|
Legfrissebb hozzászólások (233 - 252) (Témakör: LSD, út az igazi tisztasághoz?)
| | | | | | | | | | Eléggé offtopic lett a beszélgetés. @greenman: Mindenesetre szívesen elolvasnám a véleményed konkrétan az LSD-vel kapcsolatban, mert az egós szöveged erről semmit sem árul el, csupán leírtad, hogy milyen folyamattal zárod ki azt, ami neked (vagy a növény tanítónak, ez még nem tiszta) nem tetszik.
Szilveszter után reggel volt alkalmam kipróbálni egy T+7-es candyflip-et. Vizuálokat már vagy 3 órája nem produkált a papír, nyugodt voltam mégis energikus, pedig ilyenkor már rég belealszok a tripbe :) Oh, most jut eszembe, ittam egy energiaitalt is, akkor ezért. Egy barátommal igyekszünk épp afterre amikor a villamoson fél 9 körül hirtelen feljön az 100mg MDMA. A fejem totál tiszta lett és minden rettentően szürreális odakint. A gellért hegy egy nagy fekete brokkoli volt, az Erzsébet híd csúszkált a Dunán... Tágra nyitott szemekkel pislogtam, hogy mi a fene folyik itt. Gy vonásai pedig egy kígyóéra hasonlítottak, éppen úgy mint amikor DMT-ről jöttem vissza. Ez vajon mit jelenthet? A vizuális része kb. félóra volt, mire az afterhez értünk, már csak sima MDMA roll volt.
Amiben mindenképp hasznos volt az előző esti trip - azon kívül, hogy remekül szórakoztam a barátaimmal - az az, hogy sikerült konkrét képeket/érzéseket visszaidézni az pár nappal korábbi DMT tripből és beindított egy lassú integrációs folyamatot, valamint új realizációk születtek az előző LSD tripek eredményeként. Jól mondtad Gén, tényleg később jönnek. Érnie kell a dokgoknak. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Én nem varázslatról/elméletről/filozófiáról beszélek.
Arról beszéltem hogy létrejön a fájdalom, tehát kialakul az agyadban a fájdalomérzet. Tehát nem azt mondom hogy nem érzed, hogy a darázs megcsípett. Nem a receptorokat blokkolod le egy varázsigével... hanem az agyadba érkező ingereket nem címkézed fel, pl. a fájdalomérzetet 'rosszra'... Ha eltűnik a fájdalomból a 'rossz', marad az ami eddig is volt, testi érzés... valamiféle zsibbadás/bizsergés érzés...
Volt-e már olyan veletek, hogy módosult tudatállapotban egy étel megízlelése teljesen más élményt adott. Az addig megszokott, kiszámítható szürkeség után, egy másik tudatállapotban olyan ízorgiát indított el a szádban hogy nem tudtál betelni vele. Pedig az étel, az ízlelőbimbóid... semmi sem változott. Csak annyi, hogy másképp reagáltál arra az agyadba érkezett ingerre.
Mi van akkor ha ebben a tudatállapotban ezt a képességedet kvázi ki tudod fejleszteni, mindenféle hókuszpókusz nélkül?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Na és azok akik szeretik a fájdalmat ? Ne adj Isten felizgulnak rá, vagy már élni se tudnak nélküle, az az életük értelme hogy fájjon nekik(ez gyakran együtt jár azzal hogy másoknak is fájdalmat akarnak okozni) ? Láttam egy nagyon jó filmet akinek főszereplője ilyen, a címe: Ichi the killer. Magyarul szado-mazós a csávó. Na bennük mi zajlik le ? Neurológia vagy pszichológia vagy pszichiátria vagy minek a szakterülete ez amúgy ? Mert eléggé kétlem hogy filozófia lenne és véleményekről lenne szó nem pedig orvostudományi tényekről. Ezt értem egy pár előttem lévő hozzászólásra is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Egyébként épp fájdalmaim vannak és szarul tűröm :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az is érdekes, hogy amikor jól tűrjük a fájdalmat az mi?
Akkor számunkra a nagy fájdalom kisebbé válik, vagy képesek vagyunk beengedni a nagy fájdalmat, úgy beengedni a tudatba, hogy ne produkáljunk bizonyos reakciókat(üvöltés, sírás, őrület)? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Assamoa: szerintem itt két dolog van.
i) van valami történés és jön a fájdalom érzet
ekkor könnyen el tudom képzelni, hogy megszüntesd mentálisan, ha valami nagy varázs mester vagy. nem tűnik lehetetlennek. Szóval megvágod magad és csinálsz valami lelki gyakorlatot és akkor nem érzel fájdalmat. Bár hirtelen ehhez sem tudnék forrást, hogy valaki ténylegesen képes rá.
ii) jön a fájdalom érzet és ezt nem szünteted meg, de valahogy mégsem fáj
nekem ez kicsit fából vaskarikának tűnik. A fájdalom ami nem fáj. De mintha olvastam volna olyat, hogy valaki állította azt, hogy meg tudja csinálni, hogy ott van a fájdalom, de ő kívülről nézi anélkül és nem zavarja őt. Ez itt nagyon nehéz dolog, mert első körben úgy tűnik, hogy akkor az már mégsem a fájdalom, hanem valami más érzet már. De második körben meg azért láttam már lehetetlennek tűnő dolgokat más állapotban.
És most kicsit el vesztettem a fonalat miről is megy a szó :) mi a tétje ennek az egésznek? :)
Egyébként pont LSD alatt is elég ingoványosak ezek a dolgok. Van egy ház, ahol a forróvíz éget. És nem tudom mi lenne, ha véletlen alá raknám a kezem olyankor. Biztosan észrevenném, hogy baj van? El tudom képzelni, hogy nem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | greenman: "A tudatosság egyik állomása hogy az ember tudatosítja hogy mi a "jó" és mi a "rossz" neki."
Lehet így is venni, de akkor nagyon az elsö állomása, mert ez egy kb. idomítható beidegzödés szintje: az lesz a jó, amiért megsimogatnak, és az lesz a rossz, amiért rácsapnak egyet a fejedre. Az ilyen dipoláris felosztás egy nagyon egyszerü kognitív séma, úgyhogy nem is csoda, hogy minden hatalmi struktúra - pláne az ókorban kialakult vallások - közkedvelten használja agymosásra :) Számomra ezért is furcsa az olyan "tanító", aki ilyen hatelemis szintü dolgokat "tanít" - pláne, hogy ez a "tanítás" egy némileg agresszív diszkriminációval is párosul.
Az agyad és idegrendszered biológiai felépítéséröl és müködéséröl azért tudhatsz egyáltalán, mert ezek objektív, külsö szemlélök által is megfigyelhetö, materiális dimenzióbeli dolgok. Az agyadról nincs közvetlen tapasztalásod (hacsak nem mutatják meg neked tükörböl, agymütét közben). Úgyhogy amit tapasztalsz, azok az agymüködéseddel korreláló elmetevékenységek - beleértve az érzéseidet, gondolataidat, stb. Ezért nem tehetsz erös állításokat az agyadra vonatkozóan - csak a szubjektív észlelésedet fogalmazhatod meg, amiket viszont senki sem vonhat kétségbe.
Ha egy tapasztalást nem ÉRZEL magadénak, az csupán a személyes szubjektív észlelésed a jelenségröl. Ezt nem szükséges személyes kudarcként megélned, és semmiféle kényszeres ellenérzést sem szükséges érezned a jelenség iránt. Szintén nem szükséges vehemensen elhatárolódnod sem a jelenségtöl. Ez utóbbi viselkedés arra utalhat, hogy a társas közeged nem teljesen elfogadó irántad, és ezért extraenergiás indoklási kényszert érzel a preferenciáid kiemelésére a mások preferenciáinak fikázásával kontrasztálása által. Hmm?
Az élmény komponensei közül a szet és szetting többet számítanak, mint az alkalmazott szer. A "méreg" fogalmáról pedig már kb. 500 éve leírta az orvostudomány, hogy az a dózistól függ (Paracelsus). És bár a "természetes vs. mesterséges" felosztás értelmetlensége az egyik kedvenc témám, de most sajnos idöszükében nem tudok belemenni részletesen (inkább majd szakcikket írok róla!) - itt már sok érdekes gondolatot kitárgyaltunk korábban: https://www.daath.hu/showTopic.php?id=50 |
| | | | |
| | | | | | | | | | inigom!
Nem kell ahhoz rakétatudósnak lenned -elég ha 5 éves vagy- hogy tudd: forró vízzel leforrázod magad... illetve milyen testi érzéseid lesznek közvetlen utána. De hogy erre az adott személy hogy fog reagálni (és én erre akartam inkább utalni ezzel a vizes témával) 1. nem tudhatod 2. van az a pont, hogy ő dönti el. Igen, eldöntheti.
Mi van ha azt mondom a fájdalom csak egy nagyon intenzív/evolúciós szempontból kitüntetett testi érzés, semmi több. Hogy ezt 'rossz'-ként éli meg az adott egyed... egy bizonyos pontig praktikus dolog, de attól még nem törvényszerű.
(Mielőtt még valaki benyögi: nem, nem tudom objektíven kezelni a fájdalmat... De nem is kell feltétlen a fájdalommal kezdeni! Lehet próbálkozni egyszerűbb/kevésbé intenzív érzésekkel: pl.: unalom/vágyódás/ingerültség.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hát, szerintem, ha azzal az erős meggyőződéssel mész bele, hogy ez engem mérgez, akkor fogsz is kapni mérget. Ha valahogy kontrollálod ezt, akkor is ott lesz a történet palástján, hogy ez részben arról szól, hogy ne legyen méreg.
És igazából nem nagyon írtál Lucy és a te afférodról, mi történt ténylegesen. Hogyan bántottátok meg egymást. Mi az, amiről írsz, hogy megfigyelted, hogy hogyan működik. Ahogy én tapasztalom, itt valójában már az első mozdulat is a megfigyelőé. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nagy baj nem lenne.. Plane nem 100-300 kozott... Ugy tartom a jo es a rossz hatasok megkulonboztetese termeszetes mukodes... Szelekcio... Ennyi erovel miert nem egy tragyadombon alszunk? Mert agyban talan jobb aludni... Pont emiatt ragadnak be sokan allapotokba mert nem latjak a kulonbseget... Azert nem iszok merget mert beteg leszek tole es lehet meghalok = rossz nekem. Sok szenvedes... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Assamoa: én inkább azt mondanám, hogy el kell felejteni a jó és rossz címkézést és nem kell elfelejteni a jó és rossz címkézést. Hú milyen mély :D
És szerintem ez a forróvizes példa azt is mutatja, hogy azért van határa a relativizmusnak vagy szubjektivizmusnak. Mert azért elég jól meg tudom mondani milyen hatással lesz rád az a forróvíz... Bár persze valahol egy botrány, hogy meg tudom mondani. Nem kellene, hogy így legyen. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Annyi biztos, hogy ezzel tényleg erős falakat húzol fel. Mert ha ezt a hit rendszert elég szilárddá teszed magadban, akkor úgy már tényleg kemény dolog lenne egy utazás. És kérdés, hogy megéri e ez, mert később, ha esetleg meggondolod magad, akkor vajon le is tudod bontani ezt a falat? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Érdekes.
Én olyan tanítást hallottam miszerint az egyik legalapvetőbb teendő, hogy el kell felejteni a "jó-rossz" címkézést. A cél az hogy tudatosítva minden testi-lelki érzést, ezt a folyamatot meg kell szüntetni. Ha a címkézést az ember tovább folytatja, folyamatosan létre fog hozni elutasítást és sóvárgást, ami szenvedéshez vezet. (A tanítás szerint "jó-rossz" címkézés egy egós beidegződés. )
Természetesen ha forró vizet öntesz a fejedre és az nem fog semmilyen módon segíteni neked, egyszerűen nem csinálod. De ettől még ne akard mindenkinek megmondani hogy ez rossz és hülye aki csinálja. Nem tudhatod hogy a másikban mi játszódik le ennek hatására...
A végére még egy kis plusz kötekedés. :) A tudatosság létrehozása önmagában nem sokat ér. Szükséges ugyan a további munkához, de nem elégséges feltétele. Megfelelő tudatosság felállítása után kezdheted el hatékonyan figyelni a testi-lelki érzéseidet. Ezek megfigyelése közben kell mindenféle reakció, címkézés nélkül megfigyelni azokat, amíg jelen vannak. Ha semleges maradsz, nem fog szenvedés létrejönni. A megvilágosodás meg mi lehet, ha nem a szenvedés vége. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ez vajon lehet összefüggésben azzal hogy az LSD a dopamin és adrenalin receptorokra is hatással van, ellentétben a legtöbb pszichedelikummal ? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Igen sok lsd élményem volt, kisebb és nagyobb dózisoknál egyaránt, a végeredmény mindig ugyanaz... Aki tudatosság, éberség gyakorlatokat végez (szerzetes vagy sámán gyakorlatok), és rendesen gyakorolja ezt, kaphat biológiai és orvosi műszerek nélkül is helyzetjelentést a szervezete és szervei állapotáról így tehet is róla állításokat. A tudatosság egyik állomása hogy az ember tudatosítja hogy mi a "jó" és mi a "rossz" neki. Mi a káros, mi akadályozza az életét, vagy mi támogatja, mi a szövetségese és mi nem. Ebből kifolyólag jól látod, amiről tudomást szerzek hogy egészségkárosító hatása van számomra azt száműzöm az életemből, és az én életemben, ez azért "muszáj" mert így erősen megvan húzva a határ hogy újra ne kerüljön be, így húzok falakat és teremtem erősebbé a világomat. Az élményemet az okozta hogy látom és tisztában vagyok azzal mit tudnak, tanítanak, és hogyan vezetnek a természetes enteogének, és ennek tükrében alaposan megfigyeltem az lsd működését, amit ezzel a pár sorral volt kedvem szemléltetni amit leírtam lentebb. "Egos" működésnek tűnhet a viselkedésem, ez önvédelmi célzattal történik, és nem csak akarom leválasztani, hanem le is választom magamat erről a világról... Mert szabad vagyok és megtehetem... Ez pedig eredendő "joga" mindenkinek... Akár "lsd-ellenes" forradalmat is indíthatnék... Ugyan úgy ahogy "lsd-hívő" cikkek is megjelennek... A tudatállapotok, gondolatok és az érzelmek egyébiránt szorosan összefüggnek az agy és az idegrendszer működésével... Tehát ha az agyat "támadás" éri próbál üzenni, információt küldeni az "éntudatnak", gondolat és érzelmek útján is akár... Na már most az LSD az én agyműködésemet végérvényben... károsítja...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | greenman: Szintetikus pszilocibinröl mi a véleményed? :)
Ha történt egy kellemetlen élményed, attól még nem muszáj a hozzá kapcsolódó szert fikázni, démonizálni, stb., a kellemesebb élményt okozó szert pedig dicsöíteni. Ez egy egós reakció, ahogy harsányan hirdetve akarod magadat leválasztani és eltávolítani a neked nem megfelelö élmény miatt az egész szerröl vagy szercsoportról, ráadásul erös kontrasztot létrehozva "ellököd" azt, ami nem tetszik neked. Az agyad és az idegrendszered biológiai szervek, amikröl csak akkor tehetsz állításokat, ha vannak eszközeid a biológiai vizsgálatra és az állításaid bizonyítására. Ezek hiányában csupán a szubjektív tapasztalásaidról, érzelmeidröl és gondolataidról beszélhetsz - de azokról nyugodtan, hiszen azok a tieid és senki sem vonhatja öket kétségbe.
Tömören: az LSD fikázása nem ad választ a fontos kérdésre: nálad vajon milyen lelki tényezö akadályozhatta az LSD-élmény pozitív megélését? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Oh. Elárulod, hogy mire gondolsz konkrétan? Mit tapasztaltál? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nem neveznem bad tripnek. Csak most tudatosodott hogy valoban karos az agymukodesemre, amit mar evek ota gyanitok. Nem veletlen volt egy san pedro elmenyeben sem az a tapasztalas hogy az lsd altal okozott karokat kell helytetennie a gyogyszernek az idegrendszeremben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Jah... Es nem a gomba-hatas lsd szeru... Hanem az lsd a gombalatomas torz, modositott utanzata... |
| | | | |
|