 |
Legfrissebb hozzászólások (1013 - 1112)
(Témakör: Daath bölcsességgenerátor)
 | |  | | | | |  | |  | | | vagy: ha egyedül jól érzed magad, akkor minek társaság?
:D
a legtöbb baj úgyis abból van, ha az emberek kommunikálnak, mert utána meg abból, hogyha nem. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | | Ez nem ugy van, hogy: Ha egyedül érzed jól magad, akkor nem jó társaság leszel? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ha egyedül nem érzed jól magad, másnak sem leszel jó társaság.... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vino:
"vagy azok tévednek, akik máshogy gondolják, vagy én."
"megvitatni, hogy kinek van igaza"
"hol a hiba a gondolatmenetben"
"mennyire állja meg a helyét"
"ha tévedtem"
"be tudja bizonyítani, hogy nem jó úgy ahogy gondolom"
"helyretette a gondolataimat"
De ez az egész boldogság-téma nem tévedésröl, igazról, hibáról, helyesröl stb. szól. Neked van egy definiált boldogságfogalmad, másnak meg másmilyen. Mások fogalmát megismerheted, de nem kérdöjelezheted meg a saját szemszögedböl. Csak a saját fogalmad számodra megfelelöségét kérdöjelezheted meg.
Mások szubjektív élményei nem vonhatók kétségbe.
Ez egyszerüen nem egy olyan dimenzió, ahol létezik "külsö" igazság.
"Az én boldogságfoglamam amint mondtam a célírányos szenvedésre épül. Az egész, mint minden más eredője a szeretet, mert ennek következménye az együttérzés, az együttérzés következménye az áldozat, a lemondás, a lemondás következménye pedig a szenvedés, innét pedig egyenes következmény a boldogság, a vigasztalás."
Az enyémböl kimarad az áldozat, a lemondás és a szenvedés, Occam borotvája miatt ;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén szerintem még mindíg nem jól látod, nem jut el a hozzád, amit írtam. Pont azt írtam, hogy a saját boldogságfoglamamból indulok ki, és először azt kellene definiálni, hogy mi a boldogság, és hogy ki boldog:
"nem az irigység miatt, hanem sokkal inkább azért amit leírtam. Amit leírtam az az volt, hogy mit jelent a boldogság számomra, vagyis hogy mit értek alatta. Az számomra nem jelent boldogságot, amiért nem szenvedett meg senki. Egyszerűen azért mert nincs értéke. Elfogadom, hogy mások másként gondolják ezzel és velük semmi problémám sincs, és nem is irtam róla semmit. Én arról írtam, hogyha máshogy lenne, mint ahogy gondolom, és az lenne véleményem szerint a jobb, akkor nyílván úgy gondolnám, és nem amellett érvelnék, hogy milrt úgy jó, ahogy gondolom, vagy inkább hogy miért gonolom úgy. Ha tudsz jobbat, kíváncsian várom az érveidet, hogyan lehet tettek nélkül elérni eredményeket pl. és hogy ezek mennyire valódiak."
Ne hari hogy ismétlem önmagam, de nem tehetek mást. Azért mert azúgy állítod be amit írtam, minhta nem akarnám megkérdőjelezni azt, hogy amit mások boldogságnak hívnak, az valóban boldogság e. Lehet, hogy nem esett le, de pont ez a célom. Mert vagy azok tévednek, akik máshogy gondolják, vagy én. Mindenképpen érdemes lenne összedugni a fejünket, és megvitatni, hogy kinek van igaza, és miben, mert szerintem mindenki jól jár vele.
Nyivlánvaló hogy nem tudok együtt örülni egy emberrel, ha úgy gondolom, hogy az öröme nem vezet jóra. Például keresheti valaki a boldogságot a drogokban, én meg lehetek olyan, gondolhatom úgy, hogy tévúton jár, és nem kötelességem vele együtt örülni. Hatalmas dopaminfröccsöt ad, ha bekapsz egy jó adag exet, de úgy gondolom, hogy tovább kéne egy kicsit gondolkodni annál, hogy a boldogságot pár ingerületátvivő anyagnak tulajdonítsuk.
Továbbá azt is meg kell említeni, hogy az öröm érzete nem azonos a boldogsággal. Továbbra is várom azt, hogy mit értesz mások boldogsága alatt, hogy azok a mások mit érthetnek szerinted boldogság alatt, és miben tér az el az én boldogság képemtől. Enélkül szerintem nem tudunk értelmesen véleményt alkotni más álláspontjáról ( legalábbis én semmiképp, hiszen azt sem tudom, hogy mi az a másik álláspont) .
Az én boldogságfoglamam amint mondtam a célírányos szenvedésre épül. Az egész, mint minden más eredője a szeretet, mert ennek következménye az együttérzés, az együttérzés következménye az áldozat, a lemondás, a lemondás következménye pedig a szenvedés, innét pedig egyenes következmény a boldogság, a vigasztalás.
Szóval érveket szeretnék, hogy hol a hiba a gondolatmenetben, ha lehet. Nem akarok senkit cseszegetni, meg nem akarom azt sem, hogy én legyek a király, tudom, hogy vannak hibáim, pont ezért érdekel, hogy mások mit gondolnak, és hogy mennyire állja meg a helyét az, ahogy gondolják. Kész vagyok beismerni, ha tévedtem, de ehez meggyőző érvek kellenek. Ha valaki be tudja bizonyítani, hogy nem jó úgy ahogy gondolom, annak még meg is fogom köszöni, hogy helyretette a gondolataimat. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tiltsuk be az érzéseket a gondolatokat, a tetteket, az egót, a testet, a játékot, a magányt, a társadalmat!!!
és akkor nem lesz se szenvedés se szenvedés általi boldogság, se nemszenvedés általi "megvilágosodás"...
úgy hiszem, hogy a vino is meg a gén is ugyanannak a fonálféregnek -bár inkább örvényféregnek hívnám- a két végét húzza.
a nemszenvedés nem a szenvedés elkerülése, tudatosítása a "boldogságnak"
hanem a szenvedés fel nem ismerése.
ha már küzdened kell, tudatoznod, játszanod, stb. a szenvedés ellen akkor ugyanott vagy, mint az aki szenved és utána boldog lesz.
hiszen az egyik elkerülni kívánja a szenvedést és ezen szenved, a másik meg szenvedni akar, és azon szenved...
az nem szenved, aki nem veszi észre.
én a magam részéről mindig csak akkor szenvedek, amikor mások mondják, hogy szenvedek.
pl. "felszabadítanak"...
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vino:
Ezek a bipolárok (jó-rossz, sötét-világos, fekete-fehér, szenvedés-boldogság, büntetés-jutalmazás, derü-ború stb.) csak egyfajta fogalomrendszer metaforái a lét jelenségeit vázolni próbáló sokféle fogalomrendszeri metafora közül. Néha lehet velük megfelelöen szemléltetni, néha meg nem. Attól, hogy a kedvenc könyved tele van ilyenekkel, ezek csak a jelenségek kéthalmazos leegyszerüsítései. Ha nagyon hozzászoksz egy fogalomrendszer szüröjéhez, akkor megtanulod ideig-óráig automatikusan a tudatalattidba tolni az annak ellentmondó anomáliákat. Ezzel elveszed magadtól a lehetöséget az alternatív értelmezésekre, amik esetleg egy adott helyzetben hasznosabbak lehetnek, mint a begyakorolt értelmezési sémáid. Persze ez szintén szociomátrix kérdése, hiszen mindenki a körülötte levök szüröin keresztüli infót kapja folyamatosan (a módosult tudatállapotokban ideiglenesen van lehetöség másra is).
Nekem úgy tünik, hogy ha valakinek igénye van szenvedni, akkor az inkább egy belúpolás/disszonanciaoldás. Pld. valaki sokat szenvedett korábban, és pesszimistán inkább "elébemegy", minthogy váratlanul érje a szenvedés. Esetleg megpróbálja összemosni a kijavítatlan hibái következményeiként történö szenvedést a szándékosan elöidézett szenvedéssel. Esetleg a sok korábbi szenvedéssel "megszokta" ezt az énképet és a hozzá tartozó szociális szerepjátékokat. Esetleg a családi, nemzeti, vallási vagy egyéb kultúrértékrendje hangsúlyozza ki a szenvedést erényként.
A Bence remekül mondta, hogy egy fonálféreg is tud szenvedni. A szenvedés elérése nem bizonyítja a szándékosságot (=tudatosságot?); a szenvedés sikeres elkerülése viszont annál inkább. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vino:
Ha úgy mondtad volna, hogy:
"Az számomra nem jelent boldogságot, amiért nem szenvedtem meg."
Akkor az a SAJÁT boldogságfogalmad értelmezése lenne.
De te így mondod:
"Az számomra nem jelent boldogságot, amiért nem szenvedett meg senki."
Ezzel pedig MÁSOK boldogságfogalmát kérdöjelezed meg.
Ennek következményeképp pedig nem tudod elfogadni mások (saját feltételeik szerinti, számodra "hamis") boldogságát (a te szenvedésfeltételed szerinti, "valódi") boldogságnak.
Így nem tudsz maradéktalanul együtt örülni azokkal, akik boldogak.
Ez egy elzárkózás a közös mátrixból a saját világodba.
Persze, vannak morális meg etikai szürök, pld. gondolom nem veszed át egy sikeres bankrablógyilkosnak a zsákmány felett érzett örömét.
De ha számodra nagyobb boldogság egy súlyos, fájdalmas baleset után kapott milliós kártérítést, mint egy ugyanakkora összegü lottónyeremény, akkor legalább nem veszünk össze rajta ;)
Bence:
Az indikátorról, a szenvedni tudásról meg a hibás programról is teljesen ugyanaz a véleményem, mint neked.
A "régebben lehetővé tettük a bekövetkezését" a reinkarnációs kontextusban pláne egyértelmü, de anélkül is egyszerüen értelmezhetö: valamelyik felmenöm már elintézte nekem azokat a körülményeket a "csettintéses" boldogsághoz, amit valaki másnak a felmenöi nem. Ha nem izolált egyedként kezelem magamat, hanem egy ilyen (reinkarnációs/genetikai/evolúciós) folyamat részeként, akkor örömként élem meg a folyamat korábbi elemeinek a rám ható részét, és nem akarok mindent kényszeresen a nulláról újrakezdeni, hogy ÉN szenvedhessek meg érte. És dehogy kényszerítem a következö (reinkarnációmat/generációmat) a saját (vagy korábbi) hibák miatti szenvedés újraátélésére. Inkább a jelen örömlehetöségeit növelem mindenki számára. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén:
nem az irigység miatt, hanem sokkal inkább azért amit leírtam. Amit leírtam az az volt, hogy mit jelent a boldogság számomra, vagyis hogy mit értek alatta. Az számomra nem jelent boldogságot, amiért nem szenvedett meg senki. Egyszerűen azért mert nincs értéke. Elfogadom, hogy mások máként gondolják ezzel és velük semmi problémám sincs, és nem is irtam róla soemmit. Én arról írtam, hogyha máshogy lenne, mint ahogy gondoom, és az lenne véleményem szerint a jobb, akkor nyílván úgy gondolnám, és nem amellett érvelnék, hogy milrt úgy jó, ahogy gondolom, vagy inkább hogy miért gonolom úgy. Ha tudsz jobbat, kíváncsian várom az érveidet, hogyan lehet tettek nélkül elérni eredményeket pl. és hogy ezek mennyire valódiak. Kiváncsi lennék mivel támasztod alá, és hogy meg tudod e dönteni az érveimet. Persze az már nyilvánvaló számomra, hogy nem értjük ugynazt boldogság alatt, ezért jó lenne az is, ha elmondanád, hogy Te mit értesz alatta.
Bence:
Nem, én azt mondtam, hogy a szenvedés és a boldogság szoros kapcsolatban állnak egysmással, nem lehet valaki boldog, anélkül hogy ne szenvedne.
Egyébként ez az, amikor valaki nem tudja összeegyeztetni az ellentéteket, mint a jó-rossz, sötét világos, vagy szenvedés boldogság, nem látja át, hogy mi köze egyiknek a másikhoz, azt gondolja, hogy az egyik csak a másik nélkül létezhet igazán. Pedig a jobb kéz nem a bal kéz ellen van, hanem a kettő egymásért. Nem ismeritek a tükröt?
Van egy régi katonai római közmondás is pl:
Tanulj meg engedelmeskedni, mielőtt parancsolsz.
No ez is ilyen. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vino:
"A szenvedésnek pedig igen is van értelme"
azaz lehet értelme, ha tanulunk belőle.
"igazán akkor lesz boldog valaki, ha megtanul szenvedni"
akkor lesz valaki igazán boldog, ha megszüntette a szenvedésének okát.
A szenvedésnek önmagában nincs értelme, ez egy indikátor arra, hogy valamikor hibáztunk. Ha valaki tanul belőle, akkor már van értelme, de ezt a tanuló teszi hozzá, nem a szenvedésből jön. Szenvedni önmagában pedig minden lény tud, egy fonálféreg is, nem kell megtanulni. Bár gondolom te is ilyesmit értettél alatta.
"Szóval ez a folyamatos boldogságtöbbletes cucc ez olyan rossz szagú, jobban mondva bűzlik."
A folyamatos legmagasabb öröm, az alapvető állapot, a tudat gazdagságának tapasztalásából ered. Ez nem egy olyan valami, amiért meg kell dolgozni (az örömért), de kell dolgozni azért, hogy a dualista tapasztalást átalakítsuk. Szóval ez feltételektől független öröm. Ha pedig szembe jön egy feltételes boldogságot adó szituáció, és látszólag nem kellett érte tennünk semmit, az azért lehet, mert már régebben lehetővé tettük a bekövetkezését. Ha valaki nem használja ki, mert úgy érzi nem érdemi meg, nem csak jelen örömlehetőségének megosztását szalassztja el, de egyre ritkábban is fog ilyen szituációkban belekeveredni. Szóval szerintem ez egy hibás program.
állandóan bolgodságot írok, csak kijavítom |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hm meg lett szüntetve a sátánista topic. Miért is? És miért kellet erre várni egy évet(föleg ha voltak hozzászólások)mikor vannak ugyanitt több mint egy éve "pihenő" topicok is? Na végül is mind1. Ez van. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | kifejezés, mint megnyilatkozás.
"a távolságot mint üveggolyót... megkapod..."
olyan sokfélén vagyok szép- mondta a jóisten és átfordult egyik oldaláról a másikra. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ha a csirkebaszó punnyadt faszvakaró boldogság "valódiságát" a szopósállat seggdugasz parasztfaszú saját normáiddal meghatározott "szenvedés-per-boldogság" hányados alapján számolod ki, akkor nem fogod tudni feltétel nélkül elfogadni mások boldogságát. Tehát ha valakinek több van, mint neked, és azon kezdesz el agyalni, hogy vajon megdolgozta-e/megszenvedte-e érte a főköcsög buziláda pöcsmag általad beszopott kibaszott kiszabott "normát", akkor ez az öreg tetügeci picsa feltételes értékrended/ítéletrendszered kisugárzódhat másokra, például faszszopó seggbekúrt irigység formájában. Feleségül vette elsö szerelmét és boldogan élnek? Távoli gennygép szopóskurva rokonától sok pénzt örökölt? Könnyen ment a geciláda seggbekúrt szülése? Ö volt pont a pöcsszaggató fasszopó százezredik vásárló? Jó neki! Örülj inkább a seggnyaló szopottgombóc majomgeci boldogságuknak velük együtt és maradéktalanul! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem is akartam belekeverni őket, csak felvázoltam hogy szerintem hogy van. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vino:
"A szenvedésnek pedig igen is van értelme"
A számodra, meg azok számára, akik szintén "orcád verejtékével..."-típusú értelmezö kultúrprogramon keresztül futtatják át a lokál szociomátrixukban. De a többieket hagyd ki belöle. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | folyt... A szenvedésnek pedig igen is van értelme, és fontos, ha nem a legfontosabb dolog. Mert hát ugye a szűk kaput kell keresni. És nem igaz hogy : "Így is nehéz a korábbi saját szenvedéseket feldolgozni, mások korábbi szenvedéseit feldolgozni segíteni, a jelenlegi szociális játékokban nyomatott szenvedésekbe nem beakadni, " Ezt is alá tudom támasztani egy példával. Láttam egy heroinistát, aki úgy szokott le a heroinról, hogy egy olyan heroinistának segített, aki szintén le akart szokni. Mondta a faszi, hogy valami elvonón vagy rehabon találkoztak, és segíteni szeretett volna csak a másiknak tanácsokkal ellátni, hogyan kedjen hozzá, mit hogyan tegyen, és egy idő után azt vette észre, hogy ő volt az, aki kigyógyult a függőségből. Most ha jól tudom egy drogambulancián tevékenykedik, ahol a tapasztalatait próbálja hasznosítani. Ez szenvedés nélkül kétségkívül lehetetlen lett volna. Mindjárt elmagyarázom. Tegyük fel, hogy Te vagy az, aki kigyógyult a herkából. Hogy tudtál volna segíteni egy másik embernek, ha Te nem élted volna át azt, aminek ő neki akart fogni. Milyen tapasztalatokat adtál volna át? Egyetalán, hogyan érezted volna át a szenvedéseit. Mert enélkül elég nehéz lenne együtt érezni a másikkal. Azon kívül miből nyertél volna értékes tapasztalatokat a leszokáshoz, hogy dolgoztad volna fel a saját szenvedéseid, ha nem láttad volna korábbi önmagad a másikban, hogy vetted volna észre, hogy mit rontottál el korábban, mit kellene másképp csinálni? Mert pont azáltal, hogy a másikon segítesz, érted meg, hogy Te hol hibázol. Ugye van az a mondás, hogy az okos ember a más kárán tanul. Nem véletlen. Egymás parabolái vagyunk.
Így hát azt kell mondajam lezárásképp, hogy igen, a szenvedés átterjed, de nem úgy ahogy gondolod. Az ember a 206osban, szenvedni fog, az ő lelkében, azért amit tett, vagyis amit nem tett meg, és a hajlékony pedig azért, amit vele tettek. Mennyivel másabb lehetett volna pedig? Szerintem. Szerinted? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na pont erről beszéltem, de nem olvastad el teljesen, mert ott volt, hogy a miérteket is keresni kell. Az is lehet, nem foglamaztam pontosan.
Nem választás kérdése, hogy milyen lehetőségeid vannak. Nem is kényszer, mert Te választasz, senki nem tesz oda a fejedhez a puskacsövet. A szabályok viszont adottak, és velük nem lehet alkudozni, vagy netán kényszeríteni szeretnéd őket? "Tell the bed not to lay", ooó madonna tvutvutvú. Ha az ember el akar érni valamit, azért igen is teljesíteni kell. Ha el akarsz jutni A ból B be, senki sem fogja helyetted megtenni, hacsak meg nem kérsz rá valakit, aki lesz oly szives és elvisz. A kérdés viszont hozzá tartozik, vagyis hogy miért mit teszel.
Pont az előbb láttam egy esetet. Egy csövi bekopogtatott egy csilli villi tűzpiros 206osba, tolta a naphemis csóka képe alá a fedél nélkült, az meg majdnem odacsukta az elektromos ablakvezérlőjével szegényt.
Azért nem egyértelmű erről beszélni, mert én sem foglamazok mindig pontosan, mert nehéz. Az, hogy mit nevezek én-nek mindig más. Most úgy fogom használni, mint egyén. Talán jobb lenne a személy, de azt most nem akarom megint belekeverni, mert akkor tisztázni kéne megint egy csomó félreéértésre alapot adó dolgot.
Nem mindegy, hogy magadért küzdesz, gürcölsz esetleg bevállalsz egy két rizikósabb dolgot, hogy aztán legyen egy 206osod, vagy esetleg azért, hogy másoknak örömet okozz. Alapjaiban azért fontos megszenvedni a dolgokért, hogy megtanuld értékelni őket, vagyis hogy tudd mi hány kalács. Bár biztos mondták már neked az ősök, hogy "..majd ha megtudod, hogy mennyit kell dolgozni ezért vagy azért "... Én valahogy rosszul is érezném magam, ha csak egy két csettintásre megoldódnának a dolgok, és nem kellene értük tenni semmit, álságosnak, hamisnak tűnnének az így elért eredmények. A boldogság szerintem ott kezdődik, ha látod, hogy a fáradozásaidnak van eredménye."Boldog az ember, aki fáradozott. Az megtalálta az életét" Szóval ez a folyamatos boldogságtöbbletes cucc ez olyan rossz szagú, jobban mondva bűzlik. No de a lényeg: a miértek. Lehet, hogy valaki megszenved azért, amit elér, de ez visszafele is elsülhet, ha nem elég "körültekintő" az ember. Pl.: lehet, hogy a csávó azt gondolta, sőt valószínű, hogy ez a nyomoronc egész nap iszik szarik a világra, és engem akar lehúzni egy szaros fénymásolatért cserébe, ami ráadásul nem is érdekel. Menjen el ő is dolgozni, én is megszenvedtem azért, hogy itt csücsülhessek az autómban. Namost, erről azt tudom mondani, hogy jobb lett volna, ha egy piko elektrovoltnyi energiát sem fektet az ipse a fáradozásaiba, mert csak árt vele magának. Ezek ugyanis olyan javak begyűjtésére mentek el, amik magukhoz láncolják a gyenge kis lelkét, ami nem fog egykönnyen megszabadulni ebből a rabságból. Rab vagy amig a szíved lázad, s csak akkor szabadulsz, ha kényedül nem raksz magandak olyan házat, melybe háziúr telpül...tehát jól befalazta magát az Mber. A gond azzal van, hogy ő nem filozik olyanról, hogy mi van ha Ő = Én. Igazából szerintem soha fel sem merült benne, hogy valójában kicsoda önmaga, és "...ha nem ismeritek meg magatokat, akkor szegénységben lesztek, és ti magatok lesztek a szegénység" vagy "Aki meg (is) ismeri a mindenséget, ha önmagában hiányt szenved, mindenben hiányt szenved" idézet se mondana igy neki semmit. Talán annyit tenne hozzá, hogy ő nem szegény mert van egy drága autója. No erre mondják, hogy "könnyebb a tevének átjutni a tű fokán...".
"Boldogok, akik (azért) éheznek, hogy megelégíttessék annak a gyomra, aki kíván" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vino:
"igazán akkor lesz boldog valaki, ha megtanul szenvedni"
Ha nem vagyunk elválasztva egymástól, akkor a tér "önmagadnak" hívott pontjában okozott szenvedés átterjed a végtelen térben másokra is. Lehet, hogy olyanokra is, akiknek nem csonka a boldogságuk. Például akik már korábban szenvedtek de már megoldották és kiteljesedett a boldogságuk. Vagy akik folyamatos boldogságtöbblet segítségével oldják meg a problémáikat, szenvedés nélkül. Ezért szerintem senki se kényszertanítson másokat szenvedni a boldogság nevében. Így is nehéz a korábbi saját szenvedéseket feldolgozni, mások korábbi szenvedéseit feldolgozni segíteni, a jelenlegi szociális játékokban nyomatott szenvedésekbe nem beakadni, stb.
Akkor már inkább a hedonista imperatívusz legyen a boldogság felé vezetö út. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | regén:
"A te példádban ki van a "T" nézöpontban?"
Az én példámban az nem nézőpont. De csak a példában.
Amit írtam az több a modellalkotásnál. Azt mondom, vagy gondolom, hogy nem is lehet mást, mert nincs más.
Az idézetedhez két dologgal egészíteném ki.
"Ha a határtalan tér vagyunk, az azt jelenti, hogy nem vagyunk elválasztva másoktól. Azt mondhatnánk, hogy bár különálló hullámok vagyunk, de az óceán mélysége ugyanaz. Ebbõl pedig spontán és önzetlen szeretet és együttérzés jelenik meg, ami arra késztet, hogy másoknak is segítsünk elérni a boldogságot."
Úgy gondolom, ha nem vagyunk elválasztva egymástól, abból leginkább az a következmény a legfontosabb, hogy a saját boldogságunkhoz másoknak való örömszerzésen keresztül vezet az út. Bár ez nem trivális, mert (csak a péléda kedvéért) nem sokan gondolnak arra, ha valaki beteg, úgy gyógyulhat, hogy más betegeket gyógyít.
A másik ilyen nem trivi következmény, hogy ha ránk jellemző a fenti állítás, akkor ez olyan foglamakra is kiterjed, mint a boldogság. Mert ugye azt állítjuk, hogy a lényünk dimenzióktól független, tehát nem kéne megállni a személyeknél, mert a végtelenbe minden beletartozik. Innét jön az, hogy igazán akkor lesz boldog valaki, ha megtanul szenvedni. Enélkül csonka marad a boldogság. Vagyis nem a boldogságot, kell keresni, hanem a szenvedést, és a miérteket. Te hogy gondolod gén?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (Az punnyadt én beszédemet az punnyadt egész világ megérti.
Franz "Seggdugasz" Joseph "Hängepimmel" Haydn) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Az egység színpadán semmi,
ami a részletek színjátékából fakad"
(n.a.) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | helio*:
Ilyenkor kell mééég ráagyalni ilyeneket (by CandyFlip):
"
Azt gondolom, hogy azzal egyet tudtok érteni, hogy minden ember boldog szeretne lenni és szeretné elkerülni a szenvedést. Ha megnézzük azonban, hogy ki mit tesz ennek érdekében, akkor azt látjuk, hogy az emberek általában a múlandó dolgokban keresik a boldogságot, legyen az éppen egy ház, egy új barátnõ, egy karrier, egy autó, egy gyerek vagy valamilyen vegyület. A gond ezzel az, hogy mivel ezek a dolgok feltételekbõl állnak össze és a feltételek folyamatosan változnak, ezért az ezek által nyújtott boldogság érzet nem lehet tartós, mindenképp elmúlik. Ha más nem legkésõbb akkor amikor meghalunk. Hiszen nekünk eléggé mindegy hogy Daewoon vagy Mercedesen viszik a koporsónkat.
Na jó. Ha boldogok szeretnénk lenni, akkor jobb lenne állandó boldogságra szert tenni. Keressünk hát valamit ami állandó. Szerintem két ilyen dolgot tudunk találni. Az egyik a tér amiben a dolgok megjelennek. Vegyük például a teret itt elöttem. Beleteszem a kezem, kiveszem belõle a kezem, ettõl a tér maga nem változott. A lehetõség, hogy dolgok megjelenhetnek ott játszhatnak majd újra eltûnhetnek ez nem változott. Jó, de ettõl nem leszünk boldogabbak. A másik állandó dolog szerintem az amirõl mindig is azt gondoltuk, hogy az vagyok én. Valami ott legbelül, amirõl eszméletvesztés után is rögtön azt gondoljuk hogy ez vagyok én. Valami ami változatlan kisgyerek korunk óta. Mi lehet ez, hol lehet ez valójában? A testünkben nem, hiszen az volt kicsi rózsaszín, most olyan amilyen és majd lesz öreg és ráncos. Amúgy is állítólag hét évente minden atom lecserélõdik a szervezetben. Nos ebben semmi állandó nincs. Az érzéseink, a gondolataink még változékonyabbak, tehát az sem lehet. Mi lehet akkor ez?
A logikus következtetés szerintem az, hogy nincs két állandó. Egy van. Ez azt jelenti, hogy amirõl mindig is azt gondoltuk, hogy ez vagyok én, tehát a tudatunk, az valójában nem egy pont, hanem a határtalan, középpont nélküli ragyogó tiszta tér amiben a dolgok megjelennek. Hívhatjuk n dimenziós térnek, a lehetõségek végtelen mezejének vagy tiszta fénynek ez az a tudat, ami épp most a szemeden át néz és a füleden át hallgat.
Nos jó, de mit jelent ez? Három dolgot:
1. Ha mi vagyunk a tér, amiben a dolgok megjelennek, akkor nekünk (a térnek) nem árthat semmi és mindent ismerünk ami a térben megjelenik. Tehát teljesen félelemnélküliek és mindent-tudók leszünk.
2. Ha mi vagyunk a tér, akkor minden ami ebben a térben megjelenik a tudatunk képességeit fejezi ki. Úgy is mondhatnánk, hogy minden pillanat a tudatunk képességeinek az ünneplése, maga a határtalan boldogság és gyönyör.
3. Ha a határtalan tér vagyunk, az azt jelenti, hogy nem vagyunk elválasztva másoktól. Azt mondhatnánk, hogy bár különálló hullámok vagyunk, de az óceán mélysége ugyanaz. Ebbõl pedig spontán és önzetlen szeretet és együttérzés jelenik meg, ami arra késztet, hogy másoknak is segítsünk elérni a boldogságot.
Ez mind lehet kafa, de miért nem vagyunk még mindig boldogok? Azért, mert annyira ragaszkodunk a különálló én létezéséhez és a merev elképzeléseinkhez arról, hogy milyen is a világ, hogy nem tapasztaljuk tudatunk nyílt világos terét. Ha meg tudunk szabadulni a különálló én illúziójától és a merev elképzeléseket is fel tudjuk olvasztani, akkor megtapasztaljuk a tudatot és mindazt ami az ismeretébõl spontán következik.
Állandó és elpusztíthatatlan boldogságot mindenkinek!
CFP
" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A megőrülést elkerülendő úgy döntöttem, amit a megismerés
nem traszcendens csatornáin érzékelek, annak nem vagyok forrása,
hanem az az arról kialakult képem forrása. Tehát úgy vagyok rá hatással, hogy az van hatással rám, így sajátos színezetben látom.
Amit pedig más módon érzékelek, ott az egység értelmében tényleg nincs kívül-belül, csak van.
Az igazi Zen meditáció például nem válogat, bármi is bukkan elő. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | revino:
Jaja most már vágom, és tk. nem is magán a gondolaton értetlenkedtem, hanem a szín-es példán; a mozgásos már jobb - hacsak nem akinetopsziás.
Néhány filozófiai meg vallási irányzatban az alany--tárgy illetve szubjektum--objektum megkülönböztetésen próbálnak felülemelkedni.
A te példádban ki van a "T" nézöpontban?
Amit az elöbbiben írtál, az a fogalomrendszer kialakítása. Naná hogy mindent érdemes szimbolizálni, absztrahálni meg szemantizálni, mert úgy egyszerübb megérteni a dolgokat azon a szinten, amire éppen szükség van. Te pld. 4 összetett jellel (ami tk. 6 egyenes és 1 kör) egyértelmüen meghatározható és azonosítható vagy ebben a kontextusban (=Daath fórum). |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | na retetra...próbálom röviden :):
Képzeljük el, hogy mi vagyunk Isten ( remélem senki nem veszi istenkáromlásnak). Hogy lennénk képesek arra, hogy egy világot hozzunk létre, ami független tőlünk, mégis befolyással vagyunk rá. Nyilván úgy kellene megalkotni az egészet ( itt szándékosan nem a teremtés szót használtam ), hogy azt úgy tegyük, hogy ne legyünk tudatában annak, amit teszünk ( különben mindenképp mesterkélt lesz ), viszont azt is el kell érni, hogy amit teszünk az olyan legyen, mintha tényleg mi tettük volna ( na ezért volt az álom hasonlat ). Vagyis saját magunk egy olyan kölcsönösen egyértelmű leképezését kellne megvalósítani, ami éppen eléggé hasonló hozzánk, hogy pont olyan legyen mint mi, mégse legyen azonosan egyenlő velünk.
Vegyünk egy ilyesmi leképezést, mondjuk a fényképeket, van Neked is biztos arcképed.Azt mondjuk Te vagy a fotón, de mégis mennyiben hasonló ez hozzád? Hát mondjuk annyiban biztos, hogy kölcsönösen egyértelmű, mert pontnak pont felel meg. De hát az arcod azért mégse pontok halmaza, hanem annál több. Változik, tud mosolyogni, meg ahogy korosodsz, szemmel láthatóan az összkép sem adja ugyanazt a látvány mondjuk 30 éves differenciával, a fénykép meg egy pillanat. Meg már az egész ott kezdődik, hogy Te és az arcod, nem vagytok egyenlőek. Pedig hányszor mondjuk azt, hogy láttam xy-t tegnap futott a buszra, anélkül hogy elgondolkoznánk, hogy mit látunk a másikból. Úgy tűnik ez a fejtegetés igen csak messze áll a valóságtól. Pedig szerintem ha jobban belegondolunk, nagyon is jól leírja a világot, amiben élünk ( főleg ez a buszra futós példa ). Miért ? Mert ez egy olyan világ, ami általunk megismert dolgokból áll. Mi pedig ezeknek csak a 'képét' ( az érzetét ) ismerjük, nem dolgokat teljes egészében. Érdekes, hogy gondolni se nagyon lehet másra. Hogy tudok gondolni egy olyan valamire, ami nem jut el az agyamig? Tehát minden egyes dolog, ami tapasztalható, az a saját agyunk, szüleménye, egy ott keletkező 'kép-szelet', egy transzformáció, tehát rólunk mesél, a mi 'kezünk' munkája, azaz a világ olyan, hogy tőlünk független, mert minden leképezés a tudat alatt megy végbe. És ami 'csak' hab a tortán, hogy ez amit leírtam, szintén egy kép, egy modell, ha a fejtegetés helyes, és ettől lesz bonyulult, ha megérted, vagy ha eddig még meg nem értetted, mert ami ebből következik, a lényeg, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy egy világ lakik bennünk, és azt igazából nem lehet elmesélni, leírni, csak úgy megsejteni, vagy nem is tudom, talán érezni, de nem fizikailag, hanem lelkileg, mint amikor megérzel valamit, hogy na itt most ez van, ez fog történni, vagy ez olyan, és kiderül, hogy így van, hogy megsejted, hogy van ott valami, és hogy mi vagy ki! Azért mondtam, ha van olyan őrült, mert volt olyan, aki meg tudta fogni ezt a gondolatot, és beleőrült.
Összefoglava minden kicsit több mint ami, valami titok, de mégis ismerős. Ajándék, igen az a csomagolós fajta. Talán ez a jó szó. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | regén:
"Két különbözö nézöpontot keversz egy mondaton belül:
az elsö "más" (rendszer) a szubjektívre, az "ugyanaz" a konszenzusra vonatkozik. Ezután a második "más"-t abban a rendszerben értheted, amelyikben akarod, így értelmezhetetlenné válik.
"
Nem értem, hogy mit nem értesz:), valószínűleg rosszul fogalmatam.
Azt akartam mondani csak, hogy egy adott koordinátarendszer határozza meg azt, hogy milyennek látjuk a a dolgok attribútumait. Pl vegyünk egy 'A 'pontot állónak, és vegyünk egy hozzá képest v sebességgel mozgó 'B' pontot. Legyen 'T' egy tárgy, ami mindkét nézőpontból látható. Ezt a tárgyat más (x,y,z,t) koordináták jellemzik A valamint B pontból nézve. Amit mondtam, az ennek az általánosítása, vagyis hogy 'A' bázisai által generált tér nem egyezik meg 'B' bázisai által generált térrel. Mi éppen ilyenek vagyunk, ami nekem tök egyértelmű és tiszta azt Te lehet nem vágod, és fordítva, én nem vágom, hogy mit nem vágsz. Így más okés?
rehelio:
"A színek nem, de a fényvisszaverés módja a tárgyak fizikai tulajdonságai közé tartozik"
A szemek mögött igen, de nem vagyok abban biztos, hogy amit idéztem az igaz, nem tudom, hogy van e rá bizonyíték. Kérdés, hogy mennyire befolyásoljuk azt ( nem feltétlenül tudatosan), amit érzékelünk. Nem elképzelhető szerinted, hogy teljes egészében? Nem lehet, hogy mi vagyunk az inger forrásai és céljai? Ha így lenne, hogyan lehetne erre rájönni? Mert ugye akkor mindíg marad egy rész önmagadból, ami ismeretlen marad, mert a forrás befolyással bírna a célra, vagyis önmagára. Vagy ha nem így van, hogyan cáfolható. ( a mi vagy én definícióján van a hangsúly) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Egy színtévesztő más rendszerből látja ugyanazt,
nem pedig mást lát."
A színek nem, de a fényvisszaverés módja a tárgyak fizikai tulajdonságai közé tartozik. Hiszen a valóság személyre szabható,
de nem eleve személyre szabott (vagyis a szemek mögött indul útjára a változás). Szerintem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | havanna
még a világon....
raharakas |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Gén:
És hogyan lehetne színesíteni a white dream -et ?
(Függetlenül a vitaminbevitelemtől, átlagban havonta kb 5 nagyon minimális emléktöredék [érzés vagy kép vagy hang vagy vegyes]. Érdekes módon a délutáni alvások 80% ban emlékszem az álmaimra egész élesen. [egyébként kb 1-1,5 éve tervezem hogy veszek Calea -t ])
(átépülhetnénk valamelyik álomtopikba is) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Aki színtévesztő, az a zöldet és a pirosat is zöldnek látja, különben nem is lehetne rájönni, hogy téveszt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Vino:
"át sem élem, hanem csak emlékszem arra, legtöbbször elég ködösen, hogy átéltem valamit"
Ezt a jelenséget a szakirodalom "fehér álomnak" hívja (white dream).
"ha mondjuk valaki színtévesztő, és amit én zöldnek látok, ő pirosnak látja, és ki mondja meg, hogy mi az igazság?"
Én :)
Az igazság az, hogy te zöldnek állítod, ő pirosnak állítja.
Szubjektív élmények "igazságtartalmát" nem lehet meghatározni.
"Hisz az, hogy valami valamilyen szín, definíció kérdése."
Ami ráadásul konszenzusalapú.
"Egy színtévesztő más rendszerből látja ugyanazt, nem pedig mást lát. "
Két különbözö nézöpontot keversz egy mondaton belül:
az elsö "más" (rendszer) a szubjektívre, az "ugyanaz" a konszenzusra vonatkozik. Ezután a második "más"-t abban a rendszerben értheted, amelyikben akarod, így értelmezhetetlenné válik.
Ugye megvan az az alap, hogy a színek nem a tárgyak fizikai tulajdonságai?
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | re 824
Nem tudom, hogy vagy vele, de amikor álmodom, egyszerűen csak átélem ( sőt ha pontos akarok lenni át sem élem, hanem csak emlékszem arra, legtöbbször elég ködösen, hogy átéltem valamit no ez is egy érdekes dolog és megéne egy misét ), és nem vagyok tisztában vele, hogy nem ébren vagyok, és nem vagyok tudatában annak sem, hogy velem mi történik, nem hogy még annak, amit mások tesznek az álmomban. Szóval az álom szerintem teljesen független a tudattól és pont ez a lényege, hogy a tudattalanból jöjjön, ne legyen befolyásolva általad. Persze azt nem mondtam, hogy nincsenek ilyen álmok, mert kivételek mindenhol lehetnek.
Egyébként említettem is, hogy csak ilyesmire gondoltam. A valóság azért szerintem annál tényeg jóval bonyolultabb, hogy az alvó Isten álmaiként aposztrófáljuk. és nem akrok nagyon belefolyni ( de ha van olyan őrült, akii kiváncsi rá annak kifejtem )azt a hasonlatot csak egy modellként akartam szóbahozni, hogy kiemeljem az elme és a valóság kapcsolatát, vagyis hogy mennyire valós az amit mi érzékelünk, és hogy lényegileg milyen kapcsolat van a kettő között, hogy több a kölcsönhatásnál, vagyis hogy a valóságból érkező ingerek befolyásolják az elmét, és az elme reakciói hatnak az érzékelt világra és azon keresztül jutnak el a reakcióink a külvilágba, szóval ez a két dolog olyan szorosan egybetartozik, hogy nem lehet elválasztani a kettőt egymástól. Például ha valakinek 'rossz kedve van', nem vagy csak nehezen veszi érszre a kellemes dolgokat, míg ellenkező esetben ha valaki belül mosolyog, nehezen lehet borsot törni az orra alá, mert könnyen elsiklik felette. Pedig lehet, sőt biztos, hogy mindketten ugyanabban a világban élnek, mégis másnak látják, azon egyszerű oknál fogva, hogy más dimenzióban vannak ( ezt főleg érzelmileg értem, de ha jobban belegondolunk ez fizikailag is így van ). Vagy pl egy teljesen trivális példa, ha mondjuk valaki színtévesztő, és amit én zöldnek látok, ő pirosnak látja, és ki mondja meg, hogy mi az igazság? Hisz az, hogy valami valamilyen szín, definíció kérdése. Egy színtévesztő más rendszerből látja ugyanazt, nem pedig mást lát. Nos így vagyunk mi egymással is, mint az egész részei, de szerintem egyek vagyunk, és csak abban különbözünk, hogy máshonnét, más bázisból tekintünk önmagunkra. A szüklátókörűség szerintem pont az, ha azt mondjuk Te meg Te meg Te, meg Ő külön külön, mert akkor csak 3D-t látsz a végtelen sokból, viszont ha növeled a bázisok számát, akkor rájössz hogy Ő meg Ő meg Ő = Én. Legalábbis nálam itt kezdődik el valami, amiről igazán nehéz tényleg bármit is mondani, amikor úgy viselkedsz mással és más dolgokkal, mint önmagaddal, számomra itt kezdődik a megbecsülés, az értkék ítélet, ahol a határok végtelen kicsivé válnak, és a megismerés végtelen naggyá, és szerintem akkor leszel, leszünk igazán 'több a soknál, az őssejtig minden ős, ...amely sokasodni foszlik '.
van itt egy idézet, bár szerintem sokan ismerik
http://tai-shu.freeweb.hu/p2003-09-30.htm
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | lehet más álma az egész, lehet az univerzum egy óriás kávéjában lévő cukor egyik kristálya, de az mire jó?? attól én csak elengedem magam, hiszen úgyis kamu az egész..abból pedig halálsor van..ami szintén nem baj, de ha már itt vagyok, megtisztelem ezt a létformát azzal, hogy megpróbálom megcélozni a harmonikus pályát...ha nem, akkor más formában ( már ha van) se leszel jobb, mint itt voltál....vagy Te igen??? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | háddehogynem.(bibibebee.)
:
ha másképp mondanám akkor azt mondanám,
hogy a materialista paradigma globalizációja miatt
a szellemi kényelem helyett
testi kényelemre törekszik az emberiség,
így lehetőséget kap a túlzott mértékű szaporodásra fizikai síkon
de a szellemi rétegekben elfogy a hely.
tehát elkényelmesedünk, sokasodunk itt.
csere itt szerva ott.
zenberből ember |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ... és gyerek lesz belőle.
lehet, hogy a túlnépesedés oka a materialista gondolkodás, mint metafizikai alapelv?
lehet, hogy a sok különös lény akikről elfedkeztünk mind emberi testet kapott? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | "Valahányszor egy gyermek kimondja , hogy nem hisz a tündérekben, valahol egy tündér meghal... " |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | szreintem ez nem olyan mély gondolat. vagy legalábbis rosszul van megfogalmazva. ha álmodsz, a szereplőket te alkotod, és tőled függnek, nem öntudattal bíró valakik, akik valahogy belekerülnek az álmodba. mert ha igy lenne, akkor nem az álmod lenne hanem tényleg léteznek. szerintem felesleges ugy tekinteni a világra minta te álmodnád, mert hajlamos lehetsz túl sokat megengedni magadnak, ami akkor "üt vissza", amikor rájössz hogy mégis ébren vagy. jobb óvatosnak lenni:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Néha tök közhelyes hétköznapi dolgokban kerülnek felszínre mélyebb gondolatok. Pl. a nyáron láttam egy rém rendes család epizódot, és egy hálószoba jelenet folyt éppen. Peg ült az ágyban és olvasott ( azt hiszem álmoskönyvet ), Al meg azzal a duzzogó képével puffogott valamin ( a szokásos...) amikor egyszercsak megszólalt a felesége:
"Eeeeeeel... képzeld mit olvastam!!!...mi van akkor ha mindannyian EGY alvó lény álmai vagyunk, és valójában nem is létezünk!!?? "
na én valami ilyesmire gondoltam az előző hozzászólásaimban. Lehet nem esett le propi, mert túlbonyolítottam amit nem kéne. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az élet olyan mint a spanglizás! Megtekered, szépítgeted, csinálsz belőle egy pofás kis slim cigit...magyarul megszületsz! Eltépéskor élsz...izzasz, füstölsz, néha kapar..de jó! Majd hanyatdőlsz és mint egy öreg a fotelban nézed/érzed amit elértél. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | miért piros a piros?? használod? élsz vele? ezzel gondolkozol, ha ilyen színt látsz? mer miért? mert elfogadod... ha egy szó elfogadható & használható, akkor egy élőlény miért nem??? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ok, de nálam a mindenki által élhető dimenzió adja az alapot , nem az én sajátom, mert tudom, hogy én sem vagyok 100..el tudom fogadni a más látásmódot, a másfajta életformákat, hiszen tökjó, hogy nem vagyunk egyformák & így van esélyem, hogy engem is így fogadnak el, nem kell megerőszakolnom magam, hogy elfogadható legyek, sőt a saját hétkönapjaim is ettől színesednek kellőképpen...pont ezért szerintem a hitnek & az általad említett tényeknek (ami szintén relatív onnan nézve) semmi köze ezekhez a dolgokhoz..ez inkább olyan 'én vagyok az isten' kezdetű fiatalos önelégültségnek tűnik, ami persze nem zárja ki a remeket alkotást, viszont rendkívül antipatikus....megvárjuk míg meghal, utána vagy felemeljük, vagy le se szarjuk, legyen a mi titkunk.
aki nem akar alkalmazkodni másokhoz, az ne lepődjön meg, hogy senki sem alaklmazkodik hozzá. valamit valamiért alapon, ha más nem. a rebellis mivolt is csak akkor jön be, ha magával tud ragadni másokat.. ez nem egyéniség & nem stílus, mert magában 1 semmi.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nem értem, hogy ez miből jön, vagyis mi köze a tényeknek a hithez. Van egy határ amit még érzékelhetünk, és van egy amit nem. Pl látom hogy ez egy "a" betű. Lehet benne nem hinni, de attól ez még nem lesz más. Ha azt látom, hogy az egész világ egy elme teremtménye, nem sok külön különé, ráadásul még hiszek is benne, akkor miért kellene kételkednem benne, ha valaki úgy hiszi, hogy ez nem igy van. Ott van az a betű, és hiába hiszi akárki, hogy nem a, egyértelmű, hogy nincs igaza, ha mind a ketten ugyanazt értjük az "a" betű alatt. Ha meg nem értjük ugyanazt, akkor nincs értelme beszélni róla, mert a fogalmaink nincsenek egy dimenzióban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ponthogyha elhiszed, akkor mástis illik...ha magadat sem, akkor baj van... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | miért ha magadat nem hiszed el akkor miért nem? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | perszehogy, de ha magadat elhiszed... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem hanem hogy amit látsz, hallasz, érzékelsz az nem az amivel azonosítod, nem a tárgy, hanem annak csak képe, a tárgy azon kívül van, azon túl, és több, mint amit az agyad kreál belőle és nem megismerhető, vagyis a megismeréő számára nem létezik, mert önmaga számára csak a saját világa létezik, vagyis önmagát látja, a saját tükörképét. Szerintem erre gondolt. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mindenkit szült vki..így annak köszöngethetsz 'oszt kájsz, a többi kamu?
lehet, igazad van & betépve így akart felszedni 1 csini luvnyát..ezzel a dumával.hehh..ósdi ;)) én be nem próbálnám, akkor inkább a fizessetős hálózatot javasolnám Gor-nak...így tudhatná magát bölcsnek az origó gondolatához képest...
figyedoda: generáltam
(de mindég csak a hulyáség megyen..úgymaradtam) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | hogy a Te fejedben csak attól ered a gondolat, hogy létezel?... szerintem így is szűk a látásmód...felismerés? vagy vmi, ha már vagy? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | lehet hogy úgy gondolja, hogy amit érzékelsz, az az agyad műve. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ez a Gorkij gyerek nem látta valami kristály tisztán a dolgok lényegét..önző & felülemelkedett megnyilvánulás.
mi van a növényekkel & az állatokkal például??? az is mind az ő műve? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | szeretném mégegyszer megköszönni mindenkinek: köszönöm mindenkinek:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nagyon szépen köszönöm , elolvasom, és megszerzem , köcönöm |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Titti: a kvarkokról, ha érdekel:
http://beszelo.c3.hu/04/09/12jeki.htm
Nem dúrtam az egészet végig, csak felét-harmadát olvastam el így hajnaltált, de elég jó írásnak tűnik - bár újfent hangúlyozom, nem vagyok fizikus:)
Megjegyzés: Nem nagyon ismeri a csávesz a felső indexet, szal ha annyit látsz, hogy az atommag mérete 10-15 méter, az 10e-15 métert jelent, azaz a méter egymilliomod részének egymilliárdod részét. Csak azért írom le külön, mert én vagy másfél percig tanakodtam, mit akarhat ott mondani:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Titti: Fritjof Capra: A fizika taoja
a pasi fizikus, érthető, misztikus, rádöbbenéses, a neten is van sok írása |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | megigérem nem írok ma többet, tud valaki ajánlani nekem , jó fizika könyveket , és hogy hol lehet beszerezni , atom, vagy részecskefizika, meg stb, előre is nagyon szépen köszönöm
Vino asszem félreértettelek ne haragudj !, csak az az érzésem hogy a nyolc általánosommal , meg a a sok filozofálgatásommal lehet hogy feldühítek valakit
a párom általában érti hogy mit akarok magyarázni |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | vagy azt akarod mondani hogy a kvark antikvark pár egy lepton, én egyáltalán nem értek hozzá |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nem értelek vino, nemírtam olyat hogy a leptonok 2 kvarkosak |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | mi van akkor ha olyan a világ mint az élet: megszületek egy másik világból ami ami akkor még növekedhet, de már csökkenhet is . megszülettem , növekszek , a tudásom is , hanyatlás, halál, de közben születik az én életemben, egy másik világ, mint a végtelen jel , csak a végtelenségig. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | A leptonok nem 2 kvarkosak ( lehet rosszul emlékszem ) ? Ugy tom 6 kvark-antikvark pár van. Meg hogy az elmélet kezd megbukni. Legalábbis még májusban ezt mondta az atomfizikus tanárom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | jupi-jupi, nadon nadonmegörültem: olvastam a wikipédiában , hogy 12 alapvető elemi részecske van, azta azta azta, 6 kvark és 6 lepton, 3 családba sorolhatók,nem igazán értem , de tök jó , már olvasgattam ezen az oldalon, vagy min , és úgy emlékeztem hogy van színük, és a kvarkok 3 féle színben léteznek
szerintem is ( már olvastam ilyet , mindkettő jin jangos elmélet volt) két nagyon nagyon legelemibb részecske van, és abból épül fel a többi, milyen kapcsolat lehet férfi és nő között ?, ( azért írok ilkyeneket, mert biztos olyanok vagyunk mint a világ , te írtad jól helio, fraktál), szerelem , szülő gyermek , barátság ,ellenség, és még mi , na mindegy
jupi jupi
bocsi ez a női logika
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Amit fénymikroszkóppal már nem tudunk megfigyelni, mert a fotoncsomagolt fénynek nem elég jó a felbontása,
arra nem mondható hogy (hétköznapi értelemben) bármilyen színe is lenne. Kb 380-760 nm-es tartományban látunk a szemünkel.
Elképzelhetőnek tartom hogy ezt a jól megszokott (optikai) látást alapul véve az érzékelés más területein (más tartományokban) a színek ("csak") a hullámhossz változását mutatják az adott tartomány kezdetétől a végéig. Vagyis egy színt akár végtelen sok hullámhossz(?) is kódolhat, szerintem a szín inkább a tartományon belüli helyre utal.
Mint a felhangok meg az oktávok. Szóval úgy gondolom fraktálszerű a rendeződés.
Érdekes dolog a rezonancia, de gyógyításnál/gyógyulásnál szerintem inkább kísérő jelenség mint kiváltó ok vagy hatás, mert
a gyógyítás lényege hogy nincs gyógyító és gyógyított,
csak gyógyulás, ujrarendeződés, ami egységben megy végbe.
Szerintem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | abból indulok ki hogy 12 angyallal lehet meditálni egy héten( egy könyv alapján) , az angyalok fénylények , + Isten női és férfi fele, 6 ide hat oda tartozik , akkor talán van 2*6 szín + 2 : sötétedik és világosodik, vagy valahogy máshogy, ezekhez tartozik 12 részecske ami alapvető , 2 részecske a legalapabb, amiből létrejön a többi, és 6 féle képpen helyezkedhetnek el, és mondjuk a zöld gyógyít valamit pl a sejteket
a gyógyító kövek talán úgy törik meg a fényt , hogy a frekvenciájuk pont kitud váltani gyógyítást, hasonló a kézrátételeshez
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | ha mondjuk van zöld kvark vagy valami , akkor egy beteg sejt részecskéiben sok az antizöld részecske, vagy megváltozik a rezgésszáma , de ua marad a formája nem, és lehetne ilyen részecskékkel kezelni egyegy beteg részt valahogyan |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | a bioenergiáról amit a kézrátételes gyógyításban használnak az az érzésem , hogy olyan mintha Isten hangja lenne, és pl azt mondaná gyógyulj meg, azt már írtam hogy az egészség frekvenciája, valahonnan jönnie kell , az anyag megváltozik a nem hallható hang vagy nem látható fény hatására, lehet hogy ez így bután hangzik,vagy mondjuk az univerzum egyik alkotórészének frekvenciája, az aura színek közül a zöld a gyógyító szín, van valami olyan hogy zöld kvark vagy akármi, és akkor ez a hordozója, lehet érteni miről szeretnék beszélgetni? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "A siker titka az, hogy képesek legyünk megváltoztatni emberek véleményét. Ettől lesz valaki jó ügyvéd, jó politikus, jó fűszeres."
Frank Crane |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Igazság - sokan vágynak rá, de ki ismeri az igazságot? Nincs nagyobb tragédia e világon, mint ez az igazság utáni vágyakozás, mely a valódi igazság tökéletes nem-ismerésével párosul. Egyetlen szenvedély sem okozott annyi őrületet és rombolást, mint a vak igazságvágy."
Thibon |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Ngangómmaha nagyapácskám,
fényt keresek magamnak,
fényt adjál hát számomra!
Álló sátram lakói,
fiókáim,
fényt keresnek maguknak
egy nap élésére.
Álló földem
betegség nélkül legyen,
egészségesen éljenek ők,
gonosz kórt ne leljenek!
Én már alszom."
egy jurák sámán varázséneke |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | mit hagyunk a múltban? információt biztos , az információnak van energiája, az energia/ információ egyenesen arányos? nem tudom hogy kevesebb vagy több információval rendelkező dolognak van e több energiája |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "jó nem úgy"
albert hofmann |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azt nehéz felfognom, hogy miért kell a jósláshoz a zárt univerzum prekoncepcióval élnünk. Mármint ha így jóslunk, akkor tudhatjuk, hogy abban az esetben lehet igazunk, ha igaz az előfeltevésünk. Ezt meg egyáltalán nem tudjuk, pont ezért csak előfeltételezünk. Ezt hívják körkörös érvelésnek.
Ugyanígy jósolhatunk körkörösen a nyitott univerzum előfeltételezésével pl. keresztény szemszögből. Csak még több ismeretlen lesz az egyenletben.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nem nem feltételes mondat! "...ha meg akarnék hízni" így már igen. De attól érthető, ugye? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Bocs, ha bunkó leszek, de ennyire nehéz felfogni azt amit írtam? Azzal, a prekoncepcióval, hogy az univerzum zárt rendszer, élnünk kell, ha mondani akarunk valamit a jövőjéről. Feltételes mondat. Mintha azt mondanám, hogy ahhoz, hogy meghízzak több sütit kéne ennem. De ez csak egy kijelentés, nem biztos, hogy én meg akarok hízni.
Vagy úgy is lehet venni, hogy abban az esetben, ha az univerzum zárt rendszer, ez meg ez van. Elég világos? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tehát, ha nem tudjuk, hogy van-e valami az univerzumon kívül, akkor éljünk azzal a prekoncepcióval, hogy nincs?
Ez mennyivel indokoltabb, mint ha azt feltételeznénk, hogy van valami?
Miért jobb bizonytalanul magyarázni, mint biztosan kimondani a bizonytalanságot? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Mivel gőzünk nincs arról, hogy mi lehet az univerzumon kívül, (ha nem értelmetlen-e egyáltalán ilyenről beszélni), ezért, ha következtetéseket szeretnénk levonni az univerzum további fejlődésével kapcsolatban, kénytelen vagyunk azt a prekoncepciót elfogadni, hogy az univerzum egy magára hagyott zárt rendszer(és legtöbbek szerint véges), ellenkező esetben nem mondhatunk semmit sem. Így picit hosszabb de talán nem lehet félreérteni:)
"hát mondjuk Hawking, Penrose szerintem egyetalán nem komolytalan ember, és komolyan foglalkoznak ezzel a témával."
Yo, lehet igazad van, de mindenképpen bizonytalanabb terep, mint a nagy bumm :P
Az utsó pedig: megoldást arra kérdésre, hogy miért pont annyi a gravitációs állandó, a Planck-álandó, miért akkora az elektronok+pozitronok töltésének ereje, miért akkorák a magerők, mint amekkorák, a probléma ugyanis az, hogy ha kicsit mások lennének, nem lehetnénk itt. Kéne valami elmélet, ami megmagyarázza ezt, és erre próbálnak választ(megoldást) adni az antropikus elvek.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "Minden felemelkedést egy meghaladott fájdalom táplál. Felemelkedni annyit tesz: felülemelkedni.
Az ember nagyságát az mutatja, ha a látszat és a fájdalom közül a fájdalmat választja.
Méltatlan az életre minden, ami elutasítja benned a halált."
Gustave Thibon |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "nagyon örültem nekik hogy ilyen szépek a virradatban"
(kassák lajos) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "azzal az előfeltételezéssel kell élnünk"- miért kell? Én úgy tudom, hogy ezt még senkinek sem sikerült bebizonyítani, hogy az univerzum az véges, vagy esetleg határos e.
"ami kívül áll a lényegénél fogva teljesen materialista felfogású tudomány hatásterületén"- meg a saját hatásterületén is, pl nem állít semmit a feketelyukakról vagy a kvarkokról.
"nem szoktak igazán komolyan foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy fog kinézni az univerzum 50 milliárd év múlva"-hát mondjuk Hawking, Penrose szerintem egyetalán nem komolytalan ember, és komolyan foglalkoznak ezzel a témával.
jah és milyen megoldást? mire? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | re Koxi: azaz változatlan? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Azt hiszem itt már kicsit elbeszélünk egymás mellett. Természetesen semmilyen termodinamikai törvény nem állít semmit egy olyan világról, ami kívül áll a lényegénél fogva teljesen materialista felfogású tudomány hatásterületén. Másrészt, még ha materiális szemmel nézzük is a világot, akkor is -ha az univerzum jövőjére vonatkozólag következtetéseket szeretnénk levonni- azzal az előfeltételezéssel kell élnünk, hogy az univerzum egy zárt, magára hagyott rendszer. A teremtőelméletek, meg midenféle spirituális filozófiák általában elvetik ezt a prekoncepciót.
Nem véletlen, hogy nem szoktak igazán komolyan foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy fog kinézni az univerzum 50 milliárd év múlva(A tudomány jelenlegi állása szerint, ha nem lesz Nagy Reccs, akkor egy rakás kihűlt fekete törpecsillag, csend, hideg és halál... de ki tudhatja mi is az univerzm egyáltalán)
Az viszont, hogy milyen kicsi esély van arrra, hogy itt lehetünk -és mégis-, egy nagyon érdekes kérdés! (Szóljatok, ha nagyon zavaró az OFF) Megdöbbentette ugyanis anno az emberiséget a tény, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy az általunk ismert, életnek nevezett dologhoz gyakorlatilag finomhangolva vannak az univerzum állandói. Egyesek a megoldást az antropikus elvben látják, ami kimondja, hogy egy olyan világot, amiben az állandók nem megfelelők az élethez, meg se tudnánk figyelni, tehát hogy is várhatnánk, hogy mások legyenek ezek az állandók. Azt hiszem elég jól lefesti a fizikusok/csillagászok tanácstalanságát a tény, hogy ilyen elveket találnak ki:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
"Változásban is van állandóság"-Platón |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nem 'tom ki mondta, de teljesen egyetértek:
a világon egyetlenegy állandót ismerünk: a változást.
ebből következően nem értem a rengeteg okoskodást arra vonatkozóan, hogy mi lesz, mi miért van, minek mi a lényege.
aki a változást nem tudja elfogadni, feldolgozni, az filózik rajta...
(mert ha a változás tartalmát & idejét előre ismernénk, nem lenne semmi érdekes, nem lennének esélyek & nem lenne értelme sem a legtöbb dolognak)
..mint én, mikor elvesztek valakit, aki fontos volt...az nehezen megy.
...de amúgy: no sense..ez nem bölcsesség, ez okoskodás, magyarázkodás, kioktatás, ami itt folyik...
csak egy dolog: amit az égre felnézve tiszta estéken látunk, az átlagosan 300.000 évvel ezelőtt történt...ugye?
...bár a bölcsesség is relatív..én inkább a tapasztalatnak tudok hitelt adni...lehet, hogy nem vagyok bölcs & nem vagyok filozófikus alkat sem....de azért csak rakjátok neki nyélen, hátha rájöttök valamire, vagy valakit sikerül majd meggyöznötök, így legalább majd érezhetővé válik, hogy léteztek..
mindezt nem negatív értelembe & nem feltétlenül a témába vágóan..csak azért, mert 'eccerúen olvashatatlanok & értelmezhetetlenek számomra az ehhez hasonlóan hosszú postok....;) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én sem vagyok fizikus, de nem értek egyet( " erősen tudom
Hogy a világ csak bennünk változik" ). Szerintem a termodinamika törvényei ( vagy inkább ez már statisztus fizika ) kicsit soványak ahoz, hogy leírjuk az élet-halál jelenséget. Főleg azért szerintem, mert a termodinamika golyómodelljével a termodinamikán kívül kitörölhetjük a seggünket. Pl. kozmikus szinten teljesen más eloszlásokat találunk az anyaghalmazok közt, és még a csillagászok sem értik teljesen, hogy egyik helyen miért nincs semmi, a másik helyen pedig miért van annyi minden, hogy kilikasztja a téridőt.No meg azt is érdemes megvizsgálni, hogy mi a valószínűsége annak, hogy egy olyan univerzumban, vagy inkább egy olyan rendszerben, mint a milyenk, mi a valószínűsége annak, hogy az ostoba anyagból kialakul egy olyan intelligencia, ami a saját eredetéről filozófál. Szerintem körülbelül annyi, ha nem kevesebb, minthogy a szobád egyik feléből a másikba magától sűrűsödjön a levegő, vagy hogy pl valaki azt mondja, hogy "legyen, és úgy lőn". Meg amugy a statisztikában is, ha valamire az esély nem 0, ha nagyon kicsi is, a0-hoz képest végtelenül megnöveli az esélyét az eseménynek. Én a világban igen igen nagy fokú rendezettséget, tervezettséget látok, szubatommi szinttől a kozmikusig, mintha minden egy erőnek lenne alárendelve, ami egy koherens, konstruktív struktúrává fogja össze az összes létezőt, mindegyik mindegyikkel összefonva, összefüggve, határozott viszonyban áll, mégis szabadon...elég nehéz ezt megfogalmazni, dehát sose voltam a szavak embere.
"Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.
Csak ami nincs, annak van bokra,
csak ami lesz, az a virág,
ami van, széthull darabokra.
...
Én fölnéztem az est alól
az egek fogaskerekére -
csilló véletlen szálaiból
törvényt szôtt a mult szövôszéke
és megint fölnéztem az égre
álmaim gôzei alól
s láttam, a törvény szövedéke
mindíg fölfeslik valahol.
" |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Amennyiben azt nevezzük életnek, hogy funkcionáló-, és azt halálnak, hogy rothadó testek vagyunk, akkor egyetértek. Bár én személy szerint más szemszögből közelítek az élet&halál kérdés felé. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Egy zárt rendszer állapotának valószínűsége (az entrópiát itt ebben az értelemben használtam és használom végig) nem csökkenhet, vagyis csak hihetetlenül alacsony eséllyel, és marginálisan rövid időre és mértékben.
Egy fizikai folyamat esetén a hőenergia felszabadulása az entrópia növekedésének jele. A hőenergia egy rendezetlen, azaz valószínű energiaforma. (Gondolj bele: mekkora az esélye, hogy a szinte teljesen véletlenül mozgó levegőmolekulák pont úgy RENDEZődnek, hogy a lakásod egyik szobájában felére csökken a nyomás. Nyilván annak van a legtöbb esélye -eltekintve az egyéb légköri folyamatoktól-, hogy minden szobában egyenlő a nyomás, és ettől a maximális rendezetlenségű, és legkevesebb információval leírható állapottól csak nagyon jelentéktelen eltérések alakulnak ki)
Szóval azt elfogadtuk, hogy ha egy rendszerben egy Joule energia hőenergiaként jelenik meg, az nagyobb rendezetlenséget jelent, mintha ugyanez az energia mondjuk egy szilárd anyag rendezett kötéseiben van, vagy ha egy billiárdgolyó mozgási energiájában.(Mozgási energiát hővé alakítani nem nagy kunszt, de visszafelé csak igen rossz hatásfokkal lehet. Általábam jellemző, hogy az egyik energiaformát a másikba alakító gépeknél a veszteség hőenergiaként lép fel)
Nos, te tested egy viszonylag rendezett rendszer, ami ráadásul képes még tovább rendezni önmagát(pl. megjegyezni dolgokat, vagy csak eltérő hőmérsékletet fenntartani, mint a környezet). Egy olyan rendszerben, ahol a rendezetlenség gyakorlatilag már nem nő, mert közel maximális(például egy köbméter szobahőmérséketű gázban) nem igazán alakulhat ki élet -a jelenlegi tudásunk szerint. Ezért jelent egyet az entrópia növekedése a halál felé tartó úttal. Be kell látnod, hogy az rendezettséget jelent, ha ez a gáz összeáll valamivé, ha eltérő a sűrűsége, mint a környezetéé, ha szilárd az anyagszerkezete, és ha van egy rakás eltárolt információja, amiben a környezetére adott válaszai vannak kódolva. Mialatt ez kialakul, és fenntartódik, a nyert rendezettséghez képest sokszorosával növeli a környezete rendezetlenségét(te akkor teszed ezt, mikor megeszed a táplálékokat, és sejtjeid elégetik őket)
Nem vagyok fizikus, ha valami nagy hülyeséget írtam, javítsatok ki:) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | (Az idézett idézet idézőjelben értendő)
" " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " " |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Az, hogy a világ a halál felé tart, a termodinamika második főtételéből fakad(az első az energiamegmaradás), ami szerint -durván fogalmazva- egy zárt rendszer mindig a rendezettebb állapotból(élet) a rendezetlen(halál) felé tart.
Az élet a rendezett és a halál a rendezetlen? Nemár! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | re 759:
Szép megfogalmazás :) . Mellesleg bátor dolog 17 évesen 750ug, bár nem ismerem a körülményeket... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | nem tom. Valahogy nekem úgy tűnik, hogy az ősrobbanás utáni káoszból mostanára egész magas szintű élő szervezetek jöttek létre, legalábbis a környyezetemben. Meg a görög mondákban is úgy van, hogy a káoszbol rend lesz, nem forditva. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hmm... Lehet kicsit félreértettelek, a filozófiához teljesen hülye vagyok( a fizikához is, csak mégse annyira, mint a filozófiához:)).
Szóval amit tudok, hogy komoly fizikusok nem nagyon szokták megkérdőjelezni energiamegmaradás törvényét, ez egy viszonylag biztos pont a mai fizikában - persze hogy mit hoz a jövő az rejtély. Anno sokan elfogadták Arisztotelész dinamikáját is.
Az, hogy a világ a halál felé tart, a termodinamika második főtételéből fakad(az első az energiamegmaradás), ami szerint -durván fogalmazva- egy zárt rendszer mindig a rendezettebb állapotból(élet) a rendezetlen(halál) felé tart. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | én csak örültem annak hogy olyan dolgot találtam ki,( amit nem is értek ) amin nagy emberek is gondolkodnak, ennyi
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szia álommanó: nem gondolom hogy tudnám az igazságot,
már régen volt , flash-em volt tőle, kis égő a fejem fölött, meg érzés , kamasz voltam ,elmondtam anyának mit találtam ki és azt mondta hallotta atv-ben, vagyis valami hasonlót , ezért mertem benne hinni , de különben fogalmam sincs a fizikáról, csak olvastam egy fizikakönyvet , és álmodoztam
barátom is azt mondta van valami ilyen elmélet vagy vizsgáltak ilyen eseteket nem tudom |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Titti: Hogyhogy nem igaz az energiamegmaradás törvénye? Valamilyen megfigyelés késztett arra, hogy ilyen véleményt formálj, esetleg hiszel abban, hogy a gondolkodásod és a téged körülvevő világ között olyan fokú harmónia van, hogy megfigyelésre sincs szükséged?
Elég eretnek kijelentést tettél, jó lenne, ha megmagyaráznád.
Hogy ne legyek teljesen OFF:
"A sors iróniája, hogy az emberek, hibámon és érdemeimen kívül, túlságosan is bálványoztak és megtiszteltek engem. Ez valószínűleg abból a sokuk által elérhetetlen vágyból fakad, hogy megértsék azt a pár gondolatot, melyekre gyenge erőimmel, folytonos küzdelemben jutottam."
-Albert Einstein |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | később rakódott rá a nem igaz az em törvényére a "szexualitás", hogy lennie kell olyan fizikai kódoknak amik növeli , szaporítják az alapenergiát |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | tök jó hogy a központi akarat vagy Isten fogalma belépett a tudományba, hülyén megfogalmazva, egyre több tudós biológus fizikus csillagász stb gondolja úgy kell lennie valakinek aki ezt az egészet létrehozta
ezt már írtam , de mégegyszer írom mert dicsekedni szeretnék: saját kútfőből jöttem rá és igaz , tudományosan is igaz
a képet amit látunk az agyunk gerjeszti, a látás nem tapasztalás , hanem információfeldolgozás és másolás
tök büszke vagyok magamra
+ kitaláltam hogy nem igaz az energiamegmaradás törvénye , és ebben is van valami, most égetem magam( hülyeségből következtettem erre: alapenergia+ egyre nagyobb a világ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Vino: ez nekem szólt? Én nem írtam olyat, hogy az ember jó vagy rossz. Egyébként meg a tett az ember gyümölcse, ember nélkül nincs tett sem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | szóval, hogy egyszerűsítsek, mert most elolvastam amit írtam, és az nekem jó volt amit írtam, mert tök jót festettem miatta, de nem tudom mennyire megy át a "lény-eg" ha van olyan egyáltalán.
egyrészt nyilván vino javaslom elolvasásra nietzche jó és rossz fölöttjét -asszem így van magyarra fordítva, az ami csávó kiskori kirándulásom alatt végig abból olvasott - másrészt
kábé egy folyamatos multiverzális tapasztalásfolyamról szól az egész.
mármint az ember.
olyasmi, hogy van egy megtestesülni akaró nagyon képlékeny, ámde nagyon adaptív meta-anyag, ami mindenféle tapasztalások útján próbálja kialakítani a számára legbiztonságosabb létformát.
ez egyfajta ősrezgés, ami a multiverzumot folyamatosan mozgásban, folyamatban tartja.
az ezen univerzumban elsőre manifesztálódott kvantumlényeg nem volt megfelelő, mert hülyén hangik, de rengeteg hasonló létforma is megjelent,
- ráadásul ott volt a megjelenés miatti folyamatos összeolvadás-káosz, ami miatt a lény-eg képtelenné vált a tapasztalásra, fejlődésre, állandsulásra.
(itt gondolok a töltések folyamatos kölcsönhatásaira)-
azok a párhuzamos illetve inkább azt mondanám, hogy szimbiotikus világegyetem áthozott, ugyanezen létforma ehelyen más, inkább destruktív lényei voltak, vannak, csak a mi univerzumunkon belül máshol.
ez a kvantumszett megkereste azokat a körülményhordozókat - mind kémiai, mind fizikai értelemben - ahol védettebb körülményt, tehát összettettebb testet tud legyártani.
így jött létre az élet.
majd az ember.és a tudat.
az ember, mint összetett forma könnyebben, adaptívabban hordozza ezt az entitást az összes többi földi élőlénynél. - a többi világegyetmbeli létformáról csak olyan sejtéseim vannak, hogy többségükben nem sokkal járnak előttünk, esetleg az elkövetkező fázisoknál tartanak, ú.m. mesterséges biogép.
azt hiszem, hogy egy helyen van igazán nagy léptékű különbség, ezek az ún. fénylények, akik szuverén identitással, és fizikai testtel -csak az univerzumbéli törvényeket sokkal könnyebben követővel - rendelkeznek, de ők is ugyanúgy evaluálódnak.
|
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | mármint vino, nem ynul... :) négybetűs io iu... bocs. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | nargi ez nagyon szépjó.köszike.
ynul: érdekes, mert, az első 17 éves koromban elkövetett felettébb nagydózisú tripem után (~750mikrogramm) a "flasback"-em kábé 1 évig az volt, hogy ha valaki kimondta azt a szót, hogy "man" (hozzátartozik, hogy egy magát pszichiáternek mondó igen különös amerikai lénnyel trippeltem, tehát angolul beszéltem az egész utazás alatt) elakadtam, és visszapattantam a tripbe egy pár másodpercre, hogy megmagyarázzam magamnak, hogy mi is az ember.
végülis szintézisként arra jutottam, hogy egy hullámzó zizgő kvantumfelhőről van szó, ami fizikai>kémiai>biokémiai>fizikai>biológiai együtthatásos folyamatok miatt tapintható, ezt a fluxust más dimenzióba helyező attribútummá lett, ami arra törexik, hogy a "biológiát" más új törvényekbe rendezze, úgy ahogy a "biológia" tette ugyanezt a fizikával és a kémiával.
gondolok itt a hullámzó kvantumlény egyre jobban adaptálódó megjelenésére, mint a gépesített ember, majd a gépember, majd sokkal később a hullámzó kvantumentitás továbbfejlesztett változata, mint szuverén, tudattal rendelkező lény, tehát a kiindulási pontot egy pár körrel feljebb emelve a spirálon, visszakanyarodás. talán érthető, talán nem. |
| | | | |
|
