 |
Legfrissebb hozzászólások (1423 - 1472)
(Témakör: Daath bölcsességgenerátor)
 | |  | | | | |  | |  | | | "A magány nem más, mint az élettől való félelelem."
Eugene O'Neill |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | RE: 381. Liet
Az állandó a lehetőség a változásra, tehát a változás.
Szerintem.
CFP
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A sport az elit nyugalma? .-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | József Attila
KESERŰ
Ó rádióaktivitás! most olvasom és görögdinnyét eszem és erősen tudom
Hogy a világ csak bennünk változik
Szines kereplő vagyok csupán, halljátok? arcom átlátszó
mögötte virágok röpködnek, amint fölbuktak az elektromos hullámokból
Szeretőmtől is elszakít a humanista század, ó lepipált
szomorúság, gyújtsd föl ma éjjel a menhelyeket
A bárányok birkák, én szamár vagyok s csak hosszú elnyúlt árnyékom a pásztor
Ha szemem behunyom, az eroplánok lezuhannak és azok is
Melyek belőlem szállnak föl naponta
Te csillogó porszem, állítsd el aranyos motoraidat, reggel
úgyis kisöpör az asszony
Ó az asszony, a szeretőm csak sír, csak sír és könnyei tovább
hajtják a régi turbinákat
Kár, kár miértünk is
De éljenek a köszörűs inasok, akik fütyörésznek
És nem is tudják, hogy az égbolt fejünk fölül elvitorlázott a pénztárcákba.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Nem hiszek Justiciának. Meglehetősen kétes nemű.
Justicia szakállas nő!"
Salvador Dalí |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Jóllehet hétköznapjaimban tipikusan magányos ember
vagyok, az a tudat, hogy egy olyan láthatatlan társasághoz
tartozom, akik az igazságért, szépségért és őszinteségért
küzdenek, megóv az elszigeteltség érzésétől."
Albert Einstein |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Az, hogy idő létezik, illúziúzó...mégis makacsul tartja magát"
Albert Einstein |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | idö egyáltalán nincs.
egy teljesen fiktív dimenzió.
de ha már a jelenvalóság ilyen "pont most banalitás" ábrázolásánál tartunk,akkor legyünk pontosak:
a jelen a múlt és a jövö vektorainak spirálörvénnyé tekeredö találkozásán meghatározott szakasz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A jelen mindíg MOST van,
ez egy mozgó pillanat,
valamilyen megfontolás alapján GONDOLATBAN
feloszthatjuk részekre,
de a VALÓDI léte most van! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A "pont most" szókapcsolat nem lehet definíció - esetleg így: "a pont most".
Ilyet nem szoktunk mondani.
Az infinitezimálisan kicsi idő tényleg csak kicsi és nem nulla - a határértéke nulla. A világ "foly"amatainak leírásakor nem dolgozunk nulla időtartamokkal - ennek nincs értelme. Nem vonhatóak le további következtetések egy véges/nulla vagy hasonló kifejezésekből.
A folyamatosság időbeliség.
De ha nem szándékunk további fogalmi struktúrákat építeni egy állításunkra, bátran kijelenthetjük a _jelen_ nem nagyon kicsi, hanem nulla kiterjedésű vagyis _pont_.
Itt vége is a gondolatmenetnek...szerencsére. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A pont egy axióma, ezért nem lehet "definiálni", Euklidész igy jellemzi:
" Pont az, ami nem osztható részekre."
Ebbe gondoljatok bele...!!!
( ugy értem , hogy a "pont most"-tal egy tetszőlegesen rövid / de nem végtelenül rövid! /, véges időintervallumot adsz meg, nem pedig egy részek nélküli idő(/tlen)egységet) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szerintem a jelen is pont
szoktuk is mondani:
pont most
: ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Igazából csak a jelen létezik. Nincsen egészen objektív múlt, mindenki máshogy emlékszik, mivel a jelent önmagában mindenki máshogy éli meg. A jövő pedig a jelen vágyai, elképzelései, mert mire bekövetkezik, azonnal jelenné válik, majd múlttá (emlékezetté).
Azt a pillanatot nevezzük jelennek amikor a jövő múlttá válik. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | " jelen az a kiterjedés nélküli pillanat"
pontosítanék, az időtlenség kiterjedés nélküli, egyenlő a ponttal. Az idő viszont részekre osztható (múlt jelen jövő). Idő és időtlenség, múlandóság és örökkévalóság, azonban nem választahtó szét, mivel relativ fogalmak, nincs egyik a másik nélkül. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A jelen az a kiterjedés nélküli pillanat, mely elválasztja
a végtelen múltat a végtelen jövőtől. - A jelen az a kiterjedés
nélküli pillanat, melyben emlékeket lapozgatok a múltról és elképzelem
a jövőt. Az idő felosztása értelmetlen: Valami meg fog történni, valami megtörténik, valami megtörtént. - Jön onnan ami még nincs, azon keresztül aminek nincs kiterjedése, arra ami már nincs..."
én |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az önbizalom az a nyugodt, magabiztos érzés, ami orra bukás előtt eltölti az embert.
Dr. L. Binder |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Úgy hogy állandóan változó, és változóan állandó. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A változás, átmenet az egyik állapotból a másikba. Sem a kiindulási, sem a végső nem marad meg hiszen a kör újra kezdődik.
Akkor hol az állandó?
Sehol |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | füld=föld, bocsi nem rég ébredtem |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szubjektív véleményem,hogy az idő nem múlik el a füld nem lesz öregebb csak mi lesünk azok, a felfogásunk változik, a civilizáció fejldődik , más lesz a tudomány a felfogás,de az öröklét ugyan az marad,legalábbis sztem |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Semmi sem állandó csak a változás."
annyit még hozzátennék, hogy két dolog van változás szempontjából, változók és állandók, ha az állandóság állandó, és a változás is az, akkor minden állandó. Nem? ( vagy egyszerűen csak relativ:) ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Úgy tűnik azért szeretjük az ismétlődéseket, mert nem tapasztaljuk a pillanat frissességét. Így nem a mostban vagyunk otthon. De keressük az otthon érzését és azt érezzük ismerősnek, ami hasonlít valamire ami már volt. De bármennyire is ismétlődik valami, az sose lesz ugyanolyan. (Erre rájön az ember pl. ha kínai golyókat forgat a kezében vagy ha a lélegzetét figyeli.)
"Semmi sem állandó csak a változás." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Bármilyen boldogság is van ebben a világban,
az annak köszönhető, hogy boldogságot szeretnénk másoknak.
Bármilyen szenvedés is van ebben a világban,
az annak köszönhető, hogy kizárólag magunk akarunk boldogok lenni." (Santideva) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Jeremy Bentham: a büntetés elkerülhetetlensége jobban elrettent a bűnelkövetéstől, mint a büntetés súlyossága. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az édenkert amiből amúgy sohasem lettünk kizavarva, már nem ég mert már leégett(ük) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "What is a weed? A plant whose virtues have not been discovered."
"Mi a gyom? Egy olyan növény, amelynek még nem fedezték fel az erényeit."
Érdekes idézet R. W. Emersontól :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | "A mazsola egy rémültnek látszó szőlőszem." |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Idegen szavak szótárát nyertél a gyüliben a tombolán, Vino? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Ne add kölcsön a legkedvencebb pulcsidat a leszbi drogos barátnődnek,ha már elszívtatok 4 duurrrrva cigit és őbejelenti hogy megy A Capellába is,mert útközben összetöri magát és csupa véresen látod viszont"
Szent |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Elképzelhető, hogy az egész világ láthatatlanul Istenné alakul."
Philip K. Dick
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Grafity:
"Két ember között a legrövidebb út a mosoly."
Jé, tényleg! :-))
CFP |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hát én immáron már 4 éve söpörgetem, de a nagy igazság az, hogy mindenki lebukik egyszer. Áki semmi különös nincs a módszeredben. Jól csinálod, így tovább. Örülök, hogy te ki mertél állni, én azért még várok az alkalmas időpontra, mert ugyebár az is nagyon meghatározó tud lenni. Najó nem a legalizálásra gondolok, arra várhatnék még sokat, inkább csak, hogy változzon róla a közvélemény, már az fasza lenne! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Még annyival egészíteném ki az előzőeket, hogy én évek óta, amióta a "drogprobléma" megrontotta a kapcsolatomat a szüleimmel, azon fáradozom, hogy újra békés család legyünk.
Először azt hittem, ha tagadok, és hazudok az jó megoldás, időlegesen valóban bevállt, de amint jött valami kellemetlen fordulat, megint ugyan ott tartottunk mint az elején.
Egy idő után meguntam, hogy a hazudozás vége az, hogy mindig ugyan oda esek vissza, így hát egyrészröl változtattam magamon, olyanformán, hogy őszintén vállalható legyen amit csinálok, és egyben őszintén fel is vállaltam amit csinálok. (nem spangliztam többé napi rendszerességgel, és felvállaltam, hogy ugyan spanglizom, de már nem napi rendszerességggel)
Ez hatékonyan segített a problémán, mert egyrészröl hetente csak 1-szer 2-szer mentem haza beszívva, és ha így is volt, nem tagadtam le, hanem bevallottam, hogy szívtam.
Szüleim egyrészt látták, hogy nem vagyok állandóan beszívva, másrészt azt is látták, hogy ha igen, akkor őszintén bevallom.
Ekkortól visszatért valamelyest a béke a családba, és ha annyira nem is volt pozitív a helyzet, mint amikor azt hazudtam, hogy nem csinálok semmit, legalább már nem kerültem bajba a hazugságaim miatt, nem került többé olyan mélypontra a kapcsolatunk, mint anno amikor kiderültek a hazugságaim.
Szóval a lényeg, hogy ha úgy is tűnt az írásomból, hogy engem nem érdekel a családom, az csak a mondanivalóm szemléltetése miatt lehetett. Amit teszek, azt azért teszem, hogy javítsak a szüleimmel való kapcsolatomon, ha a módszerek különösek, az meg azért van, mert már nem elégszem meg a félmegoldásokkal, amik nem visznek sehova, csak időlegesen szőnyeg alá söprik a problémát. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A család mint minden más olyan, hogy vagy szereted vagy nem. Mi végülis arról beszélünk, hogy miért jó szeretni. Szeretni jó dolog, mert felerősödik a két ember energiája egymás által. Amit te adsz neki, azt ő kétszer olyan erősen fogja visszadni, aztán megint te jössz, de már szorzóval. :) Ketten minden egyszerűbb. Mégtöbben (család) még egyszerübb csak az nem annyira bensőséges, mint pl. a pároddal. Mindenesetre szeretni pozitív dolog és energiát szabadít fel a kedves emberek számára, ezért érdemes megpróbálni minnél több dolgot szeretni, de már gondolkodás nélkül. Elég átérezni, fölösleges emlékekbe raktározni, így is úgy is jobb lesz tőle az életed. Rájöttem, hogy optimistának lenni jobb dolog, mint pesszimistának. Bármennyire is reálisan tudják festeni ezt az undorító, szörnyű, piszkos világot -amit persze az emberek tettek olyanná, amilyen-, de ez korlátoltságra utal, hisz mindig a negatív oldalt szemléled. A jót megtalálni nem kis feladat, de ha sikerül, akkor megkapod érte a jutalmat! Sok gány dolog van a világunkban, de ha már gondolsz valamire, akkor gondolj a jóra, hisz azért csinálod végig ezt az egészet, hogy minnél többe jót átélhess belőle. Akik a tudást választják azok is azért csinálják, mert a tudás boldogít! Amikor tudatod ellep egyre többet maga körül és egy szabadabb, kibővültebb létezésformádat éled át az szerintem mindenki számára kellemes élmény. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Re 350:
Ha úgy vesszük a család múltbéli tettek eredménye, ami adott, persze a barátok is, de ez egy sokkal interaktívabb, most alakított dolog. Szóval ezt sokkal könnyebb nekem a személyes kibontakozás terének tekinteni, mint egy embercsoportot, akik ott voltak egész életemben - tőlük inkább szabadulok. Persze teljesen igaz, hogy ha valamit fontosabbnak tartok, nyilván ostobaság, pláne ha a szerepük is jelentősebb, de legalább jól érzékelteti, milyen primitív vagyok. Az egész személyes részét a véleményemnek nem azért írtam, mert szerintem ez az igazság, hanem ellenkezőleg, azt hogy én nem igazán szeret(t)em a szüleimet, érthetőbb legyen. Szerintem is nyilvánvalóan baromság, de jelenleg ilyen állapotban vagyok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A hit pedig nagyon fontos az életben, mert erős hit nélkül nincs elég kitartása az embernek, hogy végigmenjen azon a hosszú, fáradtságos úton, amire vállalkozott. ha vállalkozott... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A tanítvány mindent - mindenkit egyformán, feltétel nélkül szeret, de egy fa, vagy egy virág, vagy egy tudatlan ember nem vezetheti őt a célja fele, arra csak a tanítója képes. Mivel a tanítványnak a célja elérése a legfontosabb, vagy az egyedül fontos az életében, ezért aki arra vezeti őt, annak megkülönböztetett helyet kell elfoglalnia a szívében. A tanítvány mindenben az isteni energia megtestesülését látja, a guru mégis a legszorosabb kapocs Isten és ő közte, ő vezeti a szeretett lénnyel való eggyéválás felé.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | azért szulettél meg, h a családodat szeresd és segitsd! ha nem igy teszel, soxor látunk még itt:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tetra, én lehet, hogy nem is akarok felnőni : )
Beteges a hozzáálásom? Bocs, de ez azért elég csúnya hárítás.
Ha valakinek a normálistól eltérően működik a teste, az beteges?
És ha valakinek az elméje működik másképpen?
Ezekszerint minden szellemi tanító is nélkül belefér a beteg ember kategóriába...
Na jó, ez így durva, meg én egyáltalán nem is vagyok szellemi tanító, csak arra akartam rámutatni, hogy attól, hogy valaki az átlagostól teljesen eltérő megvilágításba helyez egy tárgyat, még nem kell betegesnek minősíteni, mert így a legnyagyobb tudósok, szellemi tanítók is csupán elmebetegeknek tekinthetők...
Születésed pillanatában eldőlt a halálod. Attól, hogy erre senki nem gondol, mindenki az új jövevénynek örvend, ez nem lesz másként. Miért nem siratnak a születésedkor, ha éppen akkor ítéltek halálra? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bence meglepő, de mégis átérzem egy bizonyos szinten, azt amit írtál a szülő-gyerek kapcsolatról. Az én szüleim jó emberek, okosak, dolgoznak és szeretnek. Én még is kamaszkoromban elkezdtem egyre jobban elzárkózni az ilyen ölelgetés, puszilgatás és egyébb fizikai közelségektől. Én most kezdtem megtanulni (egy lány hatására), hogy mit is jelent szeretni. Bennem volt, mert kisgyerekként még szerettem, de akkor még nem voltam egy túl tudatos lény. Mindenesetre ezek az érintkezések nélkül nem tudod annyira pompásan kifejezni magam. A cselekvés sokkal tökéletesebb, mint ha csak a szádat koptatod. Mindenesetre azóta se ölelgetem szüleimet, valahogy olyan egyrészt ciki , másrészt meg ellenkezik a természetemmel. Arra a következtetésre jutottam, hogy szeretni nem kell senkit. A szeretett egy folyamatosan létező dolog, amibe bele lehet csöppenni és át lehet élni. Erőltetni nem lehet.
Van még egy olyan dolog, amit úgy hívnak: szeretni valamit. Szeretni egy ételt, vagy szeretni egy embert. A kettő lehet ugyanaz és akkor tényleg csak az öncélú jólét a cél, de van olyan, hogy önzetlen szeretet. Ha a kedvesednek jó valami, az neked is jó. Ami meg neked jó az neki is az. Ez a szeretet. Elvárások, előítéletek, gondolatok nélkül. A többi az csak valami drog. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | heh. ön (maga) ellentmondás. feltétel nélkül? akkor:
hiába alkoholsta (stb.). hiába nem viszonozza. az életet adta. ták. ták. ták. (frány visszhang) nem elvárás hogy szeretni kell. s nem is kell. semmit sem.
kivéve twisztelni az életet. na azt kell. s ha már élet. nem az alkoholistát( stb.) kell szeretni. nem a bárkit kell szeretni. az kell aki az életet adta. ez a kettö nem feltétlenül ugyanaz. akkor ezzel az erövel istent (nem nem a szakállas fószerre gondolok:) sem kéne szeretni? csak mert hadja hogy sok szörnyqség megtörténjen? dehogy dehogy!! csak megteremtettünk a többi már rajzunk áll. mindenki a maga ura. saját sorsa kalácsa.kovácsa. erre kell rájönni. nem lehet másra neheztelni mert nem tehetnek semmiröl senki csak te magad bármily nehéz ezt belátni. +aki másokat bánt azon kell legjobban seígteni azt kéne legjobban szeretni meg mindenkit kell meg mindent mindig.:))
én így vélem. persze a most leírtak nem mindig tükrözik a tetteimet hogyisne. de valószínüleg csak a rajtam álló ez is. csak nehéz kikerülni magamat. az önigazolás önámítás önönönmagamnakhazugság. ilyenek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szerintem van onzetlen szeretet. amikor valakit vagy valamit csak ugy szeretsz nem varsz el tole semmit az eg vilagon, meg azt sem hogy viszonozza. az osszes tobbi amit szeretetnek neveznek az valami mas, amiert varunk valamit cserebe az csak befektetes. ha elvarod hogy az akit szeretsz viszont szeressen, akkor nem is szereted ot igazan.
Tetra, nem hinnem hogy valaki attol lesz felnott hogy a szuleit szereti a vilagon a legjobban. senki nem kerte a szuleit hogy hozzak ot vilagra. ha valaki azert halas hogy a vilagra jott az nagyon kell hogy feljen a halaltol. ha az apad egy elmebeteg alkoholista aki veri a csaladjat, nem biztos hogy ugy fogod erezni ot kell szeresd legjobban a vilagon. na mindegy...
nekem a szulo gyerek kapcsolatrol az a velemenyem, hogy ha a szuleid az altal befolyasolni akarnak hogy szeretnek akkor az abban a pillanatban mar nem szeretet. tehat ket lehetoseg marad, gyenge vagy es hagyod magad befolyasolni, vagy nem:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egyetértek Ákimákival, ha a "szeretetnek" rakaszkodás az alapja, akkor nekik is káros. (bár inkább a szeretet az alap és a ragaszkodás szennyezi)
Tetrahíd:"Addig nem vagy felnőtt ember, amíg rá nem eszmélsz arra, hogy a szüleid a legjobb emberek ezen a Földön, és hogy téged szeretnek - és te is őket - a legjobban."
Ha még arra is ráeszmélsz, hogy mások is így vannak vele, sőt ez igaz minden lényre, és minden lény rokona is egymásnak, akkor leszel igazán felnőtt. Szerintem az előbbi megállapítás sokkal inkább azt jelenti, hogy gyerek valaki. Ha ezt mindenkire ki tudja valaki terjeszteni, az az eredmény. Ha valakit a LEGjobban szeretsz, azt valamiért teszed, kivéve, ha az illető a szellemi tanítód - gurud.
Érdekes, hogy valaki hazudjon a szeretetért, én mikor úgy döntöttem, hogy a szüleim tökéletlenek, már csak büszkeségből sem fogadtam el tudatosan szeretetet tőlük. Persze hosszú ideig velük laktam, ettem stb. de ha pl. valahová mentünk, akkor a buszon is mindíg másik ajtónál szálltam fel, és amíg oda nem értünk, külön utaztam, nem mentem velük együtt az utcán stb. Teljesen elviselhetetlen volt a jelenlétük, már gyerekkoromban is, ha túl közel jöttek fizikailag, beléjük akartam rúgni (bár ez nem tettem meg). Gyűlöltem őket amiért úgy tesznek mintha a szüleim lennének. Most már nem gyűlölöm őket, meg azt is kénytelen vagyok belátni, hogy csak a saját cselekedeteim eredményét tapasztalhattam úgy, ahogy bántak velem, de szeretetet alig érzek irántuk többet mint egy ember iránt aki jön szemben a forgatagban. Ez a hozzáállás nyilván elképesztő ostobaság, és nem ez a minden lény elfogultságnélküli önzetlen szeretete, de nekem akkor is nehezen megy fontosnak venni a családomat. A mai napig azt mondom, hogy a család egy börtön, egy közös átok és a családtagok a cellatársak, míg a barátok akikkel az ember szívesen időzik, a tényleg fontosak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Jajj... de beteges hozzáállás. Már elnézést Ákimáki. Értem én mire gondolsz, de szerintem az aggodalom nem feltétlenül az elvesztésről szól... Nem feltétlenül a birtoklásról hanem esetleg a másik emberi lény -legyen az ha pédául általad idesegített és ezáltal majd innen közvetve általad távozó is- boldogságáért való szurkolásról. És persze különféle dezinformációs fertők miatt nem biztos, hogy egy "szülő" érti a "gyermeke" boldogságát... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Danika, azért csinálják, mert félnek hogy elveszítenek. Ennek az oka lehet a szeretet, de ha ez így van, akkor nem lehet egy nyugodt pillanatuk - a születésedtől kezdve, siratniuk kell. Ők döntöttek úgy, amikor a világrasegítettek, hogy elveszítenek. |
| | | | |
|
