 |
Legfrissebb hozzászólások (2263 - 2272)
(Témakör: legalize)
 | |  | | | | |  | |  | | | Re #559
Én úgy gondolom, hogy a társadalmi problémák megvitatása "józan" hozzáállásal és mérlegeléssel jobban megoldható, mint drog- illetve kábitószerhasználat által befolyásolt állapotban. (És itt nem a szer rövid ideig tartó hatása alatti "befolyásolt' állapotra gondolok: a szerhasználatot nemcsak elfogadó, de gyakorló egyénnek a problémák megoldásának ilyen alternativája - tapasztalatból - mint valós lehetöség merül fel, amit én nem tartok célravezetönek.)
Nem szeretném, ha a társadalmi - egyéni problémák megoldását gyógyszer-, drog és kábitószerhasználatban kellene keresni. (Szóma ha mondom...) Se orvosi elöirásra szedett antidepresszáns, se bárhol megkapható alkohol, se illegálisan beszerzett kannabisz, heroin, setöbbi.
Azzal messzemenöen egyetértek, hogy állatkisérletekkel az emberi agyról épp a lényeget nem tudjuk meg (erre a cikk is utal). A társadalmi problémákról nem is beszélve.
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Kedves U I!
Én a drogfogyasztók pszichés problémáit - saját benyomások alapján - abban látom, hogy drogokhoz nyúlva összefüggéseket keresnek-találnak, adott esetben az emberi társadalom hibáira is módjuk van rálátni. A problémát az okozza, hogy ezeket a problémákat nem tudják kivel megbeszélni, és az apátia afelé sodorja őket, hogy még több droghoz nyúljanak - de már azzal a céllal hogy felejtsenek. Énszerintem a drogokkal kapcsolatban nem állatokat kéne mészárolni és fiziológiai hatásokat kutatni-keresni, hanem végre rá kéne mutatni a valós problémára: társadalmunk ellentmondásaira. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | gennek igaza van
hasonlitsuk mar ossze,a tobbi mocsokkal ami korbe vesz!-ka igy jobban tetszik-...
U I, gratulalok.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | OFF
"Ezekröl az összehasonlíthatatlan mennyiségü adagolásokról az a majomkísérlet jut eszembe, ahol a gázálarcos majmot kvázi belefojtották a kannabiszfüstbe, és az oxigénhiány okozta agykárosodást a kannabisz káros hatásának tudták be."
Csókoltatom a kísérlet vezetőjét, valóban kreatív elme. Egy igazi társadalmi megbecsülésre méltó tudományos gentleman.
ON |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én azt hiszem, hogy függetlenül attól, hogy legális-e valami, vagy nem, társadalmi veszélyessége abban rejlik, hogy a társadalom hogy áll hozzá. Ha nem megfelelően akkor veszélyek forrása lesz. Ha megfelelően, akkor valami jó fog kisülni a dologból. És ez egyéni szinten is igaz. Az, hogy a fű káros-e, vagy nem, azon múlik, hogy a megfelelő helyen kezeljük-e az életünkben. A társadalom még nem tudja, hogy mit kezdjen a dologgal. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "#551 azt irja, hogy az új cikkekböl hiányolható, hogy kiragadják a kannabiszt és nem viszonyítják más anyagokhoz.
Álljon itt egy idézet ennek cáfolására a MN cikkböl: [...]"
Ha egy "össztársadalmi egészségkárosító hatásokról" írt bekezdésben nincs megemlítve az alkohol, viszont meg van említve a kannabisz, az szerintem jogosan érezhetö kiragadásnak és nem-viszonyításnak.
A viszonyításhiány alatt azt a kétféle típusú hibát értem, ahogy a cikkek nem említik meg a szerek közti arányokat, így nem tudhatjuk meg, hogy ezek a jelenségek mennyire relevánsak _pont_ a kannabisz esetében; sok esetben ezek nagyságrenddel kisebbek, mint más szerek esetében.
1. Az ÖSSZES pszichoaktív szerröl beszélve:
(MN): "a drogabúzus miatti kezelések, a kiesett munkaórák, a bűnözés, a fertőzések és sérülések okozta kár [...]", "a függőség, a hozzászokás és a kóros pszichés elváltozások kialakulása, a tanulásra és az emberi viselkedésre gyakorolt káros hatások érvényesülése, valamint a krónikus toxicitás [...]"
...ezek tények, de milyen arányban és nagyságrendben fordulnak elö a kannabisznál más szerekhez képest?
2. A CSAK kannabiszról tett állítások esetében:
(MN): "több halálos kimenetelű, a marihuánafogyasztás szív- és érrendszert túlterhelő hatásával összefüggő mérgezési eset[...]", "a THC hatására a percenkénti pulzusszám másfélszeresére nőhet",
"A marihuána befolyásolhatja az orvosi előírásra szedett gyógyszerek hatékonyságát is.";
(TV): " a kannabinoidok valóban csökkentik az agyhullámok amplitúdóját", " A kannabisz fogyasztásakor fellépő euforizáló hatás", "a kannabinoidok dopamint szabadítanak fel a kielégültségérzet központjában", "a kannabiszt fogyasztó anyák magzataiban gátolt az agykéreg sejthálózatainak fejlődése", " a kannabinoidokkal krónikusan kezelt egyedekben [...] közel 100 gén működésének tartós megváltozását [...] lehetett kimutatni".
...ezek is tények, de milyen arányban és nagyságrendben fordulnak elö más szereknél IS?
Az említett publikációkat az enteogen(kukac)daath.hu címre kérjük mélben elküldeni, ahonnan majd felkerülnek a Daath könyvtárába. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | #551 azt irja, hogy az új cikkekböl hiányolható, hogy kiragadják a kannabiszt és nem viszonyítják más anyagokhoz.
Álljon itt egy idézet ennek cáfolására a MN cikkböl:
"A kábítószerek fogyasztásának káros társadalmi hatása függ attól, hogy milyenek a szer közvetlen és közvetett biológiai és mérgező tulajdonságai, mennyire tartósan illetve intenzíven használják, mennyire hozzáférhető és elterjedt állítja a gyógyszervegyész, aki szerint egyéni egészségkárosító hatásukat és a vonatkozó epidemiológiai adatokat együtt figyelembe véve nem olyan könnyű a különbségtétel a kenderszármazékok és a dohány, az egzotikus kokain, valamint a legveszélyesebb kábítószernek tekintett heroin fogyasztásának össztársadalmi egészségkárosító hatása között."
Ezt a megállapitást igen fontosnak tartom (és nemcsak azért mert én irtam -;). Érdemes rajta elgondolkodni, ugyanis eddig a szak- és napisajtóban a kábitószereknek és a drogoknak az egy fogyasztóra, mint humánkisérleti alanyra gyakorolt akut/krónikus hatását vizsgálták szinte kizárólag. A kérdést durvén úgy is felvethetjük: mi "fáj jobban" a társadalomnak: egy heroinista halála alkalmi túladagolás miatt, vagy marihuánafogyasztók ezreinek súlyos pszichés problémái. Ez bizony nem könnyü kérdés! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szives tájéékoztatásul: az érdeklödök számára emailben el tudom küldeni az alábbi cikkeim PDF változatát. Némelyik kicsit régi, de tartalmilag még ma is OK (már amennyire újabb tudományos eredmények és adatok nem irták fölül):
Ádám és Éva: a kémiai dzsungel tiltott gyümölcsei. Élet és Tudomány XLVIII. évf. 3. szám. 1993. jan. 15., 74-75.
Az LSD ötven éve. Új Magyarország 1993. április 24., 14.
Természetes és szintetikus kábítószerek kémiája. Magyar Kémikusok Lapja 49, 49-57, 1994 (5,6 MB)
Marihuána. Új Magyarország 1994. szeptember 24., 13-14, 1994 (411 KB)
A marihuána-probléma: Kultúrtörténeti és pszichofarmakológiai áttekintés. Psychiatria Hungarica 10, 413-425, 1995 (765 KB)
Olvasói levél a khatról. Élet és Tudomány LI. évf. 7. szám. 1996. febr. 16., 216.
The Chemistry of Mind-Altering Drugs: History, Pharmacology, and Cultural Context (D.M. Perrine) ACH-Models in Chemistry 135, 224-227, 1998 (könyvismertetés).
Az amfetamin-típusú drogok kultúrtörténete, kémiája, farmakológiája és toxikológiája. Psychiatria Hungarica 15, 641-687, 2000 (4,1 MB)
Üdv,
UI
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sajnos Freund is túllép a saját kutatási területén és idegsejtszintröl pszichológiai spekulációkat tesz, mint ahogy Ujváry a farmakológiai szintröl társadalmiakat. Mindkét cikkböl hiányolható, hogy kiragadják a kannabiszt és nem viszonyítják más anyagokhoz.
"Kísérleteinkben igazoltuk, hogy a kannabinoidok valóban csökkentik az agyhullámok amplitúdóját, a szinkronitás fokát. Így sikerült magyarázatot találni arra a kérdésre, hogy mi módon rontja le a kannabiszfogyasztás - az alkalmi droghasználat időlegesen, a rendszeres pedig tartósan - a tanulási képességeket."
Ez egy óriási csúsztatás, agyhullám-amplitudóból hosszútávú maradandó kognitív hatásokat extrapolálni!
"A kannabisz fogyasztásakor fellépő euforizáló hatás egyik komponense az, hogy a tónusosan jelen lévő, a normális működés szempontjából kívánatos mértékű fokuszáltságot (amit nevezhetünk akár egy egészséges "szorongásszintnek" is) feloldja. Ennek utóhatásaként azonban a kitérített inga ellenkező irányba lendül ki, azaz egy erősen felfokozott, abnormális koncentráltságérzés, szorongás lép fel."
Kitérített inga nincs az agyban, ez egy metafora, nem egy hatásmechanizmus tudományos magyarázata.
"Ezt aztán a páciens újabb füves cigaretta elszívásával próbálja feloldani, és máris kialakult a pszichikai és fizikai függőség."
És máris? Pszichikai _és_ fizikai? Melyik hogyan alakul ki?
Ezt az "és máris" dolgot erösen megcáfolja az alkalmi kannabiszfogyasztók nagytöbbségi aránya.
"Ez utóbbira ma már számos állatkísérletes bizonyíték is van. Többek között patkányoknál kialakul az önadagolás;"
Az sok mindennél kialakul, de milyen mértékben? A krónikus szerhasználatok nagyságrendje embereknél néhány százalék.
"és a kannabinoidokkal krónikusan kezelt egyedekben - DNS-csip-technológiával - közel 100 gén működésének (átíródásának) tartós megváltozását, kóros működését lehetett kimutatni."
Rengeteg minden más is átírja a géneket, a megváltozás pedig magában nem kóros; ez egy összehasonlításhiány és egy csúsztatás.
A '"Füves" úton a kemény drogok felé' c. bekezdésben leírtak szerint (kannabinoid - dopaminfelszabadítás - kielégültségérzet központ) az alkoholt is tarthatnánk a kemény drogokhoz vezetö útnak.
"A rendszeresen füvezők hasonló módon avatkoznak be saját endokannabinoid rendszerükbe, és így jelentősen emelik a rizikóját a kemény drogok iránti addikció kialakulásának"
Mihez képest jelentösen? A nem-fühöz képest persze, de egyébként? A gyakorlat nem igazolja a kapudrog-elméletet.
"Egy füves cigarettával sokkal egyszerűbb, még emelkedett küszöb esetén is, öröm- vagy kielégültségérzetet elérni. Minden bizonnyal ez magyarázza, hogy a marihuánafogyasztók között gyakori a céltalanság és alulmotiváltság, illetve a hedonizmus, a kielégülés folyamatos, esetenként gátlástalan keresése."
A kérdés, hogy szignifikánsabb gyakoribb-e mint a nemfogyasztóknál, illetve mint más anyagok esetében?
"Egy olaszországi laboratóriumban igazolták, hogy kannabisszal kezelt vemhes patkány újszülötteinek agyában az idegsejtek közötti kapcsolatok megerősödése (ami a memória és tanulás alapja) kevésbé tartós, mint a normális újszülöttekben."
Az említett cikk nem kannabisszal, hanem CB1 receptor agonistával kezelt vemhes patkányokról szól.
Az adagolást (0.5mg/ttkg) viszonyítani kellene a tipikus emberi fogyasztáshoz, pld. "x jointnak megfelelö kannabisz per nap", hogy kapjunk valamilyen képet a mennyiségröl. Utána pedig összehasonlításul pld. ugyanannyi "x cigarettának megfelelö nikotin per nap" adagolással kezelt vemhes patkányok utódainak eredményeihez.
Általánosságban meg persze, hogy kellö adag pszichoaktív anyag hatására valahol valami megváltozik egy embrió agyának fejlödésekor és kihat a kognitív funkcióira.
Ezekröl az összehasonlíthatatlan mennyiségü adagolásokról az a majomkísérlet jut eszembe, ahol a gázálarcos majmot kvázi belefojtották a kannabiszfüstbe, és az oxigénhiány okozta agykárosodást a kannabisz káros hatásának tudták be.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem, nekem tetszik a kérdésfelvetés. A társadalmi idealizmus és a társadalmi materializmus szembeállítása... Én viszont veled szemben az idealista nézőpontot szeretném most felvetni:
Egyáltalán miért épp a kender ügyét tekintjük a tudatmódosításra való szabadság zászlóvivőjének? Én azt hiszem, hogy azért, mert társadalmilag ezt tartjuk a legeladhatóbbnak. Úgy érezzük, hogy a tudati módosulás a kender esetében nem olyan nagy mértékű, hogy a létszemléleti konzervatizmus nagyon megijedjen tőle. Úgy gondoljuk, hogy úgysem az igazságosság számít, hanem a tömegakaratban lévő demokratikus erő, és úgy gondoljuk, hogy úgyis mindenki csak az önös érdekei szerint fog kiállni vagy nem kiállni az ügy mellett, és tudjuk, hogy a kendert nagyon sokan fogyasztják.
Én azt mondom, hogy amiről nem igazán esett szó, az az idealista megközelítés, ami szerint igenis bízhatunk az ember igazságérzetében, igenis bízhatunk abban, hogy az emberek hajlandóak tenni azért, hogy a társadalom emberhez méltó legyen, nem csak önös érdekek vezérlik őket, és a társadalom szembe merhet nézni önmagával.
Mert ha hiszünk a társadalom önjobbító szándékában, akkor egyáltalán nem a kender a legkézenfekvőbb front-drog a legalizáció kérdésében. Függőséget okozhat; jó, persze ebből a szempontból nem hasonlítható össze a dohánnyal vagy az alkohollal, de számottevő addiktív potenciállal bír, ami a depresszióra való hajlamosítással, és a motivációs zavarokkal egy téma, és a jónéhány napi-rendszerességgel fogyasztó is ezt a képet erősíti; nagyrészt a füstjét szívják, ami beteggé teheti az embert, az általános használata rekreációs használat, és az élvezethez való jog nem kifejezetten nevezhető a prohibíció-ellenesség adu ász lapjának.
És hogy mihez képest mondom ezt a kenderről? Például a pszilocibin gombához képest.
http://www.pot-tv.net/archive/shows/pottvshowse-2480.html
Itt van egy .ram videó stream, 45 perc. Én elhiszem ennek a kanadai jogásznak, hogy Kanadában helyénvaló lehet ez az idealizmus. Ő azt mondja: "We will use the mushroom as a battering ram to break open the door and then pot can flow through after it!" |
| | | | |
|
