 |
Legfrissebb hozzászólások (203 - 252)
(Témakör: Buddha, Jézus, Mohamed és barátaik)
 | |  | | | | |  | |  | | | az értelem, nálam az ember azon képessége, hogy értelmet bír adni a dolgoknak. a hit meg ennek az egyik funkciója. innen nézve a vallások ugyanolyan értelmesek mint pl. a természettudományok, főként ha azt veszem, hogy ugyanúgy rendelkeznek olyan eszközökkel, amivel közvetlenül meggyőződhetnek a reménylett dolgok igazságáról vagy nem helytálló voltáról.
vagy gén szerinted elválaszható élesen a kettő?
esetleg a népi vallásosságra gondoltál? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | "Egyszerűen csak arról van szó, hogy az ember vagy önmagából és a módosítatlan benyomásaiból indul ki, a saját repertoárjából dolgozva, és a saját mércéjével mérve önmagát, vagy pedig aláveti magát az igazán primitívnek, az igazán alapvetőnek: a természetnek. Ez egy elvi különbség. Nem pszichés fenomenológia kérdése."
A gondolatsorban a hiba ott van, hogy kizárólag a "természetet" tartod alkalmasnak arra, hogy a transzcendenssel való kapcsolatot kiteljesítse. A keresztény misztikus például szintén nem "a saját reptertoárjából" dolgozik, hanem aláveti magát valami másnak, ami ugyanakkor nem a természet, hanem valami, amiből a természet minden egyes lélegzetvétellel kiárad, ami a természet mögött, azon túl van. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | és mindig kihangsúlyozzák, hány éve küzdenek már a drogok ellen =D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Moncsy:
Egyik vallás sem "értelmesebb" a másiknál, mivel hitalapúak...
Különbözö keresztény ágazatokból kb. 35000 van, melyikre gondoltál? ;P
A krisnák jól föznek, de iszonyatos agymosók.
Új szerkó, új név, nó szex, könyvbiznesz és 12122211-13133311 lúpolás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Krisna esetleg? :) Mi a véleményetek? Sztem sokkal értelmesebb mint pl. a keresztény vallás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Eretnek meditáció egy olyan állapot, amikor szabadon hagyod áramlani a dolgokat. Ebbe tulajdonképp minden beleértődik, a testérzeteidtól kezdve az érzéseiden át a gondolataidig. Szóval van, hogy gondolatok vannak a fejemben, amikor csinálom, de ilyenkor ezt is hagyni kell különben sose marad abba. Pl. elkezdesz gondolkodni azon, hogy hogyan kéne abbahagyni a gondolkodást. :)
Ez csak egy technika, hogy ne ugorj rá mindenre egyből, amit tapasztalsz. Ráugrás alatt azt értem, hogy egyből csinálni akarsz vele valamit, ha mást nem akkor értelmezni/megmagyarázni. Na most pl. LSD-n ezt az állapotot jóval könnyebb elérni és ilyenkor a trip is felerősödik, mert nem akadsz le sehol. Ezzel én hatékonyabbá és gyümölcsözőbbé tudtam (hagytam tevődni) tenni a tripet, de pl. egy ételre, forró teára, zuhanyra is rá lehet flesselni csak hozzáállás kérdése.
Szóval végső soron a meditáció egy nem akarós, nem tevős, nem prekoncepciós és kommentálós hozzáállás a külső-belső folyamatokhoz, tárgyakhoz, élőlényekhez, világhoz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem vonnám kétségbe a kis Buddha megvilágosodásának erejét. Nyilván reduckionista abból a szempontból hogy ennyire biokémiailag tekintettem rá, de hát nyilván a buddhisták tudat-formálásának is éppúgy megvannak a biokémiai alapjai, vagy a keresztényeké is, meg minden emberé.
Élmény nyilván nem lehet egyforma (ha már ilyen redukcionista vagyok, meditálás közben nem szokás hányni, bár ki tudja, lehet hogy jó módszer, márpedig egy ayahuasca-élménynek általános velejárója stbstb), viszont a tanulsága lehet ugyanaz. És persze, meditáció sem kell hozzá, de hát kérdés az, hogy mit nevezünk annak. Szerintem minden ember meditál, nagyon is sokat, csak a kérdés az, hogy ezt mennyire tudatosan végzi. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szóval szerintem vallásos, transzcendens élmények archetípusosan jönnek-mennek, gyakorlatvégzés nélkül is néha, olyanok is, amik mondjuk high-dose trip, vagy gyakorlatvégzés szép kiművelésének az eredménye lenne. Nyilván ott is van biokémia, csak mondom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | retek: Ez nagyon redukcionista.
Ha már Buddhizmus topic, akkor a kis Buddhának is eléggé ütős lehetett a megvilágosodás, és nem a sarki vihargyújtójával inhalálta be a McKenna papától kölcsönkért kis DMT-t. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Eretnek
Elérhető-e meditációval a DMT élménye?
Ha csak meditálsz, honnan tudod hogy milyen az, hogy nagyobb lett a móltömege az egódat összetartó neurotranszmitternek 30 grammal? Maga az élmény csak néhány perc, de utána hónapokig is tarthat a feldolgozás, ami viszont meditáció. Szerintem a "szerek" csak rámutatnak az összefüggésekre, amiket mindenki meditációval bont ki. A sima meditáció meg ezeket az összefüggéseket felépítheti, és lépdelhet mindig előrébb benne a tudat. Olyan kontextusban kezeled a meditációt meg a tripet, mintha két teljesen különálló dolog lenne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem a legfeleslegesebb elválasztások pont előjöttek ebben a topicban. Élet, mint egészt bontó dolgok. Trip/nem trip -> Folyamatos érzékelés van más szinten, de ugyanazt. Természetes/Nem természetes+ember -> Az ember abszolút a természet része, több millió parányi élőlény összesége, összefüggően működik, tartja fent magát, az egy dolog, hogy ott az agyunk, mint CPU.
Kivülről veszi be -> minden kis anyagunk a bioszféra-körforgásából termelődik. Egyelőre itt még nincs új semmiből új valami. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Akkor most tulajdonképpen mi is az a meditáció? Pszichedelikus élmény? Összpontosítás?
Deeptrip: Hogy néz ki ez a gyakorlatban, hogy mindenféle absztrakt nyelvi fogalmak nélkül, gondolatok nélkül, közvetlen tapasztalás útján vagy képes szemlélni a létezőket a meditáció hatására? Ez nálad hogyan zajlik, lépésről lépésre, a hétköznapokban.
Tehát mondjuk a DMT adta élményt el lehet érni ezzel a mindennapos gyakorlattal?
Nekem Lama Olében ez volt taszító, hogy teljesen úgy tűnik, hogy az életét arra áldozta, hogy szerek nélkül is el tudja érni az LSD hatását, annyira megijedt a pszichedelikus drogoktól, de annyira vágyja a hatásukat.
Én úgy vettem észre, hogy ezek a gyakorlatok arról szólnak, hogy TE meg tudjál világosodni, és ezáltal TE kiszabaduljál valamiből, legyen az a reinkarnáció vagy mittomén.
Én azt sem értem, hogy a buddhisták miért akarnak ebből a reinkarnációs dologból kitörni, hogy többé ne kelljen újjászületniük.
Szerintem ezek a szerek a természet legmélyebb összefüggéseibe engednek belelátást, és szerintem ez nem megy önmagunkból merítve, akár mindennapos gyakorlat segítségével - igaz ez csak előítéletem, nincs rá bizonyítékom, de gyanítom hogy nektek se, különben nem járnátok ide:)
Gén: említetted ezt a két csoportot. Ott van a szerotonin, a dopamin, a triptofán, a DMT, adrenalin stb, amik azért természetes vegyületek, és azoknak a tudatállapotát is ezek a pszichoaktív vegyületek határozzák meg, akik szerint ez nem természetes:)
Sok ilyen emberrel beszélgettem akik azt mondják, hogy "de minek kívülről bevinni ezeket a szereket".
Hát valójában ők is kívülről viszik be.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha már a tökösségről szó esett...a buddhisták lehetnek tökösek?
Tökösség alatt azt a fajta szexuális energiát értem, amit a nyers élet megtapasztalása ad. Gyönyör-szex-szaporodás-élés-természet. Ettől vagyunk mi mind valahol kis ÁLLATOK. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | tán a mérleg egyik oldalán |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a gén által említett első koncepciót én annyival módosítanám, hogy az erős meditációs, vagy valamilyen a szervezetbe bevitt szer által kiváltott tapasztalatok szerintem azért lehetnek hátráltatók (becsapások), mert az ember szépen belepihenhet, miközben a virág ami az illatot adta elszáradt már, és csak a szétfoszló illatának utolsó rezdüléseit szagolgatom, oda sem figyelve arra, hogy a virágnak konyec. aztán már csak emlékek körül körözök, megfestem, leírom egy könyvbe stb. de oszt' ennyi.
minden pillanatban megváltozunk, valahol ebben az otthontalan otthonban lehet valahol az amit igazi arcomnak hívhatok.
ui.:maga az ezererkarú avalokitésvara bódhiszattva is odajöhet hozzám, megveregetheti a fejem és ezervilágotmegrengető hangján mondhatja, hogy jól van ynul tökös srác vagy, ha mondjuk rá egy napra valaki tökfilkónak nevez és ugyanúgy automat bepöccenek, vagy később nem találom már az utat ami erre a magasabb állapotra vezet. ez az önbecsapás.
én pl jó pár ilyen buboréktulajdonságot hittem magamének, ám a vélt énképem és azon hatás között ami bizonyos szituációkban kifejtettem feszültség támadt sokszor, tehát rá kellett jönnöm, hogy ekkor szépen beugrattam magam. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem a meditációt már csak azért is hülyeség lenne szembeállítani pl. a gombázással, mert az ember a gomba hatása alatt is egy meditációs gyakorlatot végez. Még akkor is, ha közben a természetben van. Még akkor is, ha a meditációs gyakorlat egyszerűen csak alapos odafigyelés. A különbség az, hogy előtte megette a gombát. Nem az, hogy nem meditál.
Ráadásul, ahogy a Deeptrip mondja, a meditáció egy naponta végzett gyakorlat, és szerintem ideális felkészülés a gombázásra. Tökéletes száraz edzés. Navigációs gyakorlat. Kétség kívül önmagában is hasznos. Mondjuk szerintem csak egy aprócska szempontból tekinthető a gombázás alternatívájának.
A kérdés az, hogy a transzcendenssel való kapcsolat tekintetében, mint egy életen át tartó prodzsekt tekintetében hogyan áll az ember az önállóság kérdéséhez.
És ami engem érdekelne, az az, hogy vajon össze lehet-e egyeztetni a buddhizmussal azt az elképzelést, ami szerint a drogmentesség túlzott önállóság. Merthogy hiányzik belőle a természetnek való alávetettség eleme.
Nekem valahogy úgy tűnik, hogy a buddhizmus egy maszkulin abszolútum-kergetés köré épül, és még ha negatív úton, valamiféle kiüresedésen keresztül próbálja is teljesen kielégíteni az abszolútság igényét, akkor is könnyen zárulhat be egy önigazoló körbe. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem értem, hogy akik a meditációról beszélnek egyáltalán mit értenek alatta?
"A meditáció elgondolkodtathat azon, hogy milyen csodálatos egy fa, de meszkalinnal meg te vagy a fa:)"
Eretnek ezt miből sikerült megállapítanod?
Miért nem tudjátok a meditációt egy technikának felfogni, ami segít a természettel való összhang kialakításában?
Az elme nem szereti alávetni magát az egységnek és nem is fogja hagyni magát, ha az ember nem kezd el folgalkozni ezzel.
Vagy ti ettetek párszor gombát meg LSD-t és azóta folyamatos összhangban éltek ezért már nincs is szükség arra, hogy naponta ápoljátok a kapcsolatot a világgal?
Nem gondoljátok úgy, hogy az ember hamar elfelejt figyelni a lényeges dolgokra és beindulnak a fejében a hasztalan gondolati körök?
A meditáció egy naponta végzett gyakorlat és mivel naponta végzed ezért aktívan ápolod a tudatodat és tapasztalod ki, hogyan is működik az elméd. Itt a hangsúly a naponta végzett gyakorláson van.
Komolyan nem értem, hogy lehet a meditációt gondolkodásnak hívni, amikor tipikusan a közvetlen tapasztalás a lényege és nem az elvont absztrakció. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Itt két alapvetö koncepció ütközik össze.
Az egyik szerint az ember csakis a drogmentes hétköznapi tudatállapotában "természetes", ezért az Ember+Drog kombó nem-természetes. A drogos tapasztalások ideiglenes, múlandó, elszállt "illúziók".
A másik szerint pedig a hétköznapi tudatállapotú ember sok nem-természetes kultúr/egó/stb. réteget hordoz magán, amiktöl a pszichedelikumok segítségével képes megszabadulni, ergó természetesebbé válni.
Az elsö koncepció elvakult követöi nem hajlandók beülni az iskolapadba (=tanulni az alkalmazáshoz), a második koncepció elvakult követöi pedig nem hajlandók kiszállni a iskolapadból (=alkalmazni a tanultakat) :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kelleni éppen semmit nem kell, de mi az, hogy "általánosítás"?
Ha valaki azt mondja, hogy a pszichedelikus szerek használata csak nárcisztikus önigazolás lehet, akkor nyilván nem egyszerűen csak arról beszél, hogy pszichológiai szinten lehetne a drogozás az esetek kevesebb, mint 100%-ában nárcisztikus önigazolás, de gyakorlatilag éppen pont 100%. Ez lehetne általánosítás. De szerintem egy ilyen kijelentéssel inkább azt akarhatja mondani az ember, hogy alapvetően, már elvi szinten csak nárcisztikus önigazolás lehet a drogozás.
És ilyen értelemben mondom én is kábé az ellenkezőjét. Ideológiai alapon. Elvi értelemben.
Egyszerűen csak arról van szó, hogy az ember vagy önmagából és a módosítatlan benyomásaiból indul ki, a saját repertoárjából dolgozva, és a saját mércéjével mérve önmagát, vagy pedig aláveti magát az igazán primitívnek, az igazán alapvetőnek: a természetnek. Ez egy elvi különbség. Nem pszichés fenomenológia kérdése.
Hasonló ez a szintetikus-természetes kérdéshez. Ha az ember egy szintetikus hallucinogént használ, pl. ayahuascát, akkor az a tudatállapot kevésbé közvetlenül a természettel való kapcsolatából adódik, hanem benne van az embertől származó kreativitás. Ezért egy önigazolóbb dolog. Elvi értelemben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "a drogozás egy olyan szintje a természettel való kapcsolatnak, ami nélkül csak nárcisztikus, önigazoló és illuzorikus lehet a transzcendenssel való kapcsolat kultiválása"
Siphersh, minden tisztelettel, ez szerintem ugyanolyan általánosítás, mint amikor azt mondják, hogy pszichedelikus szerek használata csak narcisztikus önigazolás lehet.
Szerintem nem kell ilyen fekete-fehéren látni ezeket a dolgokat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát jó kis táltos tanonc lehet. Nagyjából olyan ez, mintha egy agykutató mesélne arról, hogy milyen feleslegesek a neuronok, és nem érti a szerepüket.
Valahogy mintha divatba jött volna a sámánizmus, meg a táltosság, és egy ilyen hígfos nyugati ezotéria fejezetté vált volna. Amúgy mi az a táltos tanonc?:)
Kimegy, síppal dobbal meggyógyít, kérhetsz rá áfás számlát, stb? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Erőszakkal nem fogom olvastattni, de a lehetőség adott lesz számára biztosíthatlak. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Orion.:
"A héten megismerkedtem egy táltostanonc sráccal. Ő teljesen elképedt, hogy szerinte mennyire feleslegesek a szerek, mert a szellemvilágba való átjárást különféle szerek nélkül is el lehet érni. De igazából az hagyján, hogy átjárnak szerek nélkül, de ott gyógyítani stb, stb hát nem semmi meló lehet."
Tényleg csak tanonc, ha ennyire nincs még képben a sámánizmusról, így a tudatlanság és tapasztalatlanság nyújtotta magabiztossággal "feleslegesnek" titulál számára ismeretlen módszereket...
Olvastass vele DeKorne-t, Harner-t, peyote- és ayahuascairodalmat.
Nézesd meg vele a Shamans of the Amazon -t és az Other Worlds -t. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | lagelli:
Számomra a buddhizmus megfoghatatlan, egy picit hasonlít az átláthatatlan káoszra. Mikor azt hiszem, hogy valamennyire át látom (mégha csak bizonyos részeket), mindig jön egy csavar, és megint kezdhetem elölről az egészet újra értelmezni. A bugyuta kérdéseimre adott válaszok nyomán próbálok valamiféle reménysugárhoz jutni, hogy megint lássak. De ha ajánlotok vmi könnyebben emészthető könyvet, akkor beletemetkezem és nem itt kotnyeleskedek (legalább egy dbig). Ole Nydal egyik könyvén már túl vok...
Eretnek:
"én kifejezetten hiszem, hogy vannak kérdések amiket kizárólag az LSD, a San Pedro és társaik tudnak megválaszolni"
Én meg kifejezetten hiszem, hogy nem így van. :) Lehet nem a meditálás az út, de van rakás másik. A héten megismerkedtem egy táltostanonc sráccal. Ő teljesen elképedt, hogy szerinte mennyire feleslegesek a szerek, mert a szellemvilágba való átjárást különféle szerek nélkül is el lehet érni. De igazából az hagyján, hogy átjárnak szerek nélkül, de ott gyógyítani stb, stb hát nem semmi meló lehet.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Lagelli: részemről csak informálódgatok, beszélgetek, véleményt cserélek, nem tudom érvényesíteni akarok-e valamit:)
Siphersh-el értek egyet, ezek a dolgok "érzékelhetően hozzátartoznak a léthez". Ha a tudatmódosítások -direkt nem drogokat írok - kapukat nyitnak meg, a meditáció is egy másik kaput, aminek a segítségével meg lehet kapni bizonyos válaszokat bizonyos kérdéseidre, de én kifejezetten hiszem, hogy vannak kérdések amiket kizárólag az LSD, a San Pedro és társaik tudnak megválaszolni.
Talán az a különbeség meditáció és szakrális szerek között, hogy a meditáció révén elgondolkodsz a benyomásokon, elfilozofálgatsz a nyelvi rendszerünk szimbólumainak függvényében, az idő relativitásáról és így tovább, de ezek a szerek túlhaladnak a kifejezhetőség határain.
Hatásukra egy olyan ősi állapotba térsz vissza, ahol a szimbólumok amiket megszoktál és használsz nem annyira egyértelműek és magától értetődőek. Ilyenkor van ez a "rácsodálkozás-mindenre" élmény, ami szerintem nem ugyanaz mint a meditáció.
A meditáció elgondolkodtathat azon, hogy milyen csodálatos egy fa, de meszkalinnal meg te vagy a fa:)
Mindkettő nagyon fontos, egyik sem alacsonyabbrendű a másiknál, valószínűleg a kettővel együtt érdemes kísérletezgetni.
Amit szavakkal PONTOSAN ki lehet fejezni, az már egy szűrt valóság.
Az Idő nem hiszem, hogy egy illúzió, inkább egy nagyon érdekes velejárója a természetnek. Ha nincs anyag nincs min hatnia, de ha már egyetlen anyagszemcse van az univerzumban, akkor létezik Idő is, amiben ez az anyagrészecske változik.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én spec. azt nyomattam volna, hogy a drogozás egy olyan szintje a természettel való kapcsolatnak, ami nélkül csak nárcisztikus, önigazoló és illuzorikus lehet a transzcendenssel való kapcsolat kultiválása, és hogy a buddhizmusban úgy általában, alapvetően meg tipikusan van valami, ami ezzel ellentétes volna. De már az első kör után elvesztettem a fonalat. :( |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | csókolom. kedves eretnek, retek, siphersh, orion, és a barátaitok.
és ynul.
én azt szeretném kérdezni, hogy most ez a beszélgetés kinek minek az érvényesítésről szól?
() |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Hogy érted, hogy a tér és az idő valamilyen szinten a tudatból fakad? A megélésük, vagy maga a tér-idő kontinuum?"
a megélésük mindenképp, hisz megfigyelhető (ha erre mindig emlékeztetjük magunkat :) ahogy egy nap során is más és más helyzetekbe másként érzékeljük az idő múlását (esetleg akkor is nyílvánvaló lesz ez, ha beugrik néha egy-egy gyerekkori időélmény). a térről meg az jut eszembe, ha valaki egy kicsit vallásos, akkor mondjuk egy templomba vagy egy meditácis terembe stb. való belépése, megváltoztja, harmonizálja az egyén belső világát, és fordítva: ez azért történik mert mondjuk, megtanulta hogy ki az a jézus, ki az a buddha, mint jelentenek a különböző szimbólumok, ismeri a tanításokat...
a tettek/emlékek/ismeretek lenyomatokat hagynak a (személytelen) tudatban, amik egyrészt meghatározzák, hogy később miként látom a világot, illetve azt hogy ehhez a "külső" világhoz hogyan viszonyulok (hajlamok, szokások, világképek). ám nem végletesen determinálják, viszont bizonyos okok hasonló fajtájú következményeket hordoznak magukban.
így oldható fel az a paradoxon, hogy bár a végcél buddhista szempontból a jó-rossz karma meghaladása, az erényes tettek, illetve pl. a filozófia tanulása, mégis segíthet abban, hogy meghaladjon mindenféle viszonyrendszert és rádöbbenjen a tudat nem kondícionált természetére, ami az együttérző bölcsesség spontán megnyílvánulása hisz az ember már sem nem különálló mástól vagy a természettől, sem nem egy személyiségevesztett "bolond". jelenleg a reinkarnáció szó bennem, a különböző információcsomagok továbbhullámzását idézi fel. ez lehet egy mosoly, egy rossz hangulat, egy gondolat, egy érintés stb.
a kezdetről meg nem beszélnek, mert végső soron a világ teremtés folyamatossan a jelenben zajlik (a valóság természetének féleértéséből bomlik ki a szamszára világa, az időbeliség, a karma, az én és más képzete stb.). a kozmolgiai képet(amiben a hat birodalom azaz istenek, félistenek, emberek, állatok, szellemek, pokollakók) meg én egyenlőre mentális álapotokként fogom fel, amikben egy életen belül vándorol az ember.
de azt is simán eltudom képzelni, hogy egyes magas megvalósítást elért emberek, bizonyos minőségeiket tovább tudják vinni a haláluk után egy más pszichofizikai áramlásba (tehát egy újabb testbe). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a reinkarnáció aztán tényleg meredek és érdekes dolog, de bennem mindig leegyszerűsítve mindig az jön fel, hogy mivel meglepőbb kétszer megszületni, mint egyszer? (nem fizikális értelemben, vagy nem csak abban).
sokféleképpen fel lehet fogni, mint élet és halál nagy kérdései, végtelen relativitásában és objektivitásában nyilván létezik, de értelmezése, mint gyakorlatilag mindennek, végtelen. feltett bennem olyan kérdéseket is már a gondolat, hogy hol a saját énem határa és hol a másoké, és hol a közös, vagy hogy egyáltalán ezt a kettőt el lehet-e határolni? pl vegyük Hofmann halálát, mert hogy erről elég sokan tudnak elég sok mindent, és ha sajnáljuk, mit sajnálunk rajta? Egy öreg, elhasználódott test fizikális értelemben meghalt (még ez sem igaz egyébként, gondoljunk csak a lebontó szervezetekre, amelyek most kezdik csak meg életüket Albert apó testében). Viszont az elképzelései, a kívánságai, a bajkeverő gyermeke meghaltak? Ellenkezőleg, azóta is ugyanúgy acidoznak, az LSD kutatások meg csak most, a halála után kezdődhetnek el igazán, mert ez a "halál" még rádobott egyet a folyamaton... Sokkal több ember, sokkal nagyobb lehetőségek, sokkal több idő, energia stb. ami kinőtt abból az egyetlen biciklizésből ami Hofmannt elindította saját útján, és ez az út nem ért véget, hanem szintet lépett... Ez csak az én egyik értelmezésem erről, lehet hogy rohadtul közhelyes vagy szentimentális. De végülis a halált meg az életet is különválasztani fölösleges, csak azért hogy a reinkarnáció nevű kifejezést megteremthessük.
trippelni meg azért jó nekem, mert "rákényszerít" a megfigyelésre, mert nem válik el az idő síkokra, hanem egyben van. ott az ok meg az okozat, amit csak megfigyeléssel vehetünk észre. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hogy érted, hogy a tér és az idő valamilyen szinten a tudatból fakad? A megélésük, vagy maga a tér-idő kontinuum?
Hiszel a reinkarnációban? És ha igen, ez mi módon zajlik le?
Nem vagyok képes hinni abban, hogy bizonyos tettekkel kiérdemelhető egy magasabb rendű létezés elnyerése egy következő életben. Mi az a bíráló erő a természetben, ami eldönti, hogy neked most szarabb, vagy jobb lesz e a következő életed? És a nem-buddhista világban mi utal ennek a dolognak a létezésére? És hogyan kezdődik ez az egész, először egy földigiliszta vagy, aztán később emberré nemesedsz?
Gondolom a buddhizmus ágaiban ezt is eltérően kezelik, saját véleményedre lennék kiváncsi. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 1. tegyük fel hogy szemüveges vagy, és épp elolvasnál valamit, de nem találod a szemüvegedet. ha most feladod, és nem kezded el keresni, plussz a könyvet is leteszed és nem foglalkozol vele, akkor nem derül ki sohasem, hogy ki a gyilkos. de úgy döntesz, hogy elkezded keresni, az egész házat átkutatod, mert nagyon kell, de nincsen sehol, míg végül rájössz hogy akkor lehet hogy a fejeden van? és tényleg...
"Megfoghatót nem találok, de ködöt igen. Azaz a látóköröm lecsökken. Vagy én vagyok túlon túl földhöz ragadt?"
2. erre a gyakorlat az szokott lenni, hogy a gyakorló felteszi magának ezeket a kérdéseket: mi a (pl.) harag? honnan jön és hova megy? milyen a színe, a szaga, az alakja? a test melyik részében van? ha épp nincs akkor hol van? ha épp fennáll akkor mit történik, milyen gondolatok társulnak hozzá?
aztán ha valaki sokat foglalkozik ezekkel, akkor egyrészt már megvan az, hogy ahelyett hogy idegeskedne a negatív állapotain, inkább érdeklődve, egyre inkább kiváncsian fordul feléjük. ez már jó. aztán, még arra gondoltam, hogy a tudatot, valahogy zsigerileg úgy képzeljük el, olyan metaforákkal jelenítjük meg, mintha egy tér lenne, ami tartalmaz "dolgokat", érzelmeket mint a harag (ez is pl egy szó, harag, de közben meg, amire "rá akarok mutatni" vele, az egy rendkívül összetett, és sok rétegű "valami", és mindig más és más stb).
de a tér, és az idő tehát bizonyos értelemben maga is a tudatból jön. így hát, ha máshogy kezdem el felfogni a dolgokat, mások is lesznek. (persze, valószínűleg sok év, míg a teknika, vagy az elmélet tényleges részévé érik valakinek, de a vízcseppek, cseppenként is, egy idő után megtöltik a lavórt).
ecceri eszemmel valahogy így tudtam körbeírni... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ahogy olvastam a kezdeti hozzászólásokat, nekem is kb ugyanaz fogalmazodótt meg, mint ynulnak. Erre a részre gondolok:
"bizonyos értelemben nem megvalósítható, mert a megvalósítás szándéka, már maga egy téves képzetből fakad, ami egy különálló én képzete, mégis a paradoxona, hogy természetessen törekvés nélkül meg szintén felismerhetetlen."
Mondjuk akkor most ezt, hogy is lehet feloldani? Mert ez nem esett le.
Meg igazából ez sem:
"azthiszem erre a felhő hasonlatot is szokták hozni példának, távolról úgy tűnhet, mintha valami szilárd dololg lenne ott, ám ha figylem akkor időben is mindenféle különböző formát vesz fel, s ha belehatolnék a közepébe, akkor nem találnék ott semmi megfoghatót."
Megfoghatót nem találok, de ködöt igen. Azaz a látóköröm lecsökken. Vagy én vagyok túlon túl földhöz ragadt?
Ha valakinek van türelme hozzám, magyarázza el legyen szíves.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Úgy tudom, hogy a buddhizmus különböző ágaiban mást és mást jelent a megvilágosodás."
igen, ismert egy bizonyos hierarchia a különböző iskolák között, a csan/zen iskola áll a "tetőponton", hogy pontossan mi alapján osztályozzák azt nem tudom. de nem a jelentése más, hanem talán a "mélysége", illetve ennek a közvetlenebb interpretálása.
"Szóval ez a megvilágosodás a végső cél? Ez ugyanaz mint az Üresség, vagy hogy kell ezt érteni? Egyáltalán mi az a megvilágosodás, és elérheti e mindenki?"
ja, a megvilágosodás az út és a cél is. cél a kezdetben, út a közepén, és a kezdet a végén. az üresség pl. megközelíthető úgy mint a szokványos értelemben működőképes, relatív szinten funkcióval bíró jelenségek elválaszthatatlansága, így független önálló létének a hiánya. bizonyos értelemben nem megvalósítható, mert a megvalósítás szándéka, már maga egy téves képzetből fakad, ami egy különálló én képzete, mégis a paradoxona, hogy természetessen törekvés nélkül meg szintén felismerhetetlen.
a tapasztalás maga (amiben nincs tapasztaló, és tapasztalt) egy nem verbális kaland, de mégsem mondható hogy felismeréséhez nem használhatók a fogalmak, vagy hogy ahhoz el kéne folytani azokat.
"Ja egy érdekesség: agykutatók a homloklebeny tájékát bizgerálták gyenge elektromossággal, pulzáló dózisokban, amivel a kísérleti személyekben vallásos élményeket, hallucinációkat idéztek elő. A személy egyéni előélete határozta meg, hogy ez egy ilyen megvilágosodás élmény volt e, vagy krisztus szállt le hozzá angyalokkal, meg ilyenek. Discovery-n volt, a Most Evil c. sorozatban, tököm se tudja mennyi ebből az igazság."
no igen, ez az, hogy nem egy élmény, ami volt egyszer, aztán elmúlik, hanem egy folytonos rádöbbenés a valóság természetére, amiből nem lehet kiesni. az érzékek együttállásával, teljes testtel/szellemmel belenőni a jelen pillanatba, és ott maradni. megtapasztalni végülis, relatíve könnyű, mivel egyikünk sem áll olyan messze ettől, vagyis ez a "történés" a hétköznapi tudattól, ám megint más folyton ekként cselekedni.
ahogy itt beszélek, eszembe jutott erről, hogy tibetben a buddhista tanítói fokozathoz nemritka hogy húsz-harminc éves napi képzés után érkeznek el az emberkék, vagy hogy japánban a egy egy koannal szintén 10-20 éveket dolgoznak...
ui: a hétköznapok topicban felmerült:
a nyugati pszichoterápiás gyakorlatban elterjedt pl. különböző meditációk gyakorlása, mivel tény hogy az ember hittel, és megfelelő pszichikai energia bevonásával képes gyógyítani magát, bodogabbá, nyugodtabbá tenni, összeszedetten gondolkodni tanulni, a tudatosság növekedésével megismerni, felismerni dolgokat, illetve lehetnek még mindenféle nagyon extrém élmények. ám ha a buddhizmust vesszük akkor a meditáció ebben a kontextusban (bár ezek is benne vannak) sokkal mélységesebb és sokkal egyszerűbb is. hisz a cél a "végső megszabadulás". amihez a test/beszéd szintjén megfelelő (helyzethez illő) erkölcsös cselekedetekkel, ám tudati szinten úgy juthatok közelebb ha nem csinálok semmit, hisz ha valójában meg akarom ismerni azt ami ebben a tudatban megjelenik, akkor elég csak figyelni, megoldási szándék, vagy verbalizálás nélkül.
azthiszem erre a felhő hasonlatot is szokták hozni példának, távolról úgy tűnhet, mintha valami szilárd dololg lenne ott, ám ha figylem akkor időben is mindenféle különböző formát vesz fel, s ha belehatolnék a közepébe, akkor nem találnék ott semmi megfoghatót. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Úgy tudom, hogy a buddhizmus különböző ágaiban mást és mást jelent a megvilágosodás. Elég kevéssé ismerem a témát, sőt nagyjából csak szánalmas múltbeli tapasztalataim vannak a mantrával tudatmódosításos meditáció terén.
Lama Ole 2-3 évvel ezelőtti sportcsarnoki előadása kifejezetten taszított, azt szűrtem le belőle, hogy neki a meditáció, meg a buddhizmus egy jelentős része is pusztán drog, egy ilyen ifjúkori életfejezetének a tovább élése.
Szóval ez a megvilágosodás a végső cél? Ez ugyanaz mint az Üresség, vagy hogy kell ezt érteni? Egyáltalán mi az a megvilágosodás, és elérheti e mindenki?
Ja egy érdekesség: agykutatók a homloklebeny tájékát bizgerálták gyenge elektromossággal, pulzáló dózisokban, amivel a kísérleti személyekben vallásos élményeket, hallucinációkat idéztek elő. A személy egyéni előélete határozta meg, hogy ez egy ilyen megvilágosodás élmény volt e, vagy krisztus szállt le hozzá angyalokkal, meg ilyenek. Discovery-n volt, a Most Evil c. sorozatban, tököm se tudja mennyi ebből az igazság. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | 1. buddha, egyszerűen csak az mondta, hogy az emberek kimozdultak valahonnan, emiatt nincsenek egész-ségben és hogy ettől van megszabadulás. sokan akartak tőle mindenfélét megtudni, mert elég jártas volt a különböző tudatállapotok közti utazásban, ő nem válaszolt, csak azokra amik szerinte meggyógyítják az embereket a torz látásmódból. szerinte ha a valóságot megfelően látjuk, akkor egyensúly van a két véglet, az objektív (lét) és a szubjektív (nemlét) pólusok között. ha ez van akkor van spontán együttérzés hisz felismerjük az elválaszthatatlanságot másoktól, a természettől ám mégis van egy nagyobb szabadság, vannak eszközök, amikkel minden helyzetben megfelelően, bölcsen, másoknak és magunknak is konstruktívan tudunk reagálni. ehhez foglalkozni kell a tudattal, mert a szenvek amik a torzulást okozzák a tudatban jelennek meg, emiatt nem ismeri fel az ember a valóságot (pl. a vágy egy dolognak kiemelheti a pozitív aspektusait, a negatívat meg csökkenti vagy teljesen figyelmen kívül hadja, a tudatlanság amikor épp nem tudom hogy egy adott helyzetben mi-mit okoz stb.).
2. felőlem lehet ilyen érzésed, de azért szólok hogy a buddhizmus sem egy kizárólagosan monolitikus entitás, csak általánosítások tehetők bizonyos jellegzetességek alapján.
3. a kérdés második része nekem nem világos...
az első része, meg talán az hogy a pszichedelikus utazások során amikor a külvilág metamorfózisa bekövetkezik, ráláthatok egy csomó olyan dologra, amikre máshogy nem. előhozhatnak emóciókat, amikről nem is tudtam, illetve lehetőségeket, amikkel összeszedhetem magam annyira, egy olyan "energia" szintre, ahol elengedhetem magam, vagy mélyére nézhetek dolgoknak stb.
ráláthatok a természet és a tudat egységére, bizonyosságot szerehetek erről, így a felelősségemről is igazolást kapok. a szépségek felismerése éltető, és a mindennapokban is nyugalmat hoz és erőt ad.
számomra ez a pszichedelizálás és nem válik el a buddhizmustól.
főleg úgy hogy a tudat és bizonyos szubsztanciák összekapcsolódása során is rájövök hogy én nem egy különálló, maradandó entitás vagyok, így a zsigeri ragaszkodás is oldódhat ehhez a képzethez.
4. csak remélem hogy megfelelően tolmácsolom, a buddhista világképet, de ez esetleges, a részleges tudásom folytán nem biztos (sőt) hogy teljes képet adok. így ne ragaszkodj annyira a szavaimhoz, vagy legalábbis ne vedd úgy hogy ez "a" buddhista válasz. köszi. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Valóban az.
Nemtom mennyire vág ez konkrétan ebbe a topikba, de nekem egyszer volt egy meszkalinos élményem még jó rég. Filozofálgattam a hatása alatt Hubble űrteleszkóp képeket nézegetve stb, és úgy éreztem hogy a Föld az valóban egy Anya, aki termékeny kertet hordoz a hátán, és hogy talán mi emberek vagyunk a tudata, intelligenciája.
Ahogy valahol olvastam: "talán azért fejlesztett ki minket embereket, hogy rajtunk kívül megismerhesse saját történetét".
Elmélkedtem azon, hogy ha a Föld az Anya, akkor a Nap az apa. Szigorú apa, de nélkülözhetetlen. Ha nem lenne a Földanya "védőburka" szanaszéjjel perzselne minket. Arra gondoltam a Jupiter milyen csodás bátyó, ahogy a gravitációjával elszívja a nagyobb kavicsokat az űrből, hogy mi egész zavartalanul tudjunk itt létezni.
Szóval eképpen filózgattam ábrándozgattam, aztán évek múltán Kepes Andrásnak volt egy utazgatós műsora, ahol többek között elment Peruba is (és meszkázott is), és elmondta hogy a perui indiánok hogy látják a világot, és pontosan ugyanúgy ahogy nekem a meszkalin tanította. Érdekes volt a saját - vagy belém ültetett - gondolataim visszahallani évekkel később... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azt mondod, hogy a buddhizmus nem egy elvakult, kényszeres ideológia? :) Oké.
De nekem az az érzésem, hogy az én-központúság elméleti maximuma. Nem a természettel való szerves egységében megjelenő alapvetőséghez méri az embert, hanem önmagához.
Amikor a buddhista az énről beszél, olyan érzésem van, mint amikor a keresztény beszél az ítélkezésről. Jézus azt mondta, hogy ne ítélj, amiből az következik, hogy alaposan körbe kell definiálni, és lehetőleg üldözni kell a bűnösöket. Ha buddhista vagyok, akkor meg nincsen én, amiből az következik, hogy én vagyok az Univerzum közepe.
Ha szerinted nem nagyon jellemző a buddhizmusra az énközpontú ideologizálás, akkor hogyan lehet összeegyeztetni vele azt az enteogén lelkületet, ami nem az ember önálló pszichéjéből eredő megvilágosodásra hajt, hanem a természetes funkcióját keresi és alázattal aláveti magát mondjuk egy olyan fazonnak, akinek az jön be, hogy a szaron nő? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a szemlélődés ráhangolódás a környezetre, ami úgy tud megesni ha magától elül az izgés-mozgás. ahogy a fát ha megsebzik, és lassan beforr, ahogy a felhők jönnek mennek a tiszta égen, ahogy a víz hullámai elülnek (ezek mind gyakorlatok lehetnek/lehettek), úgy ül el a képzelt én-hez való ragaszkodás, és az ebből felkelő vágy, gyűlölet, zavar, büszkeség, irigység csoportjai. *
a buddhista felfogásban a test a föld (pl. csont), víz (testnedvek), tűz (pl. emésztés) levegő (légzés, testnyílások) elemből tevődik össze a test is és a külvilág, s ez egyben egy meditációs gyakorlat is.
* ha valaki átéli "azt" ami ezeknek az időleges szünetéből fakad, akkor utána, ehhez mérten valóban észreveszi mennyire én-es az, ami nem ez, és elkezd foglalkozni azzal, hogy újra átélje és közvetlen látomásként megmaradjon (aztán jó esetben észreveszi, hogy bizonyos szempontból ez a törekvés ami ezt épp akadályozza. mert nem semmihez sem nyúlni kell, hanem mindenbe belenyúlni a gyökeréig, ami szerintük az üresség, ami elválaszthatatlan az együttérzéstől mindennel)
akármennyire is elszálltnak, idegennek vagy megvalósíthatatlannak tűnhet valakinek, azért mégsem mondható, hogy egy elvakult, kényszeres ideológia, hanem egy igen szép látomás. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | hepi ~571. bőrszdéj buddha. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nargile: hát ez látod jó kérdés. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hozzátenném, amit egyenesen benny bácsi mesélt a dologgal kapcsolatban:
felvette vele a kapcsolatot egy teheráni filozófus, aki elmondta bennynek, hogy iránban úgy jelent meg a cikk, hogy a "zsidók még a saját vallásukat sem kímélik", ismerve azonban benny egyéb munkásságát az illető kétkedett a médiában megjelent írásban. ő volt az egyetlen, aki a tudományos szférából megtette shanon felé ezt a lépést!
szomorú fejleménye is volt az ügynek, benny teljesen egészséges édesanyja egyik napról a másikra különös betegséget kapott és meghalt.
benny barátai isteni bosszúnak titulálták az esetet, ő azonban nem-hívő lévén másra gyanakodott, mint én is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Akkor miért fektetsz energiát abba, hogy terjeszd az eszméidet a neten? Miért nem tőzsdézel inkább? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | seholsincs, de sosem volt. tőkeáramlási szabadság van, és ha jobban megéri a szólásszabadságot elnyomni gazdaságilag, akkor jobban megéri.
én egyébként a piac pártján állok az eszmék ellenében, de ez eddig sem volt meglepő asszem. :)
wilders meg remélem megkapja azt amiért oly keményen küzd: golyót egy iszlám fanatikustól. hidd el, boldogan halna meg: igaza lett. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nagy hullámokat kavart ez a Geert Wilders, láttátok a filmjét? Indonézia le akarja tiltani a youtube-ot, ha nem veszik le: http://href.hu/x/57yp
Én a filmet nem tudtam végignézni, szánalmas kis propaganda, manipuláció a rosszabb fajtából. Viszont az nevetséges, hogy valahányszor valami nem tetszik egy Iszlám országnak, el kezd fenyegetőzni azzal, hogy elérhetetlenné teszi a youtube-ot, a youtube meg behódol. Hol van akkor itt a szólásszabadság? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Akkor most lenne érdemes pszichedelikus egyházat alapítani... |
| | | | |
|
