.
köszönjük. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Nem vagyok benne biztos, de igen-igen valószínűnek tartom, hogy ez minden vallásra áll, nem csak a kereszténységre."
Bizony. Az ember már csak ilyen buta, korlátolt állat :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Örülök neki, hogy már nincs harag köztük, de attól még elméleti marad az egész. Teológusok spekulálnak valami nagyon elméleti dolgon, és szavak jelentésén töprengenek, mit jelent, mit nem.
Nem vagyok benne biztos, de igen-igen valószínűnek tartom, hogy ez minden vallásra áll, nem csak a kereszténységre.
Félnek a tapasztalatoktól.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hirokin: teljesen igazad van, teccik a koncerttermes hasonlatod is:)
Az Újtestamentumban például még nem szerepel az egyház szó mai megfelelője (ekklészia), csak a diakónia (szolgálat) - az egyház nem más, mint szolgálat, a közösség szolgálata, ahol az elsők az utolsók és az utolsók az elsők, ahol minél magasabban van valaki, annál inkább szolga.
A teológusok már régen megoldották azokat a problémákat, amik annak idején szétválasztották a protestáns és katolikus felekezeteket egymástól. Egy református teológus és egy katolikus teológus - bár vannak nézeteltérések - teljesen jól megérti egymást. Ezt jelzi az is, hogy egyre népszerűbb az ökomenikus mozgalom, katolikus és protestáns körökben is. A széttagoltság egyedüli oka a hierarchiában és a hivatali érdekekben rejlik.
A katolikus credo szerint az egyházban nem kell hinni - az Istenben kell hinni. A magyar szöveg torzít: a latin szövegben nem az van, hogy hiszek egy katolikus egyházban, hanem az, hogy hiszem az egyházat (credo ... ecclesiam) - ez nem puszta szócséplés, hanem azt a komoly teológiai különbséget mutatja, ami az Istenben való hit (Credo in unum Deum) és az egyházba vetett hit között van.
A II. vatikáni zsinat kimondta, hogy a katolikus egyházon kívül is van üdvözülés. Az a 15. században elfogadott egyházi tanítás, hogy az egyházon kívül senki sem üdvözülhet - már rég nem áll.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha ezt a II vatikáni zsinat így eldöntötte, akkor milyen alapon lökdösik ki maguk közül azokat, akik nem nyalnak be jó mélyen?
Egy egyház mindig csak egy intézmény [kéne hogy legyen]. Egy keretrendszer, ahol történhetnek dolgok. Egy szolgáltatóház, hogy képletesen fogalmazzak.
Ezek az intézmények a megalakulásukkor mindig remekül működnek, szolgáltatják amire szükség van.
Olyanok, mint egy koncertterem, ahová bejöhetnek a népek, és részt vesznek azon a rendezvényen, ahol isten és együttese koncertet ad. Ilyenkor mindig nagy buli van.
A gond ott kezdődik, amikor a koncertterem igazgatója elkezdi elhinni, hogy a műsor nem azért jó, mert isten ül a doboknál, hanem mert az ő termében tartják meg a rendezvényt. R.kat esetében ez kb. akkor lehetett, amikor a kereszténység államvallássá lett. Innentől elkezd haldokolni a dolog.
Egyre kevésbé jó koncerteket tartanak, már inkább csak az utódzenekarok lépnek fel, aztán már csak beszélnek a zenéről, és elemzik, meg felolvasnak róla könyveket, az új könyvek pedig már csak a régi könyveket értelmezik... Ebben a fázisban már kötelezővé kell tenni a népeknek, hogy eljárjanak oda, mert maguktól nem biztos hgy mennének, pedig előtte milyen lelkesen igyekezett oda mindenki!
Aztán már azt is elhiszi az éppen aktuális igazgató, hogy a terem csak akkor tud funkcionálni, ha ő vezeti. Kb ez lehet az a pont, ahol meghal az egész. Itt már egyáltalán nincs szükség istenre, az egyház lesz helyette az a dolog, amiben hinni kell, mint a hiszekegyben.
Én a magam részéről könnyebben megtalálom istent egy fűszálban, vagy egy lótetüben, mint egy templomban.
Az isten népe címszó alatt meg mért áll meg a fogalom azoknál, akiknek szenteltvizet locsoltak a fejére? Ebbe a kategóriába bárki beletartozhatna. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | hirokin: attól függ, mit jelent neked az egyház. Ha a római kúria által igazgatott, pénzzel jól olajozott hierachikus hivatalrendszert, akkor az tényleg elszáradt. De a II. vatikáni zsinat szerint az egyház Isten népe - papok és egyszerű hívők, pápák és megdorgált progresszív teológusok, Ratzinger és Bulányi együtt alkotják. A Bulányihoz hasonlók szerintem már csak azért se lépnek ki a katolikus egyházból, mert ezzel azt igazolnák, hogy a Ratzinger-féléknek van igazuk, és az egyház tényleg nem több a papi hierarchiánál. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A katolikus egyház szép lassan elfonnyadT és kiszikkadT, Nargile.
Engem néha kifejezetten irritál, főleg mióta 3 évig egy szobában laktam egy r.kat. fundamentalista leánykával.
Viszont az ő könyvespolcán találkoztam Anthoni de Mello könyvével, az Ébredj tudatára c.vel. Tetszett. (Kizárólag r.kat.egyház által kiadott könyvei voltak, mert minden más kiadó könyvei megfertőznék a lelkét.) Aztán leányka kidobta a szemétbe, mert az egyháznak volt valami gondja de Melloval.
Én meg kimentettem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bulányi álláspontja közel áll a latin-amerikai felszabadítás-teológiához, ami a jézusi tanításokat próbálja átültetni szociális dimenziókba és balos reformokat támogat. Pl. Leonardo Boff brazil ferences teológus, akit Ratzinger szintén eltiltott a mesterségétől, vagy Gustavo Gutierrez. A bokor-mozgalom gyakorlatilag a latin-amerikai bázis-közösség ("Comunidades Eclesiais de Base") mozgalommal rokon.
Azért az érdekes dolog, hogy mit tekint a római kúria igazán veszélyesnek: a pedofil papokat akár a gyerekek kárára is védelmezik, de ha valaki megpróbál őszintén szembenézni az egyház válságával és kényelmetlen kérdéseket tesz fel, azt rögtön megfenyítik. Reméljük a következő pápa már felvilágosultabb lesz és összehívja a III. vatikáni zsinatot az egyházi reform céljából. Ha nem, akkor a katolikus egyház szép lassan elfonnyad és kiszikkad. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "
1. Unitarian Universalism (100%)
2. Mahayana Buddhism (92%)
3. Neo-Pagan (92%)
4. Liberal Quakers (90%)
5. New Age (90%)"
:)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én azt nem értem,hogy a tudomány hogy teszi magánüggyé a dolgot,bár szerintem alapvetöen az.A pápa úgy gondolja,hogy a tudománynak azt kéne bizonygatnia,hogy milyen elönyei vannak a kollektiv vallásazonusulásnak vagy mi?(Ha nincs ilyen szó akkor bocsi,remélem azért értitek)Nyilbán az egyház feladata ezen segiteni,ha meg nem tud akkor valami nem stimmt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ezt írom én is. Őt meg bántja, hogy nem valami egységesebb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | a saját szolipszizmusát mindenki úgy teszi "helyre", ahogy. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ajtóablak: ezt még nem olvastam, jó interjú :)
Egyébként Hans Küng szerintem nem csak azért kulcsfigura, mert önmagában is példát mutat arról, hogy egy katolikusnak nem kell feltétlenül merev, begyepesedett pöcsnek lennie, aki a középkorban él és élettől elidegenedett hierarchiákat próbál bebetonozni. Erre azért vannak még más példák is, Yves Congar, Danielou, Chardin, Richard Rohr, Gustave Thibon.
Ami nagyon szimpatikus benne, az a vallások közötti párbeszéd iránti elkötelezettsége. Magyarul is megjelent az a sorozat, amelynek alapját a tübingeni egyetemen tartott páros előadások képezték, amelyek során egy adott vallást kutató vallástörténész adott elő egy vallásról, majd Hans Küng erre reagált keresztény szempontból: mi az, ami közös, mi az, ami elválaszt. Az Új Palatinus kiadó jelentette meg a sorozatot "Kereszténység és világvallások" címmel, mindenkinek ajánlott.
Ez már csak azért is fontos, mert meggyőződésem, hogy a világ jövője nagyban azon múlik, hogy mennyire tudnak párbeszédet teremteni a hatalom, pénz, technológia és erőszak kakofóniája közepette a világvallások és világnézetek egymással. Nem elég mindenki által elfogadott természettörvényekben való hit: hinnünk kell mindenki számára érvényes etikai normákban is - ami nem a helyes életre vonatkozó erkölcsi előírások uniformizálását jelenti, csupán az embereknek az egymással való bánásmódját, az emberi jogokat illető etikát.
Hans Küng egyik nagy projektje a világ egyházainak parlamentje, ami 1993-ban tartott egy konferenciát Chicagóban 8000, különféle vallásokat képviselő résztvevővel, és kiadott egy nyilatkozatot arról, hogy mik lehetnek egy globális etika alapjai:
http://www.cpwr.org/resource/global_ethic.htm
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ajtóablak:köszi, hogy linkelted ezt a cikket, nagyon érdekes volt.Az egyik gondolat különösen megragadott:
"...ha az ember elfogad egy abszolútumot, egy legfôbbet, amihez kizárólagosan hozzákötôdik, akkor szabaddá válik másokkal szemben." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | én is ateista, "modern haladás- és tudomány-hit"-ben nevelkedtem, ezért nagy öröm jófej katolikusokat olvasni, ez a Hans Küng, akit Nargile ajánlott, nagyon jól esett.
itt egy interjú vele (az Ezredvégi beszélgetések című könyv, amiben megjelent, megvan nekem, de eszembe se jutott egy katolikus papot olvasni, inkább a tudósok érdekeltek):
http://www.c3.hu/~bocs/eletharm/ezred/ezred4.htm
van benne szó arról, amit jinzo írt ("a vallási irányzatoknak tényleg meg kell tartaniuk alapvetö erkölcsi és morális nézöpontjukat" - világetosz-projekt), és ez a Hans Küng megmutatja, hogy sikerülhet az (egy katolikus számára is), amire babette vágyik, a lelkében lakó két én egyesülése. :)
jinzo, én hindu jógaiskolába járok, ezért (is) érdekelne, hogy mért gondolod, hogy "a védák ... intelligenciájában messze felülmúlja az egyéb vallási rendszereket". én ezt kapásból nem hiszem, (buddhista) barátaim a buddhizmust szokták magasztalni, tudós ismerőseim a tudományt tartják a legmagasabbrendű rendszernek, te miért a védákat? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | öszinte leszek:fogalmam sincs,pedig egy órája ezen ülök.És azt hiszem egyetlen valódi értéket sikerült felfedeznem,bár ez is valmi.Az alázat egymás és a világ felé.Az hogy nem gondolhatjuk magunkat minden fölé.És tetteinknek következményei vannak jók s rosszak egyaránt.A vallás tartja fenn az ember transzcendentális minöségét,hogy ne vesszen el a mai ateizmusban és pszichologiai degradáciokban.Egy olyan irányvonal ami nem a technologiánktól függ és mégis az egész világot és jövönket formálhatja.Egy megfelelö alapokkal és emberközpontubb vallás akár az egész világon megszüntethetné a hatalmi harcokat és szétszakadást,talán még rendkivül jó kormányzási forma is lenne.De mindenképp kell hogy rendelkezzen stabil alapkövekkel ami mindig mindenkoron igaz, de legalább betartandó lessz.Különben be kell ismernünk isten nincs vagy legalább is még nem adta jelét létének ezért a nevében bármit megtehetünk és kedvünk szerint változtathajuk róla véleményünket,még az egyház is csak felhasználja a szót,akkor igazábol már nincs is mit örizni és kár a humbugért.Néha nagyon elkedvetlenek attól amit irtok,egy tényleg szörnyen naivnak érzem magam,kettö hát nem is tudom....
Egyébként Nargile kössz az infot.Szerinted miért igyekeznek akkor mégis a nöket elidegeniteni a vallási szerepek betöltésétöl? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | /még mindig diszgráf vagyok. eln.\ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Talán egy megfelelö vallási állandósulás amely örök értékeket közvetit .."
nah...
jinzo,
a megfelelő vallási állandósulások állandóak.
csak a szociális "render" változik, a legjellemzőbb "hangoltság" figyelembevételével.
a közvetíteni kívánt "semmimondás" (jó értelemben!-ha érted) nem változik, pusztán a cselekedetek, textualizációk, terjesztési-mechanizmusok igazodnak módszertanilag a népesség elvárásaihoz, hogy az alap fenn maradhasson.
avagy:
milyen "állandósult" módon képzeled el az "örök" "érték" "közvetítését"?
((hermenautika, filogenzésis, fűzis, és egyéb baromságok....))
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jinzo: én ezt más szempontból közelíteném meg. Nem tudom, mennyire vagy tisztában a papi nőtlenség, a cölibátus történelmi kialakulásával. A cölibátust VII. Gergely pápa vezette be az egyházba a 11. században: előtte minden pap nősülhetett, tudjuk, hogy még az apostolok is nősek voltak, és Krisztus nem követelte meg tőlük, hogy váljanak el. A keleti egyházakban a papok még mindig nősülhetnek. A római katolikus egyház nem másból, mint a társadalomhoz való ALKALMAZKODÁS szempontjából TÉRT EL az apostoli hagyománytól a középkorban, mivel a pápa a szimónia és nepotizmus (az egyház korrupciója) ellen kívánt fellépni a papi nőtlenség bevezetésével. (Egyébként akkoriban egy egészen gusztustalan kampányt folytattak a papfeleségekkel szemben, a pap gyermekeket pedig egyházi rabszolgává nyilávnították: micsoda keresztényi szellem...) Tipikusan olyan példával állunk tehát szemben, amikor a papi nőtlenség hívei egy olyan dogmát védelmeznek, ami éppenhogy az eredeti egyházi tanítás és apostoli hagyomány ellenében, szociális-politikai okokból jött létre, megszüntetése tehát csak visszavezetné az egyházat az eredeti hagyományhoz. Ráadásul a papi nőtlenség megszüntetését rengeteg jel támasztja alá, aminek a figyelmen kívül hagyása súlyos lelkiismeretlenség: a pedofil botrányok, amik ma tömeges elfordulást okoznak az egyháztól, egyértelműen összefüggésbe hozhatók a papi nőtlenséggel (érdekes, protestáns vagy ortodox egyházakban ilyen botrányoktól nem hangos média).
Ami a nők pappá szentelését, egyházi tanítóságát illeti: bizonyítékok vannak arra, hogy az apostoli időkben a nők sokkal jelentősebb és aktívabb szerepet játszottak a gyülekezetekben, a női tanítványoknak Jézus közvetlen környezetében is jóval nagyobb szerepe volt. Még ha nem is támogatjuk a nők konkrét pappá szentelését, akkor is el kell ismernünk, hogy az ókeresztény időkhöz képest a római katolikus egyház jelenleg rendkívül patriarchális, ami szintén nincs összhangban az apostoli tradíciókkal.
Az egyházi tanítás nem valami egyszeri és végletes és lezárolt dolog: zsinatok, pápák, mozgalmak, szerzetesrendek sokaságán keresztül formálódott, alakult az évszázadok során. Az egyház és társadalom kapcsolata nem statikus, hanem dinamikus, interaktív kapcsolat. Ezért van szükség például egyetemes zsinatokra. És vajon ki hívta össze az első egyetemes zsinatot Nikeában, ha nem a császár? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Meta:Én tudom,hogy amit mondasz igaz,különben nem mondanád.De az ember tulságosan hajlamos változtatni a dolgok menetén saját kényelme érdekében.Ennek következménye az erdöirtás,légszennyezés és rengeted állatfaj kiirtása vagy a kihalás szélére sodrása.És ez csak a jéghegy csúcsa.Talán egy megfelelö vallási állandósulás amely örök értékeket közvetit (tudjátok,hogy nem feltétlen a katolikus egyház védelmében mondom),nem kell hogy az emberi kicsinyesség áldozatává váljon.
A változás jó,de alapok nélkül mi is az a változás vagy hogyan is dönthetö el az hogy jó-e?A többség véleménye álltalában helytelen,mert a kényelmi szempontjaikat vagy elöitéleteiket képviseli.Ezért kéne hogy bizonyos dolgokat ne befolyásolhasson a többség.
Sajnos tibettel nagyobb volt a pofám mint az informáltságom.Sorry.De az indiával kapcsolatos mondadódat nem nagyon értem.A védékius irodalom történelmileg elég messzira visszavezethetö és ha úgy érted,hogy hasonló vallásképzödmények a környéken azonosultak ehhez,az furcsa álláspont lenne.Nekem sokkal valószinübb a kiválás és egyedi irányzatok kifejlesztése.Ahogy mondják ahány tanitó annnyi irányzat,de az valószinü,hogy egyhelyröl indultak.És bár a védák tényleg teljesebb kulturális és társadalmi áttekintést fognak közre,de teljesen vallási alapokon nyugvó rendszer ami intelligenciájában messze felülmúlja az egyéb vallási rendszereket.Persze ez csak az én véleményem.Még sokat kell tanulnom ahhoz,hogy Veled vagy akár Nargile-lal megpróbálhassam felvenni a versenyt.Ezért kérlek nézd el ha butaságnak találnád mondanivalómat.Csak informálodom és sokat tanulok töletek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ((az alábbi mondat logikai levezetést igényel.nem, mint frázis olvasandó, értelmezendő.)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | (tibettel, a shambala kapujával kapcsolatban nem érdemes példálozni.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jinzo,
"Tibet változik és azonosul állami már-már háborus nyomásra?Az indiai védikus "kultusz" a mai napig létezik "ortodox "formában és akiknek ez nem tetszett vagy nem birtak olyan kötelezettségeket vállalni egyéb tantrikus irányzatokat hoztak létre,ugyanakkora létjogosultsággal,de eszükbe sem jut megkérdöjelezni azt ahonnan indultak."
igen. tibet erősen változik.
kezdjük talán ott, hogy a tibeti tára-kultusz hogyan morfolta a buddhizmust, majd hogyan morfolta a buddhizmus a tibeti sámánizmust? folytassuk a buddhizmus "vertikális" klerikájának tibet általi "horizontációjával"? a beolvasztott térségi ősvallásokkal?
...
a dalai láma napi politikus szerepével?
mi az, hogy indiai védikus kultusz?
ez olyan, mintha a bibliai "nyerő ötös"-ről beszélnél.
nem "létrehoztak" "egyesek" "bizonyos" tantrikus irányzatokat,
hanem az adott vallásos mém igazodott a már meglévő kultuszhoz/kulturális magatartáshoz.
a hawai szigeteki, sámán-hagyományokat a rendszerbe illesztő katolikus hívő más egyház tagja, mint az oklahomai gospel-rajongó, katolikus templomban éneklő nénike, vagy a tizenkeddik kerületi orbán-viktor-rajongó mamuka? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jinzo,
mi mástól lehetne valami "hiteles"?
(heideggernek igaza van néha az etimológiai elemzéseivel kapcs...)
hitele annak van, aki/ami folyamatosan képes egy adott rendszerben az adott változásokat követni.
az alap ugyanaz marad, csak a rendszerben elhelyezett mód mutálódik.
babette,
milyen fenomének jellemzőek az idolodra, amely alapján idealistának nevezed magad? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Babette én veled vagyok.A töténelmi egyházaknak és vallási irányzatoknak tényleg meg kell tartaniuk alapvetö erkölcsi és morális nézöpontjukat annak ellenére is,hogy a boszorkányüldözést és a keresztesháburakat jobb ha abbahagyják és szóban sem támogatják.
Meta:Miért lenne hiteles valami attól,hogy társadalmi nyomásra azonosul és változik?Kövvesse a szociális helyzetet abból a szempontból,hogy felhivaja a figyelmet a kapitalista társadalom és a harmadik világ nyomorgoira és segitségnyujtásra buzdit.Vagy a környezetvédelemre,mert mégis csak isten ajándékára kéne vigyázni.De milyen szociális tényezö kivánja meg a nöi papokat?Vagy,hogy azt mondják a melegeket is összeesketünk mert nagy a szociális nyomás. Tibet változik és azonosul állami már-már háborus nyomásra?Az indiai védikus "kultusz" a mai napig létezik "ortodox "formában és akiknek ez nem tetszett vagy nem birtak olyan kötelezettségeket vállalni egyéb tantrikus irányzatokat hoztak létre,ugyanakkora létjogosultsággal,de eszükbe sem jut megkérdöjelezni azt ahonnan indultak.A vallási intézményeknek és a hivöknek,mert Nargile jól fogalmaz mint mindig,hiszen ök maguk az egyház,ragaszkodniuk kell tanaikhoz és nézeteikhez.Nem lehet mindent szociologiai és logikai szempontbol vizsgálni.A vallási rendszer hatékonysága elsösorban a feltétel nélküli elfogadáson alapul. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Egyedül maradtam a véleményemmel. Látom én a rációt a ti nézőpontotokban is és valószínűleg az a probléma, hogy az én elgondolásom csak elméleti síkon működhet. Ha objektíven állok a dologhoz, igazat kell hogy adjak nektek, és nem kétlem, hogy sok elkötelezett, hívő katolikus van, annak ellenére, hogy nem értenek egyet egy-két klerikus döntéssel.Ettől függetlenül fönntartom azt a véleményemet, hogy én csak akkor érezném magam ténylegesen valamelyik valláshoz tartozónak, ha feltétel és kételyek nélkül tudnék azonosulni az eszméivel és minden dogmájával. Az én felfogásomban ilyen (lenne) egy hiteles vallás. Igazából ezzel csak a saját helyzetem nehezítem, mert míg mások cserébe azért, hogy szemet húnynak pár dolog fölött és képesek kisebb kompromisszumokra ,megerősítést, támaszt, biztonságérzetet kapnak az egyházuktól, közösségüktől. Nekem ez nem adatik meg,mert sajnos túl rugalmatlan a hozzáállásom ehez a dologhoz, meg végtelenül idealista vagyok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Ha női papra vágynak, váltsanak valamelyik protestáns hitre,ami ezt engedélyezi, hiszen ezek épp ilyen okokból kifolyólag szakadtak el a katolikus egyháztól. Nem is értem ezt az egészet. Nem csak katolikusként lehet valaki Krisztus követője. Viszont, ha a katolikus egyház engedne olyan dolgokban, mint a pl: a homoszexuális kapcsolatok elismerése, papok házasodása stb. már nem katolikus egyház lenne többé, hanem valami más."
babette,
olvasatodban akkor a "reform-keresztény egyházak" reform katolikus egyházak?
" Viszont, ha enged, pont azt a hitelességet veszíti el amit te is említettél."
milyen hitelességet?
egy vallásos mémrendszer éppen attól marad hiteles, hogy követi a szociológiai változásokat.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | babette: nem értek egyet. Szerintem az is lehet jó katolikus, aki nem mindig ért egyet a klérus döntéseivel, különösen akkor, ha ezek egyértelműen emberi butaságból és korlátoltságból származnak, nem pedig apostoli tradícióból. Szerintem az is jó katolikus volt, aki a 15. században elítélte Husz János máglyahalálra ítélését, vagy aki a holocaust alatt elítélte Pius pápát a hallgatásáért. Teljességgel elfogadhatatlannak tartom azt, hogy az ember csak azért otthagyja az általa egyetemesnek vallott egyházat, az ősei által átörökített hagyományokat, rítusokat, szentségeket, a gyülekezetet, amihez tartozik, csak mert nem mindenben ért egyet hivatalos egyházi állásfoglalásokkal. Ha ez valóban így lenne babette, akkor a katolikus egyház secperc alatt elvesztené híveinek 90%-át. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Igazából lényegtelen, hogy születnek-e kompromisszumok, engedmények, a katolikus egyház patt helyzetben van: ha nem engednek nyomásnak, és tartják magukat az évszázados dogmákhoz, egyre kevesebb ember válalja majd a szigorú előírásokkal járó hitet. Viszont, ha enged, pont azt a hitelességet veszíti el amit te is említettél.Talán névlegesen katolikus egyház marad, de vajon ténylegesen is?( itt most persze nem években, hanem egy-két évszázad távlatában gondolkodom, bár lehet, hogy nincs is szükség ennyi időre). De egyébként az is benne van a pakliban, hogy most oltári nagy baromságokat írogattam:)) remélem a halálom után majd nyomon tudom követni valamilyen úton-módon az események folyását, mert kíváncsi lennék, hogy végződik a katolikus egyház pályafutása:DDD |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Babette:
Nargile nem az olvasottságát reklámozza,pusztán rendkivül alapos.Abban igaza lehet,sőt volt is már téma hogy a katolikus egyház rugalmatlánságából fakadó problémákat elöbb utóbb orvosolni kell.Különben a saját létét fenyegeti jelenlegi vezetöi mivoltjában.De abban veled kell egyetértenem,hogy bizonyos dolgokban nem szabad és nem is kell engednie ilyen pl a homoszexualitás kérdése vagy a papok női táborbol való toborzása.Azt gondolom a katolikusoknak elég fontos a konzervativ család alapu elképzelés és ez nem feltétlen baj amig nem más életéröl akarnak döntést hozni vagy abba beleszólni.Azt hiszem ha komolyabb változtatásokat eszközölnének jelenlegi rendszerükön az a hitelességüket is aláásná.Még ha volt is már rá példa nem egyszer a történelemben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nargile.Te itt rengeteg történelmi adatot meg statisztikát soroltál föl, tanúságot téve olvasottságodról, de azt hiszem a mondanivalóm lényege elkerülte a figyelmedet: szerintem, ha valaki a katolikus egyházhoz, mint szervezethez tartozónak valja magát, igenis el kell hogy fogadja annak összes kitételét a a papi cölibátussal és más egyebekkel együtt, még ha azt mások elavultnak tartják is. Minek akarna valaki olyan eszméket hirdető csoporthozni csatlakozni, melynek kitételeit, hagyományait nem fogadja el? Az a nagyon sok "hívő" katolikus pedig, akik, mint írtad, nem értenek egyet a jelenlegi egyházkurzussal, a szememben egyszerűen nem hívő katolikusok. Ha női papra vágynak, váltsanak valamelyik protestáns hitre,ami ezt engedélyezi, hiszen ezek épp ilyen okokból kifolyólag szakadtak el a katolikus egyháztól. Nem is értem ezt az egészet. Nem csak katolikusként lehet valaki Krisztus követője. Viszont, ha a katolikus egyház engedne olyan dolgokban, mint a pl: a homoszexuális kapcsolatok elismerése, papok házasodása stb. már nem katolikus egyház lenne többé, hanem valami más. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | scp: ezzel nem értek egyet. Az "Ismerd meg önmagad!" (Gnóthi Szeauton) felszólítás Apolló delphi-i templomának bejárata felett fügött, tehát az önmagunk teljes megismerése, az önmagunkal tisztába jövés igénye már a kezdetektől vallási jellegű mission az emberi életben. A vallás nem egyenlő a problémák elől való gyáva megfutamodással és struccpolitikával - az igazi vallásos hit megéléséhez nem kis bátorság kell. Mert a kérdés az, kit/mit találsz a spirál középpontjában, ha egyre mélyebbre ásol saját magad megismerésében, ha hagymahéjként bontod egyre le magadról az ego kis köreit. A megkülönböztetés és a választás a vallás lényegi elemei, akárcsak a szintézis. A buddhista például úgy jön tisztába magával, hogy folyamatosan szembesül önmagában azzal, ami igazából nem ő maga (atta/anatta). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A rezignáció, a frusztráció, sőt, az erodálódás félreismerhetetlen jelei figyelhetők meg a hívők közösségeiben az utóbbi évtizedekben. Sokan inkább reményvesztettek, mint bizakodóak, ha a katolikus egyház jövőjére gondolnak. Mégis: ha valaki, mint én, megélte azt a szinte elképzelhetetlennek tartott történelmi változást, amikor XII. Pius után XXIII. János lett a pápa, vagy a Szovjetunió összeomlását, akkor szinte bizonyossággal mondhatja, hogy a problémák jelenlegi feltorlódását szükségszerűen változás, sőt, radikális átalakulás fogja követni. És ez valóban csak idő kérdése!"
Hans Küng katolikus teológus |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | babette: szerintem ezt a biztonságot magadon belül kell keresned, illetve Te tudod megteremteni saját magadnak. Én úgy látom, a vallásra általában azoknak az embereknek van szükségük, akik bizonytalanok és könnyen befolyásolhatók. Persze, a vallásnak csak az egyik fő célja, hogy biztonságot adjon, ezen kívül szerepe lenne még valamiféle morális/erkölcsi/létfilozófiai iránymutatás. Mindenesetre a bztonságot az adja meg leginkább, ha minél jobban tisztába jössz önmagaddal és a benned rejlő képességekkel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Babette: "Az, hogy valaki katolikus kereszténynek tartja magát, együtt jár azzal, hogy teljes mértékig elfogadja és azonosul az egyház tanításaival, dogmáival."
Ez szerintem csak az, amit a római kúria karrierdiplomatái próbálnak elhitetni a hívekkel. Meg azt, hogy minden, amit az egyházi intézmények kinyilvánítanak, az az apostoli hagyományban gyökerezik. Egyik sem igaz. A katolikus egyház nem egyenlő a püspökökkel és a római teokráciával - az egyház az összes hívő együtt, az egyetemes gyülekezet, sőt, még annál is több: Krisztus teste. A pápai csalhatatlanság dogmáját 1870-ben nyilvánította ki az egyház, a cölibátus csak a 11. században lett általános - és még rengeteg olyan szabály és dogma, középkori kacat van, aminek semmi köze az apostoli hagyományhoz. Vajon csak azért, mert korábbi pápák szerint a boszorkányégetés vagy a zsidóüldözés szent és helyes cselekedetek voltak, az összes hívőnek helyeselnie kellett/kell ezeket? Vajon nem szakított már sokszor az egyház a korábban sérthetetlennek minősített dogmáival? És úgy általában: vajon még mindig halálra kövezik a házzasságtörő asszonyt, csak azért mert az Ószövetségben ez van? Jézus maga is felülírta több ponton az ószövetségi hagyományt (lsd. pl. "A ti szívetek keménysége miatt írta néktek ezt a parancsolatot" Márk 10, 5).
Nagyon sok hívő katolikus van, aki egyáltalán nem ért egyet a jelenlegi hivatalos kurzussal, közvéleménykutatások szerint pl. az amerikai katolikusok 75%-a támogatja a nők pappá szentelését, 72%-uk azt, hogy a püspököt ne Róma nevezze ki, hanem a helyi gyülekezet válassza, és még sok mást. Mégis katolikusok maradnak, mert úgy érzik, hogy számukra nem az egyházon kívül, csak belül van élet. Az elégedetlen katolikusok egyre többen lesznek, érik a következő zsinat összehívása. Legutóbb a 60-as években a II. vatikáni zsinaton már majdnem sikerült megtörtni Róma teljhatalmát, a III. vatikáni zsinaton az egyház már nem tudja elkerülni a nagyon alapvető belső reformokat, pl. a papi cölibátus feladását. |
| | | | |
|
