 |
Legfrissebb hozzászólások (1503 - 1522)
(Témakör: a fűről hosszú távon)
 | |  | | | | |  | |  | | | hát hallod sztem majd te is rájössz, h nem a fű alakítja a személyiséged, vagy ha igen, lehet h azt hiszed, h jó irányba, de hosszú távon tuti nem, de sztem rövid távon sem! én is vmi hasonlót éreztem! én pár éven keresztűl napi rendszerességel toltam, de lehet h kár volt!
sztem teljesen rossz irányba terelte a személyiségem! kezdtem elzárkózni a nagyobb társaságoktól és a családommal se jöttem ki vmi jól! most inkább úgy csinálom , h szívogatok egy ideig, utánna próbálok szünetet tartani, és mikor 2-3 hétig nem szívok( elég nehéz!:/)
akkor érzem, h sokkal fittebb vok és társasági embernek érzem magam!
nem beszélve arról, h kissebb szünet után sokkal jobb érzés, sokkal intenzívebb! nem tud már ujjat mutatni, de legalább érdekesebb mintha minden nap belennék tépve!
de neked kell eldöntened!
peace! |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | A felismerések benned vannak, nem tűnnek el csak úgy. De érdemes őket átvinni a hétköznapi szintedre, ha úgy gondolod, hogy ez pozitív. Csak megmutatja neked, hogy milyen lehetsz\milyen szeretnél\milyennek kellene lenned, de a lépéseket neked kell megtenned. Ha nem teszel semmit, akkor igen, átverés. De te vered át magad, nem a fű. Szóval ha ilyen célra használod, akkor figyelj oda, hogy -ahogyan deeptrip is mondta- ne a fű legyen a középpontban. Ne kiáltsd ki egyből a feltétlen tanítódnak. A munkát neked kell elvégezned, és ez a legnehezebb része, de amint elkezded a tényleges átalakulást, a kételyeid egyre inkább háttérbe szorulnak majd, és talán a szerhasználat is elmozdul ennek a folyamatnak a középpontjából. Az pedig becsülendő, hogy egy pakkot egy hétre be tudsz osztani! ; ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Megauto szerinted kisgyerek korodban volt annyi élettapasztalatod, hogy kialakítsd az optimális személyiséget magadnak későbbre?
Amúgy az is érdekes szerintem, hogy fű nélkül az ember miért nem tudja úgy átérezni a dolgokat. Nekem a napi használattal egyedül az volt a bajom, hogy mindig generál egyfajta instant jóérzést, ami úgymond kitölt. Nem tudom megfogalmazni pontosan mi a bajom a napi füvezéssel, de általában 2-3 hét után az tűnik fel, hogy kezd sok lenni. A félelmed, hogy ezek a változások valósak-e meg nekem is ismerősek és azt kell mondjam, hogy a fű nem csodaszer. Nélküle eltűnik a lazaság, az átérzés és sokkal többet kell melóznom, hogy valami hasonló állapotba kerüljek. Ebben leginkább a napi rendszeres testmozgás adta eddig a legnagyobb segítséget és itt nem is kérdés, hogy van-e változás mert annyira érezhető napközben is.
Szóval huzamosabb idejű rendszeres fogyasztás nálam nem tett csodát, de tény hogy 1-2 hétig igazán kikapcsoló tud lenni, de aztán kezd átformálódni valami nem ideális dologba.
Ha több síkon mozogsz egyszerre akkor sokkal kisebb az esélye, hogy csalódást okozzon a fű. Ha a fű kerül középpontba (akár mint tanító vagy mint életstílus) akkor azt kell mondjam, hogy eddigi tapasztalataim alapján nem fog igazán semmi se kisülni belőle, de negatív hatások viszont már gyakrabban jelentkezhetnek.
Betépve gyakran voltak olyan mély felismeréseim, amik közben azt gondoltam, hogy ezt meg kell jegyeznem (így is lett) és éreztem, hogy most tényleg változott valami. Aztán másnap már nem éreztem ezt annyira erősen és pár nap alatt a hatás eltűnt, viszont a felismeréseket hasznos néha elővenni (már ha lejegyezted) és csak úgy olvasgatni, mert az emlékezés útján be-be kapcsolódhatnak azok a pozitív élmények, felismerések amiért mi mindannyian szeretjük és tiszteljük a füvet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kb. 1 hónapja szívok szinte minden nap el egy spanglit. Azt vettem észre hogy ezidő alatt elég rendesen áttformálódott a személyiségem. Természetesen jó irányba. Úgy érzem kezd olyan énem lenni, mint ahogy gyerek koromban elképzeltem magam milyen leszek idősebb koromba.Napról-napra jobban érzem a változást.
A füvezés nekem, mikor még buliból csináltuk, teljesen más jellegű volt. Olyan nevetgélős-hülyülés szisztéma alapján zajlott szinte mindíg. Ahogy egyre sűrűbben használtam, kezdett áttmenni olyanná mintha tanítana. Akkor elég sokszor paráztam alatta, mert sokszor nem értettem amit akar tanítani, és belegabalyodtam saját gondolataimba.A napi szintű használat során ennél is másabb jellege lett. A tanítás ugyanúgy megmaradt, immár para nélkül, mert olyan mintha azta parázós szintet "megtanultam" volna, és tudom kezelni, tudom mi-miért.De ez a tanítás pluszba kiegészült ilyen személyiség építő jellegűre.Tisztán érzem, hogy olyan személyiséget akar kialakítani, vagy megmutatni hogy kell kialakítani, mint ahogy a gyerekkori énemmel elképzeltem későbbi, idősebbkori énemet.Áttérzek különböző helyzeteket, emberek egymással való viszonyát, különböző élethelyzetek, viselkedések,cselekedetek miértjét. Úgymond elég rendesen megmutatja a dolgokat más szemmel nézve. Megmutatja azokat a cselekedeteket, gondolatokat, érzéseket, amiket akkor érzek amikor nem vagyok betépve. Mintha azokat mutatná, elemezgetné, amik az új személyiségem miatt jöttek létre.
Úgy veszem észre, hogy ezeket amiket éreztet velem, vagy úgymond taníttat, azt azért csinállja mert ezeket a dolgokat átkell látnom ahhoz, hogy az a személyiség amit gyerekkoromba elképzeltem magamról, kialakulhasson. Ahhoz a személyiséghez tartozik az a szemlélet, amit ki akar alakítani.
Elkezdtem a Titok című könyvet olvasni, és úgy veszem észre elég sok valóság alapja van. Mintha az a könyv is egyfajta tanítás lenne, mint a fű. A könyvből olvasottak is elég rendesen beépülnek a betépéseimbe is.
Csak egy a bökkenő. Nemtudom, hogy ez az egész tanításos személyiség formálósdi most ez igaz, vagy csak elhiteti velem? Vagy túl komolyan gondolom az egészet? Betépéskor is sokszor bejön ez a gondolat, hogy lehet csak áttverés az egész? Nagyon szeretném ha nem az lenne, mert azaz én ami most kialakulóban van, úgyérzem ez az igazi énem.
Nemtudom mennyire éreztétek átt ennek az irománynak a lényegét, meg itt-ott nem tudtam rendesen megfogalmazni,vagy az is lehet hogy betegnek gondoltok, csak a véleményetekre lennék kiváncsi. Szerintetek minden így van ahogy leírtam, vagy áttakar verni? Volt már hasonló veletek? Milesz ha végleg abbahagyom? Így félkészen marad a személyiségem, vagy a régi lesz? Mi lesz ha csökkentem az alkalmakat? Vagy minden maradjon ahogy van? Mennyiségre nem szívok sokat,kb 1 pakk elég egy hétre nekem, úgyhogy nem egész nap vok betépve.
Előre is kösz a hozászólásokat, tanácsokat, tapasztalatokat! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | aha aha, hát azért a bong nem vmi olcsó, bár elég flash!
akkor veszek megint szűrőt 1 rakattal, csak lusta vok sajna!:)
peace |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Jobb a szűrő, mint az alu és sokáig is bírja meg olcsó szóval sztem megéri. Ha gondolod használhatsz bongot is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hát kb 4-5 éve szívok elég sokat, de másfél éve szigorúan pipából! de pipába nem mindig vszek szűrőt így alufóliát szoktam használni és az nem para?
amúgy sportolok is elég rendszeresen! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mivel füst és égéstermék ezért jót nem tesz, de ha tisztán szívod dohány nélkül akkor szerintem nem kell paráznod ettől. Főleg, ha még mozogsz is hozzá friss levegőn! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | sziasztok!
szerintetek hosszú távon mennyire vágja szét a tüdőt a zé, és egyéb más szerveket? mennyire kell félni pl a tüdőráktól? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ezer éve
airborn, hát igen
a millió végtelen gondolat folyamatosan ömlik le a wc
be |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Persze egyén függő ez is. Én néha nagyon be tudok pörögni a zétől, pl kitakaraitom az egész lakást roppant alaposan, de egy óra alatt. Egyszerüen felül kell emelkedni a tunyaságon, elhatározom, és ha már az elhatározás megvan, hát megteszem, és még szórakoztat is.
Ami az élet dolgait illeti, nállam ez ugy müködik, mint a kapcsolat c. filmben ( kis lépésekkel Ellie, kis lépésekkel) vagyishát megszültik tépés közben a gondolat, hogy miben kellene változnom, aztán a rá következő 4-6 hónap során meg is változtatom a dolgokat, igaz, ezen időszak alatt még formállódik, alakul a dolog, álltalában jó irányban, tehát nem is feltétlenül az lesz az eredmény, ami az alapgondolatnál megfogalmazódott, hanem álltalában jobb.
Amiben meglehetősen lusta vagyok, az az írás. Betépve hihetetlen öszetett gondolataim támadnak egy regényről, amit papirra kellene vetni, meglepően egészben és mégis részleteiben látom a dolgot, gondolkodom rajta sokat, aztán sajnos ez teljesen elhalványul. Szórakoztat, ez tény, de az esetek 90%-ban nem lessz belőle semmi - sajnos. Ezért inkább ahhoz a módszerhez szoktam folyamodni, hogy a művek egy-egy kritikusabb szakaszában szívok, és ott hagyom csapongani a gondolataimat (majd józanon kibogózom) viszont én ilyenkor elég nehezen gépelek, és hát persze a nagy része pirossal alá van huzva.... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én a lustaságot és a motiválatlanságot úgy tudnám megkülönböztetni, hogy a lustaság az, amikor tisztában vagy egy adott dolog pozitív következményeivel mégsem teszed meg azt a lépést. Motiválatlanság, amikor a cél nem tiszta előtted. Amikor az van benned, hogy "ezt most minek csináljam meg?" De igazából lehet, hogy a kettő tök ugyanaz és megint csak több soron keresztül fostam a szavakat feleslegesen. :-)
Igazából azt tudom, hogy lusta vagyok, csak nem tudom pontosan miben.
Airborn:
Osztom a véleményed főleg ami a második részt illeti. Én Ozora óta tervezgettem bizonyos dolgok elkezdését, de valami okot mindig sikerült kitalálnom, hogy most miért nem vágok bele. Aztán jött a böjt, és a terveim 99%át megvalósítottam 1 hónap alatt. Előtte meg félévig még csak bele se kezdtem. Mivel ezek hosszabb távú dolgok, így az aktivitási szintem stagnálni fog (visszaesni azért csak nem fogok), épp ezért nem zavar, hogy megint kezdek belustulni. Mert nincs bennem az az érzés, hogy "áh ezt kéne csinálni meg azt". |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | hozzátenném azért, h nem általánosítok...magamról beszélek egyes szám második személyben, mert úgy egyszerűbb :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szerintem ez kb úgy néz ki, hogy ha sokat tépsz, akkor a hangsúly a hosszútávúl dolgokról áthelyeződik a rövidtávúra. szóval alap esetben lehet, hogy tökre átlátod, hogy ha tanulsz, ha elpakolsz magad után, ha satöbbi, annak milyen előnyei vannak hosszútávon, így viszont ezeket lekakkantod, mert MOST nincs kedved tanulni, MOST nem akarod elpakolni ésatöbbi
persze ha netán megszólalna a "kisördög", h mégis jó lenne megcsinálni ezt-azt, akkor tökéletes érveléssel bebizonyítod magadnak, hogy jó lesz ez így
a másik oltás, amikor betépve tök jól kitalálod, h mit kéne csinálnod, min kéne változtatnod, hogyan kéne megoldani dolgokat, csak éppen amikor ezért meg kéne mozdulni, át kéne vinni a gyakorlatba, akkor kitalálod azt is, h miért ér rá később :)
sőt, ha nagyon komolyan nyomod, akkor meg se kell magyarázni, egy kézlegyintéssel (persze azt is csak gondolatban :) rámondod, h 'jó, majd rajta leszek' ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | de ez inkább lustaság, vagy valódi motiválatlanság? vagy az egyik a másik okozata? mármint nekem, ha pl el kell pakolnom magam után ahhoz általában nem kell kozmikus elhatározottság. nem nagyon szokott motiválni semmi, legfeljebb, hogyha már nem tudok kimászni a lakásból az ásványvizes flakonokból formálódott hegy miatt. :D
a munka meg a tanulás igaz más téma. ott már nagyobb a jelentősége a motivációnak. de tényleg... csak lustábbak leszünk, vagy az addig fontosnak vélt dolgok valóban veszítenek a jelentőségükből? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ezt a motiválatlanságot már énis észre vettem. De én úgy vettem észre, hogy csak azokkal a cselekedetekkel, amit amúgy sem szeretek. Pl.: dolgozni, elpakolni magam után ilyesmi. Ezt úgy veszem észre, hogy meg csinálok mindent, csak amit nem nagyon szeretek csinálni, arra nem fordítok akkora figyelmet mint előtte. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem egyértelműen igen a válasz.
Más:
A motiválatlanság. Ezt sokszor kiemelik, mint a fű negatív hatását. De ez most miért is negatív? Én nem tépek naponta mégis észre vettem magamon a jeleit. És igazából tök jól elvagyok vele. Erre a fene nagy böjt közben jöttem rá. Vagy a motiválatlanság csak azokkal a dolgokkal kapcsolatban jelentkezik amit amúgy sem szeretünk igazán csinálni? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hmmmm ez 1 nagyon jo kérdés. Nekem is számtalanszor hasít bele a fejembe a megvilágosodás ha bevagyok tépve. Meg sokszor az embereken is ugy veszem észre mintha megérteném mit miért tesz. Ezt nagyon nehéz szavakkal kifejezni de szerintem a fű valamilyen szinten tanít meg rávilágít 1-2 dologra. nehéz kérdés. Peaceee ALL |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Meg mégegy csak nembiztos hogy megtudom fogalmazni.Tanít-e a fű? :)
Ezt úgy értem amikor rávilágít dolgokra hogy ez ezért van az meg azért ezt így kéne csinálni stb. Ezek valós tanítások, vagy csak a hatása alatt tünik annak? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Huzamosabb ideig (mondjuk legyen pl. 1 hónap) történő betépés után milyen pozitív és negatív hatásokról lehet beszélni.Ezt értem arra az időszakra amikor minden nap szívsz, meg arra amikor abbahagyod. |
| | | | |
|
