 |
deeptrip hozzászólásai (691 - 740)
 | |  | | | | |  | |  | | | | Akinek ez viszont túl melós az vállalja fel maga előtt is, hogy csak élvezkedésre használja és minden más annyira nem fontos, mint a saját élvezkedése (akár csak egy csecsemőnél). Ez a fajta magatartás az egyénnek saját magának lesz rossz hosszútávon, ezért érdemes tisztában lenni vele, ha ez a szemlélet dominálja lényünket. |
| |  | |  |
| | | | | | | | | | | | Egy szóval, hogyha egy szertől mások felé nyitottabb, őszintébb, barátságosabb és bizalmasabb tudsz lenni, akkor nehéz lesz lemondani erről, mert ezek nagyon jó és szép emberi dolgok, amik ha amúgy nincsenek akkor az életnek se adják meg azt a mélyebb értelmét, amit ezekben az állapotokban érezni lehet.
Talán az még rosszabb, ha valaki soha nem tapasztal meg ilyeneket, annál már az is jobb, aki egy szer hatására él át hasonlót. Ő legalább megtapasztalta és bár vannak egészséges emberek, akik alapjáraton kapják az ívet, aki nem ilyen az vagy cuccozik vagy kitalál valamit az életével kapcsolatban és ez utóbbi persze sokkal melósabb, pont ezért kifizetődőbb. Ha már cuccoztok próbáljatok építkezni belőle, nyomjátok hétköznap is úgy, mintha be lennétek állva. A valós fogyasztás inkább emlékeztető legyen, mintsem kizárólagos megoldás a mély beszélgetések és kapcsolódások átélésére. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ártalomcsökkentést ebben a témakörben csak jelképes szinten lehet elérni, ugyanis sokan hajlandóak kockáztatni és magukba tolni ezt-azt, amiről vagy nem tudható pontosan, hogy mi, vagy azt hiszik, hogy valami...
Fenn vannak az adagolások azt kész, a folytonos cuccozásnak ára van ezt mindenki tudja, akinek van egy kis esze az elkerüli ezeket a szereket, ez az igazi ártalomcsökkentés, a többi csak kotonfoltozás. Később meg majd jöhetnek a hosszútávú mellékhatások, melyeket kísérletező kedvű barátaink fognak szolgáltatni, erre csak ők képesek. Nem mellesleg én megértem azokat is, akik leszarják hogy kipróbálnak ismeretlen dolgokat is, ez amolyan öndestruktivitás, szarjuk le, hogy mi lesz később, érezzük jól magunkat most. Az elején még ott vannak a nagy beszélgetések és az az élmény, hogy a világ többről is szól mint a kicsinyes beszűkült bezárkózott üzemmód. Utána viszont már mindegy is, hisz betolod és kurva jó beszélni bármiről, nagy érzelmeket élsz át, végre őszinte tudsz lenni magaddal és másokkal, egyszerűen kurva jó az egész, teljesen optimális, bárcsak mindig így lenne. Aztán lejössz a szerről és ott van a valóság másik oldala, amikor nincs minden így. A hatás igencsak átmeneti, de ezekből az élményekből lehet inspirációt meríteni a józan hétköznapokra is. Ehhez azonban olyan jellem is kell. Az élvezkedő jellem nem integrál, az inspiráció fogalma egy fehéres csíkkal kezdődik nála és ha vége a hatásnak akkor valahol szarik bele abba, hogy ne egy újabb adaggal próbálja feljavítani az életét. Az élvezkedő jellem nem tud késleltetni, velük szalad el a legjobban a jó, és azoktól a szerektől szalad el a legjobban, amelyek a legélvezkedősebb szerek. A nazális fogyasztás tipikusan élvezkedős fogyasztási mód. Gyorsan beüt és intenzív, hiába adja tovább gyomorba, az le van szarva, az nem elég jó. Kell a szippantás, szippantáááás méééélyre. Reszipp every 30 minutes.
Ki nem szeret élvezkedni? Mindenki szeret. Főleg a fiatalok, akik leginkább erre törekszenek vannak kitéve annak a veszélynek, hogy azt hiszik képben vannak a képességeikkel és azzal, ahogy egy új anyagot kezelni tudnak. Lófaszt tudnak, de miért is tudnának? Ezt mindenki a maga kárán tanulja meg, csak vannak azok, akik biztonságosabb anyagokkal teszik ezt, vannak akik meg szerencsétlenségükre pont egy olyat választanak, amivel nem járnak jól. Az RC-k a magas élvezkedős faktor és kiszámíthatatlan következmények miatt erősen az utóbbi kategóriába tartoznak, de azt hiszem valahol ezt is tudja mindenki, csak vannak akik leszarják, mert annyira nem érdekli őket, hogy mi lesz később. Ennek tükrében belátható mennyire nehéz ezzel a csoporttal mit kezdeni, de sok embernek ezek a szerek adják meg azt az igazi pluszt az életükben, amit ideálisabb esetben energiabefektetés árán kapnának meg. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Légmentes zacsi+koton, ezek kombinációja több rétegben. Kicsomagolás előtt le kell mosni, úgy is gázos? Arra emlékszem, hogy enyhén samponos illata volt a christianiai haskának, de hamar kiszellőzött. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | "élt át flashbacket valaki is közületek MDMA után? Lehetséges az ilyen? Nekem tegnap teljesen józanul, egy beszélgetés hatására, amikor felidéztem a legutóbbi kristályos élményemet, érezhetően visszajött."
Éltél már át egy emléket, amikor visszaidézted? Erről van itt szó.
A klasszikus flashback nem a visszaemlékezés által jön, előbb jön a flashback és aztán a visszaemlékezés. De lehet úgy is, hogy elkezdesz visszaemlékezni rá és ha ellazult vagy akkor egyre több minden vissza tud jönni a trippes élményvilágból.
Az élménybeszámolók is azért jók, mert trip után íródnak és az is egyfajta visszaidézés, de már józan állapotban. Ez segítheti a feldolgozást és írásos formában megmarad bármeddig. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Fizikai mozgással fárassza le magát, keljen korán fel. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | És ha becsomagolom vízhatlan csomagolásba és belerakom egy teli samponos flakonba, onnan kijut akár 1 szagmolekula is? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Persze, mindenképp írd majd le, hogy mire jutottál! Még én se olvastam végig. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ezekre a kérdésekre az Ever Green topic van a gyakorlati témáknál:
http://daath.hu/showTopic.php?id=17
Amúgy attól tartok, hogy nagyon kevés áramot termelne a bicikli. Szerintem 1 órás tekeréssel kb 80-100 watt/óra nyerhető ki, legalábbis az újabb szobabringákon fel van tüntetve a pillanatnyi watt érték és ez alapján gondolom. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Gén még egy javaslat: a regisztrációnál legyen jól látható helyen kiírva, hogy ha beszerzéssel vagy e-mailezésel kapcsolatban ír az első hsz-eiben, akkor nem fognak onnantól megjelenni a hozzászólásai! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Eléggé olt. :D Reméljük használni fog! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nincs valami oldal, ahol a mantrák helyes kiejtése van leírva? Én néha elbizonytalanodom az meg mégiscsak ciki, ha egy mantrát rosszul mondunk nem? :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nekem sok értékes ismerősöm van, viszont a munkalehetőségek valóban siralmasok itthon. Megértem, ha valaki inkább külföldre megy, ahol normálisabb körülmények között tud élni, de szerintem nem olyan rosszak a magyarok, mint emberek. Viszont érthető, hogy rossz körülmények között az emberek sincsenek a toppon! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Szerintem a mai ember ennek a világnak akkor tudja a legtöbbet adni, ha tudatosságának fejlesztésén dolgozik, ami később az egész emberiség hasznára válik majd. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | fL3x kissé túl bevállalósnak tűnsz a kísérleteiddel! Ezek voltak az első tripjeid is egyben?
A gyomornál ott van a solar plexus csakra, de bármi mást lehet képzelni a helyébe, amivel úgy érzed kapcsolatba tudsz kerülni. Olyan szimbólumokkal kell megtölteni a képzeletünket, amik a saját és mindenki más hasznára is válik.
A szívcsakrát pl. van aki úgy érzi be, mintha iszonyat gyorsan dobogna a szive, szinte rázza a mellkasát. Egy másik ember meg megnyitja magát ez iránt az élmény iránt és áttranszformálja a parás szívrefigyelős műsort egy olyan flessé, hogy ő most itt kapja a jóságot rendesen, mert tényleg kapja és át is érzi. Van akinek a figyelme középpontjában a félelem áll, de van akinek az élet maga, nem mindegy melyik csoportba tartozunk.
A szellemekkel kapcsolatba lépésnek az a lényege, hogy ahol érzed ezt a furcsa dolgot úgy gondolsz rá, mintha ez valami külső dologtól jönne és bemutatsz őszintén egy áldozatot ennek a jelenségnek/szellemnek/entitásnak/tényállásnak/jelenségnek, amiről úgy gondolod hatással van rád. A lényeg, hogy egy barátságos viszonyt alakíts ki felé. Az is segít, ha elfogadjuk azt a tényt, hogy a térben ahol mi vagyunk lehetnek más létezők is rajtunk kívül, olyan is amit nem ismerünk. Mi automatikusnak vesszük, hogy az a tér ahol vagyunk a miénk, veszünk egy telket és ráépítünk egy nagy házat és azt mondjuk, hogy az a tér a miénk. De valahol az a tér soha nem lehet csak a miénk ez képtelenség. Annak elismerése, hogy vannak más létezők is a terünkben egyfajta tisztelet feléjük, amit jó néven vesznek. A leszaromságot már kevésbé. Szóval képzeld azt, hogy teszel egy felajánlást, szerintem jobb szó mint az áldozat, az olyan szenvedős, de ez meg egy jófej dolog, ugyanis adunk valamit, igaz, hogy mindez szimbólikusan történik, de ha átéljük akkor a valóságunk része lesz, mint ahogy az is a valóságunk rész lesz, ha félünk, aggódunk valami miatt. Az, hogy őszintén teszed amit teszel megadja az élmény valódiságát és az alapkoncepció az, hogy a szellemi és energetikai sík a szimbólumok által hozzáférhető és kezelhető.
Felajánlást lehet fejben is csinálni, de feelingesebb ha kivitelezed. Otthon keresel valami fasza kis tálkát, ami úgy gondolod jó lesz a vendégeknek felajánlásra. Ezek a lények nem jönnek csak úgy magúktól szóval meg kell hívni őket. Buddhát is meg lehet, bármelyik megvilágosodott lényt, akik most is léteznek és kapcsolatba lehet velük kerülni. Lehet az áldásukat, segítségüket vagy bölcsességüket kérni, de a szeretetüket is lehet. Az agy, ha ilyen pozitív tartalmakon agyal akkor egy idő után óhatatlanul ellazul és lecsillapodik. Miért töltsünk el időt romboló, sehova nem vezető, nem szerethető tartalmakkal a fejünkben, képzeletünkben? Lehet, hogy így neveltek, vagy mindenki más a környezetemben ezt csinálja, de rám ez nincs hatással, mert azt képzelem el, hogy nem hat rám és kész. Nem hiszed? Persze, mert te inkább valósnak tartod azt, hogy nem lehet függetlenül önmagunkkal kapcsolatban maradni úgy, ha a sok külső negatív hatás bombázza az agyadat. Na most, ha veszi az ember a kellő lendületet magán és képes ezekre egy felfigyeléssel reagálni az jó. Jó mert felismeri, hogy épp mi kezd lejátszódni -már megint sokadszorra- mondjuk egy másik emberrel. Visszatérő értelmetlen viták és hasonlók. És ha felismeri akkor megfigyelheti azt is, hogy ő hogyan reagálna elsőként, de aztán függetlenítheti magát ettől mint egy 3. megfigyelő. Amikor itt vagyunk akkor lehet elővenni a pozitív szimbólumainkat, amik megtöltenek jó tartalmakkal. Elfogadással, türelemmel, szeretettel vagy jó megoldóképességgel. Az őselemek tulajdonságaival is lehet azonosulni, van egy könyv linkeltem a könyv topicban az szerintem kötelező olvasmány az ilyen iránt érdeklődöknek. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Ameddig mindenáron működik a konceptualizáló és megosztó elme addig nem lehet tartós a megvilágosodás. A megvilágosodás egy tartós állapot, átmenetileg sokkal gyakoribb a megvilágosodás, de ezeket talán szerencsésebb felismeréseknek hívni.
Pl. amikor tüsszentek akkor a tüsszentés pillanatában teljesen jelen vagyok és átélem az egészet, mintha én lennék a tüsszentés. Orgazmusnál ugyanez és a zuhanás érzetének is át tudjuk adni magunkat teljesen és érezni real time, bár még nem próbáltam bungeet meg tandemugrást, de be van tervezve. :)
Elhiszem, hogy aki a megvilágosodás lépcsőjén van annak elég lehet ennyi is a kiváltásához, de valahogy úgy képzelem el, hogy a legtöbb embernek gyakorlásra van szüksége, ha valami tartósat akar elérni az életében. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem bőven hat önmagában a kijelentés, hogy "ahhoz, hogy a fiatalokon segítsünk még az ördöggel is cimborálni kell".
Egyrészt az ördöggel példálózás valahol nevetséges nem? Nekem nincs bajom azzal, ha valaki hisz más lényekben, de hogy pont a legprimitívebb isten-sátán felosztás a nyerő? Jó persze, keresztény a vallásunk így érthető az ok, de attól még nevetséges marad.
Ugyanakkor nem az a tanulság az ördöggel való cimboráláskor, hogy NEM ÉRI MEG ÉS KERÜLJÜK EL AZ ILYET MÉG HA CSÁBÍTÓ IS ELSŐRE?
Lefordítva ez kb. annyit jelent, hogy "akkor is teszünk a drogozás ellen, ha ezzel több kárt okozunk, mint ami előtte volt".
Orbán kijelentése meg csak a szokásos üres puffogtatás, persze a kettőt együtt nézve megint csak röhejes értelmezést kapunk... |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Jó látni, hogy újra és újra felbukkannak értelmes emberek, akik kellően tudnak reflektálni a dolgaikra!
Amúgy a félelem, bizalmatlanság a trip elején rám is jellemző volt régebben, nem volt ritka, amikor bevettem és aztán 20-30 percre rá meggondoltam magam, hogy "ezt mégse kéne" és szabályosan rettegtem. Aztán, amikor beütött rendesen a trip ezek eltűntek maguktól. Olyan is volt, hogy tudtam gombázni fogok és bevétel előtt 1 órával elsírtam magam. Azt kell mondjam, hogy ha biztosan tudod, hogy aznap trippelni fogsz (van hely és anyag) akkor már az a nap is módosult tudatállapotban telik valamilyen szinten.
Mindenesetre egyedül könnyebb azért félni, mintha 1-2 másik emberrel együtt veszi be az ember.
Amúgy nekem kicsit olyan feeling, mintha idővel az ember hozzáedződne ezekhez a parákhoz, de még a bizarr jelenségekhez is. Engem már nem sok minden rendít meg negatív értelemben az életben és ennek örülök. Azáltal, hogy hallucinogének alatt ébren láttam bizarabbnál bizarabb és parásabbnál parásabb dolgokat, segít abban, hogy ha ne adj isten hétköznap jönne velem szembe valami furcsaság, akkor ne úgy reagáljak, mint a legtöbb ember. Azaz félelemmel, mert még nem láttam ilyet vagy ehhez hasonlót.
Nagyobb adag gombánál nekem is erőtlen és nehézkes a testem, LSD-n ilyet még nem nagyon vettem észre. Fél gramm körüli gomba adag viszont szabályosan pörget és MDMA szerű hatásokat produkál.
ezékiel azt hittem androgün alatt a kétneműséget érted, amit én már többször tapasztaltam. Leginkább úgy, hogy a tiszta tudata minden embernek nemtelen, vagy kétnemű egybeolvadva. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem az, hogy a tesód Down kóros nincs rád hatással trippelés szempontjából. A félelem ettől annál inkább. Rossz LSD utazás, előtte rossz Ayahuasca utazás, mindkettőt (?) egyedül rossz set és settinggel? Hát ilyen formában ezt tényleg nem éri meg csinálni.
Ha hiszel a szellemekben és azt gondolod megszállt egy akkor felajánlásokat kell tenni a szellemnek és pozitív viszonyba kerülni vele. Egy testi érzéshez lehet negatívan, semlegesen, de pozitívan is viszonyulni, ezek fejben dőlnek el elsősorban. Vannak, akik félelemmel reagálnak az ilyenekre, hallucinogén hatása alatt ezek erősen jönnek és az elején könnyű megijedni tőle.
5 éve keresed és kutatod ezeket a szereket mégis lazán rossz set-settinggel trippelsz többször is? Ez kicsit önbeteljesítő elvárás feeling nekem. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Kösz a beszámolókat srácok, mindkettő érdekes a maga nemében!
ezékiel csak korrigálásnak: az értelmet a bal agyféltekéhez kötik, nem a jobbhoz. Ez a kicsavarodnak a gubancok/jobban áramlanak az idegimpulzusok/energiák nálam is gyakori jelenség és én mindig azon vagyok, hogy hagyjam, mert könnyen le tudom állítani akaratlanul (sajnos) értelmezgetéssel stb. De én pl. pont amiatt nem félek az őrülettől, mert ez magától megy és valahogy megnyugtat, nálam nagy szám, ha valami csak úgy megtörténik magától, én úgy érzem ez a fajta mély intelligencia okosabb nálunk, őrülettől csak akkor kéne félnem, ha én akarnám megcsinálni azt, amit ez megcsinál magától. De aztán az is tény, hogy régebben jobban féltem az őrülettől, mostanra már inkább pozitív tulajdonság lett ez az őrület, persze nem hívom így.
gvoyagr szerintem az egyensúlypara leginkább a képzeleted miatt van. Egyrészt, amikor csukott szemmel nyomod meg teljesen szétlazulod magad, akkor túl hirtelen a váltás a járásra. Hagyjd időt magadnak, ne parázz tőle és találd meg az egyensúlyt, csak gondolj rá, képzeld el, hogy egyensúlyba kerülsz magadtól. Én pl. jobban átérzem a talajt a talpam alatt és a testtartásom is természetesebb, amikor hallucinogént fogyasztok. Viszont, ha ráparázok valamire, akkor megbomlik az egyensúly, ezért lazán kell az ilyeneket kezelni és szerintem nem rossz dolog kihasználni hitünk rugalmasságát, ami a trip alatt fellazul egy időre. Ettől tud olyan meseszerű lenni az egész, de azért mindig ott van a másik szint, hogy itt bizony nem szarral gurigázunk, amikor egy komoly tripnek átadjuk magunkat. A hétköznapi valóságunk nem nagyon hisz a csodákban vagy a természetfeletti erőkben, viszont ezeken a szereken az erős energiák megtapasztalhatóvá válnak szinte autómatikusan. Nem kell hinni benne, elég kipróbálni, ha van rá reakció akkor lehet elkezdeni hinni benne, ami katalizálja a folyamatot.
Olyan, mintha céloznál valahova. Lősz középre, mellé, lősz még párat aztán betalálsz, aztán megint betalálsz, mert már be van állítva a puska és nyomhatsz egy sorozatot rá nagy sebességgel. Viszont, aki nem hiszi el, hogy jó lesz így és be van állítva és megnézi minden egyes alkalommal az csigatempóban fog lövöldözni.
Kicsit eltértem az eredeti fonáltól, a lényeg hogy menni fog az, próbáld ki, hidd el és később már ne parázz rá, mert fölösleges, rengeteg ember elsétálgat egy trippen a maga könnyed automatikusságában, anélkül hogy ezen gondolkodna egy kicsit is. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nincs valami jogszabály nagy nyilvánosság félretájékoztatása esetére? Pl. kötelező helyreigazítás, nyilvános bocsánatkérés, online kukoricán térdepelés? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem LSD-vel jó lakásban trippelni, a klasszikus apartman trip. Gombával már kevésbé élvezném, ott zavar a tér szűkössége. LSD-n viszont legkomolyabb élményeim eddig mindig kényelmes fekvő vagy ülő helyzetben voltak, csukott szemmel. Ez otthon kivitelezhető a legkönnyebben+jó hangcuccon zene+amit akarsz veszel előre.
Persze nyáron fesztiválon dombon feküdve is súlyos, mindkettőt érdemes megtapasztalni, de én LSD-vel teljesen jól el tudok ücsörögni órákat így és végig megy a belső mozi, transzcendens és személyes vonatkozásokkal történeteket elmesélve. Ez a legjobban maximális biztonságos környezetben megy először.
Tudom ez elvetemült lesz most így ezek után, de a TV lenémítva+jó zene. A sok bizarr, morbid, groteszk, értelmetlen, üres, primitív és hasonló emberformák, a verbális ingerek teljes hiánya miatt a nonverbális ingerekre való fokozott figyelés (ami LSD-n amúgy is autómatikusan fokozódik) miatt igazán alien szerű érzést tud adni a megfigyelőnek (nekünk). Mintha valami UFO lennék és nézném az embereket a földön, hogy mi a f*szt csinálnak és, hogy ennek mi értelme van. Ugye nem újdonság senkinek, hogy a reklámok is különösen durvák, aki sokat akar röhögni annak szerintem be fog jönni, volt 1-2 némaTV-s apartman trippem, általában szilveszterkor és nagyon élveztem, de mondanom sem kell, hogy a meditatív mozizós transzcendens dolgokról inkább lehoz a sok mások által generált mindfuck inger, ami jön a dobozból. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Nekem is volt már ilyen párszor, inkább poén, mint para. :) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Szerintem az álmoskönyv max 1-2 tényleg nagyon univerzális szimbólumnál működik, amúgy az álomelemzés tipikusan nem úgy zajlik, hogy kinyitnak egy könyvet és megkeresik, hogy most a lámpa vagy a markológép mit jelent. Mondjuk a kígyóról el tudom képzelni, hogy az elég univerzális, de amúgy alapjában véve az célszerű ha írjuk az álmainkat. Amikor már egy ideje írjuk lesznek ismétlődő emberek, helyszínek, események és ezek lesznek a mi saját álomképeink, amik a tudatos álmodásban is felhasználhatóak (hisz ha ezeket látod fokozott figyelemmel kíséred a történéseket, mert megtanultad, hogy ezek a te személyes álomképeid).
Egy másik általános mód, hogy váljál az álomban megjelenő dologgá. Akár egy házzá, akár egy úttá, akár apáddá, a markológéppé és utána figyeld meg milyen érzések, gondolatok jutnak ilyenkor eszedbe. Konkrét válaszokat szerintem az álmok csak gyakorlott álomfigyelők/fejtők esetében tudnak jönni.
Az álom előre tud jelezni dolgokat abból a szempontból, hogy megmutatja, hogy a tudattalanod mennyire ért egyet azzal, amit csinálsz a valós életben. Ha olyan jeleket küld, amikből inkább az ellenállás látszik ki, akkor elképzelhető, hogy valamit erőltetsz és nem jól csinálsz az életben. Erőltetve nem jól csinálni valamit megnöveli a valószínűségét annak, hogy valami balul fog elsülni. Ebből a szempontból tudhatja megjósolni a jövőt, de vannak, akik konkrétan megálmodtak egy helyzetet, vagy vallások, ahol a szent lényeik álmokban jelentek meg és megmondták nekik mi lesz vagy mit csináljanak. Ez nagyban függ attól, hogy mennyire tekinti az ember valóságosnak az álmokat, illetve, hogy mennyire az ébrenlétet. Mennyire figyel a jelekre, szimbólumokra a saját életében, nem csak amikor alszik, hanem hétköznap is, amikor ébren van.
Értelem szerűen, aki baromságnak, gyermekinek vagy fikciónak tartja ezeket az a való életben se fog semmilyen jelet észrevenni, ugyanis 0 jelentőséget fog tulajdonítani neki. Persze nem kell átesni a ló túloldalára, amikor mindenbe belemagyarázunk valamit, hogy ez biztos jel volt, ugye ezt biztos láttátok már, tipikusan a kevésbé intellektuálisan megáldott sorstársaink végzik előszeretettel. De azért vannak dolgok, amik tényleg dominánsak és azokat időben észrevéve több esélyt kapunk a helyes döntés meghozatalára. Azt is lehet csinálni, hogy kapsz 1 jelet és akkor érzékenyülsz arra a területre és figyeled, hogy most ez véletlen volt, vagy tényleg jel, ha az utóbbi akkor van esély rá, hogy jönnek még megerősítő jelek és ez alapján már azért biztosabban áll hozzá az ember. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Én úgy gondolom, hogy vannak gyakorlatok, amik fejlesztik, tisztítják az energia testünket. Mint ahogy tudom fejleszteni a relaxációs és koncentrációs készségemet is. Ezek alapján ezeket nem gyakorolni olyan, mintha hagynám a testemet szétpunnyadni az ülő-tanuló-dolgozó életmódban. Meg lehet csinálni csak épp nem leszünk annyira boldogok, legalábbis szerintem. Egy túlsúlyos ember is jobban jár, ha elmegy egy személyi edzőhöz, mintha pszichoterápiába járna, ahol megtanulja elfogadni magát olyannak amilyen.
Már egy ideje keresem azokat a dolgokat, amik passzolnak az LSD-n átélt energetikai élményeimhez és eddig az ősi tibeti Bön vllás tűnik legjobbnak. Feltöltöttem, ha valaki szeretne próbálkozni akkor ezt merem ajánlani:
http://data.hu/get/3367391/Healing_with_Form_Energy_and_Light_-_The_Five_Elements_
in_Tibetan_Shamanism_Tantra_and_Dzogchen.pdf
Örülnék a visszajelzésnek olyanoktól, akik elolvasták, még jobb esetben ki is próbálták ezeket. Szerintem az elv nagyon jó és logikus, megfoghatóvá teszi a nem fizikai dolgokat a szimbolika és képzelet által. Talán Tibet legősibb spirituális vallása már kevésbé tekinthető new agesnek, noha biztos rengeteg átfedés van, nem véletlenül. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Mi is ez a beépítés? Elképzelni egy pozitív tartalmat és utána átérezni belül, mintha bennem lenne. Nem csak azt mondom magamban, hogy jó ember vagyok, hanem elképzelem az emberi jóságot és utána átérzem, mert ha átérzem akkor belülre került. De miért is olyan furcsa leülni naponta mondjuk 20 percre és mondjuk jó dolgokra gondolni, jó tulajdonságokat elképzelni és aztán ezeket átérezni magunkban? Miért olyan szokatlan és már-már ezoterikus ez a jelenség?
Nem tudom, de elegem van abból, hogy ha valami jó dolgot csinálok akkor ott van bennem a félelem és a kétely, hogy ennek rossz vége lesz és csak ámítom magam. Bezzeg a sok negatív torzult meglátásom, na azoknál sosincs kétely, sosincs félelem és az átérzés is garantált. Na ezen kell változtatni, ez mind bennünk van és egyedül csak a hitünk az, ami meggátolhat ebben, szóval érdemes egy alapos "mik az alap hiteim" vizsgálattal kezdeni. Úgy éreztem, hogy hallucinogén hatása alatt a hitrendszer jelentősen fellazul és így az alap dogmákból kilépve lehetőségünk van más hitrendszerekben mozogni egy időre. Ez hihetetlen volt elsőre, de egy idő után már elkezdtem hinni merni benne. Azért is volt hihetetlen, mert az archaikus-mitológikus-misztikus vonulat mellett azért rendesen meseszerű is volt az egész, amit ugye a gyerekekhez kötünk és hát a mesékben csak a gyerekek hisznek, a felnőttek nem. Ezért is sokkal rigidebb egy felnőtt hitrendszere, pedig a gyermeki rugalmasság nagy kincs főleg a felnőtt lét tudatosságával kombinálva. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | cellux ezen már én is gondolkodtam, hogy az ember hozzákapcsolja ezeket az állapotokat a szerekhez és akkor ha nincs szer nincs is ilyen állapot. Azt hiszem ez automatikusan megtörténik, hisz egy nagyon erős élmény egy ritka indító ingerrel óhatatlanul összekapcsolódik. Ettől függetlenül én úgy érzem, hogy a saját hitünk az, ami lekorlátozza a tudatunkat és a tapasztalásunkat, szóval ez tényleg olyan dolog, hogy mondja minden tanítás, hogy az Isten benned van, de szerintem csak kevés ember hiszi ezt el. Inkább arra gondol az ember, hogy jó-jó persze, bennem van meg minden másban is, elbagatelizálja. Amúgy is akinek nincs rendben az önértékelése az soha az életben nem fogja azt gondolni, hogy bármi isteni is lenne benne. Az ember nem azt érzi természetesnek, hogy ő benne is van isteni és, hogy ezzel a résszel kapcsolatba kerülhet. Ez amúgy is túl jó lenne és mi az, hogy bennem van valami isteni? Na nemár, múltkor kidobtam egy cigicsikket az autóból, én bennem biztos nincs semmi isteni, akkor nem csinálnék ilyet. Megpróbálja az ember ráhúzni az egóját az istenire, a másik véglet, hogy tényleg azt hiszi ő Isten és ettől vagy hatalmas pofája lesz vagy valami elvetemült fanatikus. Pedig minden a kapcsolatról szól, hogy át tudjuk-e érezni a kapcsolatot. És ameddig az ember úgy gondolja nincs benne semmi isteni és a világban körülötte nincs semmi transzcendens/spirituális/isteni addig tényleg csak a szürke hétköznap jön elő.
De milyen elvetemült ötlet a hitünkkel játszani? Csak úgy formázni? Csak úgy kijelenteni, hogy figyelj én, én eddig azt hittem, hogy semmi isteni nincs bennem, de mostantól elhiszem, hogy van. Lehet ilyet? Nem túl merész? Nem lesz baj belőle, hogy az ember csak úgy elhiszi ezeket a dolgokat?
Elhiszem, hogy rossz ember vagyok. Elhiszem, hogy nem vagyok szerethető. Elhiszem, hogy mások terhére vagyok. Elhiszem, hogy az életem üres és a világ kegyetlen. Elhiszem? Ó persze, ez megy magától semmi gond, tök reális nem? Nem lesz baj abból, hogy ezekben hiszek? Dehogynem, mégis a negatív dolgokkal való foglalatoskodás "felnőttesebb" és "reálisabb", legalábbis valamiért az én környezetemben ezt tapasztaltam.
Te ne higgyed azt, hogy a világ minden rezdülésében ott van a kozmikus, isteni természet, mert csúnyán pofára fogsz esni majd, amikor kirabolnak az utcán!
Ilyen és hasonló ezer dolog gúsba köti az ember tudatát és képességeit, egyszerűen kishitűségre lettünk nevelve, ugyanakkor minden józanul gondolkodó ember fél attól, hogy átesik a ló túloldalára és fanatikus hívő lesz, ami ugye megint csak nem hiányzik.
Első lépés leépíteni azt a hitet, hogy az ember nem építhet fel magában valami pozitívat tartósan. Leépíteni azt a hitet, hogy a negatív dolgok fajsúlyosabbak és felülírják a pozitív dolgokat. Leépíteni azt a hitet, hogy a negatív dolgok automatikusak, míg a pozitívakat nekünk kell létrehozni. Felismerni és elhinni azt, hogy a negatívat is mi építjük be magunkba aktív munkával, csak annyira megszokott ez, hogy automatikusnak tűnik, pedig biztos vagyok benne, hogy élnek olyan emberek a földön, akik gyerekkoruktól kezdve pozitív dolgokat építenek magukba, mert nekik ez a természetes. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | ezékiel nem azon volt a hangsúly, hogy primér-e a kémiai hatás, hanem hogy egyáltalán ott van és ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni. Valószínűleg egy tisztán megtapasztalt transzcendens/spirituális élménnyel összehasonlítva ki lehetne vonni belőle ezt a kémiai részt, de ez csak tipp. A hallucinogének mindenesetre igen komoly lendületet adnak a tudatnak, sajnos ez a lendület alapesetben nem szokott csak úgy létrejönni, ehhez kellenek a spirituális gyakorlatok. Más az amikor koffeinnel próbálsz ébren maradni, vagy tök tisztán egy idő után átlendülsz a holtponton és felpörögsz magadtól. Valahogy úgy képzelem el, hogy a tisztán elért tudatállapotok tartósabbak és kezelhetőbbek, mint a szerek által indukáltak. Ez mondjuk nem is csoda, ha azt nézzük, hogy a szer által indukált nagyon hamar létrejön, elég 1-1,5 óra és már igencsak ott van az ember, míg gyakorlatokkal valószínűleg ezt több idő elérni. Pl. a holotróp légzést is valami 1 óráig szokták végezni az igen súlyos hatásért, de aki bevesz mondjuk LSD-t az semmit se csinál, csak várja hogy leteljen a felfutási idő.
Ezzel csak tényleg az a baj, hogy könnyű elkényelmesedni. Ha valaki megszokja, hogy bevesz egy adott hallucinogént és nem sokra rá kapja az ívet nagy intenzitással annak a hasonló tudatállapotokat megcélzó gyakorlatok kiábrándítóak lehetnek. Mivel ezek kis intenzitással kezdődnek és idővel felépül az intenzitásuk, a szereknél meg már hamar nagy intenzitással kezdődik a móka aztán ez csökken le fokozatosan.
Ezt leszámítva viszont jók ezek a szerek, mert felkeltik az egyén érdeklődését a transzcendens tartalmak iránt és akár gyakorlásra is motiválhatják. Talán jobban is tudja végezni az ember a gyakorlást, ha már tudja, hogy ilyen van, ez létezik. Hozzáállás kérdése. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Buék!
Gén a szövegmennyiség az karakter vagy szavak száma? |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Hát igen ez még nem fordult meg a fejemben, hogy a sav is odatesz azért, még akkor is ha transzcendens az élmény és túlmutat azon, hogy jól be vagyok drogozva meg jól mindfuck randomshit haluzik az agyam tőle. Amúgy nekem inkább az a megterhelő, hogy nyugton legyek. Amikor teljesen fel tudok olvadni akkor ez nem probléma, de amúgy tényleg az van, hogy visszakapcsolgat az egóm és az meg mindenáron akar valamit csinálni. Akkor is ha jó dolog történik, akkor is ha rossz. Kicsit olyan érzés mint amikor van 2 szék, leülsz az egyikre és akkor úgy érzed a másik jobb lesz, ráülsz a másikra és úgy érzed mégiscsak az első az igazi, aztán ráülsz arra és mégis a másik...a végtelenségig.
Muszáj lesz ráfeküdni a rendszeres gyakorlásra, mert így minden olyan mézes madzag szerű. Egyre többször láttam, tapasztaltam hogy ez a transzcendens valóság létezik, több év kellett míg el tudtam hinni, hogy ez működik, de talán a legnagyobb kételyt mindig az szülte, amikor józanul a szokásos üzemmódban nagyon messze az oldott trippes állapottól próbálkozik az ember és persze az LSD-s intenzív élményekhez képest messze alulmúlja az egészet, sőt a szokásos hétköznapi dogmák a szürke realitás vasrácsaiként tornyosulnak elém, egy táblán kiakasztva, hogy "a realitás fáj" meg "az élet nehéz" és hasonló finomságok. Ezek LSD végén is egy idő után visszakapcsolnak, az ember nem érezheti csak úgy jól magát sokáig, az nem reális. Legalábbis engem így neveltek és a körülöttem élők is így élnek, de szerencsére már kevésbé hiszem ezt el kötelező igazságként, bár tény hogy ez a fajta félelem és problémafókuszú életmód nagyon erős "lehozó" jelleggel bír. Csak az a baj, hogy pont a konstruktív és jó dolgaimról hoz le és nem ad helyette semmit csak azt, hogy húzd össze magad mert baj lesz és hajtsál keményen mert kemény munka nélkül semmit nem lehet elérni az életben. Mondjuk ennek egy része szerintem igaz, de mondjuk ahhoz nem kéne keményen megdolgozni, hogy jól érezzem magam. Ahhoz miért nem kell keményen megdolgozni, hogy rosszul érezzem magam? Az miért megy olyan simán, miért tapad úgy az emberre a sok negatív szar és miért siklik át a pozitív felett? Persze az ilyen elszállt agykontrollosan legyünk mindig pozitív emberektől is falnak megyek, szóval megvan a másik véglet is, azt hiszem megint csak jobb lesz középen maradni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Az áhitat és odaadás az szerintem nem egós dolgok, inkább egó feladósak. A büszkeség tipikusan egós dolog, a másik problémám, amikor beindul a "rögzítő gép", aki mindent le akar jegyzetelni, hogy meglegyen, birtokolhassam és később felhasználhassam. Ez persze már elég ahhoz, hogy ne legyek jelen.
Zenét hallgatni is lehet úgy, hogy minden új hangot felfogsz amikor az megjelenik, egy milkdrop vizualizációt is lehet úgy nézni, hogy bármi ami megjelenik rajta hagyod és befogadod. De lehet úgy is hallgatni zenét, hogy 1-1 hangot kiragadsz vagy, hogy nem élőben hallod mert az agyad egy-egy jó részt próbál még megtartani, visszajátszani pedig az már nincs. Vizualizációnál is lehet egy valamit kiragadni és azt nézni, illetve ha elmúlt akkor még fejben megőrizni. Nekem papíron mindig az van, hogy akkor látom igazán, hogy az a dolog ott előttem élőben változik és folyton változik és ez nekem valamiért furcsa, szokatlan sőt fárasztó is. Jelen lenni nekem sokkal fárasztóbb, mint a memóriámban turkálni, az valahogy kevésbé megterhelő. Ezek alapján nem is csoda, hogy ha elmúlik az LSD hatása akkor már nem is vagyok annyira jelen, hisz engem ez megterhel, az agyam nincs hozzászokva ehhez a folyton változós ütemhez, főleg azért sem mert sokszor én akarom megváltoztatni a dolgokat, leginkább fejben és persze ez igen nagy illúzió. Inkább csak arról szól, hogy nem tudom elfogadni azt ami jött úgy ahogy van és fejben próbálok csiszolni rajta, mintha ez lehetséges lenne. Nagy önámítás, de legalább hallucinogénen látom, hogy van más működési mód is, igaz mint már írtam ez számomra egyelőre még megterhelő és így óhatatlanul taszít valamennyire. Olyan érzés mintha azt mondanák, hogy na most legyél jelen, most akkor innentől nonstop meló van és nincs lazsálás, noha tudom, hogy inkább hagyni kell a dolgokat, mintsem csinálni. Viszont nekem a hagyás is melós, az hogy folyton csinálok ezt-azt sokkal megszokottabb és reálisabb, mint az, hogy csak úgy vagyok és felfogom, ami körülöttem és bennem van. Gondolom ezt az akadályt is a gyakorlással lehet leküzdeni, talán ilyen szempontból nincs kiskapu, kerülőút. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | neutron jó a videó, eddig nem tudtam elképzelni, hogy ennyi dimenzió egymásra épülhet, de ezek után sima ügy. : ) |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | cellux köszi, gyakorlatilag leírtad, ahogy tapasztaltam. Nekem csukott szemmel jön elő főleg, akkor olyan mintha egy kamera lennék, először úgy szokott indulni, hogy felfele elképzelődik egy végtelen vonal, amin kellő hagyással fel tud lépni a perspektívám. Onnantól, mintha térben és időben előrefele utaznék, hol egyenesen egy kör/négyzet alakú csatornában, hol lefele felfele, elcsavarodva, mintha egy bolygó mellett mennék el és a gravitációja eltérít. A háttér ilyen spacesen fekete, nem aza lekapcsolom a lámpát sötét, hanem olyan tér-sötét. Ha ilyenkor hirtelen kinyitom a szemem általában durva halukat látok és kb. mintha álomból ébresztettek volna. Bárcsak ilyeneket álmodnék!
Na és ebben a térben felbukkannak dolgok, képek, jelenetek, ismerősök arcai és a rájuk adott érzelmi reakcióm, amik átalakulnak vagy összekötnek valami mással, mindezt olyan ütemben, mint amikor valaki fürgén, de még nem futva lépkedne, egy ide-egy oda, jobb-bal-jobb-bal. Sokszor ilyen végtelen hosszú fonalak egymásra tekeredését, vagy épp kibogozását látom, illetve tudom irányítani a figyelmemet a testem különböző részeire. LSD-n olyan dolgokat tudok megcsinálni, mintha 10 éve jógáznék vagy meditálnék (legalábbis így képzelem el, mert sajnos egyiket se művelem ahogy kéne). Már-már többször olyan érzésem volt, hogy ez egy komoly tudat és valóság dopping. Minden trippemen jelen vannak ezek a időben térben előre utazós, fejem fölött felfele térben elképzelős, fények ahogy suhannak csövekben, csakráimat tudom hangsúlyozni és átérezni, szóval energetikai vagy bolygós-gravitációs-keringős élmények. Egyre inkább kezdem azt hinni, hogy energiaként is fel kell fognunk a valóságot és mindent, ami megjelenik benne. Mert fel lehet fogni, legalábbis nálam az bélyeg ezt mutatja ahányszor csak fogyasztom. Meg azt, amikor az egóm valahogy elbassza a dolgok áramlását, pl. azzal, hogy büszke leszek magamra, milyen ügyes vagyok és ez elég ahhoz, hogy bekerüljek ebbe a rögzült perspektívába/kameraállásba egészen addig, ameddig el nem tudom engedni és újracsatlakozni. Szerencsére trippen ez könnyen és gyorsan megy, ezért ekkora meditáció tunning. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Nekem a rendszeres testmozgás volt eddig a leghatékonyabb abban, hogy ne vagy csak ritkán/alig kívánjam meg a cigit.
Amúgy Allen Carr könyve is gyakorlatilag szuggesztiókat tartalmaz. Önhipnózisban ezek biztos jobban működnek, mindenesetre a gondolkodásmód érdekes és nem olyan, amit már 100 helyen olvasott az ember az ilyen leszoktató oldalakon. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Érdekes könyv, érdemes elolvasni. Nekem nem hozta meg a megváltást, viszont 1-2 gondolatot azóta is használok és igaznak tartok a dohányzással kapcsolatban. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | |
Valamiért a hallucinogénektől sokkal spontánabb leszek és úgy érzem, minden ami történik az a jelenben történik (persze, hol máshol) és emiatt jól tudok figyelni 1-1 dologra. Nincs az a szétszórtság, még akkor se amikor aztán tényleg van minden. Ha mondok valamit azt spontán mondom, nem gondolkodom rajta. Mivel ilyen állapotban úgy érzem, hogy folyamatosan történik valami változás/utazás bennem, ezért általában jól meg tudom fogalmazni, hogy mit akarok, mit szeretnék. Ez sajnos józanul nem mindig megy, van amikor fogalmam sincs mit érzek és azt se, hogy igazán mit szeretnék. Sejthető, ha ezeket nem tudom, akkor a verbális kommunikációm se ezekről fog szólni, hanem minden másról. Beszélni lehet mindenről, szoktak is az emberek mindenről, de ez a fajta belső kapcsolat teszi lehetővé, hogy azt mondjam, amit tényleg érdemes mondanom és még soha semmi bajom nem származott ebből, de még azt is merem állítani, hogy komolyabb kellemetlenségem se. Ami azért meglepő, mert valahol azt várná az ember, hogy nem lesz annak jó vége, ha valaki csak úgy kimondja spontán, amit akar, pedig jó dolog, nagyon is jó. Ilyenkor ha kimondok valamit általában rövid és tömör a mondat, nincs benn semmi felesleg viszont jól érthető és az érzelmi töltetem 100%-osan belemegy a hangokba és úgy érzem súlya, hatása van így. Ebben a formában tényleg olyan, mintha egyfajta "varázsereje" lenne a szavaknak, míg az üres dumálás inkább csak olyan pótcselekvés féle. Én úgy gondolom, hogy minden a jelenben van és ha az ember megtanul spontán lenni akkor nagyon megkönnyíti az életét és megnöveli az esélyét annak, hogy képben legyen önmagával és a környezetével.
Az is érdekes, amikor spontán előjön valami és erre nagyon-nagyon rövid idő alatt egyből egy olyan reakció érkezik bennem, ami eltakarja ezt a spontán dolgot, mintha nem is lenne, vagy már elmúlt volna. Aztán rájövök, hogy bármennyire automatikus ez, bármennyire a szüleimet vagy akárkit okolom érte, mégis bennem van, bennem indul el és végső soron én csinálom ezt magammal. És azáltal, hogy felismerem és megértem, hogy ezt én csinálom már megkapom az esélyt arra is, hogy ne csináljam. Egész addig csak ki vagyok szolgáltatva neki és a külvilágban próbálom rárakni valamire vagy valakire, hogy megküzdhessek vele, kevés sikerrel.
Talán nem kapcsolódott annyira a témához ez az írás, de most ez jutott eszembe.
Tudatos trippekben gazdag új évet kívánok mindenkinek! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Van benn egy kísérlet, ahol fotonokat lőnek át 2 lyukon keresztül, ami mögött egy érzékelő van. Ha sokat lőnek egyszerre akkor a részecske hullámtermészete miatt apró hullámokban terjed tovább a lyukak túloldalán, így a hullámok egymásnak ütközve interferenciát hoznak létre, ami egy rácsos mintázatként jelenik meg az érzékelőn. Az érdekesség, hogy ha egyesével lövik a fotonokat akkor is megkapják a jelenséget, olyan mintha a foton két helyen lenne egyszerre és ezért jönne létre interferencia.
A csavar az egészben, hogy amint valaki meg akarja tudni, hogy pontosan melyik lyukon haladt át az a foton, onnantól nem kapják meg az interferencia jelenséget. Először azt hitték a mérés van rá valamilyen hatással, mármint fizikailag, de ezt idővel kizárták. Arra jutottak, hogy amellett, hogy ez kurva rejtélyes és érthetetlen, olyan mintha befolyásolnánk a valóságot azáltal, hogy mi pontosan meg akarjuk tudni, hol ment át a foton. Meg lehet tudni, tényleg ott megy át ha így nézik, de akkor megszűnik az, hogy két helyen van egyszerre. Ezt a kísérletet már sok ország megismételte és ugyanezt az eredményt kapták.
Nekem a végső kérdésekre történő válaszkeresés is hasonló élmény. Amikor meg akarom tudni a konkrét választ akkor mindig csak olyan fél válaszokat kapok. Igazán kielégítő válasz még nem érkezett, viszont amikor sikerül feloldódnom a jelenben akkor megszűnnek a kérdések. Nekem elég statikus a gondolkodásom és a képzeletem ezért nagy élmény, amikor LSD hatása alatt átélem a mozgás, változás élőbeniségét. Mert ugye ezek a változások a jelenben történnek real time és én úgy érzem, amikor át akarok valamit adni verbálisan a másiknak azt is lehet úgy, hogy statikusan próbálom és ennek a végén egy érezhető hiányérzet lesz, amit mások egy udvariass "aha" meg "ez érdekes" kijelentéssel letudnak, de van amikor sikerül úgy elmondanom, hogy a szavak spontán jönnek, a mondandóm spontán alakul, mondhatnám úgy is, hogy élőben, real time alakul és így a végén is úgy érzem, hogy na ez most jól sikerült. Ez mellesleg nem kis öröm az embernek, hogy meg tudta osztani a valóságát a másikkal. Erre a reakció már inkább az, hogy másik is jelenebb lesznek és jobban kapcsolatba kerülnek a belsőjükkel. Sokkal másabb ez, mint amikor a "művészlelkek" vagy "filozófus" arcok leülnek absztrakt, de egyben üres dolgokról beszélni. Az sokkal inkább egy racionális agytornára hasonlít, a spontán kommunikációban meg az érzelmek is és a belső átélés is jelentősen ott van az egészben, nem feltétlenül a tartalmi jelentés az ami dominál. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Hát én kinéztem belőled, de örülök, hogy nem komolyan gondoltad. :D |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | hlm az az igazság, hogy az angol a világnyelv, ezen a nyelven lehet megszerezni a legtöbb információt. Ez nem diszkrimináció, inkább csak érzed a hiányt. Én a helyedben megtanulnék angolul!
Amúgy se lehet diszkriminálni az angolul tudókat, hogy nem láthatják az oldalt a szabályod miatt. :P |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ja és én is előbb ezekkel a lightosabbakkal kezdeném az önterápiámat (orbáncfű, 5-HTP persze nem együtt!) mint egy vényköteles antidepresszánssal. Ha ezek nem érnek nálad semmit akkor lehet tovább gondolkodni. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | A legtöbb tápkiegészítőt nem ellenőrzik, de ez kevés embert zavar. A gyógyszereket sokkal szigorúbb teszteknek vetik alá, azoktól meg mindenki fél, hogy biztos korrupt volt az egész kutatás.
Szendi pl. ajánja az 5 HTP-t antidepresszánsok helyett. Ő szakpszichológus, nem írhat fel gyógyszert. A scientológusok vitamin és 5HTP-vel "gyógyítanak" mentális meg gyakorlatilag bármilyen betegséget, persze az eredményeiket elfogadhatóan megtervezett kutatással elfelejtették publikálni.
Ha 5HTP-t szedsz azt se tekintsd csodagyógyszernek (mint ahogy egy antidepit se), aki azt mondja hogy ez mennyivel jobb és biztonságosabb, mint egy antidepresszáns az hivatkozzon meg olyan kutatásokat, ahol ez derült ki. Anélkül marad a szokásos antipszichiátria/antigyógyszergyár féle vonal, amire lehet azt mondani, hogy az 5HTP-t meg biztos zsidók gyártják, hogy megszedjék magukat belőle!
Az 5HTP-t nem kutatták még olyan alapossággal, mint kellene és ez sajnálatos. Itthon nem lehet elvileg forgalmazni, gyakorlatilag lehet rendelni. Érdemes valami jó fajtát szerezni, mert kimutattak tisztaságbeli problémát az 5HTP-nél.
Mindezektől függetlenül lehet, hogy beválik neked az 5HTP, ha kipróbálod, az eredményeidet mindenképp tedd közzé nekünk! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | mans jó dolog, amikor tud az ember nevetni egy trippen. Ez drasztikusan csökkenti annak az esélyét, hogy bad trip legyen, mert a parákat is ki tudod nevetni. Nevetés közben amikor rázkódik a tested az egod is fokozatosan lazul. Ha ez végigment akkor valószínűleg egy nagyon szabad és ellazult állapotba jut az ember és ekkor mutatkozik meg az adott trip igazi intenzitása, hisz nincs rajta az a sok fék, amit eddig önkéntelenül ráraktál. Ily módon idővel az ember egyre hamarabb tud LSD hatása alatt ebbe az állapotba kerülni (gyakran már akkor, amikor megérzem a keserű ízét a számban elkezdődik az előző trippekbe való visszacsatolás). Ha ez megy, akkor lehet negyed bélyegtől is jól trippelni.
Én úgy érzem az LSD sok dologban kiszámíthatóbb kezdet lenne számomra, miután már elég trippen túl voltam. Hogyan fut fel, hogyan hat peaken, meddig van plató, mivan ha nincs idő (semmi, jó érzés), ha trippen jön valami helyzet azt hogyan kezeljem és az az érdekes, hogy LSD-n egy számomra viszonylag új hangszeren (doromb) olyan fajta szintet értem el, amikor azt éreztem hogy nem nekem kell irányítani a kezemet, mert megy magától. Ezt könnyen elfogadtam akkor és sikerült még jobban ráfigyelnem magára a hangképződésre. Közben 1 pillanatra volt h felmerültek zavaró gondolatok, pl. hirtelen nagyon büszke lettem magamra milyen jól megy és máris elkezdett akadozni az egész. Aztán volt, hogy úgy éreztem nekem kell kitalálni mi legyen a következő lépés, ez is csak botláshoz vezetett. Aztán sikerült visszaterelni a hangra és az egész folyamatra és belül azt mantráztam, hogy megengedem, jöhet, teljesüljön ki az egész világban. És jött és teljesült, egy másik srác elkezdett halandzsa nyelven énekelni/kántálni rá, közben goa szólt kőfejtőnél, ott volt még Gén is, aki nem fogyasztott semmit mégis egy kollektív élményben volt részünk 3man.
Szóval LSD-n merjünk nagyot gondolni, mert tényleg közvetlen hatással tud lenni egy adott valósághited megdöntésében, átírásában.
Egyszer este csalánok között mászkáltunk A goafeszten. Napközben józanul megcsípett pedig figyeltem rá h ne. Este papíron eszembe jutott még előtte, hogy hoppá csalános jön na most mi lesz. Aztán elkezdtem lépkedni és olyan érzés volt mintha tök ellazultan és kedvesen tudnék bemenni a növények közé. A fejemben ott volt, hogy nem bánt, pontosabban egyfajta sértetlenség érzése a lábaimnál, amikor érintkeztek a csalánnal. Nem csíptek meg.
Gilen tüskebokor és ugyanez a forgatókönyv. Egyfajta barátságos, kedves és szeretetteljes bánásmódot éreztem az előttem utamat elálló növénnyekkel szemben. Nem szúrt meg és elég volt viszonylag gyengéd mozdulatokat tennem, hogy arrébb rakjam a szárait. Nem gondolom, hogy feltétlenül csoda történt volna, egyszerűen csak olyan szinten tudtam kommunikálni a növénnyel ösztönösen, hogy a kívánt barátságos kimenetel történjen meg.
Ezzel szemben józanul nem ritka, amikor az emberek anyázva mennek előre egy ilyen környezetben. Vannak, akik utálják mondjuk a darazsakat és őket rendszeresen találják be darazsak. Valamilyen szinten érzékenyek szerintem az állatok a belső ösztönös reakcióinkra. Hallucinogén hatása alatt a rovarok igazán komoly archaikus lények súlyos mintázatokkal, viselkedésekkel.
A vizipipa szénnel is volt egy érdekes kalandom. Szilveszterkor behofizva készültem begyújtani a vizipipát. A szenet fogtam a csipesszel, ültem törökülésben és begyújtottam. Elkezdett szikrázni ahogy szokott és teljesen békésen elüldögéltem. Olyan 10-15mp után jött a kérdés, hogy hoppá én máskor ezt nem így szoktam, hanem állva és eltartva magamtól, mert van h megégeti a kezemet. Hmm, hát igen, de most nem égeti és ez tök jó, szeretem ezt a tüzet és végül begyulladt rendesen, a kezemet nem égette meg.
Ezek egy mesébe is beleillenének, de hallucinogén hatása alatt én gyakran érzem magam valahol gyereknek, de ugyanakkor van egy mítikus-archaikus-misztikus vonala is az egésznek, ami miatt úgy gondolom ez mégis több, mint egy mese, egy történet. |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Ne felejtsétek el leírni az álmaitokat, így sokkal több álomra fogtok tudni emlékezni egy idő után! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | Meg amúgy se érdemes összetéveszteni a kigyúrtat a sportos/fittől. Régebben, amikor sok kétkezi munkát végeztek az emberek alapból megvolt ez a fittség, számítógép nyomkodástól viszont nem lesz meg ezért szükséges kiegészítés ez sok ember számára. Szerintem nagy dolog, ha valaki képes kitartóan és rendszeresen mozogni valamit! |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | Tegnap voltam buliban. Csaj bejön a fiú wc-be tüzet kérni a csapnál. Én már eléggé rottyon voltam a zöld+pia kombótól, de azért ő se volt semmi. Kérdezte is, hogy nem látszik-e, ránéztem ilyen full koncentrált szintis tekintet, kérdem: mit toltál? - Áá semmit. - Spuri? Neem. MDMA? (ezt nem is értette), mefi? Nekem elmondhatod! - Igeen mefi!
Sajnos nem hozhattak eleget magukkal mert 1 órára rá már punnyadt az a társaság az est további részében. :-/ |
| | | | |
| | | | | | | | | | | | | (Ha műanyaggal dolgoztok mindig figyeljetek arra, hogy a pipafej, ami a legtöbb hőt kapja ne olvadjon, puhuljon meg, illetve a műanyag semmilyen helyen ne olvadjon, mert az nem túl egészséges.) |
| | | | |
|
