 |
Legfrissebb hozzászólások (1883 - 1902)
(Témakör: legalize)
 | |  | | | | |  | |  | | | wyvern: Ja, valószínü. A Mercedes arra számít, hogy valaki bekap egy mercedeszes tablettát és másnap vesz egy kocsit.
Szerintem teljesen logikátlan a feltételezésed.
Nem valószínü, hogy csak a coffee shopot nyitni akarók kempányolnak a legalizáció mellett, a szakma nagy része úgy gondolja, hogy ha nem is legalizálni, dekriminalizálni kell elsösorban a marihuánát, de sokan ezt minden jelenleg illegális szerre értik. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | "Neked személy szerint mi a véleményed az USA gazdasági szankcióiról Kolumbia ellen és Afganisztán lerohanásáról?"
Kolumbia: ez ugye a kokatermesztő régió központja, az USA-ba irányuló kokainexport majdnem 100%-a innen származik (újabban az ópium nagy része is.) Az USA hosszú évek óta a baloldali gerillákat (FARC) hibáztatja a kokainkereskedelemért, holott a kép jóval árnyaltabb. Mind a kormány, mind a kormány által támogatott jobboldali paramilitárisok nyakig benne vannak a drogkereskedelemben. Az USA dollármilliárdokat költ a kormánycsapatok felfegyverzésére, ennek eddig a drogkereskedelemre semmilyen visszatartó hatása nem volt. A másik a Plan Columbia, amelynek keretében vegyszerekkel permetezik a kokatermesztéssel gyanúsított területeket. Ennek katasztrófális közegészségügyi és ökológiai hatásai vannak, emberek tízezrei betegedtek meg, esőerdők pusztulnak, ráadásul a haszonnövények és háziállatok is. A kokatermesztés azonban nem csökkent látványosan, csak az ültetvények tevődnek át a hegyvidékes területekre, ahol a permetezés kevésbé hatékony.
A USA utcáin közben a kokain ára nemhogynem emelkedett volna, hanem csökken, elérhetősége növekszik.
Afganisztán: az invázió egyik fő érve a narkoterrorizmus megfékezése volt, tehát a ópiumkereskedelem-tálibok-terrorizmus "ördögi körének" megtörése. A valóság ezzel szemben az, hogy a tálibok 2001-ben tilalmat vezettek be az ópiumtermesztésre, melynek eredményeként drámaian csökkent az ópiumtermesztés az uralmuk alatt álló területeken - nem úgy az amerikaiakkal szövetséges erők által uralt területeken, ahol az ópiumtermesztés tovább virágzott. Az amerikai megszállás óta az ópiumkereskedelem ismét az egekig kúszik.
"Szerinted lehetséges, hogy a kolumbiai kokain és afgán heroin immár amerikai ellenőrzés alatt terjed a világban?"
A CIA-nek valóban nagy szerepe volt a drogkereskedelem hálózatának kialakulásában (Kolumbia, Burma, Afganisztán), mivel ők szervezték meg a drogkereskedelmet az amerikabarát erők támogatására, azonban az túlzás, hogy ők ellenőriznék a drogkereskedelmet.
"Véleményed szerint részrehajló-e a sajtó (különösképpen az internetes) az emberek droggal kapcsolatos véleményformálásában?"
Igen. És nem csak ők. Ebben a kérdésben nem létezik "objektív" álláspont. Nem is létezhet, mivel olyan ember nincs, akiből valamilyen érzelmet ki ne váltana ez a kérdés.
"Szerinted egybevág-e az illegális internetes gyógyszerkereskedelem a gyógyszergyárak érdekeivel?"
Nem, mert abból nincs profitjuk.
"A gyógyszergyárak profitálhatnak-e bármilyen drog dekriminalizációjából, fogyasztásának engedélyezéséből, legalizációjából?"
Ha itt a kannabiszt vesszük, azt kell mondani, hogy nem, ugyanis a kannabiszt bárki könnyen és olcsón megtermesztheti, nincs szüksége gyógyszergyárakra hozzá. A gyógyszergyárak abban érdekeltek, amit a Freund Tamás nyomat: szintetikus, csak gyárakban előállítható drága gyógyszerek gyártása.
"Készült-e bármilyen felmérés arról, mely gyógyszergyárak képesek amfetaminszármazékok, LSD és egyéb drogok előállítására?"
Erről nem kell felmérés. Erre az illegális laborok is képesek, a gyógyszergyárak sokkal többre is ennél.
"Az ecstasy-tablettákon és LSD-blottereken található reklámokról hogyan vélekedsz?"
A fekete piac hasonlóan működik ebben, mint a legális piac. Szüksége van az újabb és újabb termékek piacra dobásához, hogy fenntartsa magát. Például miért adnak ki minden évben egy új és mégjobb és méghatékonyabb fogkefét? Vajon valóban minden évben forradalmian új fogkeféket találnának fel? Nem, csak egyszerűen az emberek jobban veszik, amiről azt hiszik, hogy új és jobb mint a hagyományos, a gyártók ezért versengenek minél újabbnak és modernebbnek tetsző termékek piacra dobásával. Az eki gyártói újabb és újabb logókkal látják el a bogyókat ugyanezen okból. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | anomia
érvelésed azért támadható, mert tulajdonképpen minden egyes szakterületre ráhúzható. Például ezek szerint nem lehet helyes oktatáspolitikát, egészségpolitikát, mezőgazdasági politikát stb. létrehozni, mert ahhoz az egész társadalom mentalitásának meg kell változnia. Ha a gondolatmenetedet követem, az közlekedési miniszter sóhajtva és legyintve visszautasítaná a hatékonyabb politikai szabályozási rendszerekkel kapcsolatos javaslatokat, mondván, hogy "Hajh, úgysem lesz itt jó közlekedés, amíg az emberek nem tisztelik egymást és nem kapnak megfelelő erkölcsi nevelést a suliban."
A modern politikatudomány éppen arról szól, hogy a lehetőségekhez mérten kell a legmegfelelőbb szabályozási modelleket kialakítanunk, és azoknak tudományos bizonyítékokon kell alapulniuk. Az Európai Uniónak nagyon szigorú kritériumrendszere van arra vonatkozóan, hogy mi számít hatékony politikai szabályozásnak. A drogpolitika ezek szerint a kritériumok szerint egyáltalán nem hatékony. Ezt az Európai Drogmonitorozó Központ hivatalos jelentése is megállapította. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile: addig is, összeszedném az eddig elhangzott pontokat amiket felvetettem. Mivel én is a magánvéleményemet mondtam eddig, megkérdezném, Te hogy vélekedsz ezekben?
- Neked személy szerint mi a véleményed az USA gazdasági szankcióiról Kolumbia ellen és Afganisztán lerohanásáról? Szerinted lehetséges, hogy a kolumbiai kokain és afgán heroin immár amerikai ellenőrzés alatt terjed a világban?
- Véleményed szerint részrehajló-e a sajtó (különösképpen az internetes) az emberek droggal kapcsolatos véleményformálásában?
- Szerinted egybevág-e az illegális internetes gyógyszerkereskedelem a gyógyszergyárak érdekeivel?
- A gyógyszergyárak profitálhatnak-e bármilyen drog dekriminalizációjából, fogyasztásának engedélyezéséből, legalizációjából?
- Készült-e bármilyen felmérés arról, mely gyógyszergyárak képesek amfetaminszármazékok, LSD és egyéb drogok előállítására?
- Az ecstasy-tablettákon és LSD-blottereken található reklámokról hogyan vélekedsz? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Jó, elolvasom, ha reagálsz Te is egypár tegnap felvetett kérdésemre (és ha küldesz linkeket). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | wyvern909
én csak elmondtam, hogy igen lehet képet kapni arról, hogy mi történik Afganisztánban vagy Kolumbiában. Elég mulatságosnak tartom, hogy olvasatlanul egy miépes szórólap szintjére minősíted ezeket a forrásokat. Persze könnyű úgy véleményt alkotni, hogy az ember nem jár utána a dolgoknak.
anomia
én inkább azt tartom nihilnek, amit te képviselsz. Van bármilyen pozitív víziód a drogpolitikáról? Vagy azt tartod ideálisnak, ami most van? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nargile:
Ne haragudj, de nem hiszem, hogy a véleményemet meg tudnák változtatni ezek a kimutatások. Kb. annyira, mint egy MIÉP szórólap vagy egy Fókusz-műsor... (ugyanolyan hitelesnek tartom őket)
Mao:
Okker, akkor tudjuk már, merre megy a vonat. :) Tegyük fel, hogy a masiniszták a coffee-shop nyitogatók, tehát akik legálisan szeretnének értékesíteni. Viszont az a kérdés, hogy kik mozgatják a váltókat, még megválaszolatlan marad.
Nem, a Mercedes szerintem sem állít elő ekit, bár ki tudja. Valószínűbbnek tartom azt a verziót, hogy a tablettákon látható márkák tulajdonosa(i) megegyeztek a tablettákat gyártóv(kk)al erről a reklámozási formáról. Nem hiszem, hogy a tabletták gyártója csak úgy a saját termékére idegen brandet préselne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nem tudjuk merre megy a vonat?! :
mindenki mást akar. a dekriminalizáció azt jelenti, hogy az adott drog (amit dekriminalizálnak) csekély mennyiségének tartásáért, fogyasztásáért, termesztéséért/előállításáért nem szabhatnak ki börtönbüntetést. semmi mást.
A legalizáció értelmében az adott drog kereskedelmi forgalomba kerülhet legálisan és semmilyen büntetést nem szabhatnak ki a legális árusításért, a fogyasztásért, tartásért, termesztésért/előállításért.
Nem gondolom, hogy bárkinek is a kevéssé EU-konform magyar börtönökben a helye, aki fogyaszt, de még a nem túl nagy mennyiségben kereskedőket sem küldeném oda.
Nem gondolom, hogy a pl a Mercedes titokban ecstasyt állít elő. A dealereknek áll legkevésbé érdekében a legalizáció, és szerintem, ha valaki, miután legális lesz, drogot akar előállítani, termeszteni, annak biztos eléggé kivizsgálják a múltját.
Ha jól tudom az ecstasy tablettáko azért van logó, hogy meg lehessen külömböztetni egymástól (mindegyikben más arányokben vannak esetleg külömböző hatóanyagok).
üdv:mao |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | wyvern909
elég sok elemzés készült mind a kolumbiai, mind az afganisztáni drogtermesztés politikai és katonai vonzatairól. A RAND Corporation, a Human Rights Watch és a Transnational Institute kiadványait ajánlom a leginkább. De persze érdemes elolvasni a hivatalos ENSZ (UNODC) éves jelentéseket is (Global Drug Survey).
anomia
a vita már régen nem a 60-as évek szintjén folyik. A 90-es években egy gyökeresen új irányzat alakult ki, az ún. ártalomcsökkentés, amely nagyon távol áll mind a Tim Leary féle, mind a hivatalos prohibíciós állásponttól. Ez egy pragmatista megközelítés, amely elsősorban abban különbözik az előbbiektől, hogy nem akar moralizáló ítéleteket alkotni a drogokkal és a drogfogyasztással kapcsolatban, hanem közegészségügyi, költséghatékonysági és emberi jogi oldalról közelíti meg a problémát. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A legalizáció/liberalizáció témakörhöz még egy kicsit. Azért húzkodom a vészféket ezen a vonaton, mert egy csomó kérdés nem tiszta. Szerintem ahhoz, hogy megnyugtatóan állást tudjunk foglalni, tudni kéne egyáltalán merre tart a vonat, ki a masiniszta és hogy kik állítgatják a váltókat... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siph: "A hatalmon lévők"... a szóösszetétel értelme kicsit megváltozott a hatvanas évek óta sztem. Ma konkrétan ki-mi a gonosz elnyomó hatalom? Talán a gonosz állam bácsi? Vagy a nemzetközi tőke tulajdonosai, akik az állam bácsit és a felelős embereket megvesztegetésekkel, fenyegetésekkel sakkban tartják)?
Az az érzésem, ugyanaz a kör erőlteti ma itt Magyarországon a droglegalizációt, mint amelyik anno az USÁban a hippi mozgalmat higította, majd fizikailag szétverette.
Erről a drogháborúsdiról meg kifejtettem a véleményemet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szal', Biga, azon a fázison, hogy "...különben tényleg harc lesz", már nagyon régen nagyon alaposan túl vagyunk. Ennél túlabul gyakorlatilag nem is lehetnénk. Talán ha sterilizálnák a drogosokat, hogy ne örökítsék tovább a hibás géneket...
Elég egyoldalú harc, az igaz, de ahol az ország jogi szokásai szerint lehetséges helyben fejbelőni az embereket, ott az van, ahol a kényszerkezelés és a börtön a maximum elképzelhető, ott az van.
Hogy annakidején a hippik virágokat tűzdeltek a rendőrök puskáiba, azt megértem. De miután erre válaszul (ja, hogy nem lőttök vissza, oké, meg van dumálva) totális háborút indítottak a hatalmon lévők, ami évtizedek óta folyik, ezek után is azt mondani, hogy lazuljál haver, nehogy már tényleg harc legyen a dologból, szóval, ez nem egy helyénvaló megjegyzés, szerintem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | No... akkor médiáznék még egy kicsit. Egyelőre nem lehet egyértelmű "médiaképet" összeállítani a drogokkal kapcsolatban, hiszen a közszolgálati médiában általában az elutasító álláspont érződik, ugyanígy a kereskedelmi média hírműsorain is. Viszont a kereskedelmi médiában észre lehet venni a "hivatalostól" eltérő műsorokban és reklámokban drogozással kapcsolatos apróságokat és ráutalásokat (konkrétumot nem tudok mondani, de pl. marihuánalevél-plecsni a nyakban, ganjás fejkendő, póló stb.), amiket persze az ORTT, funkciójának megfelelően próbál kordában tartani - persze nem sok sikerrel.
Az internetes médiát viszont már nem lehet így szankcionálni, itt minden a szerkesztők jóindulatán és önmegtartóztatásán múlik. Szintúgy, ahogy az újságoknál, itt is a beérkező hírek-témák-levelek közül a szerkesztők szájíze szerint kerülnek ki vagy maradnak közletlenül. Ha például egy nap beérkezik mondjuk 6 droggal kapcsolatos hír mondjuk az Origóhoz, és ebből kettőt közöl le, mondjuk egy olyat, hogy "Kanadai kutatók szerint a marihuána fogyasztása öli a ráksejteket" meg egy olyat, hogy "Ecstasy tabletták birtoklása miatt börtönbüntetést kapott egy karakószörcsögi fiatalember", és közletlen marad egy olyan, hogy mondjuk "A Buenos Airesi Egyetem kutatói kiderítették hogy a speed káros az egészségre" - nos akkor mársem beszélhetünk elfogulatlan tájékoztatásról. Ha drogháború valóban létezik, akkor ez így a sajtó virtuális keretein belül zajlik, és ebben valóban a főszerkesztők a legnagyobb hadurak. És ez a kis szösszenet valóban konkrét értelmet nyer: "...a drogokról való ismereteink és képzeteink feletti kontroll gyakran nagyobb hatalmat jelent, mint a fegyverek ereje." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hmm... Kolumbia (kokain) és Afganisztán (heroin) felett ki rendelkezik katonai és gazdasági erővel? Netalán valóban a saját bábkormányaik tartják kezükben a hatalmat?
Szerintem nem kell sok energia egy virtuális status quo helyzet fenntartásához. A "valódi háború" számunkra, nézők számára kimerül egypár képsorban, amit a televízióban mutatnak, hogy mondjuk Kolumbiában felszámoltak egy kokainültetvényt. Egyébként ha valóban nem fűződnének érdekek a kokain- és herointermelés fenntartásához, Kolumbia és Afganisztán már rég nem ott tartana gazdaságilag, ahol.
Média. Valóban, amíg a médiában sugárzott-írt adatok ellenőrízhetetlenek, addig azt hitetnek el velünk, amit akarnak. Szörnyű képeket mindenféle drogháborúkról, drogcsempészetről, vagy esetleg például arról, hogy a kokain, vagy a heroin, vagy akárcsak a fű vagy az amfetaminszármazékok valójában ártatlan dolgok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "De azt tudom, hogy saját fogyasztásra nyugodtan termeszthetsz otthon dohányt, kávét vagy alkoholt"
Szép is lenne. Szeszfőzésért adózni kell, akár eladod akár nem, dohánytermesztés szerintem úgyszint adóköteles. Meg elég nehéz magot szerezni mellesleg. Kávé? Hát nemtom sztem arra is kitalálnak valami fasza kis korlátozást. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Azt hiszem, alulbecsülöd azt az energiát, amit a drogtilalom katonái és ideológusai hajlandóak befektetni a status quo fenntartásába. Az USA továbbra is nagy hatással van a világpolitikára, és a drogháború nem csillapodik. Némely városnegyedek valóban háborús zónákká váltak, százezrével zárják bötönbe az embereket világszerte, és nem kérdezik, hogy meg akarjuk-e beszélni a dolgot. Ez már évtizedek óta egy valódi háború, az erőszak és a propaganda minden eszközével, ami egy háborúval jár. A sajátossága csak az, hogy a legtöbb esetben csak az egyik oldal van felfegyverkezve, és mivel a kormányok a saját népük ellen harcolnak, az átlagos háborúhoz képest valamivel hatékonyabb uszításra van szükség. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Re 937: csak arról, hogy több lazaságot, ember! Mert a legalizációért folyó harc így tényleg harc lesz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Se kép, se hang. Ezek szerint érzékeny pontra tapintottam. Hadd idézzek a kendermag.hu főoldaláról egy cikkbeharangozót:
"A drogellenes háború sok hadszíntéren folyik. Az utcán a dealerek és a rendőrök, a politikai arénában a legalizátorok és a prohibicionisták, a bolíviai őserdőben a kokatermesztő parasztok és a hadsereg között. Az egyik kevésbé ismert hadszíntér a tudományos kutatások területe, ahol gyakran legalább olyan ádáz küzdelem dúl, mint az utcán vagy a dzsungelben. Ennek a harcnak bizony nem kicsi a tétje: a drogokról való ismereteink és képzeteink feletti kontroll gyakran nagyobb hatalmat jelent, mint a fegyverek ereje."
Az utóbbit hadd emeljem ki:
"...a drogokról való ismereteink és képzeteink feletti kontroll gyakran nagyobb hatalmat jelent, mint a fegyverek ereje."
Egyelőre nem kommentelek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja, erről a coffee-shopos dologról jut eszembe, Ámerikában a tévében hirdetnek receptre kapható nyugtatókat. A spamek, amiket naponta kapok, szintúgy kb. 30%-ban erről szólnak, mindenféle kínai szerveren elhelyezett oldalakra mutatnak, ahol konkrétan recept nélkül rendelhetek belőlük. Itt még talán fantazmagóriának tűnhet a gyógyszergyárak keze a dologban. De ha továbbmegyünk, nem tarthatunk valószerűtlennek egy olyan (kicsi, de annál hangosabb) polgári mozgalmat, ami a recept intézményének eltörlését tűzi ki lobbicéljául. Ha ez sikerülne, még több fogyna az addiktív nyugtatókból, mert orvos nem mérné fel a fogyasztó állapotát, alkalmasságát előtte. A gyógyszergyárak kaszálnának, a sok addikt meg fizetne mint a katonatiszt és mellesleg leépülne mint a ... nemtommi. |
| | | | |
|
