 |
Legfrissebb hozzászólások (2443 - 2462)
(Témakör: LSD, út az igazi tisztasághoz?)
 | |  | | | | |  | |  | | | :) orion :)
kösz, hogy megosztottad velünk. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Mujbien
Tetszett a beszámoló :) ilyenkor mindig beleélem magam miközbe olvasom a sorokat.Ezt a nappal a természetbe utazást énis kipróbálnám már ,csak nemnagyon van kivel.Majd ajánlom a szűk körömnek.Ez a holnapit is nappal akarom és nem a rohadt városba este mint múlkor,tiszta terrorpara.Ha nem jön össze valami barátibb hely akkor
megy a hűtőbe. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ja ki hagytam, hogy dj30 kérdezte ma, hogy letem anjou.ból Orion.
Hát tessék. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Zenét váltottunk, és meghallottam egy régebbbi ambient számot, amire már egyszer eléggé megfolytam. Azonnal visszajött az a hangulat. Csukot szemmel utaztam vissza az időben. Időközben többször is ecseteltem a társamnak, hogy hú de jó lenne ha ez és ez lenne.... Mire egyszer csak megszólalt: "Te mindig kitalálsz valamit, hogy milyen jó lenne valami más". Ez a mondat nagyon megfogott, mert nagyon találó volt rám. Elővettem a nitrót, mert úgy gondoltam valami még kéne ide. Kb. 10 patront toltam el zsinórban, és elmondhatom végre, hogy rájöttem mi a jó benne. :) Nagyon "elvitt" magával. Még mindig foglalkoztatott a fenti megjegyzés, elkezdtem rágódni rajta. Kimentem egyedül a teraszunkra és ízlelgettem magamban a mondatot. Eközben neki állt vonzani a 8 emelet mélység, de nem annyira, hogy cselekedtem volna.
Ahogy ott álltam és méláztam, beindult életem első igazi tanítása, és legnagyobb utazásom önmagamon keresztül. Ilyet még sose éltem át, sok mindent mutatot már a bélyeg, de ez egyértelmű, összefüggő tanítás volt. Egyszerűen minden összeállt, mindent átláttam. Hogy hogyan kéne élnem, hogyan kéne vislelkednem, és hogy most mennyire különbözök önmagamtól, az igazi belsőmtől. Hogy rakás dolgot át kell alakítanom magamban. Olyan őszinte és tiszta gondolatokat jöttek elő a bélyeg által, amiről álmodni se mertem. Igazából ezeknek természetesnek kéne lenniük. És ezek a dolgok mindenkiben benne vannak, csak az elidegenedés olyan fokozatán van az emberiség, amitől már senki sem mer úgy élni, ahogy azt súgja a belsőhangja. Átéreztem azokat a helyzeteket amikben voltam, és amikben leszek, megtudtam hogy mi a helyes hozzáállás. Mindez egy olyan tudattérben, ahol megáll a végtelen, ahol felrobbant mindennek a kezdőpontja, és ahol a fraktál vége van. Ami csak pulzál és sárga hullámokba burkolva löki ki a létezés morfológiáját. Hatalmas boldogságot éreztem a felismeréstől.
Nem akarom megmagyarázni mit éltem át, azt hiszem nem is tudnám kifejezni. Mindenki azt képzel ebbe a leírásba, amit csak akar, de azt hiszem sikerült rácsatlakoztatni magam a lények kollektív tudatalanjára. Azóta is köszönöm Observer kijelentését, azt hiszem ebből indult ki minden, és enélkül ez is csak "átlagos" tripp lett volna.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egy motor bömbölése zökkentet ki a trippből. Miután elhallt, kicsit járkálni kezdtem én is. Dülöngéltem, mint egy részeg, nagyon göröngyös volt a talaj. Visszafeküdtem, és a talpaim mellett, a horizont határán láttam már a sötétebb felhőket. Ez olyan 6 óra tájt lehetett. Ennek ellenére még jó sokáig tettem rá, hiába sűrűsödöt az égbolt valahogy mindig ránk sütött a nap... Egy motor bömbölése zökkentet ki a trippből. Miután elhallt, kicsit járkálni kezdtem én is. Dülöngéltem, mint egy részeg, nagyon göröngyös volt a talaj. Visszafeküdtem, és a talpaim mellett, a horizont határán láttam már a sötétebb felhőket. Ez olyan 6 óra tájt lehetett. Ennek ellenére még jó sokáig tettem rá, hiába sűrűsödöt az égbolt valahogy mindig ránk sütött a nap... Egy komolyabb széllökés ébresztet rá, hogy itt bizony vihar lesz. Observer még maradni akart, de én azonnal pakolni kezdtem. Siettünk ezerrel le a HÉVhez, de félúton már szarrá áztunk. Meglepő volt, hogy elsőre könnyedén letaláltunk. Gyanítom, nyugiban biztos sokszor utat tévesztettünk volna. Muprhy törvénye ránk is igaz volt, amint a fedett megállóhelyre értünk elállt az eső, és pesze a szerelvény is az orrunk előtt ment el. Gyors tanakodás után kiderült az egyetlen hely ahova mehetünk, (és nyugodt a légkör) az nálunk van a város túloldalán. Időközben kezdet megtelni a megálló, eléggé érdekes volt az interferálódás a jelenlévőkkel. A vonatozás maga volt a rémálom, és sehogy se fért a fejembe, hogy az erdő ahol nem rég voltunk, ugyanabba a világba tartozik, ahová tartottunk. Természetesen az ellenőrök sem maradhatak ki a buliból. Érthetetlen nyelven hadováltak, és a nehézkes jegyvásárlást követően végre megszabadultunk tőlük. Az Örsön bementünk egy plázába wcézni, de sehol sem találtuk meg azt, még a jelzéseket követve sem. Nem mertem az emberek szemébe nézni, padlóra szegezett tekintettel hagytuk el az épületet, és metróztunk tovább csuromvizesen és tökig sárosan.
Hatalmas felélegzésszerű élmény volt hazaérni és átöltözni. A peak felénél jártunk még csak, de mégis eléggé lecsökkent a hatás. Beraktunk valami zenét, és a kanapén elfeküdve emésztettem a történteket. Szívtunk még egy jointot, nagyon jól esett. Valami killer goa szólt a hangszórókból, amitől egy képzletbeli partin találtam magam. Ez már nem először fordul elő velem trippen. Mindenféle torz fejű, szörny testű alak szeletelt mellettem, én meg hallgattam miket kommunikálnak egymással. Az egész kis partimikrotársadalom mintha fel lett volna részekre osztva, és mindenkinek meg lett volna a maga feladata. Ha épp nem őket figyeltem, akkor rengeteg fémes színű gépezet mozogot körülöttem. Elég hamar ráuntam, pedig élveztem az elején még. Kimentem megnézni magam a tükörben. Elképedve bámultam önmagam, hogy ilyen piros szemekkel, és ekkora pupillákkal, hogy hogy megúsztuk a városi kalandot zsaruk nélkül.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Őszintén szólva fogalmam sincs hol kezdjem, és hogyan kezdjem el. Talán ott, hogy pár héttel ezelőtt még úgy gondoltam, hogy LSD terén visszavonulót fújok magamnak. Aztán múlt héten egy msn beszélgetés kapcsán merült fel, hogy egy jóbaráttal ki kéne próbálni nappal a temészet lágy ölén a trippelést. (Ez a kombináció még nem szerepelt repertoárunkban.) És mivel elérhető közelségben így hirtelen csak a hütőmben tárolt bélyeg volt, maradtunk abban, hogy az lesz a menü.
Olyan délután 1 órakor szállhatunk le a városon kivül, és csapattunk fel a hegyre, málhazsákunkban minden féle túrázáshoz szükséges holmival. Kb. 2 óra magasságában a tökéletes helyen voltunk, egy kis erdővel szegélyezett dombos részen. Tekertünk egy nagyobbacska jointot, ami elég viccesen ment a szél miatt. Jól betéptünk, elpoénkodtunk egymással. Leesett az állunk, hogy 3 madár milyen szabályos deltaháromszögben repült, és milyen sokáig tartották ezt az alakzatot. A nap szikrázóan sütött, a szél lágyan simogatot minket és növényeket, ezeket én abszolút kedvező előjelnek vettem.
Fél 3kor startoltunk, fejenként egy davincis papírt tettünk a nyelvünkre. Mintha feltekerték volna a hangerőt. Minden hang kiéleződött, a madarak hangjai sokkal színesebbek lettek, a HÉV barátságosan zakatolt, és még a kilométerekre lévő Hungaroringen száguldozó autók is tökéletesen hallatszottak. Ez a 3 féle hang volt, ami egymásba csavarodva, tökéletes harmóniában folyamatosan magával ragadott, és elvitt magával mind-mind messzebbre. Időközben a környezet is kezdett megváltozni, az egész növényvilág mintha egy festő fejéből pattant volna ki, és lett volna megfestve. A színek felélénkültek, és egyben kicsit megkavarodtak egymásbn.
Observer eléggé aktív volt, fel alá járkált, vagy szembe állt a dombbal és nézte ahogy hullámzik fű. Én inkább a végtelen nyugalmamaban elnyújtoztam a takarónkon, fejem alá gyűrtem a pullóverem és belemerültem a felhők világába. Gyönyörű volt, az egész látómezőmben csak a hihetetlenül szép kék ég, és a kissebb tömött hófehér felhők töltötték be. Ez utóbbiak folyamatosan alakot váltottak, hol szarvast, hol madarakat láttam bennük. (Najó meg egyszer felismertem a 90es évek eleji Nintendo Galaxis nevű játék szörnyeit.:)) Aztán berepült a képbe egy rothadó külsejű, üres szemgödrü bébielefánt feje. Nem volt félelmetes, és látszott rajta, hogy ő is hatalmas mosollyal törödőtt bele sorsába. Aztán ez a fej neki állt sokszorozódni, végül fraktálozódni, majd felbukkant a teste is. Ódákat tudnék zengeni, ahogy felhők szélein megcsillant a napfény, lelkem pedig felszállt közéjük a repülők kondexcsíkjai mentén. Forogva, lubickolva repültem mind magasabbra elhagyva a sztratoszférát. Egy erő kiszippantott az űrbe és onnan néztem le a Földre. Hihetetlenül szép volt! :)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | I would say it doesn't matter anymore. :) kössz az infokat Airborne. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ja, amúgy, h milyen a kombó, azt talán a neve írja le a legjobban :)
Natúr papírhoz képest sokkal gördülékenyebb (nálam fű pont az ellenkezőjét okozza, ezért mondtam, h szerintem nem érdemes rá) + empátia, szeretetflash, stb
Szóval olyan ekisebb lesz tőle a téma :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát ez nem egy egyszerű kérdés, mivel a körülményeidet te ismered, te tudod, mennyire vagy tapasztalt, mekkora a toleranciád, mennyire tudod kezelni a dolgokat, stbstb
Viszont mivel így együtt még nem fogyasztottad, szerintem papírból fél, MDMA-ból pedig kb 150 mg (~2-3 tabi, persze nem egyszerre az egészet) fölé ne menj elsőre
Mint mondtam persze, a végleges mennyiséget neked kell meghatároznod, mert ha pl papírt eszel reggelire, arról én nem tudok :)
Az 1. adag MDMA-t érdemes kb fél órával a papír után bevenni és érdemes betesztelni elötte (főleg ha tabi) ekiteszterrel vagy akár személyesen (jóval a trip elött, h ne legyen nagy tolerancia), nehogy horrorflip legyen belőle
Tépni szerintem nem érdemes rá, max a vége felé vagy utána, de ez is csak az én véleményem
Aztán gó vid de fló :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szevasztok srácok. Én egy candyflippingre készülök, néhány remek utitárssal, és csak szeretném megkérdezni, hogy ilyenkor mire figyeljek, illetve egy átlagos embernek (80 kg vagyok) mennyi a "javallott" adag egyikből-másikból? Ekiztem már egy párszor, bélyegeztem is, tehát vannak tapasztalataim, csak még ez pont nem volt igy keverve. Meg még azt megmondhatná valaki, hogy mi lesz a különbség a natur bebélyegezéshez képest? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ha az egyel korábbi képregény korrekt, akkor 65 éve volt az első LSD trip. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem voplt szerencsém húsvétkor 2 bélyeget benyalni, hát elég komoly volt. :)
Na de sok igazság van abban, amit deeptripp és Ákimáki leírt.
A védekezőmechanizmusaim engem is úgy elhagytak, hogy csak na, és sok dolog került felszínre. Nem parák, nem élesen kontúrozodó dolgok. (Kifejezetten nehezen megfogalmazható az egész.) Ezeken már túl vagyok, csak az első trippek előtt nem volt merszem bevallani magamnak ezeket. Azóta, mintha egy nagyot sóhajtottam volna, ezek megszűntek.
Ez a 2 bélyeg hozott olyan massza szerű ragadós oldalakat fel magamból, amivel kezdenem kell vmit. Még nem tudom, hogy mit. Ha már a kozmetikánál tartunk, akkor talán egy besült pattanáshoz hasonlítanám. Csak egy fekete mikro pötty látszik belőle, de ha jól megnyomod kijön az igazi tartalma. A pórus tágítás megtörtént a bélyegek által, most józanul kanalazom a tartalmat ki, és igyekszem vmi pozitivabb és újabb tartalommal betöletni a tátongó üregeket.
Peace :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyetértek Ákimákival és szeretném továbbvinni a gondolatmenetet a tisztulás tartósságáról.
Velem jó párszor megesett már, hogy tripen úgy éreztem megoldódott valami, másnap és még jó 1-2 hétig is így álltam hozzá. Aztán 3 hónap múlva vágtam le, hogy igazából már megint ugyanazt csinálom mint régen. És ez nem az első eset volt és valszeg nem az utolsó lesz. Szerintem a tudatosság egy olyan dolog amin rajta kell lenni mindig, itt nincs pihenő. Amikor pihenni akartam mindig az lett, hogy befordultam, bepunnyadtam és se nem pihentem se nem éreztem igazán jól magam, de közben úgy gondoltam ez megjár mert most pihenni kell.
Lófaszt! Ez is csak önoltás, hogy ne kelljen tovább élni teljes figyelemmel.
Abban viszont látok lehetőséget, hogy egy idő után az ember egyre kevesebbet trippel, viszont nagy dózisban (2-3 hofi esetleg több). Szerintem 1 hofi elég jól át tud mozgatni, de itt még működnek jó pár védekező mechanizmusok. Egy erősebb trip valszeg ezeket is lebontja és úgy jöhet létre radikálisabb változás. Ezzel azonban vigyázni kell mert mindenkiben működnek ezek az elhárító mechanizmusok amikre szükség van és fontos szerepük van az ember életében. Szóval nem szabad minden védekezést akadálynak és leküzdendőnek tekinteni, mert vannak tudattalan tartalmak amikre nincs szükség a tudatban.
A napi meditáció ilyen téren teljesen más, mert ott nem igazán jöhet fel olyan tartalom, amire nem vagy kész és befogadó.
Szóval aki változást szeretne az mindenképp csináljon valamit rendszeresen ami segít rajtatartani a "fő idegen". Mert rajta vagyunk csak hamar elfelejtjük.
Figyeljetek az illatokra. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ((((( a 3. bekezdésben visszautalok a 2. bekezdésben leírtakra, mint 1 folyamatra, de ott a 6.-7. sor sorrendileg nem passzol bele a folyamatba, azt a "beismerést" meg kell előznie az utána leírt folyamatnak, ezért legalábbis jobb lett volna azt zárójelbe tennem, vagy onnét kihagynom...:))))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | az emberek évtizedekig grimaszolnak, fanyalognak (elégedetlenkednek) majdnem szüntelenül, aztán azt várják 1 kenőcstől, hogy ha azt az arcukra kenik, egyszeriben a ráncok kisimulnak, és megszépülnek tőle. egy életen át dolgoztak rajta, hogy olyan ronda, ráncos, fancsaliképüek legyenek, mint amilyenek, és azt gondolják, 1 mozdulattal, meg 1 (varázs:)kenőccsel egyszeriben semmissé teszik azt a sok évi erőfeszítést...
Amikor az ember el kezd trippelni, akkor (ált.) először a felszínen lévő problémákkal szembesül, olyanokkal, amikhez tán még a trip se kellett volna hogy észrevegye. Ezeket könnyű megoldani, egyszerü okoskodással trip nélkül is megszabadulhat az ember hibás szokásoktól, rossz gondolatoktól, rossz beidegződésektől.
A baj az, hogy ezeknek a szemeteknek a könnyű kidobhatósága magának a szemétnek a természetében rejlik, és nem igazán a trip tényezőinek függvénye. Ha az ember az ilyen durva szemeteket kidobálta, utána veszi észre, hogy a durva szemét alatt, valami nehezebben látható-megfogható, "ragacsos és nagyobb kiterjedésű" szemétfoltok lapulnak. Na ezeket már jóval nehezebb kidobálni, éppen azért, mert jóval több erőfeszítés van benne, hogy az olyan jól "szétkenődött, és megragadt".
(az elemi fizikábban egyébként ehhez jó szemléltető elméletek vannak)
az ember az első néhány jó tripp után, könnyen gondolja azt, hogy a tripp megoldás mindenre, az a leghatékonyabb "lélekfésülő-kisimitó-szépítő" szer. Joggal gondolja, hiszen eddig mindig segített, ezután is fog, 1 idő után azt is megérti, amit az előbb írtam, és elfogadja, hogy körültekintőbbnek kell lennie a finomabb természetű szemét "takarításánál". Ha esetleg gondjai vannak, akkor sem kérdőjelezi meg a trip szerepét a takarítási folyamatban, hanem keresi a hibákat, hol rontott, hol kell körültekintőbbnek lennie legközelebb.
Aztán 1 szinten egyszerüen elakad. Vagy észreveszi, vagy nem, de körbe-körbe kezd járni...
Nem érti meg, hogy az adott problémát nem lehet olyan módon megoldani, ahogy ő azt elképzeli, és elvárja.
Sztem logikusnak tűnik azt mondani: nem lehet 1 trippel kisimítani azokat a ráncokat, amiken egy(?) életen át dolgozott az ember, hogy magáévá tegye...
Ha olyan szerencséd van, hogy azt érzed: "most végre megoldottam valamit, ami egész életemben zavart, hibám volt, stb" - szal ilyen megvilágosodás fless, amikor minden tökéletes, és nagyon szépnek és tökéletesnek érzed magad is, bla-bla:)
Akkor tegyél fel sztem 2 kérdést: (1-2héttel vagy hónappal a trip után tiszta fejjel)
1. Valóban olyan mélyen megváltoztatott ez? Még mindig képtelen lennék elkövetni azokat a hibákat, vagy már (erőfeszítés híján) visszacsúsztam a szokásos lanyha tudatállapotomba amikor simán elkövetem megint ugyanazokat a hibákat?
- és eltelik 1 idő, megint trippezel, megint rájössz a hibára (vagy megoldásra), megint minden tiszta, aztán megint visszacsúszol... és ez így megy 1 párszor...
ezután a 2. kérdésnek már jönnie kéne asszem magától...:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Deeptrip, a sportot azért odatettem volna még a felsorolásba, az "stb" elé:) (nem feltétlen teljesítmény sport, de annak is megvan a szépsége...:)
Shine-nal meg egyet tudok érteni, cimbi gondjára is ilyesmi lehet a megoldás.
A nehéz az, hogy van több lehetőség, de nem tudhatja előre az ember melyik visz közelebb a tényleges okhoz, és "megtisztuláshoz" (ha már ez a topc címe:)
pl. lehet emelni az adagot, vagy a settinget alaposan kitalálni, (amolyan személyre szabottan, nem feltétlen az általános javaslatok mentén.)
ezekkel a megoldásokkal az a baj, hogy nincs garancia, hogy ha mindent alaposan ki is találsz - tökéletes setting, tökéletes adag - akkor valóban megtalálod a megoldást. Sőt, igencsak benne van a pakliba, hogy úgy jársz, ahogy shine írta, és azthiszem könnyen elképzelheti bárki, hogy az adott helyzetben ez milyen következményekkel jár... mondjuk legjobb esetben talán csak 1 "nagy elkeseredettség, hogy minden hiába, mindent tökéletesen ktaláltál, mégsincs megoldás, és lenne már vége, és felejtenéd el, hogy a tökéletesen kitalált trippet így elkúrtad"
vagy (vagy inkább és:)
felejtenéd el, hogy miért is jöttél ide, és miért is találtad ki ezt az egészet, felejtenéd el már végre a problémádat, és trippeznél "csak úgy örömből, mint régen"...
na ez a váltás tuti nem fog menni sztem, és csak szar érzéssel trippelnél utána végig, mert azon küzdesz, hogy visszaszoríts valami szemetet, amit épp kitakarítani akartál...
végülis mi arra az egyszerü megoldásra jutottunk, hogy ha a szetting rendbe van, meg a drog is, és valami mégsem jó, akkor marad a szet, amit viszont nem savazás közben tud alakítani az ember. és pont itt a lényeg sztem... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | köszönöm a kedves szavakat :)
és nem vettem támadásnak...
egy ideig megpróbálok csak olvasója lenni a fórumnak, vagy csak akkor postolni, ha tényleg van vmi konstruktív mondanivalóm.
üdv |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | TheRottweiler:
Pedig feltehetöen a leghasznosabb alternatívád pont az lenne, ha még jobban rákapcsolódnál a Daathra, mint kollektívan "bölcs és kiegyensúlyozott" közösségre. Egymagadban vélhetöleg csak folytatnád az apád által belédoltott eröszakos kontrollos soviniszta viselkedésminta automatikus mémreplikálását. A karmaváltoztatáshoz viszont nézöpontokra és szembesülésekre lenne szükséged, ezekhez pedig megbízható szembesítökre, akiknek nincs érdekükben ellened lenni. Ez szerintem sikerülhetne is, kicsit több megnyílással, belátással és önalázattal, mások véleményeinek elismerésével, kinyilatkoztatás helyett kérdezéssel, kevesebb egóizmosító felsöbbrendüségi önigazolással, valamint a körülötted állók szuverenitásának és másfajta értékeinek elismerésével.
Ergó a "lusta vagyok visszaolvasni" -mentalitásos nagyarcságot kellene pár kérdöjelre lecserélni, és máris simábban gördülnének a dolgok ;) |
| | | | |
|
