 |
Legfrissebb hozzászólások (1513 - 1522)
(Témakör: a fűről hosszú távon)
 | |  | | | | |  | |  | | | Persze egyén függő ez is. Én néha nagyon be tudok pörögni a zétől, pl kitakaraitom az egész lakást roppant alaposan, de egy óra alatt. Egyszerüen felül kell emelkedni a tunyaságon, elhatározom, és ha már az elhatározás megvan, hát megteszem, és még szórakoztat is.
Ami az élet dolgait illeti, nállam ez ugy müködik, mint a kapcsolat c. filmben ( kis lépésekkel Ellie, kis lépésekkel) vagyishát megszültik tépés közben a gondolat, hogy miben kellene változnom, aztán a rá következő 4-6 hónap során meg is változtatom a dolgokat, igaz, ezen időszak alatt még formállódik, alakul a dolog, álltalában jó irányban, tehát nem is feltétlenül az lesz az eredmény, ami az alapgondolatnál megfogalmazódott, hanem álltalában jobb.
Amiben meglehetősen lusta vagyok, az az írás. Betépve hihetetlen öszetett gondolataim támadnak egy regényről, amit papirra kellene vetni, meglepően egészben és mégis részleteiben látom a dolgot, gondolkodom rajta sokat, aztán sajnos ez teljesen elhalványul. Szórakoztat, ez tény, de az esetek 90%-ban nem lessz belőle semmi - sajnos. Ezért inkább ahhoz a módszerhez szoktam folyamodni, hogy a művek egy-egy kritikusabb szakaszában szívok, és ott hagyom csapongani a gondolataimat (majd józanon kibogózom) viszont én ilyenkor elég nehezen gépelek, és hát persze a nagy része pirossal alá van huzva.... :) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Én a lustaságot és a motiválatlanságot úgy tudnám megkülönböztetni, hogy a lustaság az, amikor tisztában vagy egy adott dolog pozitív következményeivel mégsem teszed meg azt a lépést. Motiválatlanság, amikor a cél nem tiszta előtted. Amikor az van benned, hogy "ezt most minek csináljam meg?" De igazából lehet, hogy a kettő tök ugyanaz és megint csak több soron keresztül fostam a szavakat feleslegesen. :-)
Igazából azt tudom, hogy lusta vagyok, csak nem tudom pontosan miben.
Airborn:
Osztom a véleményed főleg ami a második részt illeti. Én Ozora óta tervezgettem bizonyos dolgok elkezdését, de valami okot mindig sikerült kitalálnom, hogy most miért nem vágok bele. Aztán jött a böjt, és a terveim 99%át megvalósítottam 1 hónap alatt. Előtte meg félévig még csak bele se kezdtem. Mivel ezek hosszabb távú dolgok, így az aktivitási szintem stagnálni fog (visszaesni azért csak nem fogok), épp ezért nem zavar, hogy megint kezdek belustulni. Mert nincs bennem az az érzés, hogy "áh ezt kéne csinálni meg azt". |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | hozzátenném azért, h nem általánosítok...magamról beszélek egyes szám második személyben, mert úgy egyszerűbb :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szerintem ez kb úgy néz ki, hogy ha sokat tépsz, akkor a hangsúly a hosszútávúl dolgokról áthelyeződik a rövidtávúra. szóval alap esetben lehet, hogy tökre átlátod, hogy ha tanulsz, ha elpakolsz magad után, ha satöbbi, annak milyen előnyei vannak hosszútávon, így viszont ezeket lekakkantod, mert MOST nincs kedved tanulni, MOST nem akarod elpakolni ésatöbbi
persze ha netán megszólalna a "kisördög", h mégis jó lenne megcsinálni ezt-azt, akkor tökéletes érveléssel bebizonyítod magadnak, hogy jó lesz ez így
a másik oltás, amikor betépve tök jól kitalálod, h mit kéne csinálnod, min kéne változtatnod, hogyan kéne megoldani dolgokat, csak éppen amikor ezért meg kéne mozdulni, át kéne vinni a gyakorlatba, akkor kitalálod azt is, h miért ér rá később :)
sőt, ha nagyon komolyan nyomod, akkor meg se kell magyarázni, egy kézlegyintéssel (persze azt is csak gondolatban :) rámondod, h 'jó, majd rajta leszek' ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | de ez inkább lustaság, vagy valódi motiválatlanság? vagy az egyik a másik okozata? mármint nekem, ha pl el kell pakolnom magam után ahhoz általában nem kell kozmikus elhatározottság. nem nagyon szokott motiválni semmi, legfeljebb, hogyha már nem tudok kimászni a lakásból az ásványvizes flakonokból formálódott hegy miatt. :D
a munka meg a tanulás igaz más téma. ott már nagyobb a jelentősége a motivációnak. de tényleg... csak lustábbak leszünk, vagy az addig fontosnak vélt dolgok valóban veszítenek a jelentőségükből? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ezt a motiválatlanságot már énis észre vettem. De én úgy vettem észre, hogy csak azokkal a cselekedetekkel, amit amúgy sem szeretek. Pl.: dolgozni, elpakolni magam után ilyesmi. Ezt úgy veszem észre, hogy meg csinálok mindent, csak amit nem nagyon szeretek csinálni, arra nem fordítok akkora figyelmet mint előtte. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem egyértelműen igen a válasz.
Más:
A motiválatlanság. Ezt sokszor kiemelik, mint a fű negatív hatását. De ez most miért is negatív? Én nem tépek naponta mégis észre vettem magamon a jeleit. És igazából tök jól elvagyok vele. Erre a fene nagy böjt közben jöttem rá. Vagy a motiválatlanság csak azokkal a dolgokkal kapcsolatban jelentkezik amit amúgy sem szeretünk igazán csinálni? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hmmmm ez 1 nagyon jo kérdés. Nekem is számtalanszor hasít bele a fejembe a megvilágosodás ha bevagyok tépve. Meg sokszor az embereken is ugy veszem észre mintha megérteném mit miért tesz. Ezt nagyon nehéz szavakkal kifejezni de szerintem a fű valamilyen szinten tanít meg rávilágít 1-2 dologra. nehéz kérdés. Peaceee ALL |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Meg mégegy csak nembiztos hogy megtudom fogalmazni.Tanít-e a fű? :)
Ezt úgy értem amikor rávilágít dolgokra hogy ez ezért van az meg azért ezt így kéne csinálni stb. Ezek valós tanítások, vagy csak a hatása alatt tünik annak? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Huzamosabb ideig (mondjuk legyen pl. 1 hónap) történő betépés után milyen pozitív és negatív hatásokról lehet beszélni.Ezt értem arra az időszakra amikor minden nap szívsz, meg arra amikor abbahagyod. |
| | | | |
|
