 |
Legfrissebb hozzászólások (233 - 242)
(Témakör: Daath bölcsességgenerátor)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Csak egyfele keppen: Ha megtalalod a sajat belso csended.Amint megbekelsz a szerepeddel a vilagban, es elkezded betolteni azt, lassan minden a helyere kerul, ratersz az utadra, es megszunik a kaosz.Kivul belul.Ha tul sokat foglalkozol a miertekkel, akkor meg nem talaltad meg a helyed.Nem szabad elfelejteni, minden miertre tudtuk a valaszt, csak kitoroltek az emlekeinkbol.Beke |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Osho szavaival:
"Te is kint vagy! Sohasem voltál bent. A személyiséged a börtön, és az... az csak a te képzeleted. 'Miképp lehet kimászni az ego börtönéből?' - kérdezed. Nincs valódi nehézség... mert nincs se ego, se börtön. Csak figyeld! Mi történik, ha éber vagy, ha figyelmes vagy? Mit figyelsz meg? Csukd be a szemed, és figyeld: 'mi történik a fejemben?' A gondolatok ott vannak, ott nyüzsögnek - de te nem. Most te vagy az éberség, most te vagy a figyelem. Aki megfigyel - az már kívül áll. Az események fölött áll. Mint amikor a hegyről a völgybe nézel. Lent minden mozog... de te nem. Te csak figyelsz. Aki éber, az nem keveredik bele a gondolatba; aki éber, az nem vész el az elme pókhálójában . Aki éber, - az kívül áll. Mert csak azt tudod megfigyelni, amiben nem veszel részt. Megfigyelésnek is hívhatod. Vagy azt is mondhatod: 'önmagam szemtanúja vagyok'. Hívhatod éberségnek, vagy hívhatod tudatnak - aminek akarod.
A tudatosság titka - az éber figyelem!
Ha úgy érzed, hogy a fejedben kibírhatatlan a feszültség, akkor ülj le egy fa alá, és figyeld a folyamatot. Ne próbáld lerázni magadról, ne próbáld a figyelmedet mással elvonni...
...Mert hogy tudnál kimászni onnan, ahol soha nem is voltál? Minden törekvésed hiábavaló. Ha valójában sohasem voltál ott bent, akkor hogy tudnál onnan kijönni? Próbálkozhatsz... próbálkozhatsz, amennyit csak akarsz, megpróbálhatod a kérdéseket logikusan megoldani, dühös is lehetsz... de a káoszból nem jössz ki soha." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Aham...
Most pedig magyarázd el:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Régi klasszikus:
A zen Mester így szólt tanítványaihoz: " Nemrégiben beletettem egy kis libát egy palackba. Azóta a liba megnőtt, és nem tud kijönni. A palack nagyon régi és értékes, nem szeretném összetörni. Ez a probléma. Ha a libát nem engedem ki, akkor a liba elpusztul. Eltörhetném a palackot, de azt nem akarom, mert a palack régi és értékes. Viszont azt se akarom, hogy a liba elpusztuljon. Mit lehet tenni? Ez a probléma!"
A liba megnőtt, és a palack nyaka szűk. Nem akarod eltörni. Vagy hagyod a libát elpusztulni... de az sem megoldás.
A Mester nincs megelégedve a válaszokkal, időnként rácsap a tanítványokra egy vesszővel: "Mi a megoldás? Mi a megoldás? - követeli - Kell hogy legyen! Nincs több idő!"
Csak egy felelettel volt megelégedve: "Mester, a liba kint van!" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha valaki egyedül álmodik, az csak egy álom. Ha sokan álmodnak együtt, az egy új valóság kezdete.
Friedensreich Hundertwasser |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az ember inkább akarja a semmit, mint hogy semmit se akarjon.
Ez kicsit szívenvert. Mindidáig sejtettem, hogy a manipulált köztudat csupán azt közvetíti, hogy az értékek nem igazi értékek. Amit közölnek, az a közlésmód szerint értékes, viszont az emberekben, ahogy végsősorban lecsapódik vagy szubjektivizálódik egy sor értékcsökkenésen megy keresztül. Amikor elfogynak az érvek a 'jó' mellett (nem racionális érvek, inkább, mint hit) akkor sem áll meg, sőt onnantól lesz csak igazán világválságban az értékek...
és akkor az ember jó esetben leül a tévé elé, a gyerek számítógépezik, rossz esetben pedig azt utánozzák, amit ott láttak. minden csak szórakoztatóipari termék, ami egyfajta stimulációs (ambivalens-kiegyenlítés) hatás, hogy a robot, a bérrabszolgaság és az egész értékcsökkent univerzum elfogadása könnyebb legyen. önerőszak.
ja és az idézet pedig Nietzsche! köszi |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az emberek olyanok, mint az elektronok, párban stabilabbak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | "Meg akarom elözni a gondolatomat, de valahogy mindig rajön" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ahogyan elképzeljük a sültekről és más ételekről, hogy ez halhulla, ez madárhulla, ez disznótetem, továbbá, hogy a falernumi bor tulajdonképpen kipréselt szőlőlé, a bíborszegély juhgyapjú csigavérbe áztatva, a szerelmi élvezet belső dörzsölődés, bizonyos inger kíséretében fellépő nyálkakiválás (mert az ilyen képzetek megközelítik a tárgyakat, valósággal átjárják őket, úgy, hogy látjuk, tulajdonképpen micsodák): akként kell eljárnunk egész életünkön át, s ha a dolgok kívánatos alakban tetszelegnek, le kell őket mezítelenítenünk, szemünk elé kell állítanunk silányságukat, le kell róluk hántanunk a ragyogó köntöst, melyben büszkélkednek. Mert a gőg félelmetes csaló s legtöbbször éppen akkor csal lépre, mikor azt hiszed, hogy a legfigyelemreméltóbb dolgokkal foglalkozol.
Marcus Aurelius. |
| | | | |
|
