 |
Legfrissebb hozzászólások (1723 - 1742)
(Témakör: Daath bölcsességgenerátor)
 | |  | | | | |  | |  | | | Nagyon nem mindegy, hogy az életünkből eredeztetjük a filozófiánkat, vagy a filozófiánknak próbáljuk alárendelni az életünket. Ha az életünket a Szív helyett az Ész irányítja, az nem több mentális maszturbációnál, amivel egy ideig egész jól ellehet az ember, de előbb-utóbb megcsömörlik (ld. alázat/önhittség).
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | "de a filozófia csak arra jó, hogy ideiglenesen elmenekülhessünk a problémák elől. szerintem."
Hűha :) Tőled ilyet?! Tök jó! :) (Bár lehet, hogy csak én érzem homológnak azzal, amit egyszer mondtam, hogy ezek szép színes dobozok, amibe becsomagolunk dolgokat, és amik ugyan hasznosak lehetnek, de nem szabad elfelejteni, mit csomagoltunk beléjük?)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "próbálom a filozófiát beépíteni az életembe"
na ez az, amit én soha nem csináltam. nem is ajánlom senkinek.
első lépés: meggyőződni arról, hogy a probléma tényleg bennünk van-e. ha kint van, akkor megnézni, tudunk-e valamit tenni azért, hogy a helyzet megváltozzon. ha tudunk, tegyük meg (már persze ha a probléma zavar bennünket annyira, hogy meg akarjuk oldani). ha nem tudunk tenni ellene, akkor úgysincs menekvés.
ha a probléma belül van, akkor arra kell erőfeszítést tenni, hogy feltérképezzük a probléma természetét. mivel az ember problémái folytonosan kifejeződésre jutnak az ember életében, elég megfigyelni magunkat, és a pszichológiai szituációkat, amikbe keveredünk. előbb-utóbb fel fogjuk ismerni a loopot. ehhez elsősorban őszinteség kell (nem szabad elhazudnunk magunk előtt a problémák létezését), meg türelem, bizalom abban, hogy az élet előbb-utóbb kiköpüli a neurózisainkat.
ez a folyamat a probléma körvonalazódásához vezet, egyre mélyebben és pontosabban látjuk, és ezért egyre jobban szenvedünk is tőle. aztán ahogy ez a szenvedés fokozódik, egyre erősebb lesz bennünk a vágy, hogy megoldjuk valahogy. és ami itt jön, azt nem tudom, hogy működik, de van benne valami határozottan mágikus elem: a probléma egyszer csak megoldódik. :-)
jó, mi?
de a filozófia csak arra jó, hogy ideiglenesen elmenekülhessünk a problémák elől. szerintem.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ajtóablak: igen, mindenhol ezt hallom vissza, akármit is olvasok. Nagy segítség ez, ha valaki befogadja. Nagy segítség az élethez. Csak én még nem tudtam kiölni magamból a kételyt, hogy ez a nagy elfogadás, az elvárások hiánya, a történések mosolygó elfogadása egyfajta defetizmus, önámítás, fej a homokba. Persze, ha ettől boldog lennék, akkor meg mit parázok... No a lényeg az, hogy már nagyon régóta próbálom ezt a filozófiát beépíteni az életembe. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Biga, nézd mit talált a generátor éppen:
"Sohasem maguk a körülmények szabják meg kedélyállapotunkat, hanem mindig a hozzáállásunk a körülményekhez."
Thorwald Dethlefsen
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem nagyon kell, hogy legyen, akivel "kikommunikálhatom" a legbelső gondolataimat. Mert előfordul, hogy más olyan dologra világít rá, amit saját gondolati gubancaim miatt nem észlelek, holott előttem van.
Az, hogy valaki megérti-e, amit gondolok és szavakba öntök intuíció és nyitottság kérdése. A megértés persze nem jelent feltétlen egyetértést. Ezért is jó beszélgetni.
(Jó ez a "szavakba öntöm" kifejezés. Elképzelem, ahogy a gondolataim egy-egy öntőformába csurrannak mint olvadt ólom, és rakosgatok, hogy végül a sok kis katonám variációja kiadja a legpontosabb értelmet... nem mindig sikerül tán? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | aiona: kb én is így vagyok ezzel. ahhoz hogy valakinek át tudjam adni azt amit akarok - gondolok itt most mindenféle spirituális vonatkozású dologra -, ahhoz az kell, hogy legyünk annyira közel egymáshoz, hogy ismerjen annyira, hogy tudja mit akarok én kifejezni azokkal a szavakkal, azokkal a gesztusokkal, akkor és ott. hogy ne csak a szavakat lássa, hanem egyben lássa, azok a szavak tőlem származnak.
persze enélkül is lehet kommunikálni. csak így mégis jobb. teljesen persze sosem tudom átadni amit akarok(szavakkal legalábbis biztos nem), de van ez így.
nagyon érdekes ez az egész verbális kommunikáció dolog. a "bizalmon" alapszik (kezdetben). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az ígynek mindig is egyetlen lényege volt. Az Így. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Meg kell, hogy jegyezzem, hogy a bölcsesség szó igen érdekes természetű. Mindenkinek más a bölcsesség. Nekem is vannak életbölcsességeim, de még nem mondtam el őket senkinek, mert még nem találtam olyat, aki érdemes lenne rá, hogy elmondjam, vagyis, még nem találtam olyat, aki annyira közel állna hozzám, hogy értsen engem. Ti hogy vagytok ezzel? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cica: nem akartalak magyarázkodásra késztetni, inkább csak kicsit felvidítani, de amúgy értem mire gondolsz. Most mindenáron akartam valamit írni, de elfelejtettem. Pedig még nem is kaptam meg a betévő jointomat. Most éppen megmagyarázhatatlanul éppen jól érzem magam, de már kezdem szokni ezeket a hullámzásokat, ez nem valami betegség egyébként ? :-)
A bölcsességgenerátorunk ismét formában van:
"Az a probléma, ahogy a problémát látjuk." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cellux, Te honnan szeretnél kijutni?
Biga, egyébként utálok panaszkodni. Csak itt a fórumon a többség olyan szférákban tűnik fel, amiből automatikusan arra következtetek, hogy mások mint az emberek, akikkel nap mint nap találkozom. Afele irányulnak, hogy hogyan közelítsék meg mégjobban a tökéletességet, míg az emberek általában a problémáikkal küszködnek,a cél pedig a problémamentes állapot. Ilyenkor aztán automatikusan előjön belőlem a panaszkodás, talán azért, mert azokhoz hasonlítom magam, akik a fellegekben járnak. Ez hülyén hangzik, de nem tudtam jobban kifejezni.
Egyébként meg igazából olyan vagyok mint a nemrég emlegetett Csernuska, akihez azok a drogosok mennek, akiknek problémáik adódtak a drogfogyasztásból, ő meg levonja a következtetést, hogy szinte mindenkinek problémái lesznek ebből kifolyólag. Hozzám is mindenki panaszokkal jön, én meg levonom azt a következtetést, hogy az emberek tele vannak nyűgökkel és problémaorientált leszek.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ne add fel, egyszer úgyis kijutunk... :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Cica: én lassan kezdek rájönni, hogy Narz miért ágált úgy a lelkizés ellen, most azért gondold el, milyen reklámot csinálnuk itt a népnek, naplopók, siránkoznak, okoskodnak, megvilágosodnak (kb. hetente), és úgy általánosságban elég szétesettek.
Na jó ígérem, ha kijutok ebből a fekete vízből, optimista írásaimmal is elárasztom a daath-ot, mert hát ugye körforgunk.. De azért Cica, valld be, hogy jól esik másnak néha panaszkodnod? :-) Persze nem muszáj bevallani. Nekem sokszor jólesik. Hidd el, már benned is növekednek azok a felhajtóerők, amik fel fognak újból vinni a csúcsra. Ez a világ rendje. És bármennyit tripezünk, bölcselkedünk, kifog rajtunk ez az egyszerű dolog. Elég paradox ez, hogy még ez is törvényszerű, hogy kifogjon. Ezek vagyunk mi, emberek...
Valaki hozzon pénteken pálinkát! :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Naplopó drogos banda...
...vagyunk... :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kurvára nincs kedvem dolgozni, azért olvasom. Amit akarok: valójában a semmi. Ami vonz: a semmi érzete. (Lehet, hogy ezt ebbe a topicba is kéne ?) És ezt itt találom meg.
A többi, ami tűnik valaminek, csak olyan mint egy mocsár. Az ember küszködik benne, kapálódzik, de egyre lejjebb húzza. Viszolygom attól, amivel mostanában ébrenléti óráim 50%-át töltöm. Érzem, hogy húz le a rendszer és húz le az Árnyékom. Próbáltam nem kapálódzni, hogy megnézzem, akkor mi lesz. Hátha alul lesz egy kijárat. Akkor voltam lenn, ahová az Árnyékom vitt, de nem volt lenn kijárat.
Hogy lehet innen kikerülni? A halál kivisz. Aztán az ember újjászületik és ismét a rendszerben találja magát. Az az érzésem, hogy a karmám elől menekülök a rendszerbe. Nem merem vállalni, mert nagyon súlyíosnak tűnik. A "bölcsességeitek a karmám kerítésére vannak kifüggesztve és én kívülsől járom körbe a kerítést és olvasgatom őket.
Remélem nem azért nem veszem észre az ajtót, mert annyira telle van ragasztgatva, hogy nem látszik a kilincs. :)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Tudom. Csak kurvára nincs kedvem dolgozni, ezért írok annyit :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ezek a feliratok úgy igazak, mint általában a költészet. Különböző mértékben hatnak különböző emberekre... Ez a lényeg. Nem univerzális igazságok...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Ha az észlelés kapui tiszták lennének, az ember mindent olyannak látna, amilyen valójában: határtalannak. " William Blake
Na persze. Csak onnantól az ember már nem lenne ember. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Erre fent:
Kezdem úgy érezni hogy az ember bölcsességének mértéke, az ember tanácstalansága. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szabályt felállítani a bolond is tud - mittomén
Ledönteni viszont csak a bölcs képes - mittom?én? |
| | | | |
|
