 |
Legfrissebb hozzászólások (10181 - 10190)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Boldog születésnapot Rex. Ha meghaltál már szabad vagy, bármit megtehetsz. mert már vége van, ez már csak az vicces rész, ami a vége főcím után jön :) És az, hogy más milyen veled az ne csessze már el a jó kedélyed, az ő és nem te, ne engedd tükröződni magadban. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Thom:
Mesélj még részleteket, mert homályos a tényállás, bár attól még szerintem ez eléggé egyértelmü (a javadra). Az esetben gondolom a kidobóember a gyanúsított/vádlott. Ha az eset kapcsán téged annó nem gyanúsítottak semmivel - tehát ha nem a rendörség rendelte el a kórházba kerülésednél a vérvételt kifejezetten drogteszt céljából - akkor a vérvétel csupán egy orvosi/mütéti rutineljárás volt. Ilyenkor rajtad kívül senki külsö félnek nincs rendelkezési joga a vérmintád felett - ez csak hatósági eljárás során történhet. Az orvosokat kötik a betegjogi/titoktartási törvények - nem adhatják ki csak úgy a vérmintádat, vagy a rá vonatkozó eredményeket.
Mit értesz "2.felvonás" alatt és pontosan kik a "piszkok" - a hatóságok gyanúsítanak téged valamivel, vagy csak a kidobóember ügyvédjei fenyegetnek? A pozitív drogteszt már megtörtént, vagy csak ijesztgetnek vele? Ha megtörtént, akkor hol? a kórházban? vagy a kórház kiadta a mintát valakinek? Milyen szert találtak benne?
Egy évvel ezelött amúgy a kábítószer _fogyasztása_ önmagában nem is minösült büncselekménynek (csak a megszerzése és tartása). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | [Thom: átraktam a kérdésedet a "THC/Drog Kimutatás" témakörbe ide:
http://daath.hu/showTopic.php?id=220
Nem kell a "legaktívabb" témakörbe írnod off-topic témát - nyugodtan írd oda, ahová illik, mert a fórum föoldala automatikusan felrakja a legfrissebb hozzászólás témakörét a kategória-lista legtetejére, vagyis jó helyen fog látszani.] |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szín: sárga
Logó: kézigránát
Forma: kézigránát
Nekem volt alkalmam találkozni ezzel a cukisaggal és igazat megvalva nagyon tetszett. Régen volt egy kék színű bika jelű kerék amibe beleszerelmesedtem, mert az maga volt a megtestesült -bekapom, három óra tömény boldogság, no rágás, tanc, nem kell már semmi több mert ez így pont jó érzés majd hazamegyek kajalok és alszom 10 órát majd reggel felkelek és jobban vagyok mint valaha varázslat - Hát ez nem pont ilyen de hasonló. Bár csak felet ettem és nagyon részeg voltam, de tényleg jó volt. Egy fura dolog volt, úgy folytam szana-széjjel, hogy az nem kifejezés és zsibbadtam is kellemesen. Bár nem mondom, hogy ez rossz volt :D a sötét lila marquis reagens viszont igy, ebben a felállásban opiat származékot is jelenthet. Bár még sosem használtam opiat származékot szóval nem tudom milyen érzés pontosan. De tényleg tetszett. Veszek is belőle 7et még és elrakom. Lehet írok még róla, ha úgy alakul |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Segítségeteket szeretném kérni!
Tudom, hogy nem a témával kapcsolatos dolog, de ez a legaktívabb fórum. A többi topikba elég régiek az "legfrissebb" hsz-ek.
Elmesélem a sztorit úgy érthető a kérdés:
Történt egy éve a dolog, hogy elmentünk cimborákkal szórakozni és ott jókedvünkből adódóan, szétdurrantotta a kidobó az államat, 2 helyen nyíltöréssel mehettem a szájsebészetre műtétre. Egyébként rossz helyen való dohányzás végett.
Most zajlik a tárgyalás, és húzzák-vonják a piszkok. Azzal akarnak majd előállni a 2. felvonáson, hogy drogot találtak a véremben(gondolom nem thc-t). Ugyanis műtét előtt vettek vért altatás végett, és abban.
Tehát. Lehet-e igazuk?
Úgy tudom hogy magát a drogot csak specifikusan keresik, tehát csak akkor tudják esetleg kimutatni, ha azt keresik. Na mármost gondolom én, hogy az altatás előtti vérképben nem arra kíváncsiak.
Így hát: Ebben a fajta vérképben szerepelhet-e akármi nemű illegális anyag?
Egyébként is nekem az az írás olyan, mintha nem is e világi ember írta volna.
Ha igen, akkor igazuk lehet...
De ha nem, akkor amit altatás előtt levettek tőlem vért, azt elraktározza-e a kórház, és így esélyt adva a későbbi vizsgálatokra?
Ha igen akkor, bevizsgálhatják-e, azt az én tudtom/beleegyezésem nélkül?
Előre is köszönöm
Béke!
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Gyerünk Rexi, látod sokan szeretnek, a mocskokat meg vakard le magadról mert megfertőznek! :) Szép Újjászületéseket! :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Akkor halott az ember, amikor már nem tud változni, és lehet,hogy valakinek vannak olyan pillanatai, hogy nem is akar, de igazából csak akkor jön rá, hogy ez mennyire fontos, mikor akar, de már nem tud. Csak akkor már lehet késő... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Rex
Nem ismerlek igazán, mint itt sokan mások sem, akik mégis szeretnek téged, anélkül hogy valaha találkoztak volna veled. Mivel alig tudom ki is vagy valójában, nem tisztem tanácsot adni, nem is tudnék, főleg hogy nem látok beléd és én is a saját sorsommal küzdök, akár csak mindannyian. Talán neked most nehezebb, lehet hogy valahol letértél a saját utadról és ki tudja miért, de nem akarod elfogadni ezt. Csak az szenved igazán, aki a lelke mélyén tudja, hogy mi értelme az életének és azt is tudja, hogy valamiért nem a szerint él. Ezt saját tapasztalatból mondhatom. Tudod miért nem írok ide már egy ideje? Mert jelenleg minden bejegyzésem egy segélykiáltás volna, pedig ami most bennem is dúl, azt csak saját magam rendezhetem, ehhez pedig idő kell. Könnyen lehet, hogy tévedek, de úgy érzem, még ha különböző okokból is, de hasonló cipőben járunk. Bármit cipelsz a múltadból, ne emészd tovább magad. Ülj ki az esőbe, vagy sétálj egyet az erdőben, közben ne gondolj semmire csak szívd be a friss levegőt. Tépj le egy szál virágot és Buddhaként nevess fel, vagy neves ki engem, hiszen ez még tőlem is szentimentálisabb poszt a megszokottnál... Szerintem benned él valami transzperszonális látomás, csak gúsba kötnek a múlt bilincsei. Ha így van, ismerem a céget. Nem lehet az ilyet ép elmével megoldani, csak az elme örvényléseinek lecsillapításával, ahogy a rádzsa jóga mondja. Bárcsak tudnék segíteni, de még magamon sem tudok, viszont biztos vagyok benne, hogy aki a saját lelkében túljut ezen, később még sok embernek hasznára válhat. Igazság nincs, inkább a békét keresd. Ha egy pillanatra megérintett amit írtam, már megérte. Kérlek ne válaszolj. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tegnap majdnem meghaltam, mert miközben zokogtam az erkélyen - egyedül ott nem hallja senki a lakáson belül - beakadt a mellkasomból kilógó dréncső valahogy a papucs sarkába és ahogy próbáltam kiakasztani majdnem kizuhantam, de annyira majdnem, hogy a dréntartály akasztott meg kábé, ami beakadt a virágálványba, illetve az igen sebes reflexeim voltak segítségemre, mivel kb. az utolsó nanoszekundumban tartottam meg magam a korláton úgy, hogy nagyobb részt kifelé lógtam.
ott eltelt néhány tíz másodperc, talán fél perc is, nemtom, amíg nyüszítve a fájdalomtól, amit a dréncsőt tartó varrat kiszakadása és a hasamat érő teljes testes ütés okozott, újraformálódtak a halálról alkotott gondolataim. előtte azért zokogtam ugyanis, mert jobban fájt, hogy magára hagyott és elment partyzgatni londonba egy hétre, agy talán tíz napra, a magát "partnerem"-ként aposztrofáló pszichopata, most így 5 nappal azután, hogy a rákos túlburjánzás miatt megoperáltak, mint maga a műtét, ami olyan jellegű volt, hogy abból nem szoktak általában mosolyogva 2 hét, de gyakran évek múlva sem felállni, én pedig tartottam magam.
persze nem lepett meg ez a húzs, az előző pszichopata ugyanis akkor hagyott magamra, amikor meghalt az anyám, nagyon kellett neki gy kis prágai kiruccanás. mégis olyan mélységesen rokkantnak és halálsorra ítéltnek éltem meg magam, hogy annyira zokogtam, hogy előidéztem ezt az "auto-szuicid viselkedés-zavart". szóval ott lengve teljesen magamon kívül kerültem, együttérezve tekintettem magamra és úgy döntöttem, hogy ezt akkor most én úgy fogom fel, hogy meghaltam. meghalt az az illető, akinek ott meg kellett halnia. valaki, akit azok is ignorálnak, akiknek nagyon sok szeretetet adott, és azok is megaláznak, akikről a tudathasadásukban is gondoskodott. erre ítéltetett. nem maradt más, mint meghalni és lassan, ahogy visszanyomom magam a korlátról újjszületni... aztán még egészen ma estig zokogtam. sírtam a kórházban, a kötözésre várva 5 órán át, aztán a hídon hazafelé sétálva, aztán munka közben itthon, csak sírtam és sírtam és sírtam, egészen addig, amíg az összes fájdalom végig nem pörgött az agyamban, hogy hogyan maradt az rendszeresen, hogy nekem legyen az a boldogság, hogy mások boldogságát szemlélhetem, stb stb stb... amikor már nem tudtam sírni, hanem csak vinnyogni, akkor egy nagy sóhajtással megszületett bennem a boldogság. színtisztán, csak úgy. most nekem ez volt a halál. |
| | | | |
|
