|
deeptrip hozzászólásai (1 - 10) (Témakör: átlagemberek)
| | | | | | | | | | Az elmúlt 3 szilveszter mindig hofizással telt. Idén vizsgák miatt ezt későbbre kellett tolni. Eléggé hiányzott!
Tavaly kimentünk [név] az éjféli rakétázáskor a belvárosba fejenként 1-1 hofin. Hááát...a tüzijáték súlyos volt, az emberek meg mocskosak. Ráadásul tömeg volt és latyak is, ami szinte fekete volt. Valami eszméletlen sötét részeg arcokat sikerült befigyelni trippen, nem éreztem jól magam. Később egy helyen megálltunk pontosan nem is tudtam, hogy miért de aztán hallottam, hogy a fejemben épp a többi részeg/csöves/csóri/primitív embereket fikázom magam körül. Ez még annyira nem is extra, míg rá nem jöttem, hogy mi a szart keresek én akkor itt ilyen emberek között? Igazából elég paradox helyzet volt, mert nem csak simán elmentem volna ösztönösen, hanem inkább így fejben próbáltam eltávolítani őket magamtól, de igazából ott voltam köztük...
Ha részeg lettem volna ez nem zavart volna, ha MDMA-n lettem volna lehet, hogy még szépnek is látom az embereket. És ami fontos az az, hogy szerintem ahogy ránézel valakire úgy aktiválod benne azt a részt, amit belelátsz (bizonyos keretek között) és ennek megfelelő lesz a reakciója is. Ezek alapjáraton nem tudatos folyamatok, mennek maguktól, de ugye LSD-n jobban feltűnik az ilyesmi.
Szóval vigyázzatok mit gondoltok, sötétet vagy világosat, mert amit gondoltok megteremtitek! |
| | | | |
| | | | | | | | | | Hát igen, 15 évesen nehéz okosan csinálni az ilyet. Szerintem senki se marad le semmiről ha mondjuk a hallucinogénekkel vár 18-20 éves koráig. Addig meg simán ott a pia, cigi, fű ökörködés a haverokkal és a szokásos készrerakjuk magunkat tendencia, ami valahol tök természetes ilyen korban. De ha már komolyabb szerekkel rakják készre magukat az már nem biztos, hogy jót fog tenni.
Biztoss vannak koraérett emberkék, akik 15-16 évesen már felelősségteljesen tudják magukba tolni a dolgokat, de szerintem ez elenyésző. Ezt leginkább úgy tudom elképzelni, hogy van egy idősebb már tapasztalt (daathfüggő:P) ismerőse, akire hallgat és ezek alapján nyomja trippeket is.
De amúgy sztem tényleg senki se marad le semmiről, ha nagykorúan próbálja ki. Annál ütősebb lesz! ;D |
| | | | |
| | | | | | | | | | helio* ha van kedved leírhatnád milyen szert/szereket használsz rendszeresen és hogy hány éves korodtól!
Én azt vettem észre, hogy az ilyen integrációs dolgok egy idő után maguktól mennek, ha sokat vagyok emberek között és nem tépek naponta. Bár a teljes integráció ritka, de alapvetően úgy vettem észre, hogy én írtózom az együtt élménytől, mert az olyan snassz, ciki, izé meg jaj, de közbe pont, hogy a saját érzelmi oldalamat nem tudom rendesen felvállalni, elfogadni és ez otthoni magányos üldögéléssel ritkán jön elő. Viszont egyre inkább úgy gondolom, hogy az együtt élmény adja meg azt a teljességet, amit hiányolok az életemből csak valahogy le kell vetkőznöm ezt a kelletlen hozzáállásomat, ami előre megmondja, hogy áá másokkal? Gagyi...pedig jó kis képesség lenne, ha soksok emberrel tudnék találni közös pontokat, mert igazából lehet. Erőssel, gyengével, butával, okossal, kockával, elszálltaltal blablabla, mindegyik ember, mindegyik eszik-szarik-élvezkedik és még sorolhatnám, de sztem érthető. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Azért megnézném Romulus hogy viselnéd, ha egy kommunában páran meghajtanák a nődet. Vagy ő, ahogy te más csajokat. Mert ugye ez is benne van, legalábbis ahogy azt a hippik elképzelték. Igazából bárkit megnéznék mit reagálna, akik kommunáról regélnek!
Amúgy a felvázolt életpályával nincs semmi baj. Akinek ez üres az megtölti más dolgokkal, de sokan vannak, akiknek ez prímán megfelel. Őket sajnálni kell? Lenézni? Ők üres életet élnek? Az az érdekes, hogy ha megkérdezel egy-két ilyet akkor naná, hogy azt mondja ez így a frankó. Szerintem innentől őt békén is lehet hagyni, ha neki ez ennyire bejön akkor csinálja nyugodtan.
Persze ettől még ottvan bennünk, hogy nagy lóf***t frankó ez neki. De ő nem ismer alternatívát és a legtöbb esetben elég erősen el is zárkózik minden ilyentől. Kérdés, hogy most ez rossz? Max. neki, de ha ő nem vágja le, akkor mérne?
Szerintem az egyik legmagasabb művészet az ilyen ellenállásokat kicselezve mégis valahogy megmutatni a másiknak, hogy nézd: így is lehet.
Nem győzködve, nem akarva, csak mutatva, hátha ránéz és lát benne valamit. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Jah, ego-loss igazán vagány dolog, köszönjük! |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az egót nem eltörölni kell, hanem megtalálni vele az optimális viszonyt. Ja és jelentkezzen, akinek sikerült eltörölni az egóját, biztos mókás lehet! |
| | | | |
| | | | | | | | | | Jeon-sol-partre én csak azt nem tudom, te eddig miért nem fórumoztál? :)
Costa én már voltam az önző-önzetlen felállású kapcsolatban és ki lettem használva nemkicsit. Persze vak voltam és hagytam. Ne hagyd, bármennyire is fáj, ha a másik önző akkor kénytelen vagy elvágni magadtól azáltal, hogy te is önzőn viselkedsz, mint védekezés. Írhatja valaki, hogy nem szabad belemenni az önző kis játékaiba, de szerintem egy "áltagember" nincs olyan szinten, hogy egy önző ember önzései ne okozzanak idővel egyre több fájdalmat neki.
Nagyon megbántam, hogy nem dobtam ki egyből. Hiba volt. Mondd meg neki azt, hogy neked ez már nem pálya és pápá. Ha szeret akkor VISSZA fog jönni, ha nem akkor meg jobb is. Talán így ráébred arra, hogy rajta kívül Te is vagy a világon és, hogy mennyit jelentesz neki, de sajnos az is lehet, hogy csak évek múlva jön erre rá amikor már késő. Most mondanom sem kell, hogy magamról beszéltem, de hátha segít.
Ami meg a félreértelmezett ego-csökkentéses dolgot illeti azon is töprengtem már. Ott elkövettem azt a hibát, hogy a másik egós megmozdulását (pl. amikor egy trippen kattog valamin ahelyett, hogy átérezné) arra én az egómmal reagáltam. Mondanom sem kell, hogy nem volt eredményes, de hát zavarta az egómat a másik egósága és így én is egós lettem. Szóval teret adni igen ez jó, a bizalom is fontos és főként észrevenni a saját egós reakcióidat a másikra és azokat kezelni. Szóval egyszerűen csak nem reagálni az ő tudattalan folyamataira, mert ha reagálsz az általában nálad is tudattalanul fog működni. Ezért itt is fontos, hogy ne csak rá, magadra is figyelj és megtartsd a saját tudatállapotodat, ami idővel a fogékony/folyékony emberekre át fog ragadni. De erre neki kell rájönnie, te max rá vezetheted azzal, hogy ott vagy és képviseled a trippet, mindenesetre ameddig nem érzi át addig nem tud kilépni magából és csak az egójában fogja keresni az átérzé lehetőségét. Türelem, megértés, elfogadás és persze bizalom. Szerintem, ha két ember megnyílik egymásnak akkor onnantól már nem kellenek a szavak és valóban meg tudod mutatni neki azáltal, hogy el/kiragadod. |
| | | | |
| | | | | | | | | | Énis. Amúgy a példában nem a csöves a lényeg hanem a két fajta segítségnyújtás! |
| | | | |
| | | | | | | | | | Az, hogy kívül látják az is jó érzés belül, mint ahogy az is h segítettem és jó ember vagyok. Ebben nincs empátia.
Akkor van "önzetlen" segítségnyújtás amikor beleképzeled magad a másik helyzetébe és ezért segítesz neki. Mert segíthetsz úgy is, hogy jaj szegény biztos szar neki tessék itt egy 100as és most jót tettem, de ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy tényleg egy pillanatig is elképzelted vagy átélted azt, hogy milyen lehet az utcán élni neki és belegondolsz abba, hogy az a 100 forint csak egy pillanatnyi megoldás. De mondom még egyszer, hogy már elképzelni is abszurd azt, hogy valaki ilyen szinten empatikus legyen egy csövivel, de aztán kitudja... :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | Egoista altruizmus: adok pénzt a csövinek mert akkor mások látják milyen jó ember vagyok.
Valódi altruizmus (empatikus): szia csöves bácsi, adok kaját, kapsz tiszta ruhát, aludj nálunk és holnap kitaláljuk mi lesz.
Az már más kérdés, hogy az utóbbit már elképzelni is nehéz... :-\ |
| | | | |
|