 |
Legfrissebb hozzászólások (1083 - 1102)
(Témakör: Daath bölcsességgenerátor)
 | |  | | | | |  | |  | | | "jó nem úgy"
albert hofmann |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Azt nehéz felfognom, hogy miért kell a jósláshoz a zárt univerzum prekoncepcióval élnünk. Mármint ha így jóslunk, akkor tudhatjuk, hogy abban az esetben lehet igazunk, ha igaz az előfeltevésünk. Ezt meg egyáltalán nem tudjuk, pont ezért csak előfeltételezünk. Ezt hívják körkörös érvelésnek.
Ugyanígy jósolhatunk körkörösen a nyitott univerzum előfeltételezésével pl. keresztény szemszögből. Csak még több ismeretlen lesz az egyenletben.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem nem feltételes mondat! "...ha meg akarnék hízni" így már igen. De attól érthető, ugye? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bocs, ha bunkó leszek, de ennyire nehéz felfogni azt amit írtam? Azzal, a prekoncepcióval, hogy az univerzum zárt rendszer, élnünk kell, ha mondani akarunk valamit a jövőjéről. Feltételes mondat. Mintha azt mondanám, hogy ahhoz, hogy meghízzak több sütit kéne ennem. De ez csak egy kijelentés, nem biztos, hogy én meg akarok hízni.
Vagy úgy is lehet venni, hogy abban az esetben, ha az univerzum zárt rendszer, ez meg ez van. Elég világos? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tehát, ha nem tudjuk, hogy van-e valami az univerzumon kívül, akkor éljünk azzal a prekoncepcióval, hogy nincs?
Ez mennyivel indokoltabb, mint ha azt feltételeznénk, hogy van valami?
Miért jobb bizonytalanul magyarázni, mint biztosan kimondani a bizonytalanságot? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mivel gőzünk nincs arról, hogy mi lehet az univerzumon kívül, (ha nem értelmetlen-e egyáltalán ilyenről beszélni), ezért, ha következtetéseket szeretnénk levonni az univerzum további fejlődésével kapcsolatban, kénytelen vagyunk azt a prekoncepciót elfogadni, hogy az univerzum egy magára hagyott zárt rendszer(és legtöbbek szerint véges), ellenkező esetben nem mondhatunk semmit sem. Így picit hosszabb de talán nem lehet félreérteni:)
"hát mondjuk Hawking, Penrose szerintem egyetalán nem komolytalan ember, és komolyan foglalkoznak ezzel a témával."
Yo, lehet igazad van, de mindenképpen bizonytalanabb terep, mint a nagy bumm :P
Az utsó pedig: megoldást arra kérdésre, hogy miért pont annyi a gravitációs állandó, a Planck-álandó, miért akkora az elektronok+pozitronok töltésének ereje, miért akkorák a magerők, mint amekkorák, a probléma ugyanis az, hogy ha kicsit mások lennének, nem lehetnénk itt. Kéne valami elmélet, ami megmagyarázza ezt, és erre próbálnak választ(megoldást) adni az antropikus elvek.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Minden felemelkedést egy meghaladott fájdalom táplál. Felemelkedni annyit tesz: felülemelkedni.
Az ember nagyságát az mutatja, ha a látszat és a fájdalom közül a fájdalmat választja.
Méltatlan az életre minden, ami elutasítja benned a halált."
Gustave Thibon |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "nagyon örültem nekik hogy ilyen szépek a virradatban"
(kassák lajos) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "azzal az előfeltételezéssel kell élnünk"- miért kell? Én úgy tudom, hogy ezt még senkinek sem sikerült bebizonyítani, hogy az univerzum az véges, vagy esetleg határos e.
"ami kívül áll a lényegénél fogva teljesen materialista felfogású tudomány hatásterületén"- meg a saját hatásterületén is, pl nem állít semmit a feketelyukakról vagy a kvarkokról.
"nem szoktak igazán komolyan foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy fog kinézni az univerzum 50 milliárd év múlva"-hát mondjuk Hawking, Penrose szerintem egyetalán nem komolytalan ember, és komolyan foglalkoznak ezzel a témával.
jah és milyen megoldást? mire? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | re Koxi: azaz változatlan? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azt hiszem itt már kicsit elbeszélünk egymás mellett. Természetesen semmilyen termodinamikai törvény nem állít semmit egy olyan világról, ami kívül áll a lényegénél fogva teljesen materialista felfogású tudomány hatásterületén. Másrészt, még ha materiális szemmel nézzük is a világot, akkor is -ha az univerzum jövőjére vonatkozólag következtetéseket szeretnénk levonni- azzal az előfeltételezéssel kell élnünk, hogy az univerzum egy zárt, magára hagyott rendszer. A teremtőelméletek, meg midenféle spirituális filozófiák általában elvetik ezt a prekoncepciót.
Nem véletlen, hogy nem szoktak igazán komolyan foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy fog kinézni az univerzum 50 milliárd év múlva(A tudomány jelenlegi állása szerint, ha nem lesz Nagy Reccs, akkor egy rakás kihűlt fekete törpecsillag, csend, hideg és halál... de ki tudhatja mi is az univerzm egyáltalán)
Az viszont, hogy milyen kicsi esély van arrra, hogy itt lehetünk -és mégis-, egy nagyon érdekes kérdés! (Szóljatok, ha nagyon zavaró az OFF) Megdöbbentette ugyanis anno az emberiséget a tény, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy az általunk ismert, életnek nevezett dologhoz gyakorlatilag finomhangolva vannak az univerzum állandói. Egyesek a megoldást az antropikus elvben látják, ami kimondja, hogy egy olyan világot, amiben az állandók nem megfelelők az élethez, meg se tudnánk figyelni, tehát hogy is várhatnánk, hogy mások legyenek ezek az állandók. Azt hiszem elég jól lefesti a fizikusok/csillagászok tanácstalanságát a tény, hogy ilyen elveket találnak ki:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
"Változásban is van állandóság"-Platón |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nem 'tom ki mondta, de teljesen egyetértek:
a világon egyetlenegy állandót ismerünk: a változást.
ebből következően nem értem a rengeteg okoskodást arra vonatkozóan, hogy mi lesz, mi miért van, minek mi a lényege.
aki a változást nem tudja elfogadni, feldolgozni, az filózik rajta...
(mert ha a változás tartalmát & idejét előre ismernénk, nem lenne semmi érdekes, nem lennének esélyek & nem lenne értelme sem a legtöbb dolognak)
..mint én, mikor elvesztek valakit, aki fontos volt...az nehezen megy.
...de amúgy: no sense..ez nem bölcsesség, ez okoskodás, magyarázkodás, kioktatás, ami itt folyik...
csak egy dolog: amit az égre felnézve tiszta estéken látunk, az átlagosan 300.000 évvel ezelőtt történt...ugye?
...bár a bölcsesség is relatív..én inkább a tapasztalatnak tudok hitelt adni...lehet, hogy nem vagyok bölcs & nem vagyok filozófikus alkat sem....de azért csak rakjátok neki nyélen, hátha rájöttök valamire, vagy valakit sikerül majd meggyöznötök, így legalább majd érezhetővé válik, hogy léteztek..
mindezt nem negatív értelembe & nem feltétlenül a témába vágóan..csak azért, mert 'eccerúen olvashatatlanok & értelmezhetetlenek számomra az ehhez hasonlóan hosszú postok....;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én sem vagyok fizikus, de nem értek egyet( " erősen tudom
Hogy a világ csak bennünk változik" ). Szerintem a termodinamika törvényei ( vagy inkább ez már statisztus fizika ) kicsit soványak ahoz, hogy leírjuk az élet-halál jelenséget. Főleg azért szerintem, mert a termodinamika golyómodelljével a termodinamikán kívül kitörölhetjük a seggünket. Pl. kozmikus szinten teljesen más eloszlásokat találunk az anyaghalmazok közt, és még a csillagászok sem értik teljesen, hogy egyik helyen miért nincs semmi, a másik helyen pedig miért van annyi minden, hogy kilikasztja a téridőt.No meg azt is érdemes megvizsgálni, hogy mi a valószínűsége annak, hogy egy olyan univerzumban, vagy inkább egy olyan rendszerben, mint a milyenk, mi a valószínűsége annak, hogy az ostoba anyagból kialakul egy olyan intelligencia, ami a saját eredetéről filozófál. Szerintem körülbelül annyi, ha nem kevesebb, minthogy a szobád egyik feléből a másikba magától sűrűsödjön a levegő, vagy hogy pl valaki azt mondja, hogy "legyen, és úgy lőn". Meg amugy a statisztikában is, ha valamire az esély nem 0, ha nagyon kicsi is, a0-hoz képest végtelenül megnöveli az esélyét az eseménynek. Én a világban igen igen nagy fokú rendezettséget, tervezettséget látok, szubatommi szinttől a kozmikusig, mintha minden egy erőnek lenne alárendelve, ami egy koherens, konstruktív struktúrává fogja össze az összes létezőt, mindegyik mindegyikkel összefonva, összefüggve, határozott viszonyban áll, mégis szabadon...elég nehéz ezt megfogalmazni, dehát sose voltam a szavak embere.
"Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.
Csak ami nincs, annak van bokra,
csak ami lesz, az a virág,
ami van, széthull darabokra.
...
Én fölnéztem az est alól
az egek fogaskerekére -
csilló véletlen szálaiból
törvényt szôtt a mult szövôszéke
és megint fölnéztem az égre
álmaim gôzei alól
s láttam, a törvény szövedéke
mindíg fölfeslik valahol.
" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Amennyiben azt nevezzük életnek, hogy funkcionáló-, és azt halálnak, hogy rothadó testek vagyunk, akkor egyetértek. Bár én személy szerint más szemszögből közelítek az élet&halál kérdés felé. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egy zárt rendszer állapotának valószínűsége (az entrópiát itt ebben az értelemben használtam és használom végig) nem csökkenhet, vagyis csak hihetetlenül alacsony eséllyel, és marginálisan rövid időre és mértékben.
Egy fizikai folyamat esetén a hőenergia felszabadulása az entrópia növekedésének jele. A hőenergia egy rendezetlen, azaz valószínű energiaforma. (Gondolj bele: mekkora az esélye, hogy a szinte teljesen véletlenül mozgó levegőmolekulák pont úgy RENDEZődnek, hogy a lakásod egyik szobájában felére csökken a nyomás. Nyilván annak van a legtöbb esélye -eltekintve az egyéb légköri folyamatoktól-, hogy minden szobában egyenlő a nyomás, és ettől a maximális rendezetlenségű, és legkevesebb információval leírható állapottól csak nagyon jelentéktelen eltérések alakulnak ki)
Szóval azt elfogadtuk, hogy ha egy rendszerben egy Joule energia hőenergiaként jelenik meg, az nagyobb rendezetlenséget jelent, mintha ugyanez az energia mondjuk egy szilárd anyag rendezett kötéseiben van, vagy ha egy billiárdgolyó mozgási energiájában.(Mozgási energiát hővé alakítani nem nagy kunszt, de visszafelé csak igen rossz hatásfokkal lehet. Általábam jellemző, hogy az egyik energiaformát a másikba alakító gépeknél a veszteség hőenergiaként lép fel)
Nos, te tested egy viszonylag rendezett rendszer, ami ráadásul képes még tovább rendezni önmagát(pl. megjegyezni dolgokat, vagy csak eltérő hőmérsékletet fenntartani, mint a környezet). Egy olyan rendszerben, ahol a rendezetlenség gyakorlatilag már nem nő, mert közel maximális(például egy köbméter szobahőmérséketű gázban) nem igazán alakulhat ki élet -a jelenlegi tudásunk szerint. Ezért jelent egyet az entrópia növekedése a halál felé tartó úttal. Be kell látnod, hogy az rendezettséget jelent, ha ez a gáz összeáll valamivé, ha eltérő a sűrűsége, mint a környezetéé, ha szilárd az anyagszerkezete, és ha van egy rakás eltárolt információja, amiben a környezetére adott válaszai vannak kódolva. Mialatt ez kialakul, és fenntartódik, a nyert rendezettséghez képest sokszorosával növeli a környezete rendezetlenségét(te akkor teszed ezt, mikor megeszed a táplálékokat, és sejtjeid elégetik őket)
Nem vagyok fizikus, ha valami nagy hülyeséget írtam, javítsatok ki:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (Az idézett idézet idézőjelben értendő)
" " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Az, hogy a világ a halál felé tart, a termodinamika második főtételéből fakad(az első az energiamegmaradás), ami szerint -durván fogalmazva- egy zárt rendszer mindig a rendezettebb állapotból(élet) a rendezetlen(halál) felé tart.
Az élet a rendezett és a halál a rendezetlen? Nemár! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | re 759:
Szép megfogalmazás :) . Mellesleg bátor dolog 17 évesen 750ug, bár nem ismerem a körülményeket... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nem tom. Valahogy nekem úgy tűnik, hogy az ősrobbanás utáni káoszból mostanára egész magas szintű élő szervezetek jöttek létre, legalábbis a környyezetemben. Meg a görög mondákban is úgy van, hogy a káoszbol rend lesz, nem forditva. |
| | | | |
|
