 |
Legfrissebb hozzászólások (1171 - 1190)
 | |  | | | | |  | |  | | | Szín: szürke
Logó: -nincs logó-
Forma: majomfej
Szürke színű majomfej, ami eltakarja a szemeit. Hátulján felező és "NO SEE" felirat. Emberkém azt mondta, 300 mg körüli tabi. Teszter szerint az van benne, aminek lennie kell. Még nem próbáltam ki. Valakinek esetleg volt már szerencséje hozzá? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | scnartic: Gratulálok! Sok boldog 24 órát kívánok ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | grat, így tovább, mármint ne úgy, ahogy korábban! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
Közkívánatra írtam egy beszámolót a rehabos tapasztalataimról, hátha valakinek hasznos lehet.
Az előzményekről: öt hónapig használtam különböző szereket, főleg stimulánsokat intravénásan. A leépülésem viszonylag gyors ütemben zajlott, míg végül eljutottam arra a pontra, hogy elég és feladtam az állandó harcot a droggal szemben, beismertem hogy minden téren legyőzött ezért segítséget kértem... és kaptam is.
Így kerültem rehabra, lelkileg teljesen összetörve, egy jó nagy adag szarkupaccal a hátam mögött. A beilleszkedés nehezen ment, az elején még erősen dolgozott bennem a kívülállóság érzése és a tipikus függő attitűd, hogy "én más vagyok". Aztán szép lassan rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok más, akárhogy is nézzük a dolgokat az igazság az, hogy ott ülök egy rehabon és az életem mind szociális mind egzisztenciális téren a nullához konvergál. A kívülállóságból aztán hovatartozás alakult ki és életemben először azt éreztem, hogy otthon vagyok. Öt hónapot voltam bent, ezalatt voltak nagyon nehéz időszakok, de mindig akadt egy segítő kéz, hogy kihúzzon a saját magamnak generált önsajnálatból és kilátástalanságból. Teret és lehetőséget kaptam arra, hogy megtanuljak együtt élni önmagammal, ami sokkal nehezebbnek bizonyult, mint drogok nélkül élni. Ma már a felépülés számomra az életet jelenti. 29 éves vagyok, de fél éve kezdtem el élni.
Azért nem akarom nagyon kiszépíteni a dolgokat, a valóság az, hogy baromi nehéz felépülő függőnek lenni, persze egy fokkal könnyebb, mint aktív szerhasználónak. Attól, hogy nem nyomok magamba szintetikus szarokat, még nem lesz a világ egyből rózsaszín és a problémák sem oldódnak meg maguktól. Minden nap egy küzdelem, de kitartok, nem nézek vissza és járom ezt az utat, még akkor is ha nem látom, hogy hová vezet. Mert számomra csak ez az egy út létezik.
Sn |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha anyagról van szó, akkor a heroinról meg a herbálról szó sem lehet... még ha fizetnének akkor se...
Ha úgy általában? Hát, amiket előttem elmondtak kb... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Be kell valljam, viszonylag jómódú, középosztálybeli családból származom, akik halálosan szeretnek engem is meg testvéreim is, egy rossz szavam nem lehet rájuk, emellett eddig az élet egyszer sem kevert le akkorát, hogy arra azt mondjam, hogy kemény volt. Akár Aranyhaj is lehetnék.
Egyetlenegyszer akartam meghalni: amikor életemben legelőször képszakadásig ittam (rendben, nem pszichodelikus, de topic-ba vág).
Abból az estéből jó pár óra kimaradt, de amikor a J. barátom megjegyzett egy ilyet, hogy "Nyugi, reggelre erre úgyse fogsz emlékezni..." onnantól emlékeztem egy kis ideig. Erre:
Nem depresszióból, de meg akartam halni. Abban a pillanatban az tűnt a leglogikusabbnak, mert akkor volt egy elég furi gondolatom, hogy jól elmagyarázzam, megpróbálom vizuálisan:
Rájöttem, hogy van Isten (nem a Family Guy-os öreg szakállas csávó) akit leginkább Napként tudnék szimbolizálni. Amikor megszületsz, akkor a Nap meggyújt egy kis gyertyát: ez leszel te. Aztán amikor meghalsz, ez a láng újra... "visszacsatlakozik" a Naphoz.
Ez alapján az esett le, akármit csinálok, mindegy, mert nem számít. Porból leszünk, porrá leszünk. Mit számít ha most halok meg vagy ha 60 év múlva? Nem számít.
Amikor közöltem barátaimmal, nagyon gyorsan elpakolták a késeket arról az asztalról, aminél épp ültem/rajta feküdtem, és próbáltak lebeszélni a dologról, erre még emlékszem, állítólag elindultam a hátsó sufniba a grillezős nyársakért...
De mint látjátok nem jött össze szerencsére... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | SRÁCOK! PHILIP K. DICK!
A csávó amúgy se volt százas, de a mentális állapotát súlyosbította a rengeteg drog. Amúgy is érezni, minél öregebb lesz, annál... "kúszábbak" lesznek a művei. De komolyan mondom, kötelező olvasmánynak tenném egy kettőt (persze olyan 17-18 éves kor körül). De aki ezt a fórumot olvassa, annak biztos :D
Igen, az ő műveiből csinálták a Szárnyas Fejvadászt (Blade Runner, eredetileg Do androids dream electrinic sheeps?), Emlékmás (Total Recall), Kamera által homályosan (Scanner Darkly) stb
A novellásköteteit a legérdemesebb olvasni: Már megint a felfedezők, Emlékmás, Elektronikus álmok, ezek zseniálisak, utána meg tuti hogy rákapsz :D
Hát csak ilyenek: "úgy emlékeztette vissza egy lány nyakában függő hal-szimbólum egyik előző életére, melyben Tamásnak hívták, az antik Rómában élt, és az őskeresztényekhez tartozott" /Wikipédia/
Nagyon erősen ajánlom!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
Mennyire lenne releváns egy új találkozó? :D Kit érdekelne esetleg?
(Ez lehetne ilyen tipikus youtube komment... "like aki 2019-ben olvassa"... csak itt lenne is értelme ennek :D ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mennyi ember volt 30 000 évre visszamenőleg? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A meglévőt, kár ketté osztani. Inkább egy-é tenni. Mennyi élő egyedtől származol 40 nemzedékkel ezelőt? A válasz 1 099 511 627 776. Akár fraktál is lehetne. A mi sejtjeink az ők továbbfejlesztet változata. 40nemzedék, emberöltővel is számolva -1000év. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az életet, szemszögből nézve, úgy vagyok vele, hogy amikor valami megtörténik az a valóság. Legyen az bármi, mert ami számomra számít, az éppen most, lehet akár az óperenciás tenger is. Ebben a pillanatban is csak ez van, pont
Amúgy van valami abban is, amit írtál. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szomat már, miért nincs egy <pre> tag?
|-------------------X--------------------|
absztrakt_____ élet_______ asszociációk
fogalmak________________ kapcsolatok
anti Isten(?)________________Isten(?)
Salvia_______________________DMT(?) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | |-------------------X--------------------|
absztrakt élet asszociációk
fogalmak kapcsolatok
anti Isten(?) Isten(?) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az előző írásom enyhén tldr.
Beugrott egy sokkal értékesebb gondolat a témában, leírom.
Szerintem a salvia nem ego loss élmény, pont ellenkezőleg, ego élmény. Ez a disszociatív jellegéből is adódik. Sokan azt hiszik, hogy azért, mert elveszted az előző éned, már ego loss történik. Szerintem rohadtul nem. Az ego loss nem az éned örökre börtönbe zárt élménye, hanem az ego feloldódása a környezetében. Ez utóbbit szerintem a klasszikus pszichedelikumok adják, amik kicsit sarkítva asszociatívak.
Szóval végső soron ez egy sarkítás, de nagyon érdekes sarkítás, mert megláthatod a létezésed egy fontos komponensét.
Az pedig, hogy az ego álmodik, vagy pedig az álom képes egy ego képzet kialakítására, vagy a kettő között, filozófia kérdése. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
Nem állt szándékomban vitát generálni ebben a topicban,
valamiért mégis sikerült. :)
Végül is egy kulturált vitának kifejezetten építő jellege van,
sokat tanulhatunk belőle egymástól, egymásról.
Érvek, ellenérvek és a legfontosabb: személyes tapasztalatok.
Az előző írásom óta, tettem egy második kísérletet.
Ezúttal 2db magot használtam fel, szintén lecsiszolva, és nem lenyelve.
Mivel összezúzásnál könnyen szétrepülnek a magok részei,
ezért most egészben vettem a számba őket, majd összerágtam apróra.Valamivel több mint fél órán át tartottam a számban a
nyállal keveredett törmeléket, majd kiköptem és kiöblögettem a számat.
Amit tapasztaltam, tökéletesen igazolta az előző kísérletem eredményeit.
T+60-tól erős jókedv, eufória, energizáltság. Zenét hallgattam és arra lettem figyelmes, hogy olyan részleteket hallok The Alan Parsons Project - Psychobabble című szerzeményében, amiket eddig nem vettem észre, főleg a magasak, cinek terén (finom lábcin díszítések, kísérő kúp) fantasztikus volt, úgy éreztem ott vagyok velük a stúdióban, persze Alan Parsons stúdiómunkái alapból olyan hatást keltenek, de most jelentősen felerősödött a térhatás.
A magok hatása még 1-1,5 órán keresztül tartott, néha idő érzékelés torzulással, pl 5perc fél órának tűnt, a színes tárgyak még színesebbek lettek.
Végig jól éreztem magam, és a hatás elmúlása után se csúsztam lejjebb az alap hangulatról.
Köszönöm a figyelmet,
Purple Floyd
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | estimese, és honnan tudod, hogy nem megbomlottál a cucctól? Honnan tudod, hogy pont nem a salvia basz át egy durva ferdítéssel, mert azt akarja az adott pillanatban, hogy rosszul érezd magad? Mi a valóság? Az általunk ismert valóság volt előbb, vagy az érzékelésünk illúziója? És ha a kettő együtt? Mi van, ha a salvia valósága és az álomhozó valósága egy természetes egyensúlyt tart az életben és téged abból billent ki a salvia?
Mi a küzdelem célja? Kiszakítani a mostani érzékelésed komponenseinek felét és ráébredni a semmire? Mit nyersz ezzel, kitüntetést a salvia droidoktól? Van egyáltalán bármi abszolút végcél?
A salvia a fizikai valóságunk képzelt voltát mutatja meg, vagy a fizikai valóság abszolút valamilyen szinten és az agyunk érzékeléséből űz gúnyt?
Ha egyedül lebegek a kozmoszban, akkor miért beszélgetek veled? Miért beszélgetsz velem?Magammal beszélgetek? Abban a disszociatív állapotban az a végső elem egyáltalán én vagyok? A lelkem? Valami univerzális tudat? Ha én magam is álom vagyok, akkor mennyire mondható, hogy az embertársaimmal való kommunikáció rendben van? Én is illúzió vagyok, ők is azok, az egy szint, nem?
Az álomhozó óriás (Isten??) világa mennyire mondható a mi szintünkön fabrikáltnak? Lényeges ez egyáltalán?
A materializmus eredendően rossz? Egy végtelen káoszhoz képes miben rosszabb egy absztrakt rend?
Ha mindenki egyedül van, vagyis, bocsánat, én vagyok csak egyedül, akkor miért látnak több salvia látomásban is ugyanolyan kínlódó lelkeket? Meg olyat, hogy repkednek a lelkek a föld felé (születés?).
Nem lehet, hogy a dmt/salvia trip során nem magunkat látjuk, hanem a lelkünk, az elménk isten/anti-isten tudatát? Számít nekünk az ő valósága?
Miért írja a hinduizmus, hogy a születés az isteneknek tetsző állapot? Miért van a buddhizmusnál is egy ilyen út? A zsidó vallás miért teljesen materialista (tudom, az hülyeség, tudom).
Fő kérdés: ha mindent képzelünk, akkor a salviát, az agyunkat is képzeljük. Egy képzelt testbe bejuttatva egy képzelt szert, szertefoszlik a képzelet, de ennek elmúlásával visszatérünk a képzeletbe. Ezt miért nem akadályozza meg az álomhozó óriás? Hát az egész képzeletet ő teremtette.
Nem filozófia ez inkább ezen a szinten, mint tudomány? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tapasztalatom szerint a salvia inkább add elég erőt, hogy lényünk felébredjen innen. Egy balra csavaró erővel letépi mindazt, ami nem vagyok. Leszaggassa lényünkről azt a sok azonosulást, korábbról is. Lényem magáhoztér a kábulatból, ami ebben a burokban csapdába ejtett. A csapda az azonosulás, a testel, világgal. Ez mind a burok része. Ha egyszer belenézel nincs menekvés, és itt ragadsz. És nincs elég erőd, hogy magadhoz térj. Nem tudsz róla, hogy itt vagy. Ezt számomra csak a salvia mutatta meg. Mint, ahogy megmutattatta a sötét végtelen tenger körülölelő szárnyait is. Ha van elég erőd, akkor ezen is túljuthatsz a szabadság felé.... ahol minden egy.
(De, hogy ne legyek egyedül, ezért teremtettem ezt)
Tovább nem tudom, erőt kell gyűjteni emberi testbe zárva ;-) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | *Durván agyleolvasztó részletek, csak akkor olvasd el, ha laza tudsz lenni!*
*EGYÉBKÉNT NEM JAVASLOM A SALVIA FOGYASZTÁSÁT, FŐLEG NEM ELEMZŐ AGYÚ SMARTGUY-OKNAK*
gombasz, tetszik, amit írtál, de a teremtő mellett ott van annak ellentéte is.
Most megint elolvastam egy csomó salvia tripet, mert megmozgattak kicsit (a kipróbálását sosem tervezem) és azt érzem, hogy az emberek szinte mindig olyan tipikus emberes végkövetkeztetéseket vonnak le belőle. Az ember szereti a döntést: vagy tökéletesen valódi az életünk és ez az alfája és omegája a létezésünknek, vagy mint ahogy a salvia is írja egy nagy hazugság az egész és egy brutális mesterkélt átverés áldozatai vagyunk.
Nekem erről mindig a Jin Jang ábra ugrik be, ami azt fejezi ki, hogy a világban két ellentétes erő feszül egymásnak és a kiegyenlítésre törekednek. Tehát nincs abszolút igazság, nincs emberi felfogással elfogadható igazság, folyamatos változásban van minden.
Kívülről nézve a Salvia a leghorrorisztikusabb paranoid skizofrén állapotot teremti meg, aminek hatására minden megkérdőjeleződik, amihez az ember valaha is ragaszkodott. Valószínűleg nem véletlen, ez a növény védelmi mechanizmusa, ez a dolga, persze mi még sokkal jobban felerősítjük a kivonatok elszívásával. Persze ez még nem jelenti azt, hogy nem érdekes, amit az elme, vagy akár a lélek produkál a hatása alatt, de azért nálam felmerül a torzítás esélye :).
Ha beleviszek egy kis keresztény/zsidó mitológiát, mondjuk azt, hogy a világunkat Isten teremtette. Nekem a Salviánál az az érzésem, hogy a trip egy vélemény az anti-Istentől (direkt nem használok minőség kifejezést).
A teremtő gonoszként jelenik meg, minden tette arra irányul, hogy gúnyt űzzön személyesen belőled, az egész világ egy mesterien fabrikált illúzió. (Ez ugye innen nézve maga a legbrutálisabb skizofrénia) A valóság ezzel szemben egy iszonyatos soha véget nem érő, disszociatív sikoly a semmiben. Totális káosz, totális értelmetlenség mindenütt. Iszonyú fájdalom.
Lehet kicsit túlfilozofálom, de nekem gyanús ez az aránytalan rosszindulat. Ha a valóság tényleg az a szenvedés, amit a salvia mutat, akkor miért rossz "szolgáltatás" Istentől az, amit kapunk életként? Mi az átverés abban, ha valaki enyhíteni akarja a szenvedésed? Persze ebben sem hiszek, csak agyaskodni próbálok a legrosszabból kiindulva.
Egyébként meg viccesnek tartom, ahogy az emberek olyan kozmikus összefüggéseket próbálnak felfogni, amire képtelen az emberi agy. Lehet illúzió az egész életünk, de mi van, ha Isten álma sokkal valóságosabb számunkra bárminél. Mi egyáltalán az, ami a nyughatatlan ember számára megfelelő válasz lenne? Szerintem nem létezik ilyen. Ha lenne, akkor amögé is benéznénk, ez a természet rendje.
Ha a gomba, a dmt-n, az lsd trippekben találunk érdekes misztikusságot, kellemességet, isteni spiritualitást, akkor legyintünk, nekünk ez nem elég mindfuck, szívjunk 200x-os salvia kivonatot.
Tipikus emberi dolog, le van írva a Bibliában.
"és kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított hát a gyümölcséből, és evett. Adott a vele levő férjének is, és ő is evett. Ekkor megnyílt mindkettőjük szeme, és észrevették, hogy meztelenek."
" Azután ezt mondta az Úristen: Íme, az ember olyan lett, mint miközülünk egy: tudja, mi a jó, és mi a rossz. "
A SALVIA trippet alapvetően nem javaslom senkinek, ha viszont mégis kell valakinek, akkor olyannak, aki bármit totálba tud szarni. "Szóval ez a hahaha, bro, trippöltem, szétesett a világ" téma.
Ha alapból is túlelemző, introvertált esetleg depis egyén vagy, rohadtul nem fog hozzátenni a dolgaidhoz.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | NORDKOVSKY:
Milyen környezetben gombáztál? Nálam lényeges különbség, hogy bélyegen kis-közepes dózisnál jól kijövök a külső környezettel - természetben mászkálás, nézelődés, beszélgetés ha épp megy - , de a gomba jobban szereti, ha csak rá koncentrálok (sötétített nyugis szoba, zene, csukott szem, fekvés). Közepes dózistól felfelé mindenképp. Ilyenkor bejönnek a mélyebb, sodró ritmusú, pszichedelikus zenék is (pl némelyik durvább Ozric Tentacles album, ami LSD-n lehet már sok lenne). De jó lehet egy goa mix, vagy pl egy Younger brother album is :). A jó zene nem hagyja, hogy sokáig leragadj egy gondolatnál. Én pont azért szeretem a gombát, mert egy erősebb trip esetén könnyebb úgy felfogni, mint egy kibontakozó törétenetet, ami vezet valahová. Fontos, hogy teljesen add át magad az élménynek és fogadd el, hogy a (sok) gomba ritkán mutat csak pozitív dolgokat :). Jó, ha van egy tapasztaltabb társad, vagy egy vigyázó, aki csak akkor avatkozik be, ha kéred. Ne elemezd a tripet menet közben, elég lesz utána is! A pia szerintem max előtte segíthet az ellazulásban valmennyit, de inkább legyél józan és menj helyette túrázni vagy sportolni. |
| | | | |
|
