 |
deeptrip hozzászólásai (1 - 10)
(Témakör: Az Ego, mint Isten tükörképe)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Péter jókat írsz, már csak világmegváltó, prófétikus egódról kéne letekerned a kakaót és akkor könnyebb lesz mindenkinek. :) |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Ha ego-losst akartok akkor szívből ajánlom a goa partikat, de ha ez nemgyerebe akkor egy nagyon kedves, vivős, monoton alapritmust tartalmazó zenére való táncolást. Bár lehet, hogy ez típusfüggő én nekem a mozgás sokat segít abban, hogy leállítsam a gondolkodást és belehasítsam magam a jelenbe.
Ha ez se jó, akkor meg éhgyomorra 3g gomba szárazon. Ha ott se sikerül akkor az fájni fog, de kurvára. :)
Tetra te régebben chillesebben nyomtad nem? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Fogós kérdés:
Vino: "maga a kiinduló ok, hogy ezektőla vágyaktól megszabaduljunk, önmagam is egy vágy"
Én inkább célnak hívnám. Ha előrébb akarsz jutni akkor ahoz mozognod kell és egy célt kell kijelölnöd. Enélkül elég nehéz elérni bármit is szerintem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Vino azt mondtad Buddha látó volt. Miért menekülne el valaki a problémák elől? Hova menekül? A probléma sose érné utól szerinetd? Ha tisztán látod a problémát akkor tudod helyesen megoldani, sehogy máshogy. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Cellux szerintem egy hidat felépíteni szoktak és nem odarobbantani vagy mi... :) Nincs indítógomb... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Vino a kérdésem az, hogy a forma szabja meg a tartalmat, vagy a tartalom a formát? Vagy függetlenek egymástól, mégis elválaszhatatlanok? :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Na ez jó volt cellux! :))
Amúgy ez olyan, hogy valamit valamiért. A tudatosságnak ára van, ugyanígy a tudatlanságnak is.
Nekem mostanában az a problémám (ha lehet ennek nevezni), hogy így haverjaim meg úgy a társaság körülöttem kiüresedett dolgokról fecseg. A tetteiknek gyakorlatilag nincs értelme és nem tudom mire jó ez. Ugyanakkor látom, hogy az ilyen kis fecsegések mögött ott van az, hogy közben jól érzik magukat, igaz, hogy semmi értelmeset nem csinálnak. Talán a ráció-emóció dillemája ez? Nem tudom, de én törekszem a kiegyensúlyozottságra, megtalálni a kettő közötti vonalat.
Szerintetek aki tudatosan él és ezt a tudatosságot már a nap nagy részében fenn tudja tartani az így elvesz teret a tudatalattijából és tudatosítja? Vagy a másik, hogy a tudat és a tudatlan közti határvonalon próbálja fixálni tudatát? Erről mit gondoltok?
Az is nagy bajom, hogy ilyen dolgokról, tehát mély dolgokról, ritkán vagy inkább soha sem beszélek élőben valakivel ilyesmiről, mert nem ismerek ilyen embert a környezetemben. Na jó egyet leszámítva és őt nagyon szeretem és tisztelem is ezért, vele szoktam megvitatni az elméleteket, bár ő egy kicsit túl Európa centrikus. (A Semmi érzete topicba írta a nevem alatt egy részt ott megértitek miről beszélek)
Van amikor hangosan énekelek autóban, vagy értelmetlen szavakat mondok folyamat, kb mint valami őrült, mégsem érzem magam olyankor annak. Jól esik, hogy beszélek egyszerűen boldog leszek tőle. Na mindegy kicsit szétszort állapotban vagyok most szal elvesztettem már a fonalat, hagyjuk... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ha nem tudsz elvonatkoztatni az egódtól akkor szerintem nem tudod magadat mint csupasz egész embert megtapasztalni. Ugyanakkor az, hogy valaki most el akar vonatkoztatni az egójától ahoz viszont kell az egó is, hogy megbeszéld vele és elhatározd, hogy te most el akarsz vonatkoztatni tőle! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Mit szóltok ahoz, ha azt mondom én vagyok Isten? Kicsit egó vagyok mi? ;DDD |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Az egy is lehet három, hisz a három is egy(ek)ből van. |
| | | | |
|
