 |
Legfrissebb hozzászólások (273 - 282)
(Témakör: Buddha, Jézus, Mohamed és barátaik)
 | |  | | | | |  | |  | | | | i am the father of this world |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | nálam a jézus és a haverok viszi el a pálmát a south parkban :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem elég gyenge érv az emberi jogok egyetemessége ellen az, hogy kodifikátoraik racionális rendbe próbálják őket szervezni. Nincs ebben semmi új és semmi rossz. A jogok univerzális racionalizálásának kísérletét nem a felvilágosodásig, hanem akkor már Arisztotelész Nikomakhoszi Etikájáig is vissza lehet vezetni. De egyébként szerintem nem feltétlenül kell egy racionális metafizikai természetjogi rendszert feltételeznünk ahhoz, hogy higyjünk az emberi méltóság egyetemességében - elég csak valamelyik világvallás hagyományát követnünk. Sokan például teljesen irracionálisnak tartják az etika birodalmát, mégis hisznek az emberi méltóság eszméjében, mert szerintük ez Isten parancsa. Szerintem a relativizálás éppen ott kezdődik, amikor az emberi lényeket megpróbáljuk különféle nemzeti meg faji meg egyéb alapon instrumentalizálni, tagadva, hogy van bennünk valami olyan közös méltóság, aminek alapján ki lehet például jelenti, hogy "embert ölni rossz". |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Előlegként annyi, hogy a hagyomány szemszögéből, ami anno vallás által előírt "jog" volt, az mostanra racionalizált nemzetközi emberi joggá vált. Míg előbbi működőképes volt, és volt legitimitása, továbbá nem volt relativizálható, addig utóbbi racionális volta miatt erősen kétségbe vonható, támadható, relativizálható.
A doktrínes liberálisoktól meg fázok. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nyuszika: hajrá. Egyébként a cikk következtetései valószínűleg, éppannyira elfogadhatatlanok sok doktrinér liberális számára, mint amennyire elfogadhatatlanok egynémely konzervatív vagy neokon számára - hiszen éppen arra jut, hogy az ember önistenítése tömegpusztításhoz vezet.
Az is tény, hogy a legtöbb világvallás osztozik a közös emberi természet, az egyetemes emberiség valamiféle koncepcióján, és ez nem holmi felvilágosodás-korabeli újítás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tiszteletlenségedért akkoriban de maistre minimum levágatta volna a fejedet! :D
majd küldöm mélben mire jutottunk ezügyben, de egyértelműen kritizálni fogunk, remélem nem gond. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nyuszika a fűben:
Láttam életem során embereket, de ami a franciákat, olaszokat, oroszokat Montesquieu-nek hála, még azt is tudom, hogy lehet valaki perzsa , esküszöm, egész életemben eggyel sem találkoztam.
:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile a cikkedhez pár megjegyzés:
13-as lábjegyzet:
"A Holocausthoz vezető eszmetörténeti út vizsgálata során Arendt így elmélkedik: Az emberi jogok koncepciója, amelyet az emberi lények feltételezett létezése alapoz meg, abban a pillanatban bukott el, amikor olyan emberekkel konfrontálódott, akik valóban elvesztettek minden más minőséget és speciális kapcsolatot kivéve azt, hogy még mindig emberek voltak. A világ semmi szentséget nem talál a meztelen emberi lét absztraktságában. U.o."
Ehhez két idézetet mellékelnék mintegy válaszul:
"Az 1795-ös alkotmány, mint minden megelîzî, az ember számára alkottatott. Márpedig ember sehol sem létezik ezen a világon. Láttam életem során franciákat, olaszokat, oroszokat Montesquieu-nek hála, még azt is tudom, hogy lehet valaki perzsa , de ami az embert illeti, esküszöm, egész életemben eggyel sem találkoztam. Ezen alkotmánynak minden emberi társadalom számára alkalmasnak kellene lennie Kínától Svájcig. Ám egy alkotmány, melyet minden nemzet számára alkottak, egyetlen nemzet számára sem alkalmazható."
"Ez a megjegyzés különösen fontos korunknak azzal a balgaságával kapcsolatban, hogy alkotmányokat a vallástól függetlenül akar kigondolni és megvalósítani.(...) Az államjogi mozzanatnak, az alkotmánynak, az az elszakítása szükségszerű ama vallás sajátossága miatt, amely a jogot és az erkölcsiséget nem ismeri el magánvalónak, szubsztanciálisnak: de így elszakítva a bensőségtől, a lelkiismeret végső szentélyétől, a csendes helytől, amely a vallás székhelye, az államjogi elvek és intézmények nem jutnak valóságos középponthoz, s megmaradnak az absztrakcióban és határozatlanságban"
Előbbi De Maistre (politikai gondolkodástörténetben úgy emlegetik, mint a fasizmus eszmei előfutárát, de ez nem ciki, azóta amióta Carl Schmitt balos körökben divatos jelenleg...) a második Hegel, aki Marx társadalmi formáció elméletének az ihletője.
Természetesen a cikk jó, a Konzervatóriumon jelenleg épp közösen írjuk a válaszcikket rá. :D
üdvözlettel:
Erich Vogelin. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ja, bocs, technikai probléma, de a tasz.hu is hamarosan felújításra kerül... |
| | | | |
|
