 |
Legfrissebb hozzászólások (1883 - 1932)
(Témakör: legalize)
 | |  | | | | |  | |  | | | wyvern: Ja, valószínü. A Mercedes arra számít, hogy valaki bekap egy mercedeszes tablettát és másnap vesz egy kocsit.
Szerintem teljesen logikátlan a feltételezésed.
Nem valószínü, hogy csak a coffee shopot nyitni akarók kempányolnak a legalizáció mellett, a szakma nagy része úgy gondolja, hogy ha nem is legalizálni, dekriminalizálni kell elsösorban a marihuánát, de sokan ezt minden jelenleg illegális szerre értik. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | "Neked személy szerint mi a véleményed az USA gazdasági szankcióiról Kolumbia ellen és Afganisztán lerohanásáról?"
Kolumbia: ez ugye a kokatermesztő régió központja, az USA-ba irányuló kokainexport majdnem 100%-a innen származik (újabban az ópium nagy része is.) Az USA hosszú évek óta a baloldali gerillákat (FARC) hibáztatja a kokainkereskedelemért, holott a kép jóval árnyaltabb. Mind a kormány, mind a kormány által támogatott jobboldali paramilitárisok nyakig benne vannak a drogkereskedelemben. Az USA dollármilliárdokat költ a kormánycsapatok felfegyverzésére, ennek eddig a drogkereskedelemre semmilyen visszatartó hatása nem volt. A másik a Plan Columbia, amelynek keretében vegyszerekkel permetezik a kokatermesztéssel gyanúsított területeket. Ennek katasztrófális közegészségügyi és ökológiai hatásai vannak, emberek tízezrei betegedtek meg, esőerdők pusztulnak, ráadásul a haszonnövények és háziállatok is. A kokatermesztés azonban nem csökkent látványosan, csak az ültetvények tevődnek át a hegyvidékes területekre, ahol a permetezés kevésbé hatékony.
A USA utcáin közben a kokain ára nemhogynem emelkedett volna, hanem csökken, elérhetősége növekszik.
Afganisztán: az invázió egyik fő érve a narkoterrorizmus megfékezése volt, tehát a ópiumkereskedelem-tálibok-terrorizmus "ördögi körének" megtörése. A valóság ezzel szemben az, hogy a tálibok 2001-ben tilalmat vezettek be az ópiumtermesztésre, melynek eredményeként drámaian csökkent az ópiumtermesztés az uralmuk alatt álló területeken - nem úgy az amerikaiakkal szövetséges erők által uralt területeken, ahol az ópiumtermesztés tovább virágzott. Az amerikai megszállás óta az ópiumkereskedelem ismét az egekig kúszik.
"Szerinted lehetséges, hogy a kolumbiai kokain és afgán heroin immár amerikai ellenőrzés alatt terjed a világban?"
A CIA-nek valóban nagy szerepe volt a drogkereskedelem hálózatának kialakulásában (Kolumbia, Burma, Afganisztán), mivel ők szervezték meg a drogkereskedelmet az amerikabarát erők támogatására, azonban az túlzás, hogy ők ellenőriznék a drogkereskedelmet.
"Véleményed szerint részrehajló-e a sajtó (különösképpen az internetes) az emberek droggal kapcsolatos véleményformálásában?"
Igen. És nem csak ők. Ebben a kérdésben nem létezik "objektív" álláspont. Nem is létezhet, mivel olyan ember nincs, akiből valamilyen érzelmet ki ne váltana ez a kérdés.
"Szerinted egybevág-e az illegális internetes gyógyszerkereskedelem a gyógyszergyárak érdekeivel?"
Nem, mert abból nincs profitjuk.
"A gyógyszergyárak profitálhatnak-e bármilyen drog dekriminalizációjából, fogyasztásának engedélyezéséből, legalizációjából?"
Ha itt a kannabiszt vesszük, azt kell mondani, hogy nem, ugyanis a kannabiszt bárki könnyen és olcsón megtermesztheti, nincs szüksége gyógyszergyárakra hozzá. A gyógyszergyárak abban érdekeltek, amit a Freund Tamás nyomat: szintetikus, csak gyárakban előállítható drága gyógyszerek gyártása.
"Készült-e bármilyen felmérés arról, mely gyógyszergyárak képesek amfetaminszármazékok, LSD és egyéb drogok előállítására?"
Erről nem kell felmérés. Erre az illegális laborok is képesek, a gyógyszergyárak sokkal többre is ennél.
"Az ecstasy-tablettákon és LSD-blottereken található reklámokról hogyan vélekedsz?"
A fekete piac hasonlóan működik ebben, mint a legális piac. Szüksége van az újabb és újabb termékek piacra dobásához, hogy fenntartsa magát. Például miért adnak ki minden évben egy új és mégjobb és méghatékonyabb fogkefét? Vajon valóban minden évben forradalmian új fogkeféket találnának fel? Nem, csak egyszerűen az emberek jobban veszik, amiről azt hiszik, hogy új és jobb mint a hagyományos, a gyártók ezért versengenek minél újabbnak és modernebbnek tetsző termékek piacra dobásával. Az eki gyártói újabb és újabb logókkal látják el a bogyókat ugyanezen okból. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | anomia
érvelésed azért támadható, mert tulajdonképpen minden egyes szakterületre ráhúzható. Például ezek szerint nem lehet helyes oktatáspolitikát, egészségpolitikát, mezőgazdasági politikát stb. létrehozni, mert ahhoz az egész társadalom mentalitásának meg kell változnia. Ha a gondolatmenetedet követem, az közlekedési miniszter sóhajtva és legyintve visszautasítaná a hatékonyabb politikai szabályozási rendszerekkel kapcsolatos javaslatokat, mondván, hogy "Hajh, úgysem lesz itt jó közlekedés, amíg az emberek nem tisztelik egymást és nem kapnak megfelelő erkölcsi nevelést a suliban."
A modern politikatudomány éppen arról szól, hogy a lehetőségekhez mérten kell a legmegfelelőbb szabályozási modelleket kialakítanunk, és azoknak tudományos bizonyítékokon kell alapulniuk. Az Európai Uniónak nagyon szigorú kritériumrendszere van arra vonatkozóan, hogy mi számít hatékony politikai szabályozásnak. A drogpolitika ezek szerint a kritériumok szerint egyáltalán nem hatékony. Ezt az Európai Drogmonitorozó Központ hivatalos jelentése is megállapította. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile: addig is, összeszedném az eddig elhangzott pontokat amiket felvetettem. Mivel én is a magánvéleményemet mondtam eddig, megkérdezném, Te hogy vélekedsz ezekben?
- Neked személy szerint mi a véleményed az USA gazdasági szankcióiról Kolumbia ellen és Afganisztán lerohanásáról? Szerinted lehetséges, hogy a kolumbiai kokain és afgán heroin immár amerikai ellenőrzés alatt terjed a világban?
- Véleményed szerint részrehajló-e a sajtó (különösképpen az internetes) az emberek droggal kapcsolatos véleményformálásában?
- Szerinted egybevág-e az illegális internetes gyógyszerkereskedelem a gyógyszergyárak érdekeivel?
- A gyógyszergyárak profitálhatnak-e bármilyen drog dekriminalizációjából, fogyasztásának engedélyezéséből, legalizációjából?
- Készült-e bármilyen felmérés arról, mely gyógyszergyárak képesek amfetaminszármazékok, LSD és egyéb drogok előállítására?
- Az ecstasy-tablettákon és LSD-blottereken található reklámokról hogyan vélekedsz? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Jó, elolvasom, ha reagálsz Te is egypár tegnap felvetett kérdésemre (és ha küldesz linkeket). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | wyvern909
én csak elmondtam, hogy igen lehet képet kapni arról, hogy mi történik Afganisztánban vagy Kolumbiában. Elég mulatságosnak tartom, hogy olvasatlanul egy miépes szórólap szintjére minősíted ezeket a forrásokat. Persze könnyű úgy véleményt alkotni, hogy az ember nem jár utána a dolgoknak.
anomia
én inkább azt tartom nihilnek, amit te képviselsz. Van bármilyen pozitív víziód a drogpolitikáról? Vagy azt tartod ideálisnak, ami most van? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile:
Ne haragudj, de nem hiszem, hogy a véleményemet meg tudnák változtatni ezek a kimutatások. Kb. annyira, mint egy MIÉP szórólap vagy egy Fókusz-műsor... (ugyanolyan hitelesnek tartom őket)
Mao:
Okker, akkor tudjuk már, merre megy a vonat. :) Tegyük fel, hogy a masiniszták a coffee-shop nyitogatók, tehát akik legálisan szeretnének értékesíteni. Viszont az a kérdés, hogy kik mozgatják a váltókat, még megválaszolatlan marad.
Nem, a Mercedes szerintem sem állít elő ekit, bár ki tudja. Valószínűbbnek tartom azt a verziót, hogy a tablettákon látható márkák tulajdonosa(i) megegyeztek a tablettákat gyártóv(kk)al erről a reklámozási formáról. Nem hiszem, hogy a tabletták gyártója csak úgy a saját termékére idegen brandet préselne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem tudjuk merre megy a vonat?! :
mindenki mást akar. a dekriminalizáció azt jelenti, hogy az adott drog (amit dekriminalizálnak) csekély mennyiségének tartásáért, fogyasztásáért, termesztéséért/előállításáért nem szabhatnak ki börtönbüntetést. semmi mást.
A legalizáció értelmében az adott drog kereskedelmi forgalomba kerülhet legálisan és semmilyen büntetést nem szabhatnak ki a legális árusításért, a fogyasztásért, tartásért, termesztésért/előállításért.
Nem gondolom, hogy bárkinek is a kevéssé EU-konform magyar börtönökben a helye, aki fogyaszt, de még a nem túl nagy mennyiségben kereskedőket sem küldeném oda.
Nem gondolom, hogy a pl a Mercedes titokban ecstasyt állít elő. A dealereknek áll legkevésbé érdekében a legalizáció, és szerintem, ha valaki, miután legális lesz, drogot akar előállítani, termeszteni, annak biztos eléggé kivizsgálják a múltját.
Ha jól tudom az ecstasy tablettáko azért van logó, hogy meg lehessen külömböztetni egymástól (mindegyikben más arányokben vannak esetleg külömböző hatóanyagok).
üdv:mao |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | wyvern909
elég sok elemzés készült mind a kolumbiai, mind az afganisztáni drogtermesztés politikai és katonai vonzatairól. A RAND Corporation, a Human Rights Watch és a Transnational Institute kiadványait ajánlom a leginkább. De persze érdemes elolvasni a hivatalos ENSZ (UNODC) éves jelentéseket is (Global Drug Survey).
anomia
a vita már régen nem a 60-as évek szintjén folyik. A 90-es években egy gyökeresen új irányzat alakult ki, az ún. ártalomcsökkentés, amely nagyon távol áll mind a Tim Leary féle, mind a hivatalos prohibíciós állásponttól. Ez egy pragmatista megközelítés, amely elsősorban abban különbözik az előbbiektől, hogy nem akar moralizáló ítéleteket alkotni a drogokkal és a drogfogyasztással kapcsolatban, hanem közegészségügyi, költséghatékonysági és emberi jogi oldalról közelíti meg a problémát. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A legalizáció/liberalizáció témakörhöz még egy kicsit. Azért húzkodom a vészféket ezen a vonaton, mert egy csomó kérdés nem tiszta. Szerintem ahhoz, hogy megnyugtatóan állást tudjunk foglalni, tudni kéne egyáltalán merre tart a vonat, ki a masiniszta és hogy kik állítgatják a váltókat... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siph: "A hatalmon lévők"... a szóösszetétel értelme kicsit megváltozott a hatvanas évek óta sztem. Ma konkrétan ki-mi a gonosz elnyomó hatalom? Talán a gonosz állam bácsi? Vagy a nemzetközi tőke tulajdonosai, akik az állam bácsit és a felelős embereket megvesztegetésekkel, fenyegetésekkel sakkban tartják)?
Az az érzésem, ugyanaz a kör erőlteti ma itt Magyarországon a droglegalizációt, mint amelyik anno az USÁban a hippi mozgalmat higította, majd fizikailag szétverette.
Erről a drogháborúsdiról meg kifejtettem a véleményemet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szal', Biga, azon a fázison, hogy "...különben tényleg harc lesz", már nagyon régen nagyon alaposan túl vagyunk. Ennél túlabul gyakorlatilag nem is lehetnénk. Talán ha sterilizálnák a drogosokat, hogy ne örökítsék tovább a hibás géneket...
Elég egyoldalú harc, az igaz, de ahol az ország jogi szokásai szerint lehetséges helyben fejbelőni az embereket, ott az van, ahol a kényszerkezelés és a börtön a maximum elképzelhető, ott az van.
Hogy annakidején a hippik virágokat tűzdeltek a rendőrök puskáiba, azt megértem. De miután erre válaszul (ja, hogy nem lőttök vissza, oké, meg van dumálva) totális háborút indítottak a hatalmon lévők, ami évtizedek óta folyik, ezek után is azt mondani, hogy lazuljál haver, nehogy már tényleg harc legyen a dologból, szóval, ez nem egy helyénvaló megjegyzés, szerintem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | No... akkor médiáznék még egy kicsit. Egyelőre nem lehet egyértelmű "médiaképet" összeállítani a drogokkal kapcsolatban, hiszen a közszolgálati médiában általában az elutasító álláspont érződik, ugyanígy a kereskedelmi média hírműsorain is. Viszont a kereskedelmi médiában észre lehet venni a "hivatalostól" eltérő műsorokban és reklámokban drogozással kapcsolatos apróságokat és ráutalásokat (konkrétumot nem tudok mondani, de pl. marihuánalevél-plecsni a nyakban, ganjás fejkendő, póló stb.), amiket persze az ORTT, funkciójának megfelelően próbál kordában tartani - persze nem sok sikerrel.
Az internetes médiát viszont már nem lehet így szankcionálni, itt minden a szerkesztők jóindulatán és önmegtartóztatásán múlik. Szintúgy, ahogy az újságoknál, itt is a beérkező hírek-témák-levelek közül a szerkesztők szájíze szerint kerülnek ki vagy maradnak közletlenül. Ha például egy nap beérkezik mondjuk 6 droggal kapcsolatos hír mondjuk az Origóhoz, és ebből kettőt közöl le, mondjuk egy olyat, hogy "Kanadai kutatók szerint a marihuána fogyasztása öli a ráksejteket" meg egy olyat, hogy "Ecstasy tabletták birtoklása miatt börtönbüntetést kapott egy karakószörcsögi fiatalember", és közletlen marad egy olyan, hogy mondjuk "A Buenos Airesi Egyetem kutatói kiderítették hogy a speed káros az egészségre" - nos akkor mársem beszélhetünk elfogulatlan tájékoztatásról. Ha drogháború valóban létezik, akkor ez így a sajtó virtuális keretein belül zajlik, és ebben valóban a főszerkesztők a legnagyobb hadurak. És ez a kis szösszenet valóban konkrét értelmet nyer: "...a drogokról való ismereteink és képzeteink feletti kontroll gyakran nagyobb hatalmat jelent, mint a fegyverek ereje." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hmm... Kolumbia (kokain) és Afganisztán (heroin) felett ki rendelkezik katonai és gazdasági erővel? Netalán valóban a saját bábkormányaik tartják kezükben a hatalmat?
Szerintem nem kell sok energia egy virtuális status quo helyzet fenntartásához. A "valódi háború" számunkra, nézők számára kimerül egypár képsorban, amit a televízióban mutatnak, hogy mondjuk Kolumbiában felszámoltak egy kokainültetvényt. Egyébként ha valóban nem fűződnének érdekek a kokain- és herointermelés fenntartásához, Kolumbia és Afganisztán már rég nem ott tartana gazdaságilag, ahol.
Média. Valóban, amíg a médiában sugárzott-írt adatok ellenőrízhetetlenek, addig azt hitetnek el velünk, amit akarnak. Szörnyű képeket mindenféle drogháborúkról, drogcsempészetről, vagy esetleg például arról, hogy a kokain, vagy a heroin, vagy akárcsak a fű vagy az amfetaminszármazékok valójában ártatlan dolgok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "De azt tudom, hogy saját fogyasztásra nyugodtan termeszthetsz otthon dohányt, kávét vagy alkoholt"
Szép is lenne. Szeszfőzésért adózni kell, akár eladod akár nem, dohánytermesztés szerintem úgyszint adóköteles. Meg elég nehéz magot szerezni mellesleg. Kávé? Hát nemtom sztem arra is kitalálnak valami fasza kis korlátozást. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Azt hiszem, alulbecsülöd azt az energiát, amit a drogtilalom katonái és ideológusai hajlandóak befektetni a status quo fenntartásába. Az USA továbbra is nagy hatással van a világpolitikára, és a drogháború nem csillapodik. Némely városnegyedek valóban háborús zónákká váltak, százezrével zárják bötönbe az embereket világszerte, és nem kérdezik, hogy meg akarjuk-e beszélni a dolgot. Ez már évtizedek óta egy valódi háború, az erőszak és a propaganda minden eszközével, ami egy háborúval jár. A sajátossága csak az, hogy a legtöbb esetben csak az egyik oldal van felfegyverkezve, és mivel a kormányok a saját népük ellen harcolnak, az átlagos háborúhoz képest valamivel hatékonyabb uszításra van szükség. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Re 937: csak arról, hogy több lazaságot, ember! Mert a legalizációért folyó harc így tényleg harc lesz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Se kép, se hang. Ezek szerint érzékeny pontra tapintottam. Hadd idézzek a kendermag.hu főoldaláról egy cikkbeharangozót:
"A drogellenes háború sok hadszíntéren folyik. Az utcán a dealerek és a rendőrök, a politikai arénában a legalizátorok és a prohibicionisták, a bolíviai őserdőben a kokatermesztő parasztok és a hadsereg között. Az egyik kevésbé ismert hadszíntér a tudományos kutatások területe, ahol gyakran legalább olyan ádáz küzdelem dúl, mint az utcán vagy a dzsungelben. Ennek a harcnak bizony nem kicsi a tétje: a drogokról való ismereteink és képzeteink feletti kontroll gyakran nagyobb hatalmat jelent, mint a fegyverek ereje."
Az utóbbit hadd emeljem ki:
"...a drogokról való ismereteink és képzeteink feletti kontroll gyakran nagyobb hatalmat jelent, mint a fegyverek ereje."
Egyelőre nem kommentelek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja, erről a coffee-shopos dologról jut eszembe, Ámerikában a tévében hirdetnek receptre kapható nyugtatókat. A spamek, amiket naponta kapok, szintúgy kb. 30%-ban erről szólnak, mindenféle kínai szerveren elhelyezett oldalakra mutatnak, ahol konkrétan recept nélkül rendelhetek belőlük. Itt még talán fantazmagóriának tűnhet a gyógyszergyárak keze a dologban. De ha továbbmegyünk, nem tarthatunk valószerűtlennek egy olyan (kicsi, de annál hangosabb) polgári mozgalmat, ami a recept intézményének eltörlését tűzi ki lobbicéljául. Ha ez sikerülne, még több fogyna az addiktív nyugtatókból, mert orvos nem mérné fel a fogyasztó állapotát, alkalmasságát előtte. A gyógyszergyárak kaszálnának, a sok addikt meg fizetne mint a katonatiszt és mellesleg leépülne mint a ... nemtommi. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Azzal nincs problémám, ha egy kezdeményezés akkor kerül a figyelem előterébe, ha az ország lakosságának többsége akarja vagy egyetért vele. A drogliberalizációval kapcsolatban a felmérések nagyon nem ezt mutatják. Én mint fogyasztó, maximálisan tolerálom a többség akaratát, nem tárom fogyasztásomat a nyilvánosság elé. Talán nyilvánvaló, hogy személy szerint nem tartom szerencsésnek hogy mindenki által hozzáférhetőek legyenek a cuccok, sem legálisan, sem illegálisan. Én valami olyasmi rendszert képzelek el, mint az autóvezetői vizsga és az ott megszerezhető jogosítvány, csak nem a vezetésre, hanem pszich. szerek fogyasztására jogosítana fel. Persze ez a verzió a gyógyszergyárak és a coffeeshopok rémálma. Egyébként ehhez a 10 éves saccoláshoz képest elég nagy türelmetlenséget érzek a "coffeeshoposok" részéről (ha valóban ők indították és csinálják ezt a mozgalmat és tényleg nincs semmi fentebbre vezető szál)... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Egyébként például Kanadában azok az emberek, akik a Amszterdam-stílusú café-shopokat nyitogatják, természetesen igyekeznek támogatni a legalizációs aktivizmust. Sőt, nemcsak azért támogatják a legalizációt, mert ott vannak a biznisz frontján, hanem ez fordítva is igaz: azért nyitják a boltokat, hogy ezzel is előmozdítsák az aktivizmust. Ezzel talán problémád van? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Miért? Mi ennek a jelentősége? Egyébként olyan messze van a legalizáció, hogy senki nem tudja megjósolni, hogy hosszú távon pontosan kiknek a biznisze lesz például a marihuána. Az ilyesmi a gazdaság törvényei szerint alakul, amit ilyen hosszú távra ilyen konkrétan lehetetlen előrejelezni. De ha lehetne, és lennének, akik számolnak ezekkel a jóslatokkal, mi annak a jelentősége? Ne azért teremtsük meg a forgalmazás szabályozott kereteit, mert szeretjük azokat az embereket, akik támogatják, hanem azért, mert a szabályozás hiányának nagyon súlyosak a következményei. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tulajdonképpen arra szeretnék kilyukadni, hogy érdemes lenne azt megvizsgálni, hogy van-e összefüggés a droglegalizáció kérdésének támogatása, illetve a drogok előállítására képes cégek, de méginkább a tulajdonjogukat birtokló pénzügyi és politikai csoportok akarata-tevékenysége között.
Én megnyugodnék, ha nem lenne - épp ezért tartom fontosnak, hogy foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel *is*. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Abszolút egyetértek, és csak remélni tudom, hogy nem lesz korrupt a piacok kialakítása. Mint ahogy minden más területen is csak remélni tudok ilyesmit. Nyilván azok érdekei szerint alakulnak majd a dolgok, akik kezében a hatalom van. Ez így működik. De nem csak a multinacionális óriáscégek kezében van hatalom. Minden egyes ember önálló hatalommal bír, még ha el is próbálják hitetni velünk, hogy mi nem számítunk. Végül is az egyes ember az, aki megtermeli a javakat és aki eldöntheti, hogy mire költi a pénzét.
Ami a Mitsubishis és hasonló ecstasy-tablettákat illeti, én arra tippelek, hogy senki nem fizet senkinek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem nem szerencsés úgy belevágni a dologba, ha az ember nem tudja, mi lesz. Számba kéne venni azokat a cégeket, amelyek legalizáció esetén esélyesek lennének (esetleg már most ácsingóznak) marihuána- és gombatermesztésre, esetleg amfetamin- és LSD előállítására.
A reklámozással kaocsolatban: engem konkrétan a mostani helyzet zavar, hiszen (jelenleg) illegális szereken látunk cégreklámokat. Ki fizethette ki a reklámköltségeket és kinek? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hogy mi "lesz", azt senki nem tudja. De azt tudom, hogy saját fogyasztásra nyugodtan termeszthetsz otthon dohányt, kávét vagy alkoholt, eladásra viszont nem. Szerintem ez így természetes. Aki forgalmaz valamit, annak adóznia kell.
Ami meg a reklámozást illeti, azt könnyű lesz szabályozni, mivel egy új piacról van szó. A dohány-reklámozást is sikerül korlátozni, ha szerintem nem is eléggé, pedig az egy hatalmas piac, nagy pénzek állnak mögötte, és komoly politikai hatalma van. A marihuána esetében ilyesmitől nem kell tartani, szerintem. De az ilyen részletkérdéseket nem mi fogjuk eldönteni, hanem szakértőbb emberek, szakmai alapon. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha tárgyilagosan nézzük a dolgokat, akkor lenne két kérdésem.
1) A könnyűdrogok esetleges legalizációja után a gyártás/termesztés házilag is engedélyezett lesz?
3) Az ecstasy tablettákon és blottereken jelenleg látható logók, brandek, márkajelzések (Lacoste, Mercedes, Mitsubishi, Microsoft) a véletlen művei, vagy egy újfajta hirdetési forma tesztüzemét jelzik? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Fogalmam sincs, miről beszélsz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphersh mester!
Úgy látom Önnek egy emberes jointra lenne szüksége, mert minősíthetetlen hangnemben fordul fórumtársaihoz. Ez így feltűnést kelthet, és kútba eshet korábbi megállapodásunk!
Leg Ali Zájl Hasassin ügynök
A Legalizációt Előkészítő Pénzelosztó Bizottság elnöke |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A drogfogyasztás a legtermészetesebb dolog a világon. A marihuána-fogyasztás meg főleg. Most egyszerűen csak annyi történt, hogy néhány évtizeden keresztül egy katasztrofálisan idióta politikai stratégia következtében egyre súlyosabb problémákat kezdett okozni a drogfogyasztás. Aki elhiszi, hogy éppen a tilalom véd meg minket a drogoktól, az nem ismeri a drogfogyasztás és a drogtilalom történelmét, és nagyon súlyosan félre van vezetve.
A történelmet kéne alaposabban megtanítani az iskolákban. Valahogy nem jut el az emberek agyáig, hogy ami történelmi távlatból totális hülyeségnek tűnik, az az illető korban éppolyan eladható hülyeség volt, mint ma a drogtilalom. Azok az emberek, akiknek a boszorkányüldözés ideológiáját eladták, nem voltak kevésbé inteligens emberek mint mi, csak éppen benne éltek az agymosó propagandában. Ők is meg voltak győződve róla, hogy ha a papság nem védi meg a társadalmat a Sátán mesterkedéseitől, akkor minden odavész. És a náci Németország lelkes hívei sem voltak akaratgyengébb emberek, mint a mai amerikaiak. Az agymosás ellen csak egyféleképpen lehet védekezni: ha a tényekre alapozva, pragmatikus módon megvizsgáljuk a dolgot, és nem a spekulációk és a fantáziák világában lelki békét keresgélve hadonászunk mindenféle valóságtól-elrugaszkodott fantáziaszüleményekkel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ti totál el vagytok szállva agyilag. Amszterdamban a boltokban pszilocibin gombát árulnak, és mégsem jött el a világváge. Spekulatív alapon a valóságtól teljesen elrugaszkodott módon a saját személyes félelmeiteket kivetítve a legfantáziadúsabb rémtörténeteket megszégyenítő módon képzelegtek össze-vissza. Aki nem akarja pragmatikus perspektívában és a tényeket szem előtt tartva tekinteni ezt a politikai és társadalmi kérdést, az írjon inkább mesekönyvet vagy álljon fel az utcasarkon egy hordóra világvégét prédikálni, ne minket fárasszon itten. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Oltsatok le, vagy ami tetszik |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Paranoid...a felfogásom. Eltér a paranoid felfogásúaktól...ezért "paraparanoid"...-na mindegy hagyjuk ezt...
Fiatal vagyok én ehhez... Nagyon fiatal, és nem az énvilágom ez...
21.század legnagyobb agymosása:
lemerem fogadni hogy az országgyűlés kb 30-40 % kokaint fogyaszt, és a többi nem lázadozik ez ellen..
Lesz ebből sok pénze állambácsinak.
Kimossák emberkék felyét ilyen-olyan érvekkel, szar ez így ahogy van és nincs mit vitatkozni..-fikciómba burkolózok, és nem érdekel.
Mert még nagyon fiatal vagyok. Ez az egész nem kulti!
Ne legalizálj
Minden nap egy új fejezet,
Minden perc egy új remény,
Mindenki egy önálló rész,
Mert játszák ezt a "szép mesét"...
Sok fejezet egy nagymű:
Ez az élet.-na ne hülyéskedj! :)
Illúzió, vagy valóság?-mindegy,
Mert nagy része csak zsiványság.
Optimista, pesszimista, tapasztalt és buta.
Szavak tengere, mellyel jellemezni lehet,
Mókás, intelligens állatot: az embert.
Kifogást is mindig talál, De!
Hé, ember! Ne legalizálj!
Mi maradt már szép világból?
Ritka madár az, mi jó,
Pénz mozgat itt mindent, kihalás, nyomor, terror...
Ez aztán a látnivaló!
Az kell ide, buták kezébe, szóma!
De már ott van! Minek hozom szóba?
Értékelik a nagy büdös semmit, vagy már azt sem,
Buták! Ennyire? Hogy süllyednek már le?!
Következmény:már-már mindenki süket,
Tanárkodás, plázák, 'ectasy'-jaaaj! Elveszi majd eszüket!
Igen, azt a gyatrát. Ez már szinte fáj!
Hé, ember! Ne legalizálj!
Úgy viselkednek majd, mint csirkék az ólban,
Hess ide, hess oda, ha táp ma jó van.
Egyik öli saját anyját, másik másét,
Ez lenne biz annak vége,
Ha szent szóma kikerülne.
Tökéletes nem volt, nincs és nem is lesz,
Ki már megvilágosodott is így látja,
De egy biztos: átlagembernek lenne ez nagy kár,
Hé ember! Ne legalizálj!
Kinek pedig nem inge, az nem veszi magára...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | cellux,egyetertek veled,az egyik legfobb problema magyarorszagon es sokfele mashol a vilagban,hogy nem alakult ki egyfajta kultura es "hozzaertes" a pszichedellikumok korul ugy,hogy az akar a tarsadalom reszeve valhasson,teljesen legalisan.ma a legfobb problemat azok a dolgok jelentik h hulyegyerek hozzanyul barmihez,bemeny a dizsibe es ugyanolyan lendulettel megprobal meg hazafele autokazni,ami nem mindig sikerul ilyen szep estek utan,es mivel a nagykozonseg nem a hazisamanokrol es vilagot mas szemmel megismerni probalo emberekrol fog tudni,hanem ezekrol a balesetekrol,es annak hatterkorulmenyeirol,nyilvan h a kormany betiltja. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | " Az egész legalizálás a 21. század legnagyobb agymosása lenne. "
Sad, az agymosás alatt mit értesz? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ne haragudj Sad, de ez nagyon zavaros érvelés, ami a saját benyomásaidon alapszik és semmi máson. Erre nem igen lehet politikai nézeteket alapozni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Primitív ösztönök, és tudatosan kreált félelem.
Erről van itt szó, mert az emberek 80% buta, 10% bölcs, és 10% bölcs és egyben nyitott...
Egyetértek Celluxszal abban, hogy két részre lehet osztani a társadalmat.
Itt tényekről van szó, filozófiával nem lehet kimagyarázni a "problémát".
Autonóm- nem autonóm.
Ha politzálz, politizálsz. Ha hasist szívsz, akkor hasist szívsz.
Kis idővel mindenhez hozzá lehet szoktatni a tudat szervezetét.
Más kérdés, hogy mi lesz belőle...
100 ember, ebből 70 tejérzékeny, és nem szeretik a tejterméket.
A maradék harminc viszont egészséges, és megissza.
Namost, a 70 tejérzékenyből kb. 60 kihányja, a másik 10 pedig úgy reagál, hogy nem rossz, de rosszul vagyok tőle, de azért mértékkel talán... Hátha "elmúlik". - valahogy szociografikusan így tudnám ábrázolni... a 70 ember mentalitását...
Az a 60 aki pedig ivott belőle, lehet, hogy kihányja, de a másikat látva, neki is kelleni fog majd, "ő is képes lesz rá"- issza, issza, tudatosan tudja, hogy nem képes ráhangolódni, és olyan szinten eldeformálódik-dekompenzélódik-kiég a személyiségük, hogy emberférgekké alakult barmok válnak belőlük...
Itt nem diktatúráról van szó, csak be kell menni a Westendbe...
Erről van itt szó.Agymosás.Minden agymosás. Amit nem a tvben láttak, vagy nem az ujságban olvastak az nekik irreáális...
Az egész legalizálás a 21. század legnagyobb agymosása lenne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cellux:
Amiről Te beszélsz az lényegében egy diktatúra, ahol az emberek egy kisebbsége kinevezi magát fejlettebb szinten levőnek (felsőbbrendűnek?), és a társadalomról alkotott elképzelései alapján korlátozza a körülötte élőket. Ez engem igen borzalmas eseményekre emlékeztet. Nem bízol bennük, nem adnád meg senkinek a lehetőséget a bizonyításra?
Ha minimalizálod az emberek döntési jogait, a képességük is rettentően eltompul idővel, hiszen nem használják.
Most nincs az a hülye a drogosok közt, aki ha nincs életveszélyben elmenne egy klinikára, mert jó eséllyel feldobják, vagy kenőpénzt kell fizetnie, jobb esetben is rettentő megalázó.
Mi alapján gondolod, hogy a felelősség evolúciós dolog? Szerintem nevelés kérdése, ami később is lehetséges, az ember magát is nevelheti (bár ez persze sokkal nehezebb)
Senki nem mondta, hogy bárki is mondja azt, hogy a drogozás OK, csak, hogy vegyük észre, hogy van, és nem sikerült megszüntetni, és innen kezdjünk gondolkodni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Sad: igen, de több éve megszűnt ahhoz a site-hoz a hozzáférésem, de az oldal azóta is ott van. (Örök mementóként :-) ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cellux
amiről beszélsz, azt nevezik a törvény "szimbolikus erejébe" vetett hitnek. Magyarul, hogy a törvénynek önmagában elrettentő ereje van. Erre két dolgot tudok mondani:
1, úgy tűnik, ez az erő nem túl erős, mivel minden harmadik középiskolás kipróbálta már az illegális drogokat
2, azt is számításba kell venni, hogy azok az emberek, akik hajlamosak a problémás, abúzív droghasználatra, azokat többnyire egyáltalán nem rettenti el a törvény ereje. A törvény általában azokat tartja vissza, akik egyébként sem igen fogyasztanának drogokat, vagy ha ki is próbálnák, akkor sem válnának problémás droghasználóvá. Erre mondtam, hogy a tiltott gyümölcs legalább annyi tinédzsert kísértésbe visz.
Ami a társadalomszemléleted illeti, én nem osztom. Én demokrata vagyok, szerintem az állampolgárokat felnőttként kell kezelnünk, és nem szabad a kiemelkedettek és a páriák kasztjára osztanunk. Nem hiszek az állam paternalista szerepvállalásában, abban, hogy az államnak kell erőszakkal és félelemmel megvédenie saját magunktól. Pont ez a mentalitás vezet oda, hogy rengeteg ember egész egyszerűen nem tanul meg önállóan gondolkodni, és függővé válik ideológiáktól, vallásoktól vagy drogoktól. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A banki menedzser, a vállalatigazgató és a jogász éppúgy szív, pedig nekik nincs közük a szubkultúrához."
Én most drogos szubkultúra alatt nem a goás, színes ruhás hippiharcosokat értettem, hanem azokat az embereket, akik a drogfogyasztást képesek a saját életükbe úgy beépíteni, hogy az a normarendszerük részévé vált, tehát nincsenek emiatt ellentmondásban saját magukkal.
Mint drogos, nyilván szeretnék olyan embertől drogot szerezni, aki osztozik abban az értékrendszerben, amit én is a sajátommá tettem, tehát nem ítéli el a drogozást, tisztában van a különféle legitim felhasználási formákkal és nem támad benne ezek miatt zűrzavar. Az állami drogterjesztők (patikusok?), akik az államtól kapnának felhatalmazást (vagy utasítást?) a drogok terjesztésére, nem hiszem, hogy beletartoznának ebbe a kategóriába. Ezért fordulnék mégis inkább az eredeti dealeremhez, még akkor is, ha úgy egy kicsit drágább a cucc.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Feltennék egy egyszerű kérdést: ma nem teheti meg ugyanezt egy fiatal? Nem tekerhet napi ötször? Ki mondja meg neki, hogy mennyit tekerhet, mennyit nem?"
Én a társadalmat durván két részre osztom: azokra, akik képesek önmaguk sorsa felől dönteni (viszonylag autonóm, szabad emberek) és azokra, akik erre nem képesek. Úgy vélem, hogy az utóbbi csoportba - a világ evolúciójának jelen fokán - még mindig nagyságrendekkel többen tartoznak, mint az előzőbe.
Namost ha az ember saját fejlődése során eljut az autonóm fázisba, akkor a nagy lelkesedésben könnyen elkövetheti azt a hibát, hogy általánosít, és az autonómiát a társadalom összes tagjára vonatkozó követelményként fogalmazza meg. Ez szerintem óriási baklövés és az emberi evolúció természetes alakulásának a figyelmen kívül hagyása. Az az ember, aki még nem bírja el a világ (a felelősség) súlyát, azt nem lehet ezzel terhelni, mert összeomlik. Igazából meg sem érti, hogy most mi van: ha kezébe adod a kormányrudat, akkor egyből keres valakit, aki helyette kormányoz, mert belül érzi, hogy még nincs készen erre. Amíg nem nő fel, addig szükség van egy kulturális háttérre, egy vonatkoztatási rendszerre (konszenzus-valóság), amely segít neki a fejlődésben, a korlátok kitágításában, egészen addig, amikor túl tud már lépni a rendszeren, hogy - azon állva, arra építve - megfogalmazza a saját egyéni verzióját és így továbbvigye a társadalom egészének fejlődését.
Ha ezt a fejlődési folyamatot valaki átlátja, annak számára szvsz nem kérdés, hogy a jelenlegi kormányok - akár tudatosan, akár tudat alatt - bizony a lehető legjobban teszik, amikor visszafogják a droglegalizációs mozgalmakat. A bölcs ember nem szarik a saját házába: megérti még a szélsőségesen totalitárius rendszereknek az értelmét is és belátja létjogosultságukat (szélsőséges leszek: ez még olyan durva esetekben is így van, mint a náci Németország, bár ott sokkal mélyebbre kell tekinteni a felszín alá, hogy az ember lássa ezt a létjogosultságot).
Visszatérve az eredeti kérdéshez: ha a társadalmat irányító hatalom azt mondja az embereknek, hogy a drogozás OK, akkor ezzel kiiktat a kulturális normarendszerből egy olyan tényezőt, aminek jelenleg - szerintem - igenis komoly visszatartó ereje van a társadalom zöme (a nem autonómok) számára. Nem hiszem, hogy ez a tényező a drogozás negatív jogi megítélése (a büntetés) lenne. Sokkal inkább az a démonizált kép, ami a köztudatban a drogozáshoz kapcsolódik. Ha ez a kép a széleskörű tájékoztatás következtében szétoszlik (márpedig sajna ez elkerülhetetlen, hiszen ez a kép nem felel meg az igazságnak), akkor ennek a helyére mindenképpen be kell helyezni egy olyan pótképet, pótideát, ami kielégítően képes megértetni az emberekkel, hogy miért nem jó, ha darabokra szedik magukat. De milyen magyarázatot adsz azoknak, akik képtelenek arra, hogy önállóan végiggondolják a dolgokat és utána döntsenek? Én jelenleg sajna csak olyan magyarázatokat tudok elképzelni, amelyek a primitív ösztönökre és félelmekre építenek, mert a befolyásolandó célcsoportban ezek tűnnek a legkisebb közös nevezőnek.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Pár évtized alatt még elég sok embernek kell meghalnia utcai bandaháborúkban, a drogkereskedelem által pénzelt terrorizmus áldozataként, a fecskendők és metadon hozzáférhetetlensége miatt elkapott HIV és Hepatitis C fertőzésben, az ismeretlen minőség miatti túladagolástól. Ha az ún. drogos tragédiákat sorra vennék és egyenként kivizsgálnák, azt találnánk, hogy a többségét meg lehetett volna előzni, ha megfelelő információ, set és setting vagy kezelés állt volna rendelkezésre.
Egyébként akit érdekel a téma: a novemberi Beszélőben van egy hosszú fordítás az amerikai drogpolitikai vitáról, sok pro és kontra érvvel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha a drogtilalmi stratégia alkalmas lenne arra, hogy megvédje az embereket a saját rossz döntéseiktől, akkor a tilalom javítana a droghelyzeten, és hosszú távon számottevő mértékben csökkenteni tudná a fogyasztást. A tények nem támasztanak alá ilyesmit. Lehetne így is, de éppenséggel nem így van. Nem így működik. Nem tudom, miért nem, de az adatok egyértelműek. Nem kell spekulációkba bocsátkoznunk, mert tapasztalatból ismerjük a jelenséget.
(Engedelmeskedjetek az esőcsináló embernek, különben jön az aszály és a jégeső leveri a termést) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na,
végre vki többoldalról közelít: Biga!
Az a Biga vagy, aki a lycaeumot szerkeszti? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Feltennék egy egyszerű kérdést: ma nem teheti meg ugyanezt egy fiatal? Nem tekerhet napi ötször? Ki mondja meg neki, hogy mennyit tekerhet, mennyit nem?"
Dehogynem. Éppen ez a baj. Legalizáció után még kritikusabb lenne ez a hiányosság.
Mellesleg nem azt kell megmondani, hogy mennyi tekerhet és mennyit nem. Alapos tájékoztatás kell róla, kutatás, ami egy csomó idő és pénz.
Én legalizációpárti vagyok, de nem tudom elképzelni 10-20 éves előkészítő munka nélkül. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az is érdekes, hogy Hollandiában, ahol évtizedek óta kvázi legálisan megveheti a fiatal a füvet, kevesebb 18 éven aluli szív, mint sok olyan országban, ahol szigorú következményekre számíthat. Ez vajon miért van így? Hiszen bármikor besétálhat és füvet vehet, sőt, Amszterdamban az utcán könnyen hozzájuthat a heroinhoz vagy crackhez is. A heroinfogyasztók száma mégis évek óta stagnált, és egyre kevesebb tizenéves próbálja ki. Miért? Mert a drogkérdést áthelyezték egy társadalmi-közegészségügyi platformra.
Minden olyan fiatalra, akit a fűtől annak törvénytelensége tart vissza, jut egy olyan, akit a tiltott gyümölcs romantikája vonz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ne haragudjatok, de ti óriási félreértésben leledzetek.
Feltennék egy egyszerű kérdést: ma nem teheti meg ugyanezt egy fiatal? Nem tekerhet napi ötször? Ki mondja meg neki, hogy mennyit tekerhet, mennyit nem? Talán a drogtilalom titeket megvéd attól, hogy tekerjetek? Titeket mikor rettentettek el a törvények attól, hogy drogokat vegyetek?
Éppenhogy ti hagyjátok figyelmen kívül a dolog lelki részét, azaz azt, hogy az emberek választásában vajmi kevés szerepet játszanak a törvények. Ha van hatékony prevenció és ártalomcsökkentés, az sokkal többet ér.
Cellux, ha azt hiszed, hogy csak a "szubkultúrás" fiatalok szívnak, akkor ebben is óriásit tévedsz. A saját élményeidet általánosítod. A banki menedzser, a vállalatigazgató és a jogász éppúgy szív, pedig nekik nincs közük a szubkultúrához. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na, Cellux látja a lényeget.
Nargile, Siphers, bocs, de a ti gondolatmenetetek bár logikus, de nyomát sem lelem benne a "lelki résznek". Törvények, piac, szabályozás, állam, patika, statisztika, táblázat - de a rakás fiatal, aki legalizáció után rászabadul a dologra, mit fog magával művelni? Erre nem gondoltok? Ki fogja nekik megmagyarázni, hogy ha mindennap 5-ször teker, az nem biztos, hogy jót tesz neki? Nehogymár azon lovagoljunk, hogy az állam is milyen jól jár, mert bevétele lesz, ki nem sz@rja le az államot? |
| | | | |
|
