 |
Legfrissebb hozzászólások (1171 - 1180)
 | |  | | | | |  | |  | | | Szín: szürke
Logó: -nincs logó-
Forma: majomfej
Szürke színű majomfej, ami eltakarja a szemeit. Hátulján felező és "NO SEE" felirat. Emberkém azt mondta, 300 mg körüli tabi. Teszter szerint az van benne, aminek lennie kell. Még nem próbáltam ki. Valakinek esetleg volt már szerencséje hozzá? |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | scnartic: Gratulálok! Sok boldog 24 órát kívánok ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | grat, így tovább, mármint ne úgy, ahogy korábban! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
Közkívánatra írtam egy beszámolót a rehabos tapasztalataimról, hátha valakinek hasznos lehet.
Az előzményekről: öt hónapig használtam különböző szereket, főleg stimulánsokat intravénásan. A leépülésem viszonylag gyors ütemben zajlott, míg végül eljutottam arra a pontra, hogy elég és feladtam az állandó harcot a droggal szemben, beismertem hogy minden téren legyőzött ezért segítséget kértem... és kaptam is.
Így kerültem rehabra, lelkileg teljesen összetörve, egy jó nagy adag szarkupaccal a hátam mögött. A beilleszkedés nehezen ment, az elején még erősen dolgozott bennem a kívülállóság érzése és a tipikus függő attitűd, hogy "én más vagyok". Aztán szép lassan rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok más, akárhogy is nézzük a dolgokat az igazság az, hogy ott ülök egy rehabon és az életem mind szociális mind egzisztenciális téren a nullához konvergál. A kívülállóságból aztán hovatartozás alakult ki és életemben először azt éreztem, hogy otthon vagyok. Öt hónapot voltam bent, ezalatt voltak nagyon nehéz időszakok, de mindig akadt egy segítő kéz, hogy kihúzzon a saját magamnak generált önsajnálatból és kilátástalanságból. Teret és lehetőséget kaptam arra, hogy megtanuljak együtt élni önmagammal, ami sokkal nehezebbnek bizonyult, mint drogok nélkül élni. Ma már a felépülés számomra az életet jelenti. 29 éves vagyok, de fél éve kezdtem el élni.
Azért nem akarom nagyon kiszépíteni a dolgokat, a valóság az, hogy baromi nehéz felépülő függőnek lenni, persze egy fokkal könnyebb, mint aktív szerhasználónak. Attól, hogy nem nyomok magamba szintetikus szarokat, még nem lesz a világ egyből rózsaszín és a problémák sem oldódnak meg maguktól. Minden nap egy küzdelem, de kitartok, nem nézek vissza és járom ezt az utat, még akkor is ha nem látom, hogy hová vezet. Mert számomra csak ez az egy út létezik.
Sn |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ha anyagról van szó, akkor a heroinról meg a herbálról szó sem lehet... még ha fizetnének akkor se...
Ha úgy általában? Hát, amiket előttem elmondtak kb... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Be kell valljam, viszonylag jómódú, középosztálybeli családból származom, akik halálosan szeretnek engem is meg testvéreim is, egy rossz szavam nem lehet rájuk, emellett eddig az élet egyszer sem kevert le akkorát, hogy arra azt mondjam, hogy kemény volt. Akár Aranyhaj is lehetnék.
Egyetlenegyszer akartam meghalni: amikor életemben legelőször képszakadásig ittam (rendben, nem pszichodelikus, de topic-ba vág).
Abból az estéből jó pár óra kimaradt, de amikor a J. barátom megjegyzett egy ilyet, hogy "Nyugi, reggelre erre úgyse fogsz emlékezni..." onnantól emlékeztem egy kis ideig. Erre:
Nem depresszióból, de meg akartam halni. Abban a pillanatban az tűnt a leglogikusabbnak, mert akkor volt egy elég furi gondolatom, hogy jól elmagyarázzam, megpróbálom vizuálisan:
Rájöttem, hogy van Isten (nem a Family Guy-os öreg szakállas csávó) akit leginkább Napként tudnék szimbolizálni. Amikor megszületsz, akkor a Nap meggyújt egy kis gyertyát: ez leszel te. Aztán amikor meghalsz, ez a láng újra... "visszacsatlakozik" a Naphoz.
Ez alapján az esett le, akármit csinálok, mindegy, mert nem számít. Porból leszünk, porrá leszünk. Mit számít ha most halok meg vagy ha 60 év múlva? Nem számít.
Amikor közöltem barátaimmal, nagyon gyorsan elpakolták a késeket arról az asztalról, aminél épp ültem/rajta feküdtem, és próbáltak lebeszélni a dologról, erre még emlékszem, állítólag elindultam a hátsó sufniba a grillezős nyársakért...
De mint látjátok nem jött össze szerencsére... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | SRÁCOK! PHILIP K. DICK!
A csávó amúgy se volt százas, de a mentális állapotát súlyosbította a rengeteg drog. Amúgy is érezni, minél öregebb lesz, annál... "kúszábbak" lesznek a művei. De komolyan mondom, kötelező olvasmánynak tenném egy kettőt (persze olyan 17-18 éves kor körül). De aki ezt a fórumot olvassa, annak biztos :D
Igen, az ő műveiből csinálták a Szárnyas Fejvadászt (Blade Runner, eredetileg Do androids dream electrinic sheeps?), Emlékmás (Total Recall), Kamera által homályosan (Scanner Darkly) stb
A novellásköteteit a legérdemesebb olvasni: Már megint a felfedezők, Emlékmás, Elektronikus álmok, ezek zseniálisak, utána meg tuti hogy rákapsz :D
Hát csak ilyenek: "úgy emlékeztette vissza egy lány nyakában függő hal-szimbólum egyik előző életére, melyben Tamásnak hívták, az antik Rómában élt, és az őskeresztényekhez tartozott" /Wikipédia/
Nagyon erősen ajánlom!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Sziasztok!
Mennyire lenne releváns egy új találkozó? :D Kit érdekelne esetleg?
(Ez lehetne ilyen tipikus youtube komment... "like aki 2019-ben olvassa"... csak itt lenne is értelme ennek :D ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mennyi ember volt 30 000 évre visszamenőleg? |
| | | | |
|
