 |
Legfrissebb hozzászólások (2573 - 2582)
(Témakör: Ecstasy, a szeretdrog)
 | |  | | | | |  | |  | | | A sátorban csak fekszünk összetekeredve. Nincs különbség. A világ nem létezik. Ha kinyitom a szemem, jó két-három másodperc mire érzékelem a teret és a testhelyzetemet (lsd "semmi érzete"). Lassan csillapszik. Negyed négykor izzik fel minden és már jócskán világosodik mire ki tudunk jönni a sátorból.
Végül...minden rendben...:).
Az, hogy én így jöttem ki a dologból, majdnem teljesen annak köszönhető, hogy volt valaki mellettem aki képes volt elnyelni azt a rettenetes energiát ami belőlem feltört. Valaki aki végtelen mély és végtelen forrás az én végtelen mélységembe. Máskülönben attól tartok a halálig, vagy minimum az elmeosztályig emésztett volna a lükteto tuz. Azt tanácsolom neketek NE szóval SEMMIKÉPP NE csináljatok ekkora eszetlenséget, hogy egy ekire felszívtok 250 mg tiszta MDMA-t. Ha láttátok volna azt amit én....
Ha bármilyen ártalmatlan testi inger olyan intenzitással és gyorsasággal borítja el feszíto lüktetésével az agyatokat miközben emlékek nélkül, elveszve sodrótok a semmiben, mi történik ha félni kezdetek valamitol. Belegondolni is rosz...a pokol maga.
Nekem elmondhatatlan,meghatározó,felemelő élmény, de ott már csak egy hajszál választja el a végtelen boldogságot és a szenvedés emésztő tüzét. Energia csak egy van ugyan de számtalan formában jelenhet meg.
Szóval ésszel. Szeressétek a világot, az is szeretni fog benneteket. Akkor majd ráfekhettek a gondoskodás hullámaira és nem lesz baj.
:)
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Az agárdi partyn a nép többmint fele osztrák volt ami szép dolog - liquid exchange azaz folyékony LSD osztás :). Találkoztam egy sráccal akitől vettem 500 mg tiszta MDMA-t kapszulában. A kedvesemnek volt már hasonló élménye, szombat este együtt próbáltuk ki. Gondoltam, hogy meredek lesz, de.........meredekebb volt. Az elso eki után, annak lecsengésekor szívtuk fel felét-felét. Ez talán halmozott meggondolatlanságnak tűnhet - nem alaptalanul. Kicsit sokkolt a por mivel még semmit nem szívtam az orromba. Mar, szúr és keserű trutyi folyik kis idovel utána a torkodba de ez a semmiség hamarosan már nem fog számítani. kb fél percen belül katapult - nagyon messzire magamba. Azt vettem észre, hogy rettenetesen távol kerültem a világtól. Mindenen átízott a brutálisan lehengerloen nyers elemi vibráló energia. Annyira, hogy még most is - ahogy ezt írom - érzem a lüktetést. Mindenbol ez sugárzott, az emberekbol, a kövekbol de foleg belolem. Gyulik, feszít, úgy érzed mindjárt felrobbansz vagy elégsz. Csúnyán hangzik de mégsem volt olyan vészes - csak teljesen maga alá temetett:) A rövidtávú memóriám gyakorlatilag megszűnt. Az agyam teljesen üres volt.....csak az izzás.....az izzás.....a vibrálás. Üres tekintettel és viszonyítási pont nélküli érzékszervekkel parázslok a világban. A semmi sötét fényét csak a pillanat ingerei töltik fel. Bármi - a legjelentéktelenebb dolog is - amire ránézek, mint valami hiperdaganat, úgy burjánzik el. Végtelen és összefüggéstelen asszociációk sorát zúdítja rám. A látvány, a hangok lükteto csápokat növesztenek, vadul terjeszkednek a tökéletes és védtelen táptalajban, az energiától lükteto agyamban. Bármi, a folytonosan újraéledő izzó végtelenbe ránt és mindent elborít. majdnem eltűnök a világban de mi csak ülünk ketten a tűz mellett...
....ketten.....szeretetben....ez menti meg az életem. A világ ingereiből induló HalucinációÉrzetLáncolatÁradat úgy érzem megfojt, kintrol jön és befelé terjed. De mégsem, mert Zsófi mellettem van. A világ rettenetesen távol, csak Ő van közel. Akarat nélkül kapaszkodom belé, az egyetlen állandóságba körülöttem. Beszélünk, érzem a testét, a hangját. Egy másik lény telpszik meg és terjeszti spirálkarjait a kapaszkodó mélységem felé. Hasonló izzás terjed szét rajtam mint ha mást vizsgálnék...csak...ez a tűz nincs egyedül. Belül mélyen - az "igazi" énbol - valami hasonló indul, növekszik, hogy találkozva egyesüljenek, minent felégessenek. Elhalványul, eltűnik énem határa. Eltunik a világ - a tér és az ido. Nincs már kint és bent. Csak ketten-egyen vagyunk, lebegünk....létezünk. Egy sokkezű, soklábú egysejtű beszél magának miközben saját derekát ölelve hallgatja magát. A világ sokféle tüzei között találkoztam azzal ami engem elégetve segít meghalni majd úíászületni. Minden szüntelenül vibrál, rohanva változik....a végso állandó...a szeretet. Bár a világ lüktetve majd robbanva kicsúszott a kezembol a szeretet ott volt. Belekapaszkodtam, megnyugodtam, aztán kézenfogva vezetett el odáig ahol már Ő sincs hiszen csak Ő van.
A tánctér mellett a tűznél ültünk....el kell mennünk a sátorig....valahogy. Kinyitom a szemem és próbálok vizet kérni. Rettenetes állapotban vagyok a mozgásom teljesen kontrolálatlan. A járást a szemizmaim szüntelen rángása teszi csaknem lehetetlenné. Minden cikázó fénycsóvát hagy maga után. Folyamatosan színes geometriai alakzatok úsznak és alakulnak egymásba nagy intenzitással. A látvány egy pillanatra sem marad állandó. Az agyam tekeredése burjánzásnak indítja a testeket, fényeket. Nem számít nyitva vagy csukva van-e a szemem. Néha úgy érzem nincs különbség látás és hallucináció között. Megkérjük az egyik barátunk, vigyen el a sátorig. Köszönet és végtelen hála érte - egyedül képtelen lettem volna.
folyt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hát ez "érdekes" lett... Lehet hogy nem kéne' relációsjelekkel hangsúlyoznom :) Szóval a lényeg az, hogy nem szoktam sem rusht, sem rush-féle zúzdát hallgatni, meg nem is vagyok túlzottan odáig az általa képviselt stílusért... De az az ember(?) kivégzett bónuszon... nem tudom h mi&miért történt, de *abban a pillanatban* ahhogy befejezte a szettjét, jött egy érzés... vagy nem is tudom h micsoda... de kb garcia szettjének közepénél tértem magamhoz... addig mászkáltam fel-alá széttorzult fejjel, és nem is tudom hogy írjam le, amit éreztem... a zene... valahogy mintha "belefúrt" volna az agyamba, és csavart volna... de valami iszonyatos szinten... fogtam a fejem, h "neee! vmi lighosabb zenét!"... kívülről úgy tűnt h sokalok... jött oda mindenki ásványvízzel, legyezővel, stb... baráti társaság parázott... én meg közben iszonyatos dolgokat éltem át... volt vagy 5 perc, amíg annyira csavart a zene, h azt hittem h nem fogom bírni... de azt leszámítva iszonyatosan jó volt :) azt hiszem h a techno lényegét képező nyers energiát éreztem át... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Rush@Bnusz...
"Érdekes" volt... az biztos... :) nem vagyok egy tipikus rushos... nem is szoktam rusht hallgatni... sőt... még ilyen rush-féle zúzda-technot sem... de amit a bónuszon művelt az az ember(?)... áááhh... >végemkegyetlenabban a pillanatbanfélelmetes |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Rush-on?Csak nem a bónuszon, ott én is voltam, persze nem mondhatnám, h alapon.:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Érdekes volt amikor Rush-on voltam most és minden nélkül voltam olyan extázisban, hogy aki látott mind azt hitte, nagyon kész vagyok, pedig nem; a zene és a többi hatás volt maga a drog ! :) És itt jött még egy nagy fless; érdekes volt józan elmével szemlélni a körülöttem lévő szinte csak kész embert... plusz tudok enni, plusz tudok aludni, plusz nem jukad ki a fogam, plusz nem leszek depressziós... :) Király dolog tényleg és régen a sok rossz mellett azért voltak persze nagyon pozitív élmények is, de a végére úgy tűnt már az egész mint 1 iszonyat mű amerikai tucat film ami a egy számomra fusztráló állapotba helyezi a tudatom. Ennyi,.. amúgy zsír lehet annak akinek nincs mi elvegye tőle a kedvét ! :) Mert jópofa mókás dolog.... csak hát... :S :) na peace! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | allergiás, rohadt sötétség :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nemtom mit, de te a nevemet mindenféleképpen :D
allergués vagyok rá, bocs :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | egyik legnagyobb átbaszás volt az életedben. |
| | | | |
|
