 |
Legfrissebb hozzászólások (323 - 332)
(Témakör: Salvia Divinorum)
 | |  | | | | |  | |  | | | Korrekció:
...és talán egy ilyen egyensúlytalansági állapot ezzel lehet kapcsolatban. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | "...minden csak illúzió."
Épp a napokban írta Ezékiel a fórumon: "Life is just a dream."
Egyébként ennek nem nagyon lehet igazolni az ellenkezőjét. A kérdés, hogy mit tehet ezzel az érzéssel az ember. Hagyhatja, hogy maga alá nyomja, de használhatja is esetleg az illúziót arra, hogy megismerje az illúziót mibenlétét. Egyébként az illúzió forrása mindig egy tudatállapot lehet talán. Ezek az élmények biztos, hogy sokként érik a bal agyféltekét, ami nem nagyon szokhatott hozzá a multidimenzionális tapasztalásokhoz, és talán egy ilyen egyensúlytalansági kapcsolat ezzel lehet kapcsolatban. Viszont, ha felnő az elme, vagy másképpen: ha kiépül a sámáni elme, akkor ott esetleg pont arról van szó, hogy az már teljesen természetesnek veszi ezt az ezerarcú hiperteret, és teljes magabiztossággal mozoghat benne kedve szerint, legyen az akármennyire is higanymozgású. Ebben a kontextusban a szobád a lámpával és a Salvia-birodalom valóságértéke meg is egyezhetne, csak a kontinuum két különböző pontján helyezkednének el. Persze ezek csak szabad asszociációk, nem többek egyenlőre.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem azóta az álmaim egész furcsák..Igaz, 5 napja benne vagyok az influenza-szezon kellős közepében, tehát a közérzetem is szar. Ezért is hanyagolom most Salviát.
Biztos vagyok benne, hogy a kíváncsiságom bele fog vinni még, csak az a nehézsége, hogy akármilyen letisztultan, akármilyen módon készülhet rá az ember, nem lehet rá felkészülni..MINDIG más lesz mint amire számít az ember. Profi tudatos álmodók vagy asztrálutazók is nagy meglepetésekkel találkoznak.
Gondolkodom a sima levelek rágásán, elvégre így használták régen. Lehet, hogy az a módja átláthatóbb és jobban megismerhető a növény minden apró jellemvonása, a hatás is lassabban fut fel és tovább tart. A kivonat ugyanis nagyon keményen beránt a rengetegbe, viszonylag rövid idő alatt jól megteker, aztán visszadob. Mire derengeni kezd, hogy mit is élsz át, már jössz is vissza. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | THC!
Én is pont így gondolom.
Nagyon nehéz kordában tartani az erejét, de ha egyszer 'betöröd' akkor azzal szerintem bármire képes lehetsz.
Nekem annyira erős volt ez a tudatállapot változás, hogy még most is kihatással van rám. Nyugottabb körülmények között ha mélyen elgondolkodom a tripről akkor néha visszajön az a másik világállapot és elfog a pánik érzés, hogy nem tudom melyik a valóság. És az nagy para, hogy józanul kezded elveszíteni a valóságot... Itt nincs visszakapszkodás, nem ad biztonságérzetet, hogy ülsz a székben és felfogod, hogy világít a lámpa az asztalon... és egyre csak az pörög a fejedben, hogy minden csak illúzió.
Ezért nem is merek rajta jobban elmerengeni.
Na ennyire komoly a dolog. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nekem pl ez a része volt ami annyira nem jött be, hogy még egyelőre nem kaptam mélyreható tanítást, megfogható információt, csak egy teljesen megfoghatatlan, megfogalmazhatatlan tudatállapotot. Ami mögött tudom, hogy rengeteg dolog rejlik, de az élmény intenzitása miatt egyelőre félek mélyebben beleugrani. Rossz, hogy minden támpont, kapaszkodó eltűnik, az ember nem tudja mire figyeljen, mit csináljon, hogy "jó legyen" A többi pszichedelikus dolognál ez a minimális irányítás megvolt. A visszatérés fázisában gondolataim nagy részét az foglalta le, hogy nehogy valami szörnyre vagy ilyesmire gondoljak mert létrehozom. És ebben az állapotban rendkívül valós minden. Figyelnem kellett, hogy ne pánikoljak rá valami gondolatra, hogy pl szívrohamot kapok, vagy nem élem túl, mert ebben a tudatállapotban ki tudja mire képes az elme...ha régen öngyógyítást végeztek általa, akkor az ellenkezője is igaz lehet...megint oda lyukadtam ki, hogy kicsit sem játék, és biztos lesz aki ezt olvassa és azt mondja, hogy "hát az a lényeg, hogy durva legyen, ha ilyen durva, akkor tuti bepróbálom"..de amit írtam, azt nagyon komolyan írtam. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A két világ felcserélődött akkor bennem. eleinte persze próbáltam a kapcsolatot megtartani a fizikai síkkal, és mondogattam is, hogy ó igen, pontosan tudom hogyan is hat a Salvia (akkor meg is tudtam volna fogalmazni), de mire ezt ki tudtam volna mondani magamban, "feleszméltem", hogy milyen hülyeséget beszélek. Nincs is semmiféle salvia, valami történik de nem tudom mi. Azt tudom, hogy "ők" látnak és látták minden eddigi cselekedetemet és most hazamegyek, és nem tudom mi vár rám. Bővebb információm az ottani "otthonról", körülményekről, énemről nem volt. Feltételezem ehhez nagyobb adag, vagy még nagyobb elengedés lenne szükséges. De tény, hogy Salviánál fordítva működik a metódus...úgy érzékelem, hogy nem a Salvia hatása alatt mondok badarságokat, hanem pont az a hülyeség, hogy Salviákról beszélek, amikor tisztán ott van előttem minden történés. És egy pillanatra ilyenkor be is lehet pánikolni, hogy jó ég, már ez sem kapaszkodó...akkor ha nem a salvia miatt van, akkor mi történik? A világ aminek a küszöbén találom magamat olyankor valamiért ismerős. Főleg gyerekkoromból. (ez talán megmagyarázza a tényt, hogy a gyermekek sokkal spirituálisabbak egy ideig és több dolgot élnek meg /látnak, amíg ugye a nevelés és a társadalmi szabályok el nem nyomják bennük ezeket a fajta érzékeléseket, vagy be nem bizonyítják róluk, hogy "fiam csak képzelődsz"). Márpedig tipikusan olyan érzés volt, mintha visszarepültem volna az időben egyik ilyen gyermekkori "képzelődésem" időpontjára. Onnan folytatódott szinte ahol ott abbamaradt. Persze most nem tudnám megmondani mi és hol maradt abba, de ott pontosan tudtam a történet minden részletét. Mindvégig egy szó járkált a fejemben, nem hallottam, nem láttam, csak "éreztem a szót"aminek később utánanézve rájöttem, hogy Shri Ganesha egyik neve. Ganesha pedig a bennünk rejlő gyermeki én istensége az indiai filozófia szerint...azért ezek is érdekes dolgok..
Hiszem azt, hogy ha valaki nem felelőtlenül salviázik, és tiszta fejjel is sok gyakorlatot csinál, rákészül, akkor idővel némileg egy salvia tripet olyan irányba is vihet, mely által csodákat csinálhat. Hiszen régen öngyógyításra is használták...csak az európai ember ugye nem ismeri azokat a technikákat amelyekkel nem csak passzív szemlélők vagyunk a trip alatt. Ehhez persze már ismerni kell a szellemvilággal való kapcsolatba lépést, a növény szellemével való kommunikációt és még rengeteg dolgot. Talán az európai tudat nem is tud annyira megnyílni, vagy ha meg tud, akkor az olyan információ/élmény mennyiséget jelenthet, amit nem bír el ép idegrendszerrel a többség. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Arra gondoltam, hogy egyesek azért veszítik el ilyenkor a hétköznapi történetükkel való kapcsolatot, mert semmilyen más módon nem tudják feloldani azt a kognitív disszonanciát, amit a két világ tudatukban végbemenő találkozása okoz. A Salvia nem finomkodik, nem teszi lehetővé, hogy a használó óvatosan "kóstolgassa" azt a másik világot, hanem kíméletlenül behúz, kinyitja a kapukat, és aki ezzel nem tud mit kezdeni, annak az élmény idejére átmenetileg ki kell kapcsolnia az énről való tudomást.
Felteszem, hogy ilyen esetben a Salvia hatása alatt átéltek nem a hétköznapi tapasztalatok raktárába kerülnek, hanem valamiféle "pszichedelikus emlékezetbe", amely csak a Salvia hatása alatt válik hozzáférhetővé, és amely a hétköznapi világgal csak a határfelületen (fel- és lejövetel) érintkezik.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | cellux!
"...ha ez tényleg így van, akkor érdekes, hogyan tudnak az élményre utólag emlékezni."
Nem értem miért tűnik neked forcsának, hogy emlékeznek a tripre?
Ilyen jellegű élménynél Te miért gondolod, hogy az emlékezetvesztés szükségszerű?
Én nem tudnék semmiféle ok-okozati összefüggést találni a 2 dolog között. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Konkrétan arra gondolok, hogy nem felejtem el, ki vagyok, hogy hívnak, hol élek, mi a munkám, kik vesznek körül a hétköznapi életben, vagy hogy Salviát szívtam és azért történik, ami történik.
A trip reportok nagy részében azt olvastam, hogy az utazó a trip idejére még azt is elfelejti, hogy salviázott és az élményt tabula rasa fogadja be, úgy, hogy a földi vonatkoztatási pontokhoz való viszonyításnak még a lehetősége is eltűnik.
Mondjuk ha ez tényleg így van, akkor érdekes, hogyan tudnak az élményre utólag emlékezni.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | cellux:
"Érdekes, én Salvia hatása alatt soha nem veszítettem el az öntudatomat"
Embere válogatja :)
Gondolom itt nem a szimpla ájulásos "öntudatvesztésre" utalsz, hanem az (alapvetöen folytonos) "én-tudat" ideiglenes hiányára? Ami persze megint csak különbözik a klasszikus pszichedelikus "ego loss"-tól, a merev személyiségvonások által stabilizált önkép feloldódásától. |
| | | | |
|
