|
Legfrissebb hozzászólások (1313 - 1332) (Témakör: Salvia Divinorum)
| | | | | | | | | | Hali. A mai nap tesztelgettem salviát.Kis bongból szívtam 0,5g szárított levelet (ennyi fért maximum a tartóba:P). A lényeg hogy volt 1-2 érdekes hatás, gondolataim egyre erősebbek lettek, úgy éreztem mintha azokat más mondaná már nekem, ha becsuktam a szemem mintha másik világba kerültem volna, konkrétan nem is tudtam hol vagyok stb. Ez mind szép és jó de messze van a teljes salvia hatástól úgyérzem:) De levelekből többet számomra már fizikai képtelenség szívni:D tényleg csak kivonatokkal lehet pl hallucinációkat elérni? :P |
| | | | |
| | | | | | | | | | Akkor lenne biztos ha le tudnád mérni valahogy.
Felhívhatod a helyi vízügyet, hogy adják meg a vized adatait (pH, német keménység, össz keménység, de legjobb minden adatot elkérni amit tudnak, ingyen van)
Van a föld tetején kicsapódott fehér mész-szerű réteg?
Ha ecetet csepegtetsz egy kiskanál földre, amit nem a legfelső rétegből, hanem az alól vettél, akkor pezseg?
A csapvízből készült jégkockának kevesebb mint a fele homályos, vagy a nagyobb része az?
Amúgy a virágföld nagy részben, vagy teljes egészében tőzeg, nézd meg az összetételét. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Még nem végeztem el az átültetést,vártam a válaszokat.:)De akkor most már biztos ezek szerint h ph gond van. Voltam amúgy az Ob*-ban de sajnos nem találtam virágföld+tőzeg keveréket,viszont vettem egy 50 literes virágföldet 500Ft-ért.:D |
| | | | |
| | | | | | | | | | Magának a salétromsavnak (HNO3) van nitrogén tartalma.
Salétromsav (HNO3) = 22.23% N Foszforsav (H3PO4) = 72.45% P2O5, vagy 31,61% P pH up = kálium hidroxid (KOH) = 82.17% K2O, vagy 69.69% K
Ezek persze 100%-os töménységre vonatkoznak.
Tápokon az N-P-K valójában N-P2O5-K2O-ként van feltüntetve, tehát ezeket kell figyelembe venni.
Beválhat minden variáció, csak bele kell számolni a tápanyagtartalmukat. Meg ugye a "beválik"-ot nem feltétlenül lehet szemmel mérni, szóval attól hogy nem látszott, még lehet hogy volt neki hátránya vagy előnye, de mivel általában nem tudjuk hogy pontosan mekkora a tápanyagigénye egy növénynek az adott körülmények között ezért pár mg ide vagy oda nem oszt vagy szoroz. |
| | | | |
| | | | | | | | | | akkor ezekszerint megiscsak erdemes "bloom" ph-minuszt hasznalni viragzo novenyekhez? lehet hogy betesztelem, bar mondom nekem eddig a "grow" is bevallt, viragzasnal is. neztem hogy saletromsav van benne, de azt nem lattam hogy mast is tartalmazna, meg is nezem rogton. mindenesetre kosz az infot!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Akkor tényleg igazad lesz, lehet hogy a magas pH a probléma.
Ha kemény a locsolóvíz, a vízkő szépen lassan felgyülemlik a talajban, és ha nincs semmi ami ellensúlyozná ellúgosítja, meszessé teszi a talajt. A foszfor pH 7 felett már kevésbé oldható formákban kicsapódhat az oldatból, így már nem felvehető a növény számára. Általában a foszfor hiány okoz lilás elszíneződést a leveleken és a szárakon, nemtudom hogy szalviánál is így van e.
A " pH minus bloom" foszforsavat "pH minus growth" salétromsavat tartalmaz változó töménységben, az egyikkel foszfor, a másikkal nitrogén is kerül be a tápoldatba, elég jelentős mennyiségben.
pl a Hesi pH minus growth-ja 38%-os HNO3. Ha ebből mondjuk 1ml kell 1 liter vízhez, azzal kb 18,7mg nitrogén is bekerül a tápoldatba. Ez egy kenderpalánta szükségletének már több mint a felét fedezi. 400mg/l nitrogén a max amit adagolni szoktak bármilyen növénynek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | tester: a vegetativ szakaszra valot, de mas novenyeknel viragzaskor is azt hasznalom, nem veszek kulon bloomra valot. szerintem nincs sok kulonbseg koztuk. amikor e problemat felfedeztem salviaknal, elso korben a locsolo, majd a cserep aljan kifolyo (foldes) viz ph-jat mertem, majd vittem lejjebb, azota nincs ilyen problemam. az elszinezodes szerintem a nagyfoku stressz jele, amit okozhat a rossz ph ertek is, de akar a nagy homersekletkulonbsegek is, en csak azert gyanakodtam kerozin novenyeinel ph problemakra, mert deformalodnak is a levelei rendesen, fakulasuk es sargulasuk meg a rossz ph-bol adodo nehezkes tapanyagfelvetelre is utalhat.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Deep
Köszi! Igen, jobban néz ki a fényképen, ha vizesek a levelek; kaptak egy kis permetet :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | A benti ablakpárkányon vannak/voltak,tény hogy elég sokat sütött oda a nap de szerintem nem az lesz a gáz,mert januártól -márciusig semmi baj nem volt velük,végig ott voltak és nőttek mint a gomba,aztán fokozatosan megálltak a növekedésben és március eleje óta nem változott semmi. Túlöntözni sem szoktam,mindig ugyanannyit kapnak,viszont csapvízzel locsolom őket. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Ez igen neutron, szép növények! AUM cserép is befigyel látom. :D
Mitől csillognak, meglocsoltad őket a fénykép kedvéért? :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | A vegre vagy a bloomra való pH minuszt használtad?
Ezek a pH értékek a tápos locsolóvíz, a túlfolyó víz, vagy föld+víz keverékénél mérted?
Búrát egyébként mindenképp érdemes használni gyökereztetésnél, vagy máshogy magasan tartani a páratartalmat, mert ilyenkor is van anyagcseréje a levágott dugványnak, a levelein keresztül vizet is veszít, viszont már nincsenek gyökerei amik pótolnák a veszteségét, elfonnyadhat és kiszáradhat ha száraz a levegő. Ha magas a páratartalom akkor az anyagcsere is lelassul, hiszen a majdhogynem telített levegőnek nem tudja leadni a saját nedvességét, a gázcsere is lassul, a föld feletti részek növekedése megáll, a föld alatti fejlődés veheti át a szerepet. Alacsony páratartalomnál, nagy méretű több leveles, nitrogénnel feltöltött dugványoknál az is előfordulhat hogy a föld feletti részek fejlesztésére fordul a tartalékolt energia, tehát megpróbálja befejezni az adott életszakaszát ahelyett hogy észrevenné hogy itt megg fog halni valaki ha nem fejleszt sürgősen gyökeret.
A szalvia viszont bármilyen körülmények között könnyen gyökerezik ez tény.
Kerozinnál szerintem inkább az lehetett a gond hogy kirakta a párkányra ahol elég nagy szélsőségeket kellett elviselnie, főleg ha a kinti párkányon volt. (nálam nappal 35 fok, este 5 körüli a déli oldalon) Az is lehet hogy túl vannak locsolva. Csapvízzel locsolsz kerozin? |
| | | | |
| | | | | | | | | | Nekem sima fekete virágföld volt, belekeverve substral zöldnövényes rudakkal és sose szineződött el (főleg nem lilára). |
| | | | |
| | | | | | | | | | ja, az optimalis ph ertek nalam 6,1-6,5 korul mozog, igy erzik legjobban magukat a lanyok. |
| | | | |
| | | | | | | | | | szerintem jobb a cli hlt fele tozeges viragfold keverek, a tozeg is savanyitja kicsit a kozeget ugytudom. ph-t kene hogy merj, lehet hogy egy megfelelo foldkeverek mar megoldja a problemadat, es nincs szukseged kulon ph-t allitani.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Jó akkor teljesen sima virágföldbe fogom ültetni,amibe eddig is voltak,csak valamivel nagyobb cserépbe,aztán valamivel be kell lőni a ph értéket?Mennyi lenne az optimális? Ja és akkor ezután ne sima csapvízzel locsoljam hanem esővízzel vagy hogy? |
| | | | |
| | | | | | | | | | tester: tozeges viragfold, de valami eleg furcsa, alig vette fel a vizet, utana meg alig akart kiszaradni... a ph 7 korul volt ha jol emlekszem, azt vittem atultetessel es ph-minusszal valamivel 6 fole. miert? neked is volt mar hasonlo? kerozin: lehet hogy az atultetes mar onmagaban is segit, es szerintem hagyd ott a novenyeket ahol eddig is voltak, ne stresszeld ujabb athelyezessel oket. lehet kapni kulonbozo ph-minusz es plusz keszitmenyeket amikkel eleg pontosan be lehet loni a locsoloviz, es ezaltal a gyokereknek otthont ado viragfold ph erteket is. foleg hydro-rendszerekhez aruljak oket, de nekem bevaltak a viragfoldes novenyeknel is. a burazasrol az a velemenyem hogy legtobbszor tobbet art mint hasznal, nalam bura nelkul, gyokereztetoporba martva majd foldbedugva is siman kigyokereznek a vagasok.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Bufo mennyi volt nálad a pH a lila leveleknél? És miből állt a közeg?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Szóval akkor tőzeg + virágföld keveréket használjak,vagy mibe lenne a legjobb mert holnap megcsinálnám (?) Amúgy nálam nem voltak gondok a szoktatással. 3növényt vettem,az első gyökeres volt ,10nap alatt simán átállítottam a sima páratartalomhoz.A másodikat "elrontottam" egy kicsit a túlöntözésemmel..az kirohadt félig de sikerült megmentenem úgy hogy levágtam az elrohadt részt, és a normálisat incit 2-be mártottam aztán kezdtem elölről az egészet..2hét alatt volt már gyökere,és szépen meg is erősödött - a képen amúgy a jobb szélső növény- ami jelenleg ugyancsak beteges mint az összes többi. A 3. növényem volt a legnagyobb,ugyancsak gyökeresen kaptam azzal se volt gáz,csak most van ez a kis galiba. Itt a videó róluk,ekkor még egészségesek voltak.:http://www.youtube.com/watch?v=WM08lNEFzyg
|
| | | | |
| | | | | | | | | | Kerozin: sima virágföldet használtam én is, több, de inkább kevesebb sikerrel.
Most van két dugványom, gyönyörűek, a földjük fele tőzeg és vermikulit, a másik fele virágföld.
Gondoltam leveszem róluk a búrát egy órára, szépen meg is fonnyadtak ahogy kell, csak egy hét múlva próbáltam újra a szoktatást. Viszont ahogy kell úgyfelejtettem őket! Jövök haza, látom, hogy nincs rajtuk a búra. Na, kampec - gondoltam magamban. Odalépek és látom, hogy állnak, mint a cövek, szebbek, mint valaha. Pedig volt, hogy 10 gyökeres dugványból kettő maradt életben, most kettőből kettő.
A különbség: rövid gyökerezés vízben, kb 1 centis gyökérig, és a fenti földkeverék :) |
| | | | |
|