|
Legfrissebb hozzászólások (2383 - 2392) (Témakör: Salvia Divinorum)
| | | | | | | | | | Vash Gratula, nagyon jól leírtad az élményt.
Goloka Én egyszer az Om -ra utaztam. Kiskorom óta gyakran énekelem ezt a mantrát, de akkor értettem meg igazán az egészet. Olyan volt mint Herman Hesse írta egyszer: ha képesek lennénk a világegyetem összes létező hangját egyszerre hallani, akkor az az Om lenne... Ráadásul a vizuális dolgokat is nagyon megpörgette a "zene" nálam. Voltak ugyanolyan "érzéseim" csillagokról a távolban, elérhetetlenül, és onnan nézve én is elérhetetlen távolságban voltam anyagi valómban.
Cellux Minden titok kiderül egyszer, még a legnagyobbak is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Vash: ez jó volt.
Meg az a szó is tetszik nagyon, hogy "titokzatos".
Milyen kár, hogy végül teljesen egyedül maradunk ezekkel az élményekkel. Senki se érti (vagy nem tudunk meggyőződni róla, hogy érti), hogy mit éltünk át, csak mi. Hasznuk sincs, nem tudunk velük bizonyítani semmit. És mégis, gyakran az egész életünket meghatározzák.
Egy kurva nagy titok, amit nem tudunk elmondani senkinek.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Kedves Gén!
Te szoktál zenét hallgatni közben? Ez érdekes dolog lehet, még soha nem próbáltam. Nálam eddig mindig korom sötét, homogén felületű talaj, amin törökülésben ülök, és síri csönd. Gondolkodtam, gyújtsak-e füstölőt, de egyelőre még azt is kizártam. Szóval 100% ingerszegény környezet. Nem tudom, hogy zenével el tudom-e engedni magam, merthogy akkor a zene irányít. Eddig már 8-szor salviáztam, de néha még mindig nagyon nehéz "elkapni a szálat".... Van úgy, hogy nem is sikerül. Sokat kell vele próbálkozni. Zölddel talán egyszerűbb átlépni azt a bizonyos határt, no de az ugye meg nem a tiszta salvia-élmény lesz onnantól kezdve.
Az is lehet, hogy én még nem is léptem át azt a bizonyos határt, amit ti sokan írtatok. Mert nekem nincs vizuál rész, inkább egy nagyon erős meditáció-jellege van az élménynek. Amikor salviázol, nagyon gyorsan leszívod a teljes mennyiséget? Szerinted meg lehet valósítani azt, hogy addig szívsz, hogy már tényleg nem vagy öntudatodnál, és akkor hagyod abba, és akkor jön az élmény....Mert nekem nem volt még ilyen határ...Persze mindig érzem, hogy valami nagyon durva, furcsa érzés vesz körül, de az utóbbi kivételével tudtam, hogy mi zajlik körülöttem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Kedves Vash! Végre valaki megint tök jó élménybeszámolót írt, és nagyon vágja, hogy a salvia mire való:))) Köszi, nagyon érdekes volt végigolvasni. Nekem egyelőre nem volt ilyen fajta vizualizációs rész, de az utolsó tripem, pár napja nagyon meredek volt (saját készítésű 2x salvia-levél)
Egyszerűen olyan érzésem volt, mintha mérhetetlen sebességgel zuhannék, és ki vagyok tépve a testemből. Kicsit olyan volt, mintha meghaltam volna, mert fogalmam sem volt, hogy van-e lehetőségem onnan visszatérni. Ami furcsa, hogy ez egyáltalán nem zavart -sőt: örültem neki. És egyszerűen megszűntem létezni, legalábbis úgy, mint individuum. Az "éteri szél", ami kitépett, végleg szétfújta mindazt, amit az egóm generált álruhaként maga köré. Olyan érzés, mintha egy mérhetetlen erejű áradat azonnal elsodorna, és belőled nem marad semmi, de ez valahogy rendkívül mélyen örömteli érzés. Az én megszűnik, helyette csak az Én marad. Ez egy sokkal természetközelibb létállapot. Eltűntem az üres térben, és csak a mérhetetlen csend és nyugalom maradt mindenhol. Olyan érzés volt, mintha igazán önmagamra találnék, bár ez sem jó szó, merthogy ebbe mindenki beletartozik, ha érted, mire gondolok. Csillagok vettek körül. És nem voltam biztos benne, hogy én bármilyen élményt most átélek-e... Egyszerűen csak jött valami. De most már tudom, hogy én éltem át... Bár akkor mégis olyan volt, mintha ez egy mindenkinek szóló üzenet lenne. Semmi más nem volt ott, csak az üres, fekete tér, és elérhetetlen távolságban a csillagok... Ez majdnem egyfajta sötét-univerzum hallucináció, nagyon megrázó élmény volt. Talán kicsit jobban el kéne gondolkodnunk azon, hogy mind egy valaminek a részei vagyunk.
Nehezen tudom szavakba foglalni, de nekem a salviával mindig mérhetetlen kollektivitás-érzetem van. Mintha az egész emberi lét úgy összességében érintene meg, és ez rendkívül titokzatossá teszi. Nem próbáltam még más, hallucinogén hatással is rendelkező pszichedelikumokat, de szerintem nem is fogok, mert ez nagyon sokat ad. Elképesztő, hogy milyen távlatok vannak benne.
Peace |
| | | | |
| | | | | | | | | | Sziasztok! Nem volt eddig komolyabb salvia élményem, kb 4-5-ször próbáltam egy barátommal, de csak enyhe, alig érezhető hatásai voltak. Úgy gondoltam kipróbálom egyedül is. Nem vártam tőle sokat, mivel csak néhány szárított levelet szívtam vízipipából. Az első adag elszívása után az állam jobb alsó részében éreztem egy húzóerőt lefelé. Ez néhány perc múlva elmúlt, következett a második adag: újabb két levél. Kb. a felét szívtam el, és jött a meglepetés. Azt hiszem becsuktam a szemeimet. Egy hosszúkás téglalapot láttam magam előtt függőlegesen, kicsit ferdén. A háttér is ugyanolyan mintájú, de más színű volt. Furcsa, szinesztézikus érzés járt át, minden keveredett mindennel, a kezemben maradt az öngyújtó, ez is belekeveredett valahogy az egészbe. Közben teljesen megszűnt a világ, csak ez az érzés maradt. Szó szerint. Aztán a téglalap meghajlott és két dimenziósból három dimenziósba váltott, úgy éreztem hogy teljesen el kell engedem magamat, és rá kell hangolódnom a formák változására. Ez leírhatatlan érzés. Ilyenkor meg vagyok győződve arról, hogy ezért létezek. Olyan, mintha tökéletes egységbe olvadnék az univerzummal. (Ilyet eddig ezen kívűl egyszer tapasztaltam egy nagyon erős hajnalka trip során.) Aztán kezdett visszaszivárogni a tudatomba a "valós" valóság, az hogy én egy ember vagyok a valóság ezen szintjén. Szabadon utazgattam a valóságok között, és amikor eszembe jutott a jelen valóság, nem tudtam eldönteni hogy visszamenjek-e, vagy maradjak és tovább utazgassak. A hajnalkás tripen az utóbbit választottam. Ez jónéhány órányi életreszóló élményt jelentett. Akkor volt valaki mellettem, ez biztonságot adott. Bár nem hiszem hogy ebbe akkor belegondoltam. De most valamiért megijedtem, és tudatosan visszajöttem ebbe a valóságba. Amikor felálltam, és kinyitottam a szememet, még egy ideig bennem maradtak ezek a gondolatok. Ez a valóság olyan szinten kitörlődött a fejemből, hogy néztem egy pár percig, hogy hol vagyok. Olyan érzés volt mintha nem lennék elég bátor ahhoz, hogy elhagyjam ezt a valóságot. De én inkább maradtam. Az az érdekes, hogy bármelyik valóságban vagyok csak arról vehetek tudomást. És ebben a valóságban nem tudom leírni, hogy mi van a másikban. Mert egy másik valóságban olyan dolgok vannak amiket itt egyáltalán nem ismerünk, és ha pont most jöttem vissza onnan, még akkor sem tudom elmondani. Csak annyit tudok, hogy volt valami. Ez az egész salvia-s élmény nem tarthatott tovább néhány percnél. Utána még gondolkoztam egy ideig, és rájöttem egy-két dologra.
Köszönöm, hogy meghallgattatok. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Egy itteni korábbi hozzászólást kommentálva: nekem a ~10x szalviakivonat cigarettába tekerve is müködött. 100 mg-ból kb. egy fél/harmad vékony cigarettányi lett, gyorsan elszívva (kb. 1 percen belül) tudta hozni ugyanazt a hatást, mint az ugyanakkora mennyiség pipából (=átkerültem a jövöbe, a tér jobb fele begyürödött, az emberek rajzfilmfigurákká váltak és a zene generálta a vizuálokat, stb.). Azt hiszem, pont akkor nem volt vihargyújtó sem, bár babonából - meg felvágásból ;) - most már mindig azt használok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nekem akkor volt hasonló élményem, mikor elnyaltunk egy bélyeget, de nem akarta adni (csak nagyon gyengén), és elkezdtünk salviázni. Ugyan ez volt. Sokkal finomabb átjárás, és lényegesen hosszabb hatás, ami kontrollálhatóbb is, de ha direkt ráfigyelsz, akkor átérezhetőbb, és megélhetőbb. Nem csak jön a forgószél, felkap, teker, aztán kidob. A tér is jobban tágult, mikor a ~50cm-re lévő ismerőshöz beszéltem, mintha egy hatalmas réten lennénk, és kilóméterekkel odébb feküdne. És ja, le se izzadtam, vagy zsibbadtam, tudtam koordináltan mozogni, beszélni, stb, de ha becsuktam a szemem, és befelé figyeltem nagyon messzire el tudott vinni, mégis jobban megértettem amit látok/érzek, mint magában fogyasztva.
Együtt szívtad a kettőt, vagy előbb betéptél fűből, aztán rá a salvia? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Érdekes, amit írtál! A DMT-vel is pont ugyan ezt csinálja a Z. Barátságosabb, hosszabb élmény kevesebb dózistól, csukott szemmel hyperspace, nyitott szemmel (többé-kevésbé) hagyományos valóság. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Kedves társaság!:)
Van már valakinek tapasztalata a salvia divinorum+cannabis keverékről? Egészen elképesztő, tegnap próbáltam ki. Igazából úgy érzem, sokkal barátságosabbá teszi az élményt. A salvia azonnal kiránt a testedből, de a zöld egyfajta folyamatos lehetőséget ad az "átjárásra", hogy itt is legyél meg "ott" is... Meghagyja az esélyt, hogy visszatérj bármelyik pillanatban. Ugyanakkor a salvia által okozott testérzékelés-megváltozás a fű hatására sokkal tovább tart. A salvinorin-A normális esetben úgy 10 perc alatt lebomlik a szervezetedben, talán ezt gátolják valahogy a zöldben lévő anyagok... Szóval vagy fél órán keresztül nem igazán éreztem, hogy a testemben lennék. Pedig ezúttal mozogtam is. Nagyon érdekes élmény, és nem olyan ijesztő, mintha önmagában próbálod ki. Úgy azért meg kell hagyni: nagyon vehemens, nincs időd kapcsolni, hogy most hova is kerültél, és nem érted az egészet... Ez nálam natúr levélre vonatkozik:) Valakinek félelmetes, persze nekem tetszett:)))
Ha másnak is voltak hasonló élményei, kíváncsian olvasnánk:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hát nem tudom, próbáld ki, de én nem pazarolnám rágásra. Próbáltam nyelv alá tolni a kivonattal csöpögtett levélaprólékot, és tök hatástalan volt. Amivel még érdemes lehetne próbálkozni, hogy nem erős kivonatba nagy slukk és kidőlés, hanem sorba rászívogatni kis adagokat, míg elkezded érezni, és utána is csak rápótolgatni. De szerintem ez se nyerő, nekem pl. 1g 20x elpusztítása után legközelebb 40x-ből ugyanannyi se adta azt, mint a 20x elsőre (1 nyugis hét után).
Nem is tudom, ha most 3.-jára is bevásárolnék belőle, szerintem kristállyal próbálkoznék orrba. Az talán tovább is tart, és jobban hasonlít a rágásra mint a füstölésre. Namajd egyszer... |
| | | | |
|