|
Legfrissebb hozzászólások (1533 - 1582) (Témakör: Daath bölcsességgenerátor)
| | | | | | | | | | A különbség okos ember és bölcs ember közt, h az okos ember tudja a választ a kérdésedre, a bölcs ember pedig válaszolni tud a kérdésedre.
ez csak úgy összeállt a fejemben aztán gondoltam leírom |
| | | | |
| | | | | | | | | | Candyflip... :D Ezzel nagy igazságot mondtál.. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | "Mindenhol jó, de a legjobb dugni." :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Valószínűleg a tökéletes szabadság csak fogalom...
Kényszrrel élt, él és élni fog az ember... Talán ha a szabadságnak azon a szintjén érzem magam, hogy: "wow, de jó lenni, és nincsen szükségem semmire ami csak létezhet"... , akkor ez a kényszer elhalványul, esetleg ideiglenesen eltűnik. De az élet egy ismétlődő periódusokból álló pl: "körmozgás".. igen: periódikus körmozgás... :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | ha szabaddá válsz nem szabadulsz-e meg a hülye kényszertől, ami a szabadság felé hajt? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Tökéletességre való törekvés az elmére ható egyik legsúlyosabb betegség...
Ha lenne a kezemben kb. 1 milliárd forint, szabad lehetnék( kiszakadhatnék a hétköznapokból) úgy, hogy nem reklámoznám magam. Elég a tudat: hogyha trabanttal kocogok végig a körúton, és idióta kopasz baromarcú majmok dudálnak rám... merciükkel... beérem azzal, hogy vehetnék belőle 100 olyat...
Műveletlenséggel: műveltség kell! De valószínüleg félreértettétek!
Nem lennék "tökéletesen" szabad, mert nem érzem magam hülyének.
De a modell: hülye, pénz, hatalom, DE hiányzik egy formula, mi nélkül már nem ér semmit a tiszta szabadság tudata: MAGÁNYOSÁGG. magányosság, szürke falak, melyek nekem világlanak, csak nekem, s magányomnak, mert egy társ ő, s nektek nem, neked nem, szürke a fal, s szürke(szürkék) vagy te is... Nem létezik teljesen szabad ember! Ha nem ez, akkor az, ha nem az, akkor te magad vagy saját magad ketrece. Nem szabadulsz ki. Esetleg egy tágabb ketrecbe rakod magad... De ahhoz fel kell áldoznod valamit az összetevők közül... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Sad, nem tudom te mit értessz műveltségen, de szerintem minél műveltebb valaki, annál több dologban képes meglátni a szépet, ergo ez éppenhogy segít a boldogságban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Kis Műveletlenséggel tarkítva pedig majdnem tökéletes... :)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ez jó :-)
A boldogság nem más, mint jó egészség és rossz memória.
Albert Schweitzer
|
| | | | |
| | | | | | | | | | bd!
Az ebszolút szabadság a hatalom, erő és magány abszolút tudata. Ez fix :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | tetrahíd:
te is mesterem lettél (ami alatt én azt érem, hogy űgy tanítasz, hogy nem akarsz nekem semmit sem tanítani)
köszönöm |
| | | | |
| | | | | | | | | | A szabadság az szabadság nem egyenlőség, méltányosság, igazságosság, boldogság vagy nyugodt lelkiismeret.
Sir Isiah Berlin
[húha] |
| | | | |
| | | | | | | | | | Mostanában kezdem felfogni egy mondásnak a jelentőségét. - Az egész élet egy trip -
Akkor került hozzám közelebb ez a gondolat, amikor Jézus tanításait olvasgattam. Valahogy így mondta: "Ti nem tudjátok, honnan jöttök, és hová mentek, de én tudom, honnan jöttem, és hová megyek."
Amikor az ember megszületik, belecsöppen egy utazásba, nem tudja miért, és honnan jött, és amikor meghal, felébred az utzásból.
Aki képes felébredni az utazás közben, az talán örökre ébren marad... |
| | | | |
| | | | | | | | | | ok, már értem :-)
végülis a világ úgy tud határtalan és formákban végtelen mindenség lenni, hogy tulajdonképpen egy állandóan örvénylő semmi
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Jó, akkor megfogalmazom másképpen: :-)
"Az igazi talán az lenne, hogy a távolságtartó tudatosság mellett ugyanúgy élvezzük és átéljük, mint bárki más - ez a kettőség nehéz."
Részletesebben: "távolságtartó tudatosság" : valami ilyesmit jelent annak realizálása, hogy minden jelenség üres, "ugyanúgy élvezzük és átéljük, mint bárki más": ez a forma, a jelenség, a teremtett világ, a tudat tartalmainak összessége
csak akkor lehet a formavilággal tökéletes harmóniába kerülni, ha az ember belátta a jelenségek végső alaptermészetét (ami az üresség), mert csak így oldódhatnak ki azok a vágyak és ragaszkodások, amelyek a tudat neurózisát (betegségét, nemtudását) okozzák.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | bocs, de őszinte leszek, ez magyarázat nélkül nekem csak üres, forma nélküli okoskodásnak tűnik :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | a forma üresség, az üresség forma
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Ez rendben, csak nem jó, ha közömbössé válunk. A tudatosságnak, az eltávolodásnak meg van ez a veszélye, hogy nevetségesnek tartjuk ezt az "álmot" (pedig a sajátunk), vagy közömbössé válunk. Az igazi talán az lenne, hogy a távolságtartó tudatosság mellett ugyanúgy élvezzük és átéljük, mint bárki más - ez a kettőség nehéz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | van időd;)
sunyin röhögök mindenen és mindenkin, bevallom nevetséges, fura álom az egész, nem is nagyon érdekel az életem, csak csinálom amit épp teszek, s ennyi - ha szívok, hát szívok - ha falat nézek, hát azt nézem - a kedvencem úgyis a légzés
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Hát éppen ez az! Ha hagyja magát ;-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Biga C. Nekem van egy ötletem. Gyakorlatias és többször is bevált már. Csinálj valami rémes őrültséget. Kezdj el utcai harcolni, menj szórakozni a 8. kerületbe, dugd meg a legbejövősebb 40 év fölötti férjes asszonyt (ha hagyja magát :), stb. Tulajdonképpen bármi megfelel. Légy gátlástalan, a saját lelki világod szerint. Néhány pofon és abszurd helyzet nálam jól be szokta irányozni a dolgokat.
minden jót! rumcais |
| | | | |
| | | | | | | | | | De Tala! Téged sem látlak sokszor röhögni! Na persze, jó ötlet korlátlan számú korlátot építeni, de eltart egy darabig. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Bocs mindenki az előző hozzászólásomat másik topicba akartam írni... kicsit gáz, de ez van :))) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hát elnézést, ha úgy érzitek, hogy nem foglalkoztunk eleget a hozzászólásaitokkal. De a magam nevében szólva nem hiszem, hogy sok mindent tudnék hozzájuk tenni. Hogy a "szeretet, olyan mint a nap fénye"? Biztosan így van, én is valahogy így képzelem, de mit mondjak erre? Ez nem egy vitatható, megbeszélhető állítás. Valaki vagy hasonlóképpen érzi, vagy ideologikumként tekint rá és szétfikázza, mint azok, akik a mai napig is azt hiszik, hogy materialistának, eliminatív redukcionistának lenni az valami fasza és felvilágosult dolog, és az ilyen kijelentésekkel szemben az egyetlen helyes nyelvi magatartás a blaszfémia, vagy rosszabb esetben az illető kijelentéstevő intellektusának becsmérlése.
Én, bár nem vagyok redukcionista, fontos dolognak tartom az analízist. Ez szerintem nem kell, hogy megakadályozzon az egészlegesség megélésében. Miért is kellene? Attól, hogy tudom, az ajtó bükkfából van, a zsanér, pedig szénacélból, nem fogom szem elől veszíteni az ajtót, mint ajtót, és azt sem, hogy az ajtó, bizonyos értelemben, nem alkatrészeinek összessége. Akkor is érdekel, hogy hogyan működik a zár, ha egyébként ettől sem lesz teljes képem az ajtóról.
Rész és egész egymást megvilágítva mozognak a megértésben, és nincs bennük állandóság. Ettől még vannak a dolgoknak elemei, ha csak átmenetileg fogadjuk is el őket akként. Aki a rész, vagy az egészt párja nélkül akarja elképzelni, egyaránt csal. Az egész megragadása, mindig kevésbé racionális, legyen szó arról, hogy mi a szék, mi a szeretet, mi az isten. A szék olyan egyértelmű és olyan elemi dolognak tűnik, az istenhez képest. De ez csak azért van, mert ritkán kényszerülünk rá, hogy elemi szintről kiindulva figyeljünk rá oda. Mi a szék? az elemi részecskék, valamely halmazelméleti összege? netán funkcionális egység? , stb... A szék az szék. Az isten as isten.
Nyilván igaz, hogy az evolúciós elmélet csak nézőpontokra bontva tudja kezelni a világot, ez olyan igazság, amire már nagyon régóta nem osztanak Nobel-díjat. Minden adott nézőpontból nézve van, ami véletlen és van, ami szükségszerű. Az a fogalmi kettősség, hogy véletlen-szükségszerű, azon alapszik, hogy van nézőpontunk. Ha képesek vagyunk Senki Szeme nézőpontból látni a világot, akkor természetesen a fogalompár értelmetlenné is válik.
De, hogy ne tűnjek annyira offtopicnak: - szerintem a szeretet megélésében is ott van a rész és az egész megértése, úgyhogy ha nem mondom ki egy hozzászólásban ezt a szót, nem jelenti, hogy nem tudok pozitívan hozzájárulni a dolgok teljességéhez. - az, hogy kimondom a hozzászólásomban, egy akármilyen hollisztikus képbe is foglalva, még nem garantálja, hogy termékeny és a többiek számára éppen leghasznosabb dolgot mondtam ki. - A igazság, helyesség, sokszor még a szeretet is inkább a megfelelő pillanat, mint stilisztika kérdése. - Nekem természetesen van egy bizonyos beállítottságom, mint mindenkinek. Az enyém ilyen. Ezt lehet látni ilyennek olyannak. És persze, sajnos, sokszor nem találom el a megfelelő pillanatot. Ezért elnézést, de nem mindenki szokta így gondoloni (remélem). |
| | | | |
| | | | | | | | | | szüntesd meg ezeket a nézőpontokat vagy kreálj számtalant
röhögj |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hát ez, az idő. Mindenki azt mondja, hogy türelem, meg lassan alakul az.. Nade kurvára nem alakul szerintem, inkább rosszabb lesz. Vagy ez az egész mostani életem csak egy ilyen vihar előtti hullaszag? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az egó megfegyelmeződik idővel. Pont az a lényege, hogy pusztán szokások, és gyengeségek halmaza, nem pedig egy személy. Minnél több erőfeszítést tesz valaki az egója legyőzésére, annál könnyebb lesz az élet számára, szóval bőségesen megtérűl az erre fordított energia. |
| | | | |
| | | | | | | | | | lacoste: igen, ezt hajtogatja mindenki Oshótól Tolléig, élj a jelenben, fogadd be, ne agyalj állandóan, mi lesz, és mi nem lesz... Megélni viszont elég nehéz, mert folyamatosan így kell dönteni, és az egó nagyon kapálózik... |
| | | | |
| | | | | | | | | | Köszönöm:) először mikor megláttam ezt a hozzászólást épp túl hosszú volt, nem olvastam el. most is majdnem elmentem, de gondoltam na jó elolvasom, van időm nem leszek lusta; és meg is lett a gyümölcse h így döntöttem. szép dolgokat szépen és egyszerűen, ezt szeretem ez szép.:)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Alfred Souza mondta: Sokáig abban a hitben éltem, hogy a valódi, igazi életem még csak most fog elkezdődni és az ehhez vezető úton mindig voltak megoldásra váró akadályok: gúnyos meg nem értettség, időigényes tennivalók, még nem törlesztett kölcsönök Aztán kezdődik a valódi élet! Végül megértettem, hogy ezek az akadályok a Valódi élet. Ha ily módon elfogadjuk a dolgokat, az segít megérteni, hogy nincs egy olyan módszer, ami a boldogsághoz elvezet, mert a módszer maga a boldogság. Következésképpen élvezzük ki az élet minden pillanatát és élvezzük még annál is jobban, ha megoszthatjuk egy számunkra kedves emberrel a ritka pillanatokat és emlékezzünk rá, az idő nem vár senkire. És akkor biztosan nem fogunk arra várni, hogy: majd ha vége lesz az iskolának, majd ha elkezdődik az iskola, majd ha lefogyok 5 kilót, majd ha sikerül felszednem 5 kilót, majd ha gyerekem lesz, majd ha végre kirepülnek a gyerekek, majd ha dolgozni fogok, majd ha végre nyugdíjba megyek, ha végre elválok. Ne várjuk a péntek estét, a vasárnap reggelt, az autócserét, a házvásárlást. Sem a tavaszt, a nyarat, az őszt, a telet, sem az élet végét és egy újjászületést, hanem eldöntjük magunkban, hogy nincs az életben jobb pillanat a boldogságot elkezdeni, mint ez a pillanat. Ha most nem kezdünk el boldog és teljes életet élni, akkor mikor? Mindig lesznek különböző nehézségeink. Legjobb ezt elfogadni és elhatározni, hogy boldogok leszünk, akármi történjék.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Más tollával:
Kutya: etet engem, becézget engem, simogat engem, biztos ő az Isten!
Macska: etet engem, becézget engem, simogat engem, biztos én vagyok az Isten!
CFP :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | sokan azt hiszik, h megérteni vmit az okok felkutatását jelenti; pedig megérteni vmit az út végigjárását jelenti, nem a hátranézegetést. |
| | | | |
| | | | | | | | | | csak mond, h Nem Tudom és engedd el a kormányt! |
| | | | |
| | | | | | | | | | Bármilyen kérdést teszek fel magamnak a válasz mindig nemtudom. Bizonyára én vagyunk az Isten.
Na akkor szüld meg magad és én is megteremtelek!
Nem Tudom!.
gg, aki mondjátok meg ki vagyok mi vagyok
Nincs szükségem következtetésekre!, mondta a nyuszi és ült tovább.
------------------------------------------------------------------------- |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem csak arra kell rájönni, hogy olyan mélyen összefűgg ez a két kérdés, hogy elválaszthatatlanok, tehát ez egy kérdés, innentől kezdve nincs értelme azzól beszélni, hogy melyik volt előbb. |
| | | | |
| | | | | | | | | | szerintem határozottan tartunk valamerre, vmi felé. kíváncsinak lenni felesleges, majd kiderül. minden kérdést visszavezethető a mi? és a miért? kérdésre. valyon melyik volt előbb?:)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Már minden megtörtént egyszer, ha nem, akkor pedig meg fog történni. Minden renszer összeroppan, hogy azután új rendszer épülhessen. Valamint minden részeg kijózanodik, hogy azután újra szétihassa magát. Ez a világ mozgatórugója... leggalábbis valami ilyesmi lehet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ami van, van. De csak egy ideig, majd megváltozik és ujra lesz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Marxot nem ismerem. A 19. századból leginkább pár horroríró maradt meg az emlékezetemben, Geronimo, meg persze Thomas deQuincey... :-)
Szal anarchiáról szólva, amit Nargile mond, az az érdekes. Uralomnélküliség.
Az uralomnélküliségből káosz lesz, majd totalitás? A társadalmi különbségek újratermelődnek? Persze. Minek mosdani, úgyis koszosak leszünk megint... ;-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Mielőtt még nagyon belekeverednénk a fogalmak ANARCHIÁjába :)
A kaotikus rendszer: determinisztikus nem periodikus rendszer Illusztrációként elég hozzá egy irracionális szám is.
Az anarchia kapcsán javaslom forduljunuk a ma promiszkuisnak számító Marxhoz, tanulságos hogyan fikázza az általa utópista szocialistáknak nevezett 19. századi proudonistákat, anarchistákat, stb. Az alapvető érv: a társadalmi különbségek mindig rövid úton újratermelődnek.
A hétköznapi káoszfogalom inkább viszonyfogalom. amit nem vagyunk képesek átlátni, ami zavaros és túl gyors az kaotikus. Ez még nem anarchia. A kaotikus pedig a legkevésbé sem a szabadság terepe. (persze lehet a zavarosban halászni :)
Tetrahíd: miért zavar téged annyira a tudomány? gondolataid erősen támaszkodnak a tudományok képviselőire, vagy népszerűsítőire. Azon kívül az eredetiség ilyesmiben elég ritka. Az eredetiség terepe inkább a mitológémák, a művészetek felé található nálad is. (nem mintha szigorú elválasztást javasolnék a két dolog között). A tudományos módszertanok betartását manapság divat fikázni, különösen humán körökben. Én azt gondolom minden tökös faszi a pontos megértéssel kezdte. (sokszor még az intuitívnak tartott művészek is) Az ösztönök és intuíciók jó dolgok, de amiről nem lehet beszélni arról hallgatni kell, amiről meg lehet azt precíz formába kell önteni, hogy közkinccsé válhasson értelmének jelentősebb torzulása nélkül. Amiről nem lehet beszélni azt érzékeltetni lehet igy-ugy, de azt kizárólag csak az értheti aki már érezte úgy mint az érzékeltető. Ami ebből elbeszélhető precízen az a tudomány világát gazdagítja, ami nem az megmarad a nem alábecsülendő misztika számára. A tudós és a teológus, a veritas duplex, a filozófia(tudomány) és teológia kettős igazságának dualista képe amúgy éppen akkor kerül feloldása, amikor a te asztrofizikusod felmászik a hegyre a teológushoz. Ez OK., de a létra amin mászik a az tudomány. A teológia pedig még racionális dolog. onnan tovább a misztikáig viszont már nem vezet egyenes út.
Á mindegy, túlspirázom. Szóval a tudomány csak akkor létezhet ha precíz, akármilyen korlátolt dolognak tűnik is ez Én pedig ponos vagyok, hogy megalapozzam az estleges kreativ továbblépést.
csaó |
| | | | |
| | | | | | | | | | Bár nem vagyok anarchista, azt azért megjegyezném, hogy az anarchia szó nem káoszt, hanem uralomnélküliséget jelent (AN-ARCHIA), az eredeti anarchizmus egyáltalán nem valami káoszkereső mozgalom volt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | A történelemkoncepció fö vonalait egyébként osztom. Csak pontosságra igyekszem törekedni korlátaimon belül.
A következmények, az új vallás mikéntjét, a tudomány ebben betöltött szerepét viszont nagyon nehezen megragadhatónak gondolom. Annak a káosznak is van persze anatómiája. Ha elfogadom a szabad-egyéniség istenségek 19. századi eszmélyének kiteljesedését mint jövőképet, akkor már körvonalazódik is valami. Én azonban a rendszer infrastruktúráját, logisztikáját tartom alapvetőnek, nem annyira az egyén belső nézőpontját, illúzióját, érzéseit, vagyis filozófiáját. Inkább azt kérdezem, hogyan lehet ebből rendet csinálni, amibe ez a káosz belefér. Szeritem lehet. A folyamat azonban, ahogy ebben akkor már egyet értünk, nem örömteli.
Hogy szerintem hogyan nem arról később szeretnék írni (és ellenvéleményt kapni rá) de most sajna most nincs elég időm.
Amúgy a tudomány lehet, hogy korlátoz, de azért nem hiszem, hogy ne látnék ki mögüle. Az ismeretelméleti korlátok szigorú betartása módszertani elv egy adott gondolatmenetben. Előtte és utána jöhet bármi. :) Meg persze nem csak tudomány van, én se csak azzal foglalkozom :)
minden jót! rumcais |
| | | | |
| | | | | | | | | | Vallás és tudomány alapvetően csak a módszereiben különbözik egymástól, céljában nem. És a vallások között is van módszerbeli különbség. Vannak akik régi könyveket olvasnak, vannak akik meditálnak, vannak akik drogoznak például. A tudósok meg kisérleteket végeznek.
A gond is mindkettővel ugyanaz, a tekintélyelvűség, meg a másik erőszakos félreállítása. Ami kell: vallásszabadság. Mindenkinek saját isten (önmaga?). Állam és vallás különválasztása, állam és tudomány különválasztása. Igazából állam sem kell. Legalábbis olyan állam nem kell, amit nem az állampolgárok akarata tart egyben. De persze ehhez megfelelő állampolgárokra van szükség. Akik szabadok akarnak lenni. Nem sokan vannak. A történelem során mindig változott, hogy mennyien voltak ilyenek. Most gyűlnek világszerte, ezt érzi szerintem mindenki. Ki félelemmel, ki örömmel reagál. Szóval először az embereknek kell megváltozniuk.
Hiszen globálisan akkor lesz jó, ha mindenkinek külön-külön jó lesz...
Egy jóbarátom mondta régen: Az anarchiát nem szervezni kell, hanem szítani... :-)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | ja az ilyen folyamatok extrapolációját minimum a következő feltételek mellett kell elvégezni: - egy ún. viszonylag izolált rendszerben - bizonyos "szélsőséges" események lehetőségétől eltekintve
de annak magyarázzam ezt, aki már megismerkedett a káosz elmélettel a népszerűsítő irodalomból, a kiváló James Gleick tollából, aki még T.S. Kuhn tudománytörténeti koncepcióját is úgy alkalmazza mint egy jó ötletet valamilyen hetilap hobbyrovatából? Mondjuk én sem vagyok a témában autoritás, de már tudom hol a helyem.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | sz. Tetrahíd Fura, hogy az irónia nem jön át a neten. A tudomány csodáit én sem gondoltam komolyan. Amúgy egy jól megértett közhely tényleg csodákra lehet képes :-)
Mellesleg ha itt konszenzus van arról, hogy mi a történelem célja akkor nem szóltam.
Az említett makrofolyamatok alakulása valóban közelítően valószínűsíthető a mikorszinten általánossá váló tendenciák alapján, de ez az extrapoláció nem elég. Ez inkább csak a felszínről szól. De nem biztos, hogy a folymatok az ilyen gondolatok (elvárások) nélkül valóban ahhoz a bizonyos állapothoz vezetnek. A képzelet kétségtelenül alakítja a jövőt. (jól mutatja ezt, hogy a Nasa dolgozóit rendszeresen elküldik Sci-fi tréningre.) Vagyis lehet, hogy az ilyen gondolatok, önbeteljesítő pedagógiaként működve létrehozzák saját tartalmaikat. (ld. Pygmalion effekt)
Amúgy a kérdésemet az indukálta a maga formájában, hogy úgy tűnt, a történelem ilyetén célját valamiféle pozitív várakozás kíséri nálad. Lehet, hogy ez hülyeség. De én így érzékeltem. Ezért kérdeztem rá, hogy biztos, hogy ez jó-e. Amúgy a kérdést úgy is feltehettem volna, hogy mond, minek örülsz annyira? De gondoltam szofisztikáltabb módon is rákérdezhetek a motívációidra. Persze lehet azt gondoltad, hogy a történelem fonalának ismerete, olyan magaslatra emel, amiről fentről tekinthetsz szét a botorkáló érvekel teli mezőkön. És az ilyen nyavajgós kritika mit sem ér a történelmi szükségszerűséggel szemben.
De OK. ha akarod trónolj csak prekoncepcióid katedráján. Én mindenesetre fenntartom a történelmi műsorváltoztatás jogát. Szerintem rendezőként is van beleszólásunk. Más kérdés, hogy azt sem tudjuk igazán mibe :-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem a legérdekesebb mondatok közé tartoznak azok, melyekben ott van a 'magam' szó. |
| | | | |
| | | | | | | | | | miért tszel különbséget élmények és élmények között?
lsd: bölcsességenerátor 181.
pontosan a különbségnélküliség teremti meg a kapcsolatot a miszticizmus és a racionalitás, (a két megfoghatatlanba/leírhatatlanba vesző) között. teremteve ezáltal az "új vallást" |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ezt ma reggel találtam a könyvben, amit olvasok:
"Egy nő találkozása önmagával egyszerre játék és komoly kockázat. Isteni tánc. Amikor megtaláljuk önmagunkat, két isteni erő csap össze bennünk, két univerzum ütközik össze. S ha a találkozásból hiányzik a kellő alázat, az egyik univerzum elpusztítja a másikat."
|
| | | | |
| | | | | | | | | | különös hallani a 3 fizikai irányzat ismeretelméleti summázatát egymás mellett az biztos. Az ember ezután olyan széttárt kezű tudósokat képzel el magának :) Persze ez marhaság. ezek a korlátok csak abszolúltisztikus igényeket korlátoznak. Nekem lenne egy kérdésem. Miért lenne jó ha a tudomány csinálna nekünk vallást? Amúgy szerintem ő maga is egy vallás, olyan vallás ami részben önmagát hitelteleníti el tevékenységével (ld. a 3 példát), de egyben új erőre is kap minden akadállyal. És egyre hidegebb fejjel, egyre inkább elveszítve pozitív céljait, halad tovább. Az a vallás amit a tudomány ad nekünk profin kidolgozott hidegvérű ideológia. Ez azt jelenti, hogy egy csoportérdeket, mindenki közös érdekeként tűnetet fel a klasszikus módon, de mivel benne dolgoznak a modern tudományok, minden eddiginél kiismerhetetlenebb, és finomabban kidolgozott lesz.
Azt hiszem ez nem az általam áhított boldogság. persze lehet, hogy az áldozatok boldogok lesznek. Hisz a tudomány ma már csodákra képes :)) |
| | | | |
|