|
Legfrissebb hozzászólások (2613 - 2622) (Témakör: Ecstasy, a szeretdrog)
| | | | | | | | | | Ozora negyedik napján valami olyasmiben volt részem amire sem mások beszámolói sem saját tapasztalataim alapján nem számítottam. A negyedik 8 - 10ig végigtáncolt nap után a teljes életritmusom átállt. Megvolt a napi periodicitás de tudatosan-tudattalanul a negyedik napra készítettem magam. kb 10 óra alvás után és feltöltött energiaraktárakkal vettem be egy kék D&G-s ekit. Teljesen más mintha egy egész nappal a hátad mögött, nyúzottan esel be a partira. A négy napot szinte folytonos transzban töltöttem, - a zene mindig szól, még alvás közben is. Egy idő után nem is igazán tudtam megkülönböztetni mitől vagyok szétesve, a fűtől vagy csak a környezet+zene+emberek kombinációtól. Úgy éreztem az egész lényem ritmusra pulzál. Szintem mindig táncoltam vagy mozogtam valahogy a zenére de Astral alatt a mozgásom teljesen automatikussá vált. A testem koordinálása teljesen kikerül a tudat kontrolja alól - a mozgás és a zene kölcsönösen formálják egymást. Úgy éreztem fokozatosan távolodom a testemtől, egy idő után pedig teljesen kiszakadtam belőle. A szabadságnak olyan dimenzióit éltem meg amiről addig fogalmam sem volt. A repülés szó teljesen alkalmatlan, hogy érzékeltesse a különbséget akkor és most között. Az olyan üzenetek (zenék) mint "spice expands life, spice expands consciousness" vagy "let there be lite" elvezettek létezésem gyökreihez. Volt egy olyan pillanat amikor úgy éreztem már nem bírom tovább. Az agyam egy hatalmas a végtelen világűrben lebegő túlfeszített buborékká vált és képtelen tovább tágulni. A vég előtti utolsó pillanatban "travelling without moving" (Talamon:)) és aztán az egész lényem a másodperc tört része alatt robban darabokra, tölti ki a végtelent miközben minden vakítóan fehérré válik, hogy aztán egy teljesen új világ és én álljon össze a tiszta energiából. Van egy pillanat ahol minden eltűnik. Ott nincs már szeretet, nincs egységérzés, nincs én, nincs tánc csak tiszta fény. Astral után kitántorogtam a tánctérről. Az első fél órában szinte teljesen képtelen voltam felvenni a kapcsolatot a körülöttem lévőkkel. Nullára állt a számláló - úgy éreztem újjászülettem. A világ körülöttem valahogy olyan furcsán valószerűtlen. Mintha csak egy lehelletfinom hártya lenne az ősi fény és az érzékszerveim között. (Talán csak a Nap helyén lyukas.:) A transz percerire képtelen voltam emlékezni - nem láttam mást csak egy fényes ködöt. Ahogy telt az idő szépen megtaláltam a helyem, a köd tisztul, előtűnnek bizonyos dolgok. Ennek az egy órának az intenzivitása teljesen kifacsart szellemileg, üdítő volt sátrat bontani és hasonló mindennapi izékkel szöszmötlni. Szerencsére a pályaudvarra már kijöttek értem :). Hirtelen ennyi. Ez a négy nap annyira messzire vitt, hogy örülök ha a tizedére emlékszem majd valahogy. Érdekes, azóta - egyre rövidebb időre ugyan - álmomban is hallom a zenét. A zenével visszajön nagyon sok érzés, olykor nagyon mélyről, a fény közeléből is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | A kötelező drogtesztek nem oldanak meg semmit. Emberi jogilag meg teljesen aggályosak. Aki egyébként annyira kész van, hogy nem képes normálisan odafigyelni az órán, azt a tanár leveheti drogteszt nélkül is, ahhoz meg semmi köze, hogy otthon mit csinálsz, ha normálisan odafigyelsz az órákon...
De ez offtopic, talán máshol megvitathatjuk, pl. a legalize-ban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Győrben az egészségügyiben.(2006-ban be is zár:o) Eddig nem volt ilyen, most lesz először, mert elég sok botrány volt-csak úgy a dohányzóban zöldeznek folyamatosan, meg elég gyakran látni túlpörgött emberkét, egyik osztálytársam kólázni szokott néha wc-ben, a némettanár elmeséli nekünk füvezős élményét, egyszer vmi 10-en gyógyszerre ittak(benn is volt a fókuszban, vagy hol), a kereskedelem mindennapos, meg ilyenek. ...hát , elég szánalmas tud lenni szerintem, bár meg kell hagyni, nem unalmas... Na meg a másik, hogy EGÉSZSÉGÜGYI iskola, ápolónők, asszisztensek kerülnek ki innét, akik betegekkel érintkeznek folyamatosan...na jó, nem szapulom szegényt, szeretem végülis...
üdv: Anyesz |
| | | | |
| | | | | | | | | | Anyesz,
a füvet akár akár hetekig kimutathatja a teszt, de lehet venni a chills shopban (Dózsa György út) olyan herbateát, ami semlegesíti a THC metabolitákat a véredben, és megtéveszti a tesztet.
Egyébként nagyon durvának tartom, hogy kötelező drogtesztre kényszerítenek diákokat, ez milyen suli? Ha nem akarod így leírni a fórumon, akkor légyszi dobj egy emailt erről, engem mint ezen a téren dolgozó aktivistát eléggé érdekelne a dolog. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nekem elmélyüléshez általában az eki másnapja, vagy az LSD másnapja szokott bejönni, ha sikerül úgy kijönnöm belőle, hogy nem vagyok álmos. Olyankor lecsendesedik az egóm, ez szerintem hasznosabb, minthogy mindenféle fénylő vibráló forgó fraktálalakzatok közül kelljen kibányásznom az önvalómat.
Ameddig készen vagyok, addig társasági lény vagyok, (meg egyébként is...), aztán amikor a másnapot kell megélnem, akkor az önvalómban keresem a nyugalmamat. Ez nekem bejön. Nem csimpaszkodom (gondolatban) az élmény után is másokba, meg abba hogy "hú de jó vót készen lenni, ezt meg azt csináltam, ekkora meg akkora fless az egész cucc", erre ott a következő találkozás a haverokkal, hanem
egyszerűen létezem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Mi pontosan a cél? Ha az, hogy mást csinálj ekivel, mint szoktál, pl. bemélyülnél, arra szerintem jobb a kevés. Nekem úgy tűnik, a sok eki pörget... mármint másokat, mert én még 1-nél többet nem próbáltam. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hát igen, ettől félek igazából én is, hogy ekivel nekem óriási tömeg-társaság-mozgás-beszéd-zeneéhségem van és úgyse az sül ki a dologból, amit tervezek. De ezen sajnos mostanában felesleges gondolkodnom, mert vért vesznek tőlünk sulikezdéskor, úgyhogy nem lenne addig szerencsés(zöldikét meddig mutatják ki?mert azért itt-ott megcsúszik az ember).:(( Egyetlenegy barátnőm van, akit érdekelnek -az ő szavaival élve- az ilyen elvont dolgok, de ő nem használt még semmit -bár kacsingat felé, v hogy is mondják-, és félő, hogy "lerántana", ha esetleg aggódna, vagy hasonló. Hm...szerinted ilyen célból minimális v. pont hogy nagyobb adag kéne?( hogy a célt elérjem)
Anyesz |
| | | | |
| | | | | | | | | | Re: "Ecstasy tabletták" témakör / 58
Szóval Anyesz, mint a "Mi a lényeg?" topikban is írtam, kicsit meditáltam ekivel. Könnyen és elég hamar be tudtam koncentrálni magam. Pedig mellettem beszélgettek, így azt is "ki kellett kapcsolni". Régi tervem pl. LSD-vel is megpróbálni. Eddig nem tettem, talán mert közben már nem gondoltam rá, meg sokszor túl sokan voltunk ilyesmihez, vagy más szempontból nem tűnt alkalmasnak a hely vagy az idő. Most egyszerűen úgy jött, hogy leültem jógaülésbe, és valaki, aki maga is jógázik, elkezdett beszélni hozzám kb. úgy, ahogy jógán is megy. Talán érdemes így megpróbálni, hogy valakivel együtt, aki maga is akarja, vagy "segít", de mindenképpen támogatólag viszonyul a dologhoz. Itt ez most spontán alakult ki, de talán még jobb, ha tervezett a dolog. Aztán itt van ez, hogy ekivel általában az ember társaságban van, és kívánja is a társaságot, szóval lehet, hogy nehéz "leszakadni" és ilyesmiket csinálni, vagy pl. megpróbálni, hogyha becsukod a szemed, jön-e mozi. Mindenesetre, akit érdekel az ilyesmi, annak bátran ajánlom, hogyha társaság mellett is, de egy kicsit egyedül marad, maradjon és próbálja ki milyen. Nekem a szigeten is elég nagy "tetőpont" volt, amikor egy darabig egyedül ücsörögtem egy sátor előtt és vártam a többieket. Azt persze nem mondom, hogy teljesen ki tudtam kapcsolni a vágyat, hogy jöjjenek már... :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ha így érzed, akkor valószínűleg nem képzelgés. Az érzések általában amúgy sem az objektíven bizonyítható dolgok közé tartoznak... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nem sokat trippelek és lasztizok, de megfigyeléseim szerint, amikor LSD-zek, akkor valahogy tisztább és őszintébb a lényem, és ezt mások is, a csajok, vagy a macskám is észreveszik (lányoknál ez szerintem nem tudatosul, intuitív módon történik az észlelése). Ilyenkor úgy érzem, képes vagyok szeretetet kiváltani másokból a tekintetemmel, Amikor lasztizok, akkor inkább belőlem váltja ki a környezetem a szeretetet. Én érzek szeretetet, nem pedig mások szeretetét érzem. Van benne valami? Vagy az egész csak képzelgés? |
| | | | |
|