|
Legfrissebb hozzászólások (2023 - 2072) (Témakör: legalize)
| | | | | | | | | | Ymor:
Szvsz eleg a THCra koncentralni, a tobbi cannabinoid legalisan forgalomban van kenderes energiaitalokban, edessegekben meg talan kozmetikai szerekben is (azt itthon meg nem lattam), csak a THC tartalmuk alacsony.
A vizoldekonysag mar nagyobb problema. A THC meg a vizoldekony metabolitok kozott nincs valamilyen zsiroldekony anyag, ami felhalmozodhat, aztan szep lassan urul, mintha szivott volna az illeto? Ez a vervizsgalatot is megoldana. Meg szvsz a hajvizsgalatot is, bar az, ha jol tudom, nincs Magyarorszagon.
muki |
| | | | |
| | | | | | | | | | Bocs, ez off:
Muki27, köszi a választ! |
| | | | |
| | | | | | | | | | Bocs, ez off:
Muki27, köszi a választ! |
| | | | |
| | | | | | | | | | Muki27
Utána olvastam és meggyőződésem, hogy több okból sem működik a THC metabolitos dolog. A 'fű' 60 különféle jellegzetes csak benne megtalálható cannabinoidot tartalmaz ezek közül csak egy a hatás szempontjábol legfontosabb THC. Elszíváskor ezek részben elégnek így további 100 feletti új oxidált cannabinoid molekula jut a szervezetbe az eredetiek mellett. Ott mind metabolizálódik, majd a vizelettel ürül. A drog tesztek minőségüktől függően egy vagy több ilyen karboxilsav-metabolitot vizsgálnak, de ez nem jelenti azt, hogy a többi száz metabolitot bár kissé költségesebb módszerrel ne tudnák kimutatni a vizeletedben. A metabolitok szintetikus előállítása így eleve kiesik, mivel egy előállítása is költséges, hátmég százé.
Maradna a másik lehetőség, miszerint vizeletből kivonni a metabolitokat és ezt felmutatni, hogy szeded. Ez nyilván minden letetséges metabolitot tartalmazna. A baj az, hogy ezek, mivel vízoldékonyak 3-5 óra alatt kiürülnek a szervezetből, tehát sok anyaggal kel rendelkezned, hogy bizonyíthasd, naponta 4 x bevettél belőle egy jókora adagot.
Ez a védekezés is csak addig áll, amíg vérvizsgálatot nem végeznek. A zsíroldékony cannabinoidoknak hagyon hosszú a felezési idejük (30 óra), ami miatt a fogyasztott mennyiségtől függően 1 hét múlva is kimutatható marad a THC a vérben. Ez nem olyan egyszerű mint a vizeletes drogteszt, de ha metabolit fogyasztással védekezel elvégzik és egyértelmű a bizonyító ereje.
Ha a hatóság nagyon elszánt a THC jelenlétét a hajszálból is ki lehet mutatni (600-700 USD) a hajszál hosszától függően a fogyasztás után hónapokkal, akár egy évvel később is (milyen rendszerességgel, mennyit).
A legjobb: nem megbukni a vizeletes szűrőteszten.
Mellesleg az egyszerűbb drogteszteket a bíróság nem fogadja el bizonyító erejűnek (még a kórházakban használt tesztekét sem). Aki ellen vádak akarnak emelni annak a mintáit igazságügyi laborba küldik, ahol sokkal megbízhatóbb teszteket végeznek el. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Tudom, hogy a MAPS egész másról szól, de eléggé értenek a témához az ottani profeszorok, és BIZTOSAN tudnak válaszolni az elméleti kérdéseidre. A gyakorlathoz annyi közük lehet, hogy ők már elég rég óta kisérletezhetnek thc-val. |
| | | | |
| | | | | | | | | | czr:
Egyenlore ha akarnek se lehetnek martir, ehhez ket dolog hianyzik(nagyjabol emiatt irtam ide, nem pedig azert, hogy megszavaztassam, vajon a topiclakok szerint mukodik-e a dolog, de ugy tunik, erdemi valaszt itt se nagyon erdemes varnom, asszem inkabb beiratkozom az orvosira meg vegyesznek egyszerre8-)):
1. Hogyan lehet metabolitot szerezni vagy csinalni (meg a vizeletbol kivonas is erdekes lehet, bar abbol eleg hosszadalamas olyan sokat kiszedni)?
2. Bejuttathato-e szajon at a vizeletbe a megfelelo mennyiseg (amitol hamis pozitiv eredmeny jon ki), es vannak-e mellekhatasok?
Egyebkent meg ha ezekre a kerdesekre szuletik is valasz, akkor sem lehet rogton martirkodni, mert meg kellene szervezni, hogy a rendorok elkapjanak, es fufogyasztassal gyanusitsanak, es a pozitiv pisilosteszt legyen az egyetlen bizonyitek, es meginduljon ellenem az eljaras. De ezzel nem erdemes szarakodni. eloszor is meg kell kerdezni ezzel foglalkozo jogaszok velemenyet (Ha mar a technikai kivitelezhetoseg adott, nem hiszem, hogy a TASZ vagy a kendermag.hu nagyon elhajtana, bar lehet). Ha Ok (mindenfele szakertovel egyutt) ugy talaljak, hogy a metabolit birtoklasa/fogyasztasa legalis, akkor lehet allasfoglalast kerni miniszteriumoktol, meg birosagoktol meg egyeb hivataloktol (esetleg ezzel parhuzamosan lehet kuldeni egy kis mintat, meg egy kis agymenest a szenzaciora ehes mediumoknak), es akkor majd csak kijon valami nyilatkozat, hogy a metabolit okozta hamis pozitivnak milyen jogi kovetkezmenyei varhatok. Meg azt is ki lehet probalni, hogy a DMben arult kurvadraga drogtesztet atbassza-e a metabolit.
muki |
| | | | |
| | | | | | | | | | A MAPS nagyon, de nagyon nem erről szól. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem jó lenne ezzel a cseles és ötletes kérdéssel a MAPShoz fordulnotok, ők talán segíthetnek még a megvalósításban is. http://www.maps.org |
| | | | |
| | | | | | | | | | muki27, ki kell probalni elesben addig minden csak fikcio...add fel magad es aztan huzd rajuk az inget Zorro!:) ne felejtsd el megirni az esemenyeket bar lehet,h a sajton keresztul is vegikovethetjuk martir sorsod. |
| | | | |
| | | | | | | | | | "All in all you're just another brick in the wall..." :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | hát ha másképp nem megy... : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Téglakiverés a falból oké, de ne a fejeddel :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Amit irtam, csak arrol szol, hogy a vizeletmintas drogteszt ne legyen bizonyitek a fufogyasztasra.
Ha elultettel egy fat, es kivertel egy teglat a rendszer falabol, mar nem eltel hiaba8-)
muki |
| | | | |
| | | | | | | | | | Meg esetleg találnak nálad egy összegyűrt alufóliadarabot, esetleg ha úgy érzik, szivatod őket, elmennek hozzád körülnézni, hogy valóban csak tüntetsz-e....
Ennek ellenére azért van valami ebben a metabolit-felvetésben, hogy mennyire etikus és jogilag egyértelmű ez alapján eljárást kezdeményezni. Mert ugye ha ittasan elkapnak, az tiszta sor, de ha egy hete szívtam és kimutatták (esetleg már másnap leszoktam és rendes életet kezdtem élni :-) ), akkor is "bűnös" vagyok... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hali!
Szerinted ma Magyarorszagon bortonbe csuknanak artatlan embereket, csak mert fogyasztanak egy legalis anyagot?
muki |
| | | | |
| | | | | | | | | | muki27: "ha nincs [egyeb targyi bizonyitek], akkor meg a drogteszt melle eleg csak felmutatni egy adag metabolitot, es azt mondani, hogy igy tuntetunk a szabalyozas ellen"
Tippeljek? A bíróságot nagyon, de nagyon nem érdekli, hogy mi ellen tüntetsz a pozitív teszteddel.
A dolog műxik, amint ráveszed a kannabiszt nem-fogyasztók 100%-át, hogy legyenek szolidárisak a kannabiszfogyasztókkal, pld. egy munka-alkalmassági teszten vagy egy közúti ellenőrzéskor. |
| | | | |
| | | | | | | | | | A jogaszok meg azt mondjak, hogy majd akkor erdemes vele foglalkozni, ha tenyleg kivitelezheto. En meg szivesebben beszelek elso korben egy TTKhoz kozelebbi emberrel, mer' valszeg jobban megertjuk egymast8-).
Sz'al hajra vegyeszek! Aztan majd a jogaszokkal megkuzdunk vallvetve, utana meg Ok egymassal8-)
muki |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az elméleted a metabolit fogyasztásról első hallásra ötletes és halandó számára logikus, de mielőtt vegyészt keresel inkább egy jogásszal kellene tisztázni, hogy a törvény elfogadja-e. A jog sajnos nem normál ésszel gondolkodik. Az, hogy bizonyítod, hogy THC metabolittal rendelkezel még nem zárja ki, hogy nem a THC fogyasztás miatt pozitív a drogteszted. Meg sem tudnám becsülni, hogy egy bíró hogyan döntene egy ilyen ügyben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hali!
Elso ranezesre ez tunik a megfelelo forumnak. Sz'al a kendermag.hu foruman a velemenyek a weboldal cikkeirol topivban leirtam egy eljarast, amivel ki lehetne csinalni a pisilos drogteszteket (nargile ide iranyitott). A lenyeg annyi, hogy ha rogton THC metabolitot (nem illegal, es nem is pszichoaktiv, az erowid.org-on a drugtestingben irnak errol) juttatunk a szervezetunkbe, akkor talan az is pozitiv vizeletteszt eredmenyt ad, es lehet azt mondani, hogy nem fuvezunk, csak tuntetunk a drogszabalyozas ellen. Ehhez ket dolgot kellene tudni: - hogy lehet metabolithoz jutni (szvsz jo hasisbol lehetne csinalni, ott ahol lehet legalisan jo hasist venni) - bele lehet-e ezt biztonsagosan (per os, mellekhatas nelkul) juttatni a vizeletbe
En sajnos sem a vegyeszethez, sem a farmakologiahoz nem ertek ennyire, sz'al lehet, hogy nem kivitelezheto. Ha igen, akkor viszont a drogteszt ertelmetlenne valik, mert ha van egyeb targyi bizonyitek, az eleg, ha nincs, akkor meg a drogteszt melle eleg csak felmutatni egy adag metabolitot, es azt mondani, hogy igy tuntetunk a szabalyozas ellen (fogyasztani meg csak annak muszaj, akinek egyebkent tiszta a vizelete8-)).
A segitseget koszi, aki ert a temahoz legyszi dobjon mailt is, mer' nem biztos, hogy tul sokat jarok erre (de azert igyekszem). muki |
| | | | |
| | | | | | | | | | igen,ennek is meg van a maga jogi kovetkezmenye itt is de en a tarsadalomra,a kornyezetedben elo emberek habitusara es hozzaallasukra gondolok.
ami azert otthon, valljuk be egy generacioval elmarad (persze ez nem az jelenti,hogy ez rossz,sot!)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | czr: Egy generáció alatt, vagyis mióta Nixon 1971-ben meghirdette a "War on Drugs"-ot, az USA bebörtönzési rátája megötszöröződött. Közel félmillió bebörtönzött csupán "sima" erőszakmentes kábítószertörvénysértő - ez több, mint egész Nyugat-Európa hasonló esetei együttvéve.
Ez konszolidáció? |
| | | | |
| | | | | | | | | | fuggoseg...hmm nezzunk korul,hogy a kornyezetunkben elok hany szazaleka fugg valamitol valamilyen formaban. es akkor most pl. miert pont azzal a novenykevel van a problema?
gen, csak annyi,hogy itt mar egy generacioval elorrebb tart a dolog. ergo sokkal konszolidaltabb a helyzet.
aminek orulok is:)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ez igaz, tényleg befolyásolható, módosítható az addikció, de igenis csak részben. Vannak 100%-ig drogtól függő hatások, a felhasználó bizonyos drogoktól önkénytelenül is mindenképpen függő lesz (hogy mennyire az változó). Szóval azért én fontosnak tartom a statisztikákat, amikből kiderül, hogy az emberek általában, illetve az emberek mekkora része tudja megelőzni az addikció kialakulását. |
| | | | |
| | | | | | | | | | A Schaffer Library-ban a neten van egy nagyon érdekes e-könyv, az a címe, hogy "The Myth of Addiction," (A függőség mítosza). Ebben a szerző, John Booth Davis professzor így fogalmaz:
"Ahelyett, hogy a függőség problémáját úgy látnák, mint ami az anyag, a környezet és a felhasználó céljainak, törekvéseinek interakciójából származik (azaz úgy látnák a függőséget, mint amit az emberek tesznek), ahelyett az elképzelések többsége szerint az addikció valami olyan, ami megtörténik az emberekkel; valami olyan, amelyet egy idegen anyag elkerülhetetlen farmakológiai hatásai váltanak ki..." |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az már más nézőpont, hogy mi lesz a feláldozottakkal, esetlegesen az ő lelki békéjükkel, a "drogfüggő" cimkézéssel amit a jogrendszer, a kevésbé elfogadó család vagy iskolatársaik aggatnak rájuk. De persze első az egyensúly. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Amerikában is szívnak az emberek füvet az utcán. Én is szívtam New Yorkban, Chinatownban az utcán. Még Thaiföldön is szívnak az utcán, ahol pedig akár meg is ölhetnek érte. A "törvény elrettentő ereje" tulajdonképpen csak egy fikció, amely ugyanakkor nagy pszichológiai megnyugvást szolgáltat az állampolgárok többségének. Mondjuk Magyarországon olyan 4-5000 kábítószerrel kapcsolatos büntetőeljárás indul évente, és a becslések szerint ennek több mint tízszerese az elkövetett visszaélések száma. Magyarul csak egy töredéket kapnak el, akiket rituálisan feláldoznak a "közmegnyugvás oltárán," hogy megnyugtassák a társadalom lelkiismeretét. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem nem függ össze a fogyasztás a legalizációval, nem amiatt szívunk füvet mert legális vagy nem az. És ez Londonban sincs másképp, itt is szívnak az emberek utcán és ott is. Persze Amerikában biztos más a helyzet, nem jártam még arrafelé...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Azért nyisd ki a szemed, ott sincs kenderből a kerítés.
During the past two decades California experienced a 25-fold increase in the number of drug offenders sentenced to state prison. As a result of this increase California led the nation in drug offender incarceration with a rate of 115 per 100,000 of the population - 2.5 times the national average (45 per 100,000 population for 36 reporting states) in 1996. By 1999, California's drug imprisonment rate rose to 132 per 100,000. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Orulok,hogy rest utottel a median!
maskulonben miert olyan furcsa otthon ugyanezt veghezvinni? en 10 honapja vagyok Calif.-ban,es teljesen elszomorit ,hogy 7 het es otthon lopva kell elovennem a jot. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Kössz az aggódást a nyakam iránt, Nargile. Ezek szerint tényleg távol van még a legalizációtól, de már jó úton jár felé. Egyébként a 10 fős afterről annyit czr, hogy nekem mar volt (igaz, csak) 8 fős, nem is after, hanem szülinap (of mine), nem is 10g, de pont elég, talán kicsit sok is, és a lényeg: mindez Londonban. Talán nem is legálisan, de annál inkább. És nem is törődött vele senki. !Y! |
| | | | |
| | | | | | | | | | mindegy.a pont azon van,hogy meg Angliaban sem fogsz egy tiz fos after-partyt csinalni a belvarosi garzonban ,10 gvel.
en akkor neveznem legalisnak,ha mondjuk vasarnap delutan osszejottok a haverokkal a meccs felidejeben a kertben es korbe jar par lant...persze ugy,hogy vegkepp senkit sem erdekel.
czr, aki neha felebred az almodozasbol |
| | | | |
| | | | | | | | | | Én inkább úgy mondanám, hogy Angliában elkezdődött a fű dekriminalizálása.hö! |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hát, a nyakadat ne tedd rá, kár lenne érte :) Annyi történt, hogy a kannabiszt január 29-ki hatállyal átosztályozták a kevésbé veszélyes drogok "C" osztályába, ami annyit jelent, hogy a csekély mennyiség birtoklása nem von magával letartóztatást önmagában. Ez még távol van a legalizációtól. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Én úgy hallottam, hogy Angliában már szívhatsz is otthon. És legálisan. (De nem tenném rá a nyakam.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Elég ellentmondásos a helyzet, ugyanis egyrészről a pszilocibin szerepel az 1971-es brit kábítószertörvény által betiltott anyagok listáján, ugyanakkor a törvények értelmében nem számít illegálisnak a "frissen leszedett gomba" árulása, csak ha a gomba szárított vagy "emberi kéz átalakította" fogyasztás céljára. Ha tehát friss vagy élő gombát árul valaki, az törvényes, ha viszont kiszárítja és úgy akarja eladni, akkor annyi börtönt is kaphat, mint egy heroinkereskedő. A hírek szerint azonban a rendőrség még a szárított gomba birtoklói ellen sem igen lép fel, bár ez már a jogalkalmazó belátásán múlik.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Hallottatok arról hogy a gomba legális Nagy-Britanniában? Mert most jöttem vissza Londonból és az utcákon óriási táblák hirdették: fresh magic mushrooms here...Beszéltem egy fickóval és ő mondta hogy 2001 óta legális. Csak én nem tudtam róla vagy ez kamu?
http://www.camdenmushroomcompany.com |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem félreértetted a hasonlat lényegét. Nem azt akartam kihozni belőle, hogy vajon a drogkereskedőket elrettentené-e a halálbüntetés (egyébként nem, mert Iránban egyre többen csempésznek a lefejezést is kockáztatva, Kínában is stb.), hanem azt, hogy az emberek egy bizonyos cselekedet büntetését nem feltétlenül azért támogatják, mert racionálisan végiggondolják, hogy a büntetés mechanizmusai csökkentik az adott cselekedet előfordulásának valószínűségét, hanem a bosszú, a megtorlás miatt, mert démonizálják az adott cselekedetet. Amíg tehát az emberek elhiszik, hogy a drogfogyasztás az "ördöggel való cimborálás," addig ne várjunk komoly változást a drogpolitikában. |
| | | | |
| | | | | | | | | | jol latod Nargile
egyedul a halabuntetes hasonlaton gondolkoztam el egy kicsit. marmint ugye maga a halalbuntetes tudata sem rettenti el az elkovetoket.azonban gyilkossagok tetemes eseteben nem is merul fel ez a fajta tudatossag,h ezt felszinre is hozza.
azonban hirtelen felindulasbol elkovetett 10kg behozatalarol meg nem hallottam,de biztos volt mar ra pelda.
a kabitoszer terjesztese homogenul csak kereskedelmi celokat szolgal. mai szintu elterjedese is csak ebbol a szempontbol indulhatott el.
igy a kereskedelem halalbuntetessel valo sulytasa mas alapokra tevodik.(mint igencsak tudatos cselekmeny) summa summarum szerintem lenne valami hatasa a halabuntetesnek ezen a teren.
ahogy latom nem sok ertelme volt elgondolkodni rajta:) zagyvasaghalom |
| | | | |
| | | | | | | | | | Bocs, valaki törölje le az extra példányokat a hozzászólásaimból :) Csak reggel szarakodott a rendszer. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nem akar megjelenni a hozzászólásom... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról. Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról. Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról. Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról. Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról. Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról. Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról. Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Shiphers
Nem akarok most az Egyesület nevében valami hivatalosan hangzó közleményt tenni, inkább elmondom, hogy én mit gondolok ezekről a dolgokról. Egy drog veszélyességét a tudományos adatok interpretálásával lehet felmérni, tehát nem létezik abszolút objektív módszer erre. A hatások morális megítélésén, az eredmények súlyozásán, szelekcióján nagyon sok múlik. Például sokak számára már az önmagában elfogadhatatlan kockázat, hogy a fiatalok szimplán jól érzik magukat egy drog hatása alatt, mivel morálisan elítélik a "pillanatnyi" gyönöröket (így például az önmagáért való szexuális gyönyört is). Ez a morális idegenkedés szerintem sokkal inkább központi jelentőségű a drogtilalom fenntartásában, mint bármiféle tudományos-egészségügyi tényező. Az emberek hisznek a törvények SZIMBOLIKUS erejében: nem a racionális-elrettentés, hanem a fenyítés-megtorlás funkció miatt támogatják a "droggal visszaélők" büntetését. Így van ez a halálbüntetéssel is: a támogatóit nem győzik meg azok a tények, melyek azt mutatják, hogy a halálbüntetésnek nincs nagyobb elrettentő hatása a gyilkosságok elkövetőire, mint az életfogytiglani büntetés. Az emberek azt akarják, hogy aki gyilkolt, az szenvedjen, bűnhődjön a legsúlyosabb módon. William Bennett pl. kijelentette, hogy a legszívesebben lefejeztetné a drogdealereket, s Reagan elnök is azt nyilatkozta, hogy megérdemelnék. Iránban a mai napig nyilvánosan lefejezik a drogcsempészeket.
Ez a morális idegenkedés a kulcsprobléma, s nem az, hogy a marihuána ezen meg ezen a teszten milyen hatásokat produkált mondjuk az autóvezetői képességekre. Persze ez is fontos, de valójában a kutatási eredmények közlése évtizedek óta képtelennek mutatkozott arra, hogy a drogpolitikán változtasson. Az Egyesület elsőszámú célja tehát nem is abban rejlik, hogy konkrétan milyen jogi-politikai szabályozás alakul majd ki a drogpolitikában, hanem hogy az emberek szemléletén változtasson a drogjelenséggel kapcsolatban. Ezért tartottuk meg a Drogfórumot is január végén szakértők részvételével, ezért keressük az alkalmat, hogy médiában és különféle társadalmi fórumokon megszólaljunk.
Visszatérve a veszélyesség kérdésére: az, hogy nem létezik teljesen objektív módszer a kockázatok felmérésére, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet felmérni egy drog társadalmi hatásait. Vannak olyan tényezők, értékek, tevékenységek, melyek egy társadalom és egy állampolgár életének különösen fontos sarkköveit adják. Jelen nyugati típusú kapitalista társadalmunkban ilyen a munka, karrier, tanulás, autóvezetés, család, szex stb. A társadalom annak tükrében ítél meg egyéneket, hogy ezeken a területeken milyen hatékonysággal képesek funkcionálni. A marihuána kapcsán pedig a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a marihuána fogyasztóinak túlnyomó többsége ezeken a területeken nem különbözik különösebben a nemfogyasztó többségtől, ergo nem képez valamiféle degenerált-deviáns csürhét, mint azt egyes propagandisták megpróbálják beállítani.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Re: #767 Mit is irtam: Hol van a ying-yang szemlélet? Hol a kritikus gondolkodás? A klasszikus értelemben vett dialektika? Hol az "elöször tájékozódom, aztán döntök" esélye?
vannak olyan könyvek, kiadványok, amelyek e tekintetben hézagpótlóak. Én ilyeneket IS olvasok.
Mit is olvastam: A KÖSZÖNTÖ-böl: ...A DAATH szerkesztői csapatának leghőbb vágya továbbra is az, hogy összegyűjtsön, rendszerezzen és publikáljon a világhálón minden olyan hazai, vagy magyarra fordított írást, ami a pszichedelikus szerekkel, a pszichedelikus kultúrával kapcsolatos.
A szerekkel kapcsolatos írások azért kerültek fel mégis erre az oldalra, hogy az érdeklődők számára információt nyújtsanak; mert mi hiszünk abban, hogy a tájékozottság jó dolog.
Azt természetesen nem várhatom el, hogy valaki céljai, érdekei ellen folytasson propagandát. Az viszont minden közvetlenül v. közvetve érintett honpolgár dolga, hogy tudjon tájékozódni. Pro / és kontra. Aztán dönt. De ezt a témát nem kivánom tovább ragozni e szük körben. Végül ne felejtsük el: akinek igaza van, annak akkor is igaza van, ha egyedül áll véleményével.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Nargile, a Kendermag Egyesület a kender-dekriminalizációt végcélnak tekinti, vagy csak egy lépésnek a legalizáció felé? Mit mond a Kendermag Egyesület a legalizációra? Azt mondja, hogy nem volna jó, vagy azt, hogy még nincs itt az ideje, vagy pedig egyszerűen csak taktikai okokból nem forszírozza?
Vagy egyszerűen csak arról akar ez szólni, hogy ne nagyon maradjunk le a nyugattól, és az egyesület céljait az határozza meg, hogy éppen mi van porondon Kanadában, Nyugat-Európában vagy éppen az Usában?
Azt mondja a kendermag.hu, hogy "A jelenlegi hatályos jogszabályok a büntetőjogi megítélés során semmilyen különbséget nem tesznek az egyes kábítószerek között veszélyességük szerint. Az Egyesület elsősorban e helyzeten kíván változtatni."
Mit jelent az, hogy "veszélyesség"? A rendeltetésszerű használat veszélye? Vagy valami átlag? Mitől "veszélyesebb" az egyik drog a másiknál? A hosszú távú egészségkárosodásokról van szó? Vagy a függőségről és más pszichés veszélyekről? És egyáltalán _mire_ való veszélyességről van szó? A társadalomra? A fogyasztóra? A kulturális identitásunkra? És a különböző szempontok összesítésénél és összevetésénél milyen mérce szerint értékeljük és súlyozzuk az egyes szempontokat? Ki mondja meg, hogy milyen súllyal számít a képletben a fizikai egészségkárosodás esélye, ugyanennek a mértéke, a kulturális önazonosságunk integritásának veszélyeztetettsége, vagy például az, hogy mennyire rontja az autóvezetési képességet? |
| | | | |
|