 |
Legfrissebb hozzászólások (1283 - 1332)
(Témakör: Magic Mushroom)
 | |  | | | | |  | |  | | | Siphersh, köszi a commentjeid, igazán tanulságosak voltak.
Azt hiszem a berögződéseim a füves előéletemnek köszönhetőek, mert ott az élményekkel együtt szinte mindig előjött a para is, többnyire mert rossz settingben ahsználtam a szert [tömegben, szaruk között/mellett ahol ügyelnem kellett arra h fenntartsam a tisztaság látszatát, és amikor kezdtem elveszteni a fonalat, rámtört félsz].
Egyébként az utóbbi időben egyre kevesebbet élek ilyesmikkel, fűvel a tesztek miatt pláne nem [eljárás folyik ellenem].
Fű helyett wild daggat fogok sztem használni, ha bejön, a közeljövőben tesztelem. Ismeri vki? [Bocs, hogy offtopic vagyok] |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | "De szerintem sokkal érdekesebb, hogy mi van a parán túl a gomba-tripben."
Miután ilyen jól leírtad a zuhanást, meg parákat, elmeséled, neked végülis mik voltak a tripben? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "ezért az awas-féle szemlélettel nem tudok mit kezdeni pl... márminthogy körülnézünk és megyünk tovább... "
Jópofa, hogy páran már tudják, mit képviselek, amikor én még nem. :) Szal lehet kicsit megtévesztően fogalmaztam. Nem úgy gondolok a tripre, mint hogy berúgunk, mint a disznó, aztán másnap megyünk melózni. Beépül, többé tesz stb. A következővel pl. nagyon egyetértek:
"pusztán, a meztelen lényegében éljük meg a valóság sok szintjét, és utána ezt beépítve az életünkbe lényegülünk, folyamatolódunk tovább."
Viszont, hogy a valóság mely szintjét látod, és tényleg azt látod-e stb. na ezeket nehéz megítélni.
Mondjuk mi emberek a valóságnak amúgy is végtelenül kicsi részét tudjuk csak közvetlenül befogadni, szóval egy kis tágulás nem olyan óriási dolog. :)
Tetszik a mikroszkóp a szemben + utána következő fejtegetésed, ilyesmit én is tapasztaltam már. De egy igazi deep trip még várat magára, remélem már nem sokáig. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | van egy alex grey festmény, ami szerepel a tool legújabb albumának borítóján. ilyen oszlopszerű alul-felül összenövő színes világ, az oszlopokon arcok, beláthatatlan távolságokban mindenfelé. ott már jártam, de csak rövid időre, és nem igazán stimmelt, mert újra és újra összeesett a kép, aztán újra felépült. amikor meg úgy tűnt, hogy stabilizálódik, akkor eltorzultak az arcok, és bohócfejek jelentek meg, meg vidámparkos kaotikus zene lett, és elkezdett mindent elönteni a hugy, meg röhögtek rajtam...
ebből egy pszichológus biztos komoly következtetéseket vonna le. anno, egyébként, amikor 4 grammig először eljutottunk, rendkívüli módon paráztunk attól, hogy effektíve bejön valami az ajtón, vagy megjelenik valami a szobában. azóta rájöttem, hogy az igazi meglepik odabent történnek, de nincs kizárva az sem, hogy egyszer valamivel vagy valakivel konkrétan találkozom. hangokat már hallottam, de azt még nem tudtam eldönteni, hogy magammal beszéltem, vagy független valaki/valami volt odabentről (vagy nagyon kintről).
Siphersh, neked milyen tapasztalataid vannak? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | GDave, voltak olyan élményeid, hogy lényeket láttál? Vagy hogy valami láthatatlan lény kommunikált veled? Vagy hogy valami komplett helyzetet vagy tájat, helyet hallucináltál? Vagy valami ilyesmi? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Konkrétan a nagydózisú gombára talán találóbb hasonlat, hogy leveti magát az ember a feneketlen mélységbe, mint hogy átugrik egy szakadákot.
Persze, lehet ez egy próbatétel, meg a segítségével az ember legyőzheti a halálfélelmét, vagy életfélelmét, ami hasznos lehet, "szellemi fejlődés", ugye.
De nem tudom, minek ennyit viaskodnia magával az embernek. Ha nem vagyok hajlandó, akkor nem vagyok hajlandó. Akkor ez vagyok én. Nem leszek tőle kevésbé legitim ember. Vagy kevésbé önmagam. Ha az ember meg akarja változtatni önmagát, az azt jelenti, hogy ellentmondásos az irányultsága. De miért pont a tudatos elhatározásához igazítsa a nem-tudatos irányultságát, és nem fordítva? Szerintem az ilyen önváltoztatás csak illúzió. Mindig csak változás van. A változtatás illúziója a tudatosság megalomán önámítása.
Bármilyen lehetsz, valójában nincsen semmi akadály, és a nagydózisú gomba-trip nyilván azoknak szól, akik olyanok, hogy bevállalják, mert kiváncsiak, mert meg akarják tapasztalni, és nem félnek megtapasztalni.
Egyébként is, nem olyan nagy dolog. Fel kell készülni, meg kell enni az 5 grammot, aztán annyit bír belőle az ember, amennyit hajlandó. Mindig van egy határ, aminél többet nem hajlandó megélni az ember. Nyilván, ha az embernek olyan alacsonyan van ez a határ, hogy para a téma, akkor nem eszi meg az 5 grammot. Vagy csak egyszer. Aztán erről ennyit.
Terence McKenna, a "hősies dózis" nagy propagátora is evett olyan dózist, amire azt mondta, hogy túl sok. Aztán úgy beszélt róla, hogy "soha, de soha ne egyetek 6-7 grammnál többet". Miközben vannak, akik vígan megesznek háromszor annyit, és nem csak egyszer.
Ezt az egészet csak bemagyarázza magának az ember. És a gomba lehetőséget ad arra, hogy bebizonyítsa magának, hogy csak belemagyarázás. Csak le kell vetnie magát a feneketlen mélységbe, és meglátja, hogy valójában egy nagy puha párnára huppan. De ehhez az kell, hogy olyan nagy dózist egyen, amit tényleg túl soknak érez.
Szóval, oké. Van ez a para. Meg minden parák archetípusa. Meg szellemi fejlődés. De szerintem sokkal érdekesebb, hogy mi van a parán túl a gomba-tripben. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | és én mennyit kapaszkodtam...
5-öt többször is végig... még a 6 is majdnem ment...
aztán a legutóbbi ötösön már feladtam, és meglepő módon sokkal könnyebb lett és egyben sokkal intenzívebb. az ember hihetetlen energiát tud elpocsékolni a kapaszkodásra teljesen feleslegesen.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bár úgy érzem az én gondolataim kicsit elkalandoztak a deep tripptől, de a világkép dolog felett nem nagyon tudok napirendre térni.
Még mindig nem teljesen értem mit gondoltok világkép alatt, de úgy gondolom, hogy a világkép nem egyenlő azzal amit a szüleinktől hozunk, hogy "kisfiam az élet így működik és kész" (bár tény és való én is érzem befolyását), de úgy vélem az ember "világképe" vagy véleménye a világról folyamatosan változik. És úgy gondolom, hogy amiben biztosnak kell lenned az az elképzelésed a világról a tapasztalataid érzéseid és a külső információk alapján. Az lehet, hogy a te elképzelésed a többiekétől különbözik. Kolombusz sem indult volna neki a tengernek ha a világképében nem gömbölyű föld van. És totál biztos volt benne, hogy a világképe helyes. Szóval a világról kialakult véleményednek biztosnak kell lenni, igaz azzal egyetértek, hogy az új információkat meg kell vizsgálni, hogy illeszthetők bele a világról szóló elképzelésedbe, vagy, hogy a helyzeted, világ beli helyed szempontjából fontos-e számodra az adott információt a világról alkotott elképzelésedbe illeszteni. Mert ha nem akkor csak, információ marad számodra és nem más. A másik, hogy jelenleg a világról kialakult elképzelés, működés olyan nézőpontjain elmélkedünk, ami más mint a tudomány. A hit mint a világról alkotott elképzelés része, főleg, hogy ha van olyan eleme ami tudományon túli dolgokra mutat, mindenképp csak érzéseken alapulhat és aztán esetleg ezek az érzések indítanak el vizsgálódási késztetés, hogy az érzéseknek van-e alapja.
És ezzel már össze is találkoztunk Awas nézetével.
De itt adhat bizonyosságot a gomba. A bizonyosság biztonsága pedig mint írtam már nagyon kellemes.
Ennél több bizonyíték pedig nekem nem kell. Főleg, hogy a világról alkotott elképzelésem többi részét ez nem befolyásolja, inkább csak a dolgok és a Világ szemlélésének a módját. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Ha reflexszerűen belekapaszkodsz a perembe, miután elrugaszkodtál, akkor megütheted magadat"
ez tetszik...nagy okosság és sajnos én is sokszor észrevettem magamon (nem tripen, hanem más helyzetekben), változtatni akarok ezen, csak nem tudom, hogy :S
és ez igenis a para miatt van...át akarsz ugrani egy szakadékot, de beszarsz és félúton vissza akarsz menni és belezuhansz, pedig amúgy simán átugrotta volna
az ilyen parákat (is) le akarom győzni (mint gondolom mindenki :), de rohadt nehéz :( |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | TheRottweiler, sokat számít a rákészülés. Rituálé, meditáció, tripszoba berendezése, kellékek előkészítése, fókuszálás, cél megfogalmazása, lemondási hajlandóság tudatosítása, satöbbi.
Ha az ember megeszik öt grammot, az nem olyan, mint a három, nem érzi az ember úgy, hogy majd valahogy elegyensúlyozgat a határon. Mert érzi, hogy úgy sincs semmi esélye, úgyhogy hamar feladja, és beletörődik, hogy le kell mondania mindenről.
De végső soron ez bátorság kérdése. Senki nem mondta, hogy mindenkinek képesnek kell lennie összeszedni ennyi bátorságot. Ez nem egy veszélytelen dolog. Ha reflexszerűen belekapaszkodsz a perembe, miután elrugaszkodtál, akkor megütheted magadat. Ha a túloldalon valami gonosz és rosszindulatú dolgok vannak, akkor azok árthatnak neked. Persze, ezt a veszélyt nyugodtan tekintheted ekvivalensnek a saját tudatalattid veszélyességének.
Na mindegy, nem az a lényeg, hogy én hogyan tudom megfogalmazni, hogy a te számodra mitől és milyen értelemben lehet jogos a bátortalanság, hanem azt akarom mondani, hogy senki nem foghatja a kezedet. Nincsen tuti módszer. Egyedül vagy, és ez egy olyan dolog, amit te mint szuverén felnőtt ember bevállalhatsz, garanciák nélkül, vállalva a következményeket. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | huh, rendesen beindult itt az élet... :)
egy kicsit még a világkép problémához. az tök jogos, hogy tapasztalati tényekre alapozzuk a világképünket, így kéne lennie, de sajna nem így van. hogy csak egy egyszerű példát mondjak, kiskorunkban rengeteg hiedelmet ültetnek belénk kedves szüleink, amiket a legkisebb jóindulattal sem neveznék tapasztalati ténynek, mégis még felnőtt fejjel is simán hatnak ezek az ősi hiedelmek, félelmek, mítoszok és programok a legtöbb emberre. kezdve azzal, hogy ha rossz leszel, elvisz a mumus (vagy bárki, akiről nincs sem pozitív sem negatív tapasztalatom, csak azt tudom, hogy az egy nagy félelmetes izé, és akárhová is visz, ott nekem elképzelhetetlenül rossz lesz), egészen odaáig, hogy isten megbüntet ekkor, meg isten megjutalmaz akkor, meg nincs isten, meg van isten. ráadásul isten rossz vagy jó, vagy mittudomén, szakállas öreg bácsi, aféle télapó, csak ő nem utazgat rénszarvasszánon, és a ruhája sem piros. szóval ezeket nem igazán nevezném tapasztalati ténynek, még akkor sem, ha bárki más ezeket megtapasztalta, mert én ugyan semmi ilyesmit nem éltem meg (leszámítva télapót)...
valahol belül ezekből a dolgokból mindannyiunkban van egy csomó minden. nagyon sokan vannak akik bele is ragadnak a "kisfiam az élet így működik és kész" helyzetbe, aztán persze annyira hisznek benne, hogy hiába tapasztalnak meg bármilyen ezt a világképet cáfoló eseményt, egyszerűen csukott szemmel siklanak el mellette. erre persze negatív és pozitív példa is létezik, de lényeg, hogy csak azt tapasztalod, amit a világképed megenged neked.
aztán történik valami, és többé nem tudsz elsiklani ilyen világképen kívüli tapasztalatok mellett... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nem tudom. nem ismerlek.
viszont meglátásom szerint gyenge és parás ember nincs,
csak tapasztalatlan és vak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | :DDDDD heheeeeee
nem mondod komolyan? :D szóval simán gyenge vagyok és parás? nagyszerű... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | metametta, nem is azért mondtam, h kötekedjek :)
én amsem értek ezekhez a nagydózisú tripekhez, mert olyan csúnyán kapom a tésztalevest, h nem tudom lekezelni a dolgokat, és ez inkább paranoiddá tesz sajna, mint bölccsé [vagy mi :D ]
ezzel kapcsolatban van tipped/tippetek? kajak a stoned/intoxicated/betépett/részeg érzést hogy tudom egy kicsit jobban tolerálni? nem vagyok egy félős alkat pedig, a szervezetem sem gyenge, mégis...
??? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (ezért az awas-féle szemlélettel nem tudok mit kezdeni pl... márminthogy körülnézünk és megyünk tovább...
1. egy valóban erős trip nem a körülnézés kategóriája...
nem a kontempláció, a szemlélődés a célja, lényege, hanem a teljes, valós résztvétel, a történés lény-egi megélése.
2. megyünk tovább?
nem megyünk sehova.
csupán belül lépdelünk valamerre.
a sejtjeink öregszenek, és a világ is csak a folyamatok miatt változik.
csak folyamattényezők vagyunk.
egyszerűbben :):
pusztán, a meztelen lényegében éljük meg a valóság sok szintjét, és utána ezt beépítve az életünkbe lényegülünk, folyamatolódunk tovább. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jó... persze... nyilván... stb
de most specifikusan a nagydózisú tripek tapasztalásáról van szó. pontosítom a hajnali beírásomat azé':
tapasztalatom szerint,
a nagydózisú gomba/ayahuasca trip olyan,
mintha egy mikroszkóp lenne a szememben.
és mellesleg az űrből is tekinteném a heyzetet.
meg egy párhuzamos világból.
szóval a valóság részletesebb, precízebb megjelenítésben áll előttem.
ez megjelenik mind
vizuálisan
-értsd: ha a kezemet nézem akkor nem a bőrt és a körmöket látom, hanem alex grey egyik animált, 3d-sített festményét, vagy méginkább egy anatómiai ismeretterjesztő doksit-
asszociációs szinten
-értsd: kiteljesedett szinkretikus képességekkel, ha a kezemet szemlélem látom a teljes keletkezéstörténetet, és a hovatartás irányait-
stb.
utána ezek a tapasztalások úgy égnek bele a fejembe és a mindennapjaimba, ahogy a napocska tetoválná gyönyörű égi útjának mintáját egy farönkbe, ha arra egy üveggömböt helyeznénk.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | roti halkan beleszól a micbe;
szentem a deeptrip az, amit annak érez az ember :)
ez lehet egy pohár ásványvíztől, fél g zöldtől v 9 hit of acidtől is |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | az úgy volt, h :
áááá írok valamit ami a 100-99.8 százaléknak tud érdekes lenni.
aztán olvastalak titeket
meg minden
.
!
és úgy hiszem, hogy pl
az ajtóablak által belinkelt hellinger
sokatmondó lehet.
de.
.
...
nekem a "deeptrip" azt jelenti, h
"
egy mikroszkóppal járok
a fejemen
és néha a mikroszkóp
űrkamerává -mástechnika v izé-
változik
és most nem mondok többet,
mert így is már tök nehéz
megbecsültetnem magam ebben a mátrixban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "okos
fejével biccent, nem remél" :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A tények azok tények"
Érdekes ez a dolog. Egy időben tény volt, hogy a Föld lapos, aztán új tények jöttek. A Newton-törvények is tapasztalati tényeken alapultak, aztán ma már tudjuk, hogy csak speciális körülmények közt igazak, közelítően. Mondhatnám, hogy a tények azok az állítások, amit az adott tudásunkkal igaznak tartunk, de holnap már mások lesznek azok. Hogy ezeket a más dolgokat észrevegyük, ahhoz kell a kétely. Hogy ez fárasztó tud lenni? Igen, de ilyen a fejlődés.
Időnként persze jó érzés megállni egy kicsit, szétnézni, okos fejünkkel biccenteni, hogy minden rendben van, aztán menni tovább.
Ez persze nem jelenti, hogy ne lehetne tanulni pl. a gombától. Ugyan én csak rekreációs adagokat próbáltam eddig, de az is tanulságos volt.
Persze most sokan gondolhatják, hogy alábecsülöm a témát, és sokkal több van egy tripben, mint csupán egy jóleső, biztonságot adó élmény. Ez nem így van, csak annyit mondok, hogy fontos szembeállítani egymással az "itteni" meg "ottani" világot, hogy minél többet kihozzunk belőle, illetve hogy ne menjünk vakvágányra. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Awas
Az utolsó mondatomhoz csak annyit, hogy a Mire használod a kendert topikban megy egy vita, ahol egyikünk meg akarja győzni a többi szerhasználót, hogy amit tesznek helytelen. Én ezt a meggyőzést mindenképp el akarom kerülni.
Amúgy pedig véleményem szerint mindenki van olyan szinten ezen a fórumon, hogy ne kelljen vele lekezelően bánni. Veled sem volt szándékomban.
Ami pedig a gombát illeti GDave szerintem full elkapta a lényeget.
A bizonyosság pedig erőt ad. Nem emészti fel a kételkedés rengeteg energiádat? Igazából egyik trippem "konzekvencia feelingje" az volt hogy nem kell parázni amire szükséged van meg lesz, csak csinálj mindent a tudásodnak megfelelően. Az ilyen érzések pedig nem csak bizonyosságot, de biztonságot is adnak. És ha mindez nem így van? Akkor nem így van. Mégis mennyivel kellemesebb, ha az előtted álló akadályokat, kételyeket ezzel a bizonyosságérzéssel magadban győzöd le. Azért valamilyen húzós helyzetben biztos, hogy megjelenik a kétely, de az az érzés ami akkor volt a látásmódomat a jó irányba befolyásolja. Az ilyen kellemes érzéseket pedig gomba nélkül is megpróbálja az ember a való életben erősíteni.
A világkép dolognál nem teljesen értem, hogy miről beszéltek. A tapasztalati tényeket az ember elfogadja. Rendkívüli bizonyítékok akkor kellenének, ha én valamiről is meg akarnálak téged győzni. De mint az eddigi hozzászólásaimban, most sem akarok ilyet tenni.
Nem értem teljesen, hogy mit értesz világkép alatt? A tények azok tények. Ilyen a világ. Valami mögélátást, a dolgok mozgatóját akarod leírni a világkép fogalommal? A tudósok igazából csak tényeket mutatnak. Azt, hogy hogy működik a világ. Azt a plusszt amitől ez a saját "világképed" lesz úgy is csak te tudod hozzá tenni. Ott pedig maradnak az érzések. Valami miatt te is ateista vagy. Azt, hogy az vagy-e vagy sem te döntöd el az adott tapasztalataid, érzéseid alapján. Mert mi van ha én még látok valamit a dolgok mögött? Semmi. A dolgok attól még ugyan úgy fognak működni, mint eddig. Az én szemléletmódom változik csak meg.
Igazából azért is szeretem ezt a fórumot, mert ez is sokban hozzájárul a Világképem alakulásához. A világképem azt mondja, hogy rengeteg értelmes ember van csak meg kell őket találni. A tapasztalatom és az érzéseim pedig azt mondják, hogy itt (a fórumon) van belőlük bőven :)
Na minden jót nektek :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hogy jöhet egyáltalán szóba, hogy akármi másra alapozza az ember a világképét, mint tapasztalati tényekre? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Inkább egy megérzésre alapoznék világképet mint egy gondolatsorra. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | GDave
Azért nem menjünk el teljesen relativista irányba, tudunk egy csomó mindent a világról, ha nem is teljesen biztosan, de ahogy valaki mondta valamikor: rendkívüli állításokhoz rendkívüli bizonyítékok kellenek. Egy rövid szubjektív élmény áll szembe egész életed addigi tapasztalataival.
"ami a rendelkezésünkre áll, azok a megérzéseink"
Öm, erre nem tudok mit mondani. A megérzések fontosak lehetnek, de azért nem alapoznék rájuk mondjuk világképet. :)
"a bizonyosság"
Igen, ilyesmit én is megtapasztaltam már, nagyon kellemes. :) De nagyon óvatos vagyok, mert a fejlődés (meg úgy általában az a világkép, amit én egészségesnek gondolok) egyik sarokköve a kételkedés a "normál" világban. Amint baromi biztosnak érzünk valamit, veszélyes vizekre kerültünk.
Én ezt a bizonyosság, minden rendben van, mindent értek érzést már több különböző szerrel átéltem, mondjuk nem olyan intenzíven, mint amit valaki a "megvilágosodás"-nak nevezhet, de láttam, milyen perspektívákat rejt a dolog. De még nem tudom, mit gondoljak az egészről. További kísérletekre van szükség. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | MedMan
Természetesen azt csinálsz, amit akarsz, ha leírod a tapasztalataidat, annak is örülök, de ha nem, akkor sem esek kétségbe. Ez a "nyugodtan maradhatsz ateista" kicsit lekezelő, kész vagyok bármikor változtatni a világképemen, ha új információk jönnek elő. Ez egy vallásos emberről viszont ritkábban mondható el. De ez már OFF. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Awas, erre kapásból vissza lehet kérdezni, hogy honnan tudjuk, hogy a hétköznapi valóság nem csak az, amit látni szeretnénk, vagy csak egy valóságnak tűnő illúzió? Nem tudjuk. Az egyetlen dolog, ami a rendelkezésünkre áll, azok a megérzéseink. A külvilág nem lesz más, amikor felébredünk. Semmi sem változik, csak belül történik átalakulás. És akkor megjelenik valami, amit én soha nem tapasztaltam hétköznapi fejjel: a bizonyosság. Nincsenek kétségek, aggódások, félelmek, csak bizalom van meg tudás. Egység. Lehet, hogy illúzió, de sokkal meggyőzőbb, mint amit a többség valóságnak állít be. Ráadásul felébredve lenni határozottan megkülönböztethető érzés az ahhoz történő közelítéstől, vagy a hétköznapi tudatállapottól. Teljesen más. És ha felébredsz, tudod, hogy megtörtént. Senkinek nem kell felhívnia rá a figyelmed, mert tökéletesen tisztában vagy vele, ahogy rengeteg más dologgal is a saját életedből.
Ez a bizonyosság-érzés nagyon sok erőt ad. Nincs másik valóság, a fák ugyanott vannak, a madarak ugyanazt csiripelik, az autók ugyanúgy zúgnak stb. És mégis valami gyökeresen megváltozik odabent. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az igazság az, hogy én annó nem láttam semmit ami a valóságtól teljesen elrugaszkodott, nem láttam olyan dolgokat ami nem a valóság másképp látása. Inkább csak érzések voltak (mivel igazából jórészt csukott szemmel történt a dolog). És valóban igazad van abban, hogy ez lehet hogy az én vágyvilágom erősített formája amit felismerek, de ezért is nem traktáltalak vele benneteket, csak megemlítettem azt a cikket és hogy nekem bejött. Nem akarok én senkit semmiről meggyőzni, csak leírtam a tapasztalatomat.
Szóval Awas nyugodtan maradhatsz ateista :)
Üdv |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az egyik ok szerintem, amiért nehéz beszélni a nagy adagos élményekről, hogy ilyenkor egyre inkább nem lehet látni, mi az igazság, és mi az illúzió. Ha valaki vallásos élményről számol be (pl. találkozott valamilyen istennel, teremtővel stb.), akkor nekem, mint ateistának azt kell gondolnom, hogy mindez csak az ő elméjének játéka, vágyainak megtestesülése stb. Ugyanúgy, egy "teljesebb" vagy "igazibb" világ érzékelése is lehet ez. Honnan tudod, hogy amiről azt érzed, gondolod, hogy az a valóság, azt nem csupán valóságosnak érzékeled, de nem az? Hozod magaddal azt, aki vagy, ha sámán vagy, akkor ősied szellemével beszélgetsz, ha ufóhívő vagy, akkor földönkívüliekkel, ha vallásos, akkor meg az isteneddel. Ezzel persze nem akarom azt mondani, hogy minden élmény hamis, amit a gomba ad, hanem csupán nehéz elválasztani a dolgokat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Arról kevés szó szokott esni, hogy a gombának erős fizikai hatása is van, utólag hajlamos is elfeledkezni erről az ember. Nem csak arra gondolok, hogy rosszul lehetsz tőle, hanem hogy kikapcsolja az ember jópár fizikai igényét (mint éhség, ürítési inger, fájdalom, hideg-meleg érzékelés stb.), és már önmagában ettől másképp nézünk a világra, csupán ettől is jobban tudunk rá figyelni. Az emberben egy csomó dolog beszűkül, hogy más dolgok kitágulhassanak. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | van a tudás kapuja.
vagy lehet úgy vizualizálni.
testem, vagy, folyamategyüttes, vagy egy folyamategyüttes kis alegységes, vagy visszacsatolást nem váró adóvevő.
(bár nekem a jagé ...) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | a legfontosabb élményem, ami azt mondatja velem, hogy fel lehet stabilan és hosszú távon ébredni a következő kérdés:
"Ezt hogy-hogy eddig nem vettem észre?"
talán már bennetek is megfogalmazódott ez valami hasonló módon. nekem olyankor az a határozott érzésem, hogy ez az állapot, vagy szemlélet, vagy gondolkodásmód hihetetlen közel van a hétköznapihoz. tényleg talán csak egy gondolat, vagy egy pillanatnyi csönd az, ami elválaszt minket tőle. és szerintem az ok, ami miatt nem tudjuk gomba nélkül megcsinálni a félelemben gyökeredzik. vagy talán abban, hogy valahol belül elkezdesz aggódni, hogy mit szólna apu meg anyu, vagy a barátaim, ha mostantól ledobnám ezt a rengeteg hamis maszkot, és közvetlenül élném az életet mindenféle szerepek, álarcok és egyéb közvetítők nélkül. társadalom és kapcsolatfüggők vagyunk, és inkább bentragadunk ezekben a játszmákban, mert úgy-ahogy működnek és nem hisszük el, hogy nélkülük sokkal jobban működnének.
elkalandoztam kicsit. szóval onnan nézve egyértelmű számomra, hogy megvalósítható a felébredés. innen nézve is van pár tapasztalatom. egyrészt taiji-zom, és felébredve megértettem, hogy miről írtak a régi mesterek, és miről szól ez az egész. nem tudom, hogy ők gombáztak-e (van egy gyanúm, hogy igen, de legalábbis valami hasonlót csináltak, beleértve az összes megvilágosodottat, szentet, prófétát stb, akiknek látomásuk volt). lényeg, hogy megtapasztaltam azt, hogy mit is kellene érezni, miközben taijizom, és meglepő módon visszajött. ugyanúgy. nem tartott sokáig, főleg mert úgy örültem neki, mint majom a farkának, de megvolt egy sima, natúr, hétköznap délután. vagy csak flashback volt? nem hiszek a flashbackben...
azóta többször is előjött majd eltűnt. itt bújkál a küszöbön. ki akar jönni. szerintem azért kezdünk el gombázni, mert van bennünk ez a valami, akik valójában vagyunk és ki akar jönni, meg akar nyilatkozni, de mi nem hagyjuk, miközben magunk is kiváncsiak vagyunk rá, mégis félünk tőle. akarjuk is, meg nem is, és tök jó trükk a gombával előcsalni, mert mondhatjuk utána, hogy mi erről nem is tehetünk, hiszen a gomba csinálta, közben meg mi voltunk... rengeteg módon tudunk túljárni a saját eszünkön mind jó, mind rossz értelemben (már ha létezik jó meg rossz, de ebbe asszem most nem mennék bele... ;)) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Üdv mindenkinek!
Belefolyva a gomba hatása, célok és egyéb témába. Leírom saját tapasztalataimat és ami átjött, a való világba.
Gomba előtt volt egy-két kitűnő zöldséges élményem, amit azóta is próbálok visszahozni, de úgy gondolom a gomba mindenkinél intenzivebb élményt nyújt mint a zöldség.
A "csináld magad" híve vagyok és elvem, hogy amit nem tudom, hogy miből van azt be nem venném.
A fentiekből következően én nem szoktam grammban számolni, hanem addig eszem amig nem érzem keserűnek meg kellemetlennek az ízét (5-8 db). A másik, hogy eddigi tapasztalataim alapján igazi jellemépítő és filozofáló trippet csak egyedül érhet el az ember.
Első gomba alkalommal egy barátommal indultunk neki az ismeretlennek. Én inkább a vizuális hatásokkal voltam akkor elfoglalva, így az a tripp nem nyújtott számomra nagyobb felismeréssel járó tanulságot. Másodszor, úgy jött ki hogy ugyanezzel a barátommal fogtunk neki a dolognak és az ő rosszul lett egy kicsit és inkább hazament. Utólag olyan érzésem volt, mintha nem véletlenül lett volna így, hanem "így akarták volna". Na ez az út szólt nálam az igazi lelki épülésről. Nem akarlak most itt benneteket a személyes meggyőződésemel traktálni, de valahol itt a daathon volt régebben egy link még az is lehet, hogy ebben a topikban ami egy cikkre mutatott. A cikkben egy kisérlet eredményét írták le, miszerint olyan önkéntesekkel etettek gombát akik még nem használtak semmilyen ilyen szert. A gomba hatására többüknek vallásos élménye volt. Na ez nálam full bejött. Mintha megmutattak volna egy darabot a világból. Hogy, hogy és miért működik ez az egész. Igazából nekem ez a legnagyobb hozadéka a gombatrippeknek. Azt az egyet sajnálom, hogy amit abban az állapotban teljesen tisztán látok és egyértelműnek gondolok, azt a való világ falai vagy akadályai elhomályosítják. De ami átjön az az, hogy az ember már látja, hogy merre kell tartania.
Valahogy úgy érzem, hogy útjaim során amit kellett megtudtam, ezért a legutóbbi utam alkalmával, amikor egy barátomat kisértem el az első útjára :) már nem volt az a katartikus élmény (persze mint mondtam igazi lélekemelő túrát egyedül tud véghezvinni az ember, és lehet, hogy a saját épülésemet leárnyékolta, hogy a haverra figyeltem valamilyen szinten). Csak a fizikai-gondolati játékok maradtak. (tudjátok, úgy látom hogy a padlószönyeg a víz és ha akarom még érzem is ahogy ringatózok rajta :D )
Szóval lényeg a lényeg, hogy amit abból a bizonyos másik nézőpontból megmutattak azt próbáljuk meg nem elfelejteni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | GDave,
"Ha túl intenzívnek tartod azt az élményt, akkor utazz többet, ismerd meg jobban."
Ha nem érzed túl intenzívnek az élményt, vagy úgy érzed, hogy megismerted, akkor egyél nagyobb dózist! :)
Én nem tudom, hogy lehetséges-e konstans felébredve létezni. De ha lehetséges, akkor nyilván nagyon-nagyon kevés ilyen ember van. Ha sokan lennének, annak nagyon komoly kulturális hatása lenne. Folyamatosan százféle metszetben különféle autonóm irányultságú szellemi entitások dinamikus rendszereként érzékelni és manipulálni a valóságot szerintem egy eléggé más életforma, mint a hétköznapi tudatállapot által meghatározott lét.
Ha minden századik ember folyton fel lenne ébredve, akkor szerintem láncreakció-szerűen rövid idő alatt mindenki felébredne.
Az én tapasztalataim inkább arra utalnak, hogy csak pár óráig vannak néha-néha felébredve bizonyos emberek, aztán visszakábulnak a valóságba, és folytatják az alvajáró memetikai rabszolgaságot.
Teneked milyen tapasztalataid vannak, amik alapján eszedbe jut, hogy folyton felébredve élni egy reális lehetőség? Tehát miért vagy optimista ebben a kérdésben? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Felénk csak sok szintetikabuzi techno-vibrátoragyú robotegér flangál..nem kell a pszicho nekik |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nem vagy egyedül a problémáddal... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | jaajj annyira kipróbálnám ,de neeeeem tudok sehol se venni .... mindjárt siiiirok :( |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | huhú, nemnem, Siphersh-t szerintem félreértettétek. ott nem begombázva vagy, hanem ébren. az nem ugyanaz. engem a begombázott állapot elég erősen akadályozni szokott bármilyen cselekvés végrehajtásában, mert lever a lábamról, és szó szerint szétszed. de miután összerakódtam, na onnantól vagyok ébren. (tegyük hozzá, hogy 1-2g esetén egészen más a működés, mint 4-5-6-nál, az élmények is mások más intenzitással). de hívjuk ezt az ébredést megtisztulásnak, újjászületésnek, akárminek. ott és akkor biztosan (vagyis 100%-osan) tudod, hogy amit látsz, hallasz, érzel, az az igazi, és egyetlen valóság, úgy, ahogy van. lehet, hogy kicsit folyik a fű, de csak azt látod, ahogy élnek a dolgok körülötted és te velük együtt élsz. ez nem begombázottság, hanem tisztaság. ha kell csupa nagy betűvel. :)
és lehet, hogy ez túlzásnak tűnik erről az oldalról, de akik ébredtek már fel, azok tudják, hogy ez nem így van. ott nincs túlzás. mindenből van bőséggel, de csak annyit veszel, amennyi kell, és meglepő módon: tudod hogy mennyi kell.
az igaz, hogy nem kell túlmisztifikálni a gombát, de lebecsülni sem szabad. tisztelni kell. lazán, de határozottan. hatalmas ereje van, és nagyon sokat tud mutatni, amivel szerintem érdemes élni. ráadásul annyira jól kitalálta magát (vagy akárki is találta ki őt), hogy igazából visszaélni sem tudsz vele, mert egyszerűen nem reagál rá a szervezetünk. ez szerintem zseniális biztonsági rendszer. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Tényleg nem akarok senkit se megsérteni, de szerintem azért nem kellene egy gombának vagy egy drognak ekkora jelentőséget adni...szerintem csak arról van szó, pl a gomba esetében is, hogy van egy vegyület, egy hatóanyag ,ami bekerül a szervezetbe. Ez a vegyület a szervezetre hatással van igy megváltozik az érzékelésünk. Talán amit akkor érzékelünk az alapjában is körülvesz minket ,de lehet ,hogy csupán a képzeletünk játéka, hatóanyaggal eltorzitott érzékelésünk végeredménye ,de semmi esetre sem gondolnám, hogy kapu lenne egy másik valóságba vagy hasonlók. Az tény ,hogy a körülvevő világból semmit se érzékelünk ahhoz képest ami az valójában ,de a gombát én nem tekintem afféle átjárónak egy másik dimenzióba, vagy valóságba stb...persze aki másképp gondolja azt is tiszteletben tartom, hiszen a gondolat szabadságát mindenki gyakorolhatja..de az ,hogy nincs cél és az jó..hát ezzel azért nem épp értek egyet, mert szerintem célok mindenképpen kellenek egy ember életébe, amiért dolgozik, amire figyel és amit ha elér annak örül. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ha nincs az embernek célja akkor minek létezik?? Szerintem célnak ,ha nem is mindennapos de afféle iránytű-célnak mindenképp lennie kell az embernek.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Célok megszünése??? Emberek mi a bús tökömről hablatyoltok ti itt már??? Ennyire azért ne már.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphers: Nincs másik valóság, csak szélesebb látókör. Amit a tripen látsz, az mindig itt van és mindig megtapasztalhatod, csak hát túlságosan más, mint amihez hozzászoktál, ezért azt gondolod, hogy ez csak gombával lehetséges. Az meg szerintem is hülyeség, hogy nem lehetne betripezve részt venni a hétköznapi valóság világában. Nekem soha nem volt olyan érzésem, hogy bármilyen hétköznapi kötelességem ellátásában gátolva lennék begombázva. A gombázás lényege meg nem a képi meg a vizuális halucináció, hanem a tudati. Ha meg a szabadságfokot akarod növelni, akkor ne programozd a tripet. Hagyd megtörténni azt kész. Gondolkodni ráér akkor is, ha visszajöttél. És soha nem jösz visza teljesen, az élmény benned marad. Az meg, hogy valaki abbahagyja lehet azért is, mert már túllépett azon, hogy mi "az élet a világmindenség meg minden". A gomba szerintem valahol pont a célok megszűnéséről szól, ha nincsenek céljaid, akkor megtehetsz bármit, nem kell a kispolgári világhoz alkalmazkodnod. Éppen ezért hülyeség a gombázásnak előre lefektetett célokat adni (az is rosz cél, hogy megszűnjenek a céljaid). És igen a trip alatt minden evidenciává válik, ezek az evidenciák azonban nem kell, hogy megszűnjenek a későbbiekben. Múlt nyáron 10 nap alatt bélyegeztem 3*, utána egy hónapig működtek ezek az evidenciák, az meg nem zavart közben, hogy nem látom a szivárványfraktálokat mindenhol, elég volt az, hogy tudtam, hogy mi a jó és mi a rossz és, hogy mi a világ.
bocs, ha kaotikus voltam, de szerintem erről nem lehet nem kaotikusan írni, egyszerűen azért, mert a világ kaotikus voltát mutatják be ezek a szerek. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Már miért ne alakítaná önmagát az ember? Az egyén dönti el, hogy most gombát fogok fogyasztani, azért hogy... Nyílván más kérdés, hogy mit fog nyújtani neki a gomba. Ahhoz, hogy egy pszichedelikum által alakulhasson az ember, ahhoz egy aktív cselekedetet kell véghez vinnie (megszerezni és elfogyasztani). Ergo részt vesz saját maga alakításában, az én olvasatomban.
Nem vagyok nagyon járatos a sámánizmusban, de az ilyen társadalmi berendezettséggel rendelkező kultúrákban egy fajta vezető szerepet tölt be a sámán. Ő az utazásaival a szellem világot köti össze az anyagi jellegű világgal. Valószínűsítem, hogy ezek a sámánok a felkészültségükben (ami a hagyományaikból és elődeiktől való tanulásból ered), tudásukban azért lekörözik az itt jelenlévő embereket. És itt most nem megsérteni akarok senkit, egyszerűen csak jóval nagyobb helyzeti előnyben vannak azok, akik már születésüktől fogva ebben élnek, és már-már a génjeikben hordozák az ehhez való tudást. És ennek a plusz tudásnak a hiányában talán egy kicsit nagyobb felelőség az itteni társadalom javát szolgálni vele. Illetve fordítot helyzetben egy kicsit felelőtlenség... Amúgy is úgy gondolom, hogy azok akiket komolyan foglalkoztat ez a világ, és mégis abbahagyják a trippelést, nos nyílván nyomós indokuk van arra, hogy ezt miért teszik. Ha nem érzi magát vki erre hivatotnak, akkor miért várjuk ezt el tőle? És az, hogy ki mit miért csinál, vagy nem csinál, azaz egyén szuverén joga (egy szintig...)
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Siphers, jókat kérdezel, csak azt hiszem, hogy viszonylag kevesen vannak, akik elkalandoztak volna ezeknek a válaszoknak a komolyabb boncolgatásáig. Jelenleg engem lefoglal a felébredés vagy önmagamra eszmélés élménye és megtapasztalása. Itt tartok most. Azt tudom mondani, hogy tényleg olyan, mint egy terápia. Alkalomról alkalomra erősebb az élmény (ugyanattól az adagtól, vagy még kevesebbtől is), és egyre több mindent tudok visszahozni magammal, ami szerint élek, és aminek hatására még erősebb lesz a következő út.
Hogy most kapunak hívjuk a gombát, vagy eszköznek, szerintem teljesen lényegtelen. Ahogy biztos vagyok abban is, hogy csak egyetlen világ létezik, és nincs olyan, hogy visszahozunk valamit ebbe a valóságba abból a valóságból. Ha úgy vesszük, az egész csak egy nézőpontváltás. Ha túl intenzívnek tartod azt az élményt, akkor utazz többet, ismerd meg jobban. Én tudom magamról, hogy úgy akarok élni, ahogy felébredve megéltem magam, és az csak kifogás, hogy úgy nem lehet, mert társadalom, meg szabályok, meg egyéb faszságok.
Miért nem bízunk abban, hogy lehet úgy élni? Miért nem hisszük el? Mi az, ami gátol minket abban, hogy folyamatosan rendelkezésünkre álljon az a döbbenetes erő, ami ebben az emberi testnek nevezett, tökéletesen megkomponált élő precíziós műszerben el van raktározva? Engem ez érdekel. És most jöhet az, hogy az akadály én magam vagyok, de aki ezt mondja ugyanúgy odaállította magának ezt a gátat.
Azt hiszem, hogy amíg önmagunk ügyeit nem rendezzük, lényegében felesleges a többiekkel foglalkozni. Ha valaki felébred, az úgyis hatással van a környezetére. A sámánizmus is erre épít, a jóga is, a kereszténység is. Felébredni meg csak egyedül tudsz.
A másik kérdés, hogy mi lesz kalapékkal, ha mi "kiszellemifejlődtük" magunkat. Egyrészt mindig lesznek újabbak, akik át akarnak kelni a kapun, és azoknak nagyon jól fog jönni. Azok meg, akik stabilan a kapu egyik oldalán maradtak (vagy rájöttek, hogy nincs is kapu), nagyon fognak örülni neki, hogy vannak még önkeresők. Én azon gondolkodtam sokat, hogy a kölcsönhatás és az ok+okozat elvek alapján a gombának mi a haszna/célja azzal, hogy szaporítattja, majd megeteti magát velünk. Mert ok nélkül ilyet nem tesz. De lehet, hogy csak az ember az, aki ilyen szűklátókörűen gondolkodik, és egyszerűen nem érti, hogy mit jelent az ok/okozat... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Én pedig nem ugy tekintek ezekre az anyagokra ,mint egy kapura egy másik világba, hanem mint egy eszközre ,mely hatása alatt teljességében érzékelem az engem amugy is körbevevő világot.. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Helosztok
Hátnemtudom kezdem magam úgyérezni mint aki csak egy szerencsétlen drogos aki csak azért eszik ilyeneket,hogy készlegyen azt annyi.Persze ez nemígyvan.Csak azért mert eddig nemgondoltam ilyenre,hogy szellemi fejlődés meg tanulás 1 anyagtól.Jó van tanulás megismerés de azok nemolyanok mint amiket itt olvasok.Még nemettem gombát mondjuk majd lehet utána mást fogok mondani... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nyilván sokan a "szellemi fejlődés" lehetőségét látják a gombában, és az tényleg egy eléggé egyéni dolog, és persze, mivel bizonyos síkon egy nagyon mélyreható nonspecifikus katalizátor, sok lehetőséget ad mindenféle személyes fejlődésre, és klafa dolog, ha megvan a kultúrája, magyarul: pszichoterápia, meg mentálhigiéné, de mondjuk ez az oldala a dolognak eléggé magánügy.
Én nem is erre gondolok, nem a saját átalaktásomra, mert szerintem az ilyesmi csak illúzió. Az ember nem alakítja önmagát, hanem alakul.
Hanem arra gondolok, hogy ha a gomba kapu egy másik valóságba, egy alapvető valóságba, és azon keresztül alternatív valóságokba, akkor ezt a szabadságfokot be kell építeni a világunkba. Az élet egész történelme a szabadságfokok bővítéséről szól, az anyagcserétől a fogalmiságon át a meditációig. És tovább. Valahogy abban reménykedtem, hogy miután az emberek kiszellemifejlődték magukat, akkor lesznek közöttük, akik úgy érzik, hogy eleget foglalkoztak már magukkal, és úgy gondolják, hogy van valami jelentősége a gombának a "szellemi fejlődésen" túl is.
Ott van például a sámánizmus. Nem valami különleges, egzotikus dolog, hanem nagyon elterjedt a primitív kultúrákban, és masszívan támaszkodik a legszélsőségesebb tudatmódosító technikákra, hogy betöltsön egy egészen praktikus társadalmi funkciót. Miért van akkor, hogy itt mindenki csak magával foglalkozik?Miért lesz mindenkinél egyfajta fázis, korszak a gombázás, amitől "megkapták, amit megkaphattak", mintha minden csak róluk szólhatna?
Ha már így belelendültem, azt sem értem, amikor valaki azt mondja, hogy a cél drog nélkül elérni ugyanazt. Minden szellemi fejlődés. Minek akarnám drog nélkül elérni, ha egyszer itt a drog? Itt van például ez a dolog, ez a felébredés az alapvető valósága, aminek a jelenlétében nem tudnék normálisan funkcionálni. Ahhoz túl intenzív. Persze, milyen klafa lenne, ha lenne egy kis kapcsoló az agyamba, mint a kenyérpirítóba épített ébresztőórás világvevő rádió. De ha egyszer itt a kapcsoló, a gomba, csak meg kell enni? Szerves kapcsolat a természettel, tökéletes szimbóluma a lényegnek. Megeszem, odamegyek, beszedem az infót, visszajövök, és annak megfelelően élek. Vagy sámán vagyok, megeszem a gombát, megnézem a betegséget, meggyógyítom, visszajövök, megköszönöm a csirkét, és csináltam valami hasznosat.
Mindegy. Elkanyarodtam a témától. Mit akartam kérdezni? Ja, nem is kanyarodtam el. Miért érzem magamat ilyen egyedül egy olyan dologban, ami szerintem a legizgalmasabb, legérdekeseb, legkalandosabb dolog a világon, és bárki számára totál hozzáférhető? Ez a nárcisztikus fixáltság a szellemi fejlődésre valahogy olyan ízléstelen dolog. Valahogy ezt akartam mondani. Ha valaki képes normálisan szóli a másikhoz, és tiszteletben tartani a másik személyes szuverenitását, az nekem már bőven elég szellemi fejlettség. Nem kell túlzásba vinni. De a gomba ennél sokkal többmindenről szól. Vagy nem? |
| | | | |
|
