|
Legfrissebb hozzászólások (153 - 162) (Témakör: LSD, út az igazi tisztasághoz?)
| | | | | | | | | | Metronóm: Amúgy pedig tetszett a Farkas és Magneto példád, és amit a félelemröl mondasz (ami naná sokaknak imponál itt), de a két hozzászólásod alapján még mindig önellentmondásos a kétféle típusú integráció általad egymáshoz hasonlított viszonya:
"Az LSD-nél azt látom, hogy egymásba integrálódnak a szer használói. Hiányzik belőle az a felsőbbrendű integráló intelligencia, ami az embert önmagába ébreszti" + "A növényi szerek használata ezeket az integrált szerepeket bontják le, egészen amíg magunkhoz nem érünk. " vs.: "Nem tartom magasabbrendű integrációnak az egyénit a társasnál. "
Vagy ez csak egy szóhasználatbeli ("felsőbbrendű" vs. "magasabbrendű") árnyalatkülönbség? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Metronóm: "Az LSD valójában nem képes a "skizofrénia" gyógyítására." "Az Ayahuasca például kihoz abból az állapotból, gyógyítja a "skizofréniát". "
Vedd már észre, hogy ezek igencsak spekulatívan általánosító állítások olyan gyógyító hatások mellett vagy ellen, amiket sokkal konkrétabban kellene alátámasztani, mint csupán személyes véleménnyel.
Érdekes amúgy, hogy te is mennyire materialista hozzáállással közeledsz a drogtémához, és kifelejted az egyenletböl magát a droghasználót mint komplex pszichés entitást. A drogellenes táborhoz hasonlóan te is a használt szertípus egyenes következményeként látod az okozatokat. Dózis, szet, szetting totál kimaradnak nálad is? |
| | | | |
| | | | | | | | | | gardenofeden1200:
Azért nem írtam eddig, mert csak most haltam bele önmagamba. Ayahuasca kúra által. Eddig mondhatni aludtam, hipnózisban voltam, most ébredtem fel. Eddig "skizofrén" voltam, különböző "én" tudatokba aprózódott szét a figyelmem. Ezért tudom biztosan, hogy aki "skizofrén", az nem halálos beteg, csak benne van egy szétesett állapotban, amiből már nem tud maga erejéből összeállni. Az a hipnózis amibe beleszületünk, a társadalmi manipuláció által, egyáltalán nincs a segítségünkre, sőt. A dél-amerikai törzsekben, ahol Ayahuascát fogyasztanak, nem is tudják, hogy létezik olyan "betegség", hogy "skizofrénia". A növény által folyamatos éberségre tesznek szert, illetve nincs olyan kényszerítő körülmény náluk, ami belealtatná őket egy hipnózisba, egy külön "én"tudatba, ami által például "fogyasztóvá" válik az ember, mint ahogy itt nálunk a fogyasztói társadalomban. Bár egyre inkább tör be hozzájuk is a "kultúra", ezért sokan úgy döntenek, hogy nem isznak több teát, inkább küzdenek az életben maradásért, és alkalmazkodnak, felveszik a fogyasztói létformát. Szerintem erre mondja Terence McKenna, hogy a kultúra nem a barátod. Nehéz felébredni belőle. Én sem nyúltam addig Ayahuascához, amíg nagyobb volt a halálfélelmem, mint az életfélelmem. De mielőtt öltem volna, úgy döntöttem megiszom a teát, hiszen már úgyis mindegy, ha meghalok, akkor előtte nézzük meg mit tud ez a sámánital. És felébredtem, és látom amit látok, és írom ide, meg mindenhova ahova jónak látom. Tudom ki vagyok, mik a valódi vágyaim. Nincs halálfélelmem, de eszem ágában sincs a testem ellen dolgozni, sőt, jobban tisztelem a testem és az életem, mint valaha. Nahát ezt tudják a növények, az LSD erre nem képes. De pici LSD-vel jókat lehet táncolni, alkotni, szórakozni, flesselni, bulizni, szexelni, gyilkolni... Gyógyításra alkalmatlan. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Azt látom, hogy az LSD képes rámutatni a különféle szerepeinkre, de nem bontja le azokat bennünk. A felvett "én"tudatok lebontásában sokkal inkább segítségünkre van az Ayahuasca, és a Harmala-Gomba. Aki pedig nem bírja az "én"halálokat feldolgozni, az inkább nem nyúl ezekhez a növényi tanítókhoz. Ez teljesen normális emberi hozzáállás. Ugyanakkor ha az ember annyira rossz állapotba kerül, hogy például meg akarja ölni magát, vagy gyilkolni akar, akkor ezek a növények megfelelő látói képességgel megáldott vezető jelenlétében (valódi sámán) segítenek újjászületni, elhagyni a régi mintát, és boldog életet élni. Az LSD erre nem képes. LSD által meg lehet annyira őrülni, hogy az ember fia képes meggyilkolni a saját anyját. Mint ahogy egy ismerősünkkel történt, akire úgy találtak rá, hogy a saját anyja agyában turkált, chip-et keresett benne. LSD-vel ilyet is lehet. Az LSD valójában nem képes a "skizofrénia" gyógyítására. Akik abban a mély állapotban vannak, csak rosszabbul lesznek tőle. Az Ayahuasca például kihoz abból az állapotból, gyógyítja a "skizofréniát". Szerintem nem lehet az LSD-re azt mondani, hogy olyan mint a Gomba, vagy olyan mint az Ayahuasca, mert ég és föld a kettő. Teljesen mást csinálnak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Mármint azelőtt hogy megjelentél az "LSD kontra növények háború"-ban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Metronóm: Ez nagyon mély, mégis teljesen tiszta és érthető. Fogalmam sincs hogy kell ezt elképzelni(nyílván nem is lehet ) de teljesen mértékben tiszta és érthető. Minden kérdésre gyors és egyértelmű, folyamatos vonalra illő válasz. Miért írtál te az utóbbi időben ilyen keveset ? |
| | | | |
| | | | | | | | | | inigom: Amíg félsz a semmitől, addig még nem haltál bele önmagadba. Az "én" halálok addig ismétlődhetnek, amíg el nem érsz abba az önmagadba, aki nem fél semmivé válni, mert tudja, hogy azt követően újra magába ébred fel. Ez a bizalom megszabadít minden félelemtől, és szenvedéstől. Ez az úgynevezett megvilágosodás. Ekkor éled a valódi önmagadat. A félelem nem a valóság. A félelem csak egy eszköz, ami óvatosságra int ebben a világban, hogy minél tovább a testedben tudj maradni, hogy megvédd magad ha támadás ér, el tudj menekülni ha kell. De aki azonosul a félelemmel, az belealszik egy olyan "én"tudatba, ami illúziót teremt, amiből bármikor ki lehet halni, és ez nem egy kellemes folyamat, tehát abszolút jogos a halálfélelem. Elmúlik, amint visszahalt az ember valódi önmagába. Minden halál egy ébredés. Minél éberebb vagy, annál kevésbbé félsz. Ha pedig már nem félsz, akkor vagy egész. Önmagad. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Metronóm:
Ez a halálfélelem egy érdekes dolog. Nekem nem nagyon van azt hiszem. Amikor valami olyan eleség került elfogyasztásra, amit lehet nem kellett volna és ezen gondolkodtam a trip alatt, hogy hogy is van ez, hogy ez a cucc néhány embert kinyírt, pedig milyen gyönyörű, akkor sem félelem volt ott, pedig elég korlátozott fogalmaim voltak, hogy mi lehet a testemmel. Viszont a semmibe azért bele beleszédülök, ha úgy igazán előkerül. Ezt a szédületet sem félelemnek mondanám, de valami nagyon megborzongató. Lehet azért, mert legtöbbször nem gondolom, hogy én vagyok még valaki azon túl is, ami vagyok. Úgy látom, hogy az ami vagyok az része valami nagyobbnak, de a nagyobban én már nem vagyok jelen. Az ami én vagyok az itt történik, csak itt. Nincs vigasz ág. És amikor ezzel a semmivel flörtöl az ember és érintgeti hát..
Ez lehet azt is jelenti, hogy a félelem eltűnéséhez talán nem is kellene az, hogy legyen ez az egyesültség. Akkor viszont szinte bármi lehetne valódi. És talán az is.
Metronómnak lenni: cserébe a Nap nem nagyon hagy más lehetőséget, mint körülötte keringeni. És ha túl közel sodródik valaki, akkor belezuhanni. És akkor mégis csak Nap lesz belőle is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Szerintem attól is függhet melyik szakaszban. Meg nyilván egyén függő is. Pl én az alkoholtól elég hiperaktív szoktam lenni, más meg lelazul. Olyat hallottam már, hogy elején egyből van alkohol is és aránylag kis dózis LSD és intenzívebb lett a trip, mint az adott mennyiségű LSDtől várható lett volna.
Fű a végén simán elhúzhatja a hatást.
Szóval itt is az lehet a lényeg, hogy ezek a szerek is ki vannak téve a set és setting ördögi körének szóval nem fix a hatásuk. Egy nyugtató egyértelműbb lehet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | kokain elesdé nem szinergikus, vagy őket vagy magamat ölöm meg téma. |
| | | | |
|