 |
Legfrissebb hozzászólások (173 - 182)
(Témakör: Buddha, Jézus, Mohamed és barátaik)
 | |  | | | | |  | |  | | | A hit pont akkor jó, amikor nem-bizonyítható dolgokkal foglalkozik, mert nagy szabadságfokot ad. Ha bizonyítható és bizonyítják, akkor hipotézisböl elméletté/ténnyé válik, ami szintén jó "konkrétum". De ha bizonyítható és cáfolják, akkor kitartani mellette már nem hit, hanem téveszme.
Felölem mindenki higyjen abban, amiben akar - én csak örülni fogok, ha ez életminöségjavító hatással van rá. Csak ne használja fel a hitét a mások elleni negatív cselekedetek indoklásául.
retek:
"vajon mennyi ilyen felfedezés hátterében lehet konkrét szerhasználat... "
Itt egy teljesen comingoutolt Nobel-díjas LSD-júzer:
http://en.wikipedia.org/wiki/Kary_Mullis#Use_of_LSD
|
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | de ez a fogalomzavar alapja.
a transzcendentálisba nem menekülhetsz.a lényedrésze az, vagy nem - de inkább, szinte mindenkinek... a transzcendenst viszont viszont nem lehet még nem tudni sem, csupán befogadni, ha éppen adódik - nem mindenkinek, szinte...
az entheogén filozófia sok esetben azonban nem pótoljaa transzcendens élményt, hanem realizáltatja azt a megélő alannyal. így képlékeny valóság-lehetőséget kínálva a létélménynek. kiváló társadalom-absztrakciós-motiváció,ami azonban felveti az elitizmus problematikáját? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (((nekem csak a á meg az ű meg a cink, ilyenmásfélmázsás terhelésre reagál csak, de ez nem az én billentyűzetem legalább. az otthonin lehet tanulmányozni, mit ettem az elmúlt 3-4 hónapban)))
a transzcendentális "dolgok" úgy egészségesek, ha nincs határuk az anyagi valóság felé, mint neked is. nincs szükség dogmára szerintem, csak azért írtam hogy nem kezelem Istenként, még hiszek transzcendentálisban, sőt amolyan 'neptuni lényként' menekülök felé. De abban sem hiszek, hogy elválna az anyagitól. csak nincsenek megfelelő eszközök a tökéletes megfejtésre, leírására, csak törekvés van rá. Szerintem a tudomány is szépen kiegészítheti vagy adhat táptalajt transzcendens élményeknek épp úgy, mint a filozófia vagy a vallás, vagy együtt. Nekem valami nem azért transzcendens, mert nem lehet megmagyarázni, hanem mert nem tudom. és ez már képlékeny határ lenne ha meg is akarnám magyarázni, vagy kategorizálni akarnám az élményeimet.
az ítélkezés meg csak védekező reakció, harag stb... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | (((bocs a sok műszaki -helyesírási- hibáért, de nemrég kaptam ajáncsiba egy ien óvodai, leönthetetlen billentyűzetet, mert állandóan leteáztam a másikat, ezt meg csak két mutatóujjal lehet szó szerint ütögetni és akkor se mindig veszi be a betűket.remélem nem ez okozza a félreértéseket...))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (most akkor ki ítélkezik?)
a magam részéről a transzcendentális énem irányait igyekszem megmutatni. néha nehezemre esik, mert nem tuom eldönteni, hogy a létem milyen mértékben zajlik transzcendens - vagy általam annak megélt - kerettelen minőségben. így ez a transzcendentális mutatóm a transzcendens élményeket talán zavaró fogalomkörként interpretálja. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ez már fogalomzavar, és nem vagyok biztos benne hogy most bennem, de azért tanulmányozom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | úgy ítélkeztél, hogy én ítélkezem? pedig csak kérdeztem tőled valamit.
másik:
"Sok minden nem megmagyarázható egyszerűen a tudományon belül sem, és a valóság, a jelenségek és köztük lévő összefüggések aktív része életünknek. Csak azért mert nem Istennek hívják egyesek, nem biztos hogy ugyanaz. "
hátigen, a transzcendencia nem mindenki számára adott. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | lagelli
miért ítélkezel így? vagy egyáltalán miért ítélkezel? miért kérdőjelezed meg azt, hogy mit, miért, minek csinálok? találok ebben is, abban is igazat, ezért igyekszem. meg mert érdekesebb így tanulni és ilyet mint mást és máshogy a megfelelő metódusok hiánya miatt. meg néha faszságot is írok verbál alá csökkent lehetőségeim és elég szar kifejezőképességemmiatt. nem szeretek már fejjel menni a falnak. nem vagyok materialista úgy, ahogy te felvázoltad, bár nem is nekem... nem kívánom bontogatni az egységet, a tudományfilozófiavallás állandó kapcsolatban van egymással, állandóan merít egymásból és igyekszem mindben egyre távolabb nézni és látni. amelyet csak saját lustaságom akadályoz meg. az entheogén szemléletet meg csak részben teszem magamévá, new age és egyéb sallangok nem érdekelnek általában, max jót röhögök rajtuk, hogy milyen olcsó dolgokkal átverhetők az emberek, és röhögök magamon hogy én hogy át vagyok verve. meg vegyületeket sem istenítek. szerintem a lényeg az élményeken van, minden más őket szolgálja. Éppúgy megértem valahol és helyeslem Nargile-t, mint téged vagy gént vagy ynult vagy siphersht. Ja és Watsonék :)
Nargile
"Isten nem egy lombikba zárható, mérhető jelenség, ami csak passzívan várja, hogy megismerjék." Sok minden nem megmagyarázható egyszerűen a tudományon belül sem, és a valóság, a jelenségek és köztük lévő összefüggések aktív része életünknek. Csak azért mert nem Istennek hívják egyesek, nem biztos hogy ugyanaz. Azért ha minden világ minden urai céltalanságba merülnek, hátha megszűnnek a különbségek. Mint 3 hatalmi ág??? :)
http://www.mayanmajix.com/art1699.html
Egyébként régebben két haverommal vitáztunk erről, hogy vajon mennyi ilyen felfedezés hátterében lehet konkrét szerhasználat... mert hogy ez elhíresült, a többit meg köd fedi... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | (ezért írtam, hogy a memetika kényszertudományán keresztül..., illetve kétszeris kitöröltem ágostont, mert a hitemen keresztül hittem abban, hogy beírod utánam és magamat egyenlőre hitelesebbnek vélem, ha csak simán az agymenésemet publikálom itt, mintha hivatkoznék, mert még felszínesnek érzem az olvasmányi tudatásom. :P ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem kötözködésből, de leírom, hogy látom én ezt a dolgot. Vallásos szempontból a vallás nem egyszerűen memetikai úton hitrendszereket épít, deduktív-induktív módszerekkel. Sokkal inkább gyakorlati kapcsolatba kerül a szenttel, tapasztalati úton - bizonyos szempontból a hit is megismételhető kísérletek útján kialakított tudás, ugyanakkor több a tudományos úton megszerezhető tudásnál, ugyanis interaktív tudás, avagy értelmes bizalom. Ágoston ezért tesz különbséget a hinni valamit (credere aliquid) és a hinni valakiben (credere in aliquem) között. A vallásos hit egy nagyon mélyen személyes, bizalmi kapcsolat megélése a tapasztalaton túlival, a vallás szertartásai pedig arra szolgálnak, hogy ezt a bizalmi kapcsolatot a hívő rendszeresen átélje és megerősítse. Feltételezi, hogy a megismerni kívánt istenség maga is aktív résztvevője a megismerési folyamatnak. Isten nem egy lombikba zárható, mérhető jelenség, ami csak passzívan várja, hogy megismerjék. (Ez utóbbi persze elsősorban a zsidó-keresztény-muszlim tradícióra vonatkozik.) |
| | | | |
|
